Vas Népe, 1990. augusztus (35. évfolyam, 180-204. szám)

1990-08-02 / 180. szám

A járőr jelenti a 8. oldalon A tartalomból □ Konszolidált őrület □ Fizessünk Ázsiáért? Duna—Adria csúcs Autópálya vasútvonalak A Duna—Adria regionális együttműködés legfontosabb célja, hogy a közép-európai térség jelenlegi történelmi jelentőségű átmeneti idősza­kában a maga eszközeivel hozzájáruljon a biztonság és a stabilitás megteremtéséhez — hangoztatja az a politikai dokumentum, amelyet más­fél napos tanácskozásuk eredményeként fogalmaztak meg az öt együttműködő or­szág — Ausztria, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Magyar­­ország és Olaszország — mi­niszterelnökei velencei talál­kozójukon. A regionális együttműkö­dés tagállamainak kormánya fői és külügyminiszterei jú­lius 31-én és augusztus 1-jén azzal a céllal tanácskoztak a festői szépségű velencei San Giorgio szigetén, hogy lezár­ják a Duna—Adria kooperá­ció csaknem nyolc hónapos alapító szakaszát, és kidol­gozzák a gyakorlatban meg­valósuló közös programok munkatervét, a kooperáció elvi okmányait. A velencei csúcson Magyarországot An­tall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügymi­niszter képviselte. A Duna—Adria kooperáció főbb törekvéseit megfogal­mazó politikai dokumentum kiemelt helyen említi a ki­sebbségek jogainak érvénye­sítését. Az együttműködést konk­retizáló három éves prog­ramcsomag a többi között előirányozza az észak-déli, illetve a kelet-nyugati autó­pálya-hálózat és a vasútvo­nalak fejlesztését. Kiemelten kezeli a három éves prog­ram a Trieszt—Ljubljana- Budapest autópálya megépí­tésének tervét. Szombathelyi fesztivál is Libération a magyar zenei életről Három oldalon foglalko­zott szerdán a tekintélyes francia lap, a Libération „Európai nyár” című mel­léklete a magyar zenei élet­tel, mindenekelőtt a szom­bathelyi nyári fesztivállal, Bartók zenéjének mai fogad­tatásával és a Budapesti Ta­vasza Zenei Fesztivál előké­születeivel. A szombathelyi rendez­vényről szóló cik­k, Christian Leblé írása megszólaltatja Kocsis Zoltánt, Kurtág Györgyöt, Ligeti Györgyöt, elsősorban arról, miben lát­ják Bartók zenéjének lénye­gét, s mit jelent ez a zene a mai Magyarországon, az or­szág zenei életében. Ugyan­csak Leblé mutatja be külön cikkben Klenjánszky Ta­mást, aki a budapesti feszti­vál szervezését irányítja. A cikk szól a zenei élet, s fő­ként a fesztivál megrende­zésének anyagi természetű nehézségeiről is. Egy harma­dik írás, a Bartók archívum tevékenységét ismerteti. Patron készítésére Gyár épül Répcelakon Már­pedig ilyenek mostanában nem na­­gyon készülnek. Nagy a dekonjunktúra az építőiparban s bár a félév országos ered­ményei remény­t keltőek, a gazdaságban — benne az iparban — sem indult el még a kívánatos mozgás. Üdítő kivételnek mond­ható Vas megyében is a Szénsavrtermelő Vállalat, amely újabb exportpiacokat szer­zett, s nagy tételekben szállítják innét a széndioxidot Jugoszláviába. Az italneműek általános drágulása nyo­mán ismét megugrott a kereslet a szóda­vizes patronok iránt. Ezeket — mármint a fémhüvelyeket — a Bakony Művekben gyártják Répcelaknak, millió és millió szám­ra. Haza­hozzák a patronhüvely gyártást is, épül már (képünkön) a patronforgácsoló gé­peket befogadó csarnok a nagyközségben. Nem csupán munkahelyet teremtenek a szénsavgyáriak, de a saját gyártással az ár­versenyben is kedvezőbb pozíciót terem­tenek maguknak, azaz végtére­l nekünk, fogyasztóknak. Fotó: H. P. Bezárták a „KGST -piacot**— ». Szegeden Szerdán reggel átmeneti­­leg bezárták az ország leg­nagyobb „KGST-piacát” a szegedi Cserepes soron. A napi négyezer-ötezer „bazár­­turista” megjelenése óta ug­rásszerűen megnőtt a város­ban a rablások, gépkocsi fel­törések és egyéb bűnesetek száma. A rendőrség nem a kispénzű emberek olcsó vá­sárlási lehetőségét kívánja megszüntetni, hanem a vá­ros közbiztonságát szeretné megőrizni. gépkocsivezető éjféli ka­landjáról, amikor — meglehet — ufonautával, földönkívüli lénnyel ta­lálkozott az úton. Munkatársunk is meg­kérdezte őt, erről szól a 4. oldalon Körtefejű E. X. az út közepén című írá­sunk. Vízközeiben I HŰ §1 fi nifttpAliiitli *9 Iiiiiilii íif ül dIIIBIH a A rekkenő hőséget vízközeilben lehet leginkább elviselni. Körkérdésünkben arra kértünk választ, hányan keresnek felüdülést megyénk nagyobb fürdőiben? Bük­ fürdő: nagy a roham, sok a vendég, pedig a tava­lyihoz képes­t csökkent a magyar és a volt szocialista orszá­gokból érkezők száma. Az országos helyzettel ellentétben több viszont a nyugati turisták — elsősorban osztrákok, nyu­gatnémetek és svájciak — aránya. Az étkezési árak eléggé magasra kúsztak. A fürdő eddig még megfelelt a higiéniás előírásoknak. Uszoda és termálfürdő, Szombathely: sokan nem tudtak elmenni nyaralni ezen a nyáron. A fürdőben nem változtak az árak, ezért is tapasztalják az ott dolgozók, hogy általá­ban családok veszik igénybe a termálfürdő zöldjét és az uszodát. Délelőtt 10-kor érkeznek, délután 6-kor távoznak, sokaknak ez az idén a nyaralásuk. Naponta átlagosan 1300— 1400 vendég fordul meg, vasárnap viszont több mint kétez­ren voltak. Borgáta: a környező falvakból eléggé sokan mennek itt is a fürdőbe. A Nitrokémia Ipartelepek üdülőjében három hete telt ház van. Tófürdő, Szombathely: péntektől hétfőig több mint tíz­ezren kerestek itt felüdülést. A csúcs vasárnap volt: 3 és fél ezer ember váltott belépőjegyet. Azt hallottuk, a tavalyi­hoz képest kevesebben látogatta­k ebbe a fürdőbe. Az ok is­mert: kevesebb a pénzük az embereknek. Jótanácsként ja­vasoljuk, a fürdőzők vigyázzanak jobban személyes holmija­ikra, értékeiket adják ruhatárba. Átkelő is, meg nem is — Csak a kilátóba lehet menni a tegnap nyílt írottkői „határátkelőnél" — Meglepetés még a magyar határőrök számára is örömmel tudattuk tegnapi lapunkban olvasóinkkal, hogy megoldódott egy na­gyon régóta húzódó problé­ma. A határok liberalizálása óta a magyarok óriási gond­ja volt, hogy az írottkőnél lévő kilátót csak osztrák ol­dalról tudják megközelíteni, lévén annak bejárata azon az oldalon. Az ide való fel­jutás egyetlen módja volt, de­ átléptük az országhatárt, s Ausztria felől mentünk fel a toronyba, hogy gyönyör­ködni tudjunk az elénk tá­ruló tájban. Tegnap reggel óta meg­szűnt ez a gond. A magyar határőrizeti szervek úgy dön­töttek, hogy átkelőt nyitnak itt is, ezáltal téve szabaddá az utat a kíváncsi turisták előtt. A reggel nyolc órakor nyílt határátkelőt tíz óráig már huszonketten vették igénybe, s egy óriási megle­petés érte még a magyar határőröket is. Az osztrák fél azt ugyan megengedi, hogy a kilátóba felmenjenek a magyar oldalról, de ennél tovább nem lehet haladni, mert az osztrák csendőrség kemén­y büntetések mellett visszaadja azokat, akik a to­ronyról tovább merészkedő­nek. Így örömünkbe üröm­bs vegyült. Átléphetjük a ha­tárt, de csak arra a néhány négyzetméterre, amelyet a kilátó jelent. De ne háborog­­junk annyira, semmi értel­me, ez már az osztrákok dol­ga. Addig is, élvezzük, hogy itt átjuthatunk — legalább a torony erejéig — a túlol­dalra. Figyelem! Az autót jóval a kilátó előtt le kell tenni, s még elég hosszú gyalogút vezet addig. A lát­vány mégis megéri, főleg, ha nem irányítanak minket egyéb határátkelők felé, ame­lyek ugyan ténylegesen azok, ám ez szívünknek — véljük .—, így is kedvesebb. rezeda Fotó: H. Cs. Átlépés csak Záhonynál A szovjet határőrizeti szervek augusztus 1-jétől ideiglenesen szüneteltetik a könnyített határátlépéseket (kishatárforgalmat) — tájé­koztatta szerdán az MTI-t a magyar Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség. A most felfüggesztett könnyíté­sek 1989. március 1. óta vol­tak érvényben. A másfél év alatt 8 millióan —­ zömükben szovjet állampolgárok — lépték át a magyar—szovjet határt. A szovjet fél most életbe lépett egyoldalú dön­tése következtében a kisha­­tárforgalom számára létesí­tett négy közúti átkelőhelyen (Lónya, Barabás, Beregsu­­rány, Tiszabecs) szünetel a forgalom. A záhonyi határ­­átkelőhelyen csak a kisha­­tárforgalom szünetel, az „útleveles” személyforgalom folyamatosan zajlik. Világháborús magyar emlékhely Kijevben öt nagykövetjelöltet hall­gatott meg szerdai ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága, s miként a legutóbbi meghallgatáson, ezúttal is csaknem minden esetben egyhagyú jóváhagyás szüle­tett. A testület egyetért az­zal, hogy a Jemeni Köztár­saságban Bayer Mihály, a Marokkói Királyságban Bé­­nyei Béla, a Finn Köztársa­ságban Jávorszky Béla, az Albán Szocialista Népköztár­saságban Póka Ferenc, Ausztráliában, illetve Új-Zé­­landon Pordány László kép­viselje hazánkat a diplomá­ciai misszió új vezetőjeként. A meghallgatások után a bizottság állást foglalt: poli­tikai és morális szempontból egyaránt támogatja, hogy a Szovjetunióban létesítendő II. világháborús magyar em­lékhelyet Kijevben, a Dar­­nyica városrész parkerdejé­ben állítsák fel. Az emlék­helyet előkészítő bizottság ugyanis figyelemmel volt arra, hogy magyar katonák nem harcoltak Kijevben, így az emlékhely nem irritálja az ott élő lakosságot. SZER-Prágából Hétfő óta Prágából is sugároz adásokat a csehszlo­vák rádión keresztül a­ Szabad Európa Rádió. A SZER történetében ez az első eset, hogy az adásaiban sze­replő ország területéről továbbítja híreit — hangsú­lyozta Ravel Pechacek, a SZER csehszlovák adásainak igazgatója. Úgy vélekedett, hogy ez a tény önmagá- ■ ban tükrözi az utóbbi kilenc hónap alatt Csehszlová­kiában végbement fejlődést. A Szabad Európa Rádiónak — mint ismeretes — működik egy irodája Budapesten is, innen azonban közvetlenül nem sugároz adásokat.

Next