Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Amjr Vilniusra figyel a világ Vilnius — a Baltikum egyik legszebb városa, gazdag történelemmel büszkélkedhet. A város krónikájának lapjai az elmúlt napokban új sorokkal gazdagodtak. A várost a 14. század elején alapították. A mocsarakkal körülvett, jól védhető hely a környék lakóinak biztos menedékül szolgált. Egy évszázad alatt híres kereskedővárossá fejlődött, és a Litván Nagyhercegség székhelye lett. Korán iparosodott. A 16. században már vasöntője van, és fegyvert gyárt. Üveg- és papíripara messzeföldön híres volt. 1569—1784 között Lengyelország megszállja. Ezalatt válik a város a tudomány fellegvárává. 1579-ben alapítja Báthory István Európa-hírű egyetemét Később csillagvizsgálót kap a város. 1794. és 1915. között orosz kormányzósági székhely. 1812-ben Napóleon seregei lerombolják, de hamar újjáépül. Ezután a könnyű- és élelmiszeripara fejlődik. 1915-től az I. világháború végéig a németek szállják meg. Az 1920-as év mozgalmas a város történetében. Megszállja a Vörös Hadsereg és visszaadja Litvániának. A Vörös Hadsereg távozása után viszont benyomulnak a városba a lengyel csapatok. Ezután összeült a Népszevetség, és hosszasan tárgyalta az úgynevezett vilnai konfliktust; végül a Lengyelországhoz tartozás mellett döntött. 1939-ben Hitler és Sztálin a kontinenst egymás között érdekszférákra osztotta fel. Ugyanebben az évben a két ország külügyminisztere az érdekterületek pontos határában is megegyezett. Róluk nevezték el a titkos egyezményt Molotov—Ribbentrop paktumnak. Ennek értelmében Németország lerohanta Lengyelországot, a Szovjetunió pedig fondorlattal megszerezte a Baltikumot. Így lett Vilnius a Litván Szovjetköztársaság fővárosa. 1941—45. között elfoglalták a német csapatok a várost, felrúgva a Szovjetunióval kötött titkos egyezményt. A két világháború között az ismét Szovjetunióhoz tartozó Vilnius nem sokat fejlődött. A lakosság többsége litván volt, de sok volt a lengyel is. A II. világháborútól napjainkig a negyedmilliós városból félmilliós lett. Jelentős gépipart telepítettek Vilniusba. A száznál több üzeme mágnesként vonzotta az orosz és belorusz lakosságot. Az utóbbi ténye okozza a konfliktusokat a városban. Az orosz lakosság orosz kultúrát, mentalitást követel. A litvánok — joggal — magukénak érzik fővárosukat. (Ugyanakkor a lengyelek is buzgón ápolják hagyományaikat: Vilna lengyel kegyhely.) A 3,5 millió lakosú Litvániában 1 millió orosz ajkú él. A fővárosban kedvezőtlenebb az arány: a félmillió lakosból kétszázezer orosz. Pontosabban: ennyien vallották magukat orosznak. Sokan félelemből, mások érdekből lettek oroszok. Ha Litvánia önállósulna, Vilnius orosz lakossága mindössze százezer lenne — becsülik a helybeliek. (Ez már csak így van a mi vén Európánkban ...) A város számos értéke közül egyet szeretnék bemutatni: a dómot. A kereszténység felvétele előtt (1387) a pogány litvánok istenüknek, Perkunasnak itt mutatták be áldozataikat. Erre a helyre a középkorban gótikus templomot emeltek. A 18. században ezt a templomot egy litván építész átépítette, dór oszlopokkal övezte. A templom mellett álló harangtorony egykor várbástya volt. Ezt alakították át később harangtoronynyá. A szovjethatalom éveiben a dóm képtár lett. Litvániában a peresztrojka kezdetét a templom újrafelszentelése, a harangok imára szólítása jelentette. Dr. Bokor Péter Fotó: Széles Gyula A vilniusi dóm. A Báthory egyetem. Vasi Társasági Lexikon 1991 Mindenki benne lehet abban a képes lexikonban, amely az idén jelenik meg Vas megyében, a Magyar Színész és a Vas Népe Szerkesztőségének kiadásában. Egy lexikon, amely a vasiak története, és egyben történelem is. Unokáink is szeretnének benne ránk találni. Ha ki-ki ír saját magáról vagy családjáról húsz sort , teljesen szabadon választható, hogy önmagáról vagy családjának más tagjairól s ír, milyen fontosabb évszámokat, jelentősebb családi, vagy szélesebb körben is kisugárzó eseményeket, emlékezetes történéseket, egyenhangú önéletrajzot, tevékenységével, hivatásával kapcsolatos tudnivalókat, vagy akár címet, telefonszámot kíván megjelentetni —, akkor az lényegi változtatás nélkül bekerül a Vasi Társasági Lexikonba, s megkapja a megjelenő lexikon egy példányát. Mindez 1250 forintba kerül. Az adatok pontos megjelentetése miatt kívánatos hogy a húsz sort lehetőleg írógéppel (egy sor 58—62 leütés) vagy nyomtatott nagybetűkkel írják, s küldjék el két példányban. A beküldési határidő március 31-e. A lexikon megjelenésének időpontja — az adatok rendszerezése, feldolgozása és a nyomdai átfutást figyelembe véve — ez év decembere. Újságíróval is megíratható a 20 sor, amely 200 forint többletköltséget jelent, valamint fénykép is megjelentethető, amelyet szintén 200 forintért készít el fotóriporterünk. (A megfelelő időpont egyeztetése telefonon történhet.) A kéziratokat a Vas Népe Szerkesztőségének címére (9701 Szombathely, Berzsenyi tér 2.) kell feladni, az 1250 forintos csekket pedig az OTP Vas Megyei Igazgatóságának 479—98007— 7510—7 számlájára befizetni. Érdeklődni a 12895-ös telefonon lehet. A Társasági Lexikon közületi melléklettel jelenik meg. Vállalatok, üzemek, szövetkezetek, kisiparosok, kiskereskedők, egyesületek, szövetségek, szervezetek, klubok is szerepelhetnek a kötet e részében. Egész oldalas — kívánságra képes — ismertető ára 20 ezer forint, fél oldalas 10, negyedoldalas ötezer forintba kerül. A megrendelés határideje: március 31-e. Egy lexikon, amely a vasiak története és egyben történelem is. Unokáink is szeretnének benne ránk találni. Vas Népe Szerkesztősége Magyar Színész Szerkesztősége AKCIÓ ! Körmend és Körmend környékiek figyelem! A KONZUMBANK Rt. Észak-Nyugat Magyarországi Igazgatósága LETÉTI JEGY értékesítést szervez 1991. február 4-én (hétfőn) Körmenden, a VARIA-SKÁLA ÁRUHÁZBAN. A letéti jegy kamata 1 éves lekötés esetén: évi bruttó 30,0%! A megvásárolt letéti jegyek 1991. május 15-i sorsoláson már részt vesznek. VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! KONZUMBANK Rt. Észak-Nyugat Magyarországi Igazgatósága 9700 Szombathely, Szelestei u. 62. Tel.: 94-25-666 Tel/fax: 94-24-365 Tx: 37554 (2483) 1991. február 1. Péntek PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A VAS MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT ÍR KI az alábbi munkakörök betöltésére: - MARKETING FŐMÉRNÖK, - TERMELÉSI FŐMÉRNÖK, - SZÁMÍTÁSTECHNIKAI VEZETŐ. A munkakörök betöltésének feltételei főmérnökök részére: - felsőfokú szakirányú végzettség, - 10 éves szakmai gyakorlat, ebből 5 éves vezetői. Számítástechnikai vezető részére: - felsőfokú szakirányú végzettség, - 5 éves gyakorlat. Pályázat benyújtásának határideje 1991. február 12. A pályázatokat a Vas Megyei Építőipari Vállalat igazgatójának (Szombathely, Vépi út A1) személyesen, vagy postán kérjük benyújtani. A pályázat elfogadása esetén a munkakör azonnal betölthető. Bérezés megállapodás szerint. (3091) Törleszteni még led, éles dér nem... Hivatalos helyeken, hivatalos emberek részéről gyakran hangzik el a vád: pesszimisták vagyunk. Nagyon jó megállapítást hallottam nemrégiben a rádióban ezzel kapcsolatosan. Azt mondta az egyik interjúalany: nem pesszimisták, hanem realisták vagyunk, őszintén szólva ez a vélemény közelebb állt az igazsághoz. A folyamatos és rendszeres áremelések, a kedélyeket borzoló lakáshitelkamat-emelés bizony nem ad okot a derűre, a jókedvre. Jó néhány családnál okoz gondot a családi költségvetés megtervezése. (Az már csak fokozza az „örömet", hogy mire elkészül, lehet, már nem is aktuális. Addigra már megint magasabb árakkal számolhatunk.) Bizonytalanná válik maga az élet. Nem jut élelemre, ruhára. Szórakozásról, kulturálódásról a családok zömében már szó sem eshet. A kispénzű ember tehát egyszerűen kétségbeesik. Hogyan, miből tovább? Gencsapátiból Murányi Attila egyenesen Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés házelnökéhez fordult levéllel. Hivatkozott Kupa pénzügyminiszter úr kijelentésére, miszerint az 1991. évi első áremelések az ország lakóira személyenként 850 forint terhet jelentenek. Ennek cáfolatául elkészítette a család egy havi költségkimutatását. Érdemes vele együtt számolni. OTP alaphitel 2280, OTP hőszigetelés 2200, OTP gázszerelés 1880, tv-előfizetés 200 (ekkor még...), gázfűtés, meleg víz 1800, víz 200, villany 600, a gyerek kollégiumi díja 1500, a gyerek utazása 400, szemétdíj 150, gáz belső szerelés 1600, kettőjük utazása 400, biztosítás 250, a rezsi tehát összesen: 13 460 forint. E költségek természetesen nem tartalmazzák — ha valaki cigarettázik — a havi ezer forintot, a 200 forintos újságpénzt és azt sem, ha valakinek ajándékot szeretne venni, s uram bocsát enni is szeretnének! Kettőjük nettó havi keresete 14 155 forint. Élelemre, ruházkodásra, kultúrára három személynek Havonta 695 forint marad! A levélíróhoz hasonló átlagcsaládban él a magyar lakosság zöme. „Meg akarnak ölni néhány millió embert, földönfutóvá akarják tenni, börtönlakóvá, mert hova vezet ez a helyzet: az öngyilkosságba, a nincstelenségbe, a rablásba, gyilkolásba, az anarchiába" — írja. — „A többletkiadásoknak nincs szociális ellentételezése. A 200 forintos személyenkénti önkormányzati támogatásból ez megoldhatatlan Hiába akarnak segíteni, ez igencsak kevés.” A levélíró és felesége sok verejtékkel épített feel egy házat. És most attól tart — joggal —, hogy nem tudja fizetni a rezsiköltséget, nem tud a gyerekének ruhát, iskolaszert venni, nem tud enni adni a családnak. Végezetül majd kikapcsolják a villanyt, a gázt, mert azt sem tudja fizetni. A félelem megalapozott. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy mindenki kiszámolja, miből, menynyit költhet. A „miből” általában nem változik, csak a „mennyi”. S üres pénztárcából — Inába lennénk optimisták, hurrá-emberkék — nem lehet pénzt elővarázsolni. Másképpen számolnak ,,odafönn", és másképpen kell számolnunk „idelenn”. A sok százezer, bérből, fizetésből élő család a maga bőrén érzi, mennyivel él most rosszabbul, mint eddig Egy bizonyos mértékig el lehet viselni azt, hogy mindenre kevesebb jut, de amikor már a létfenntartáshoz szükséges elemi dolgokra sem jut, hát igen, akkor fogalmazódnak meg az ilyen levelek. Amitől azért mégis azt reméli a küldője, hogy talán még egyszer meggondolják, megfontolják a honatyák, hogyan lehetne másképpen, kedvezőbben alakítani a sorsunkat. Murányi Attila levelét, az általa készített költségvetést Magyarországon ma nagyon sokan megírhatták, elkészíthették volna. Talán ennél kedvezőtlenebbet is. Mégis jó, hogy ő megírta. A T. Házban talán okulnak belőle, mindannyiunk hasznára. (K) Idegtépő (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3