Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

Am­jr Vilniusra figyel a világ Vilnius — a Baltikum egyik legszebb városa, gaz­dag történelemmel büszkél­kedhet. A város krónikájá­nak lapjai az elmúlt napok­ban új sorokkal gazdagod­tak. A várost a 14. század ele­jén alapították. A mocsa­rakkal­ körülvett, jól véd­hető hely a környék lakói­nak biztos menedékül szol­gált. Egy évszázad alatt hí­res kereskedővárossá fejlő­dött, és a Litván Nagyher­cegség székhelye lett. Korán iparosodott. A 16. században már vasöntője van, és fegy­vert gyárt. Üveg- és papír­ipara messzeföldön hír­es volt. 1569—1784 között Len­gyelország megszállja. Ez­alatt válik a város a tudo­mány fellegvárává. 1579-ben alapítja Báthory István Eu­­rópa-hírű egyetemét Ké­sőbb csillagvizsgálót kap a város. 1794. és 1915. között orosz kormányzósági szék­hely. 1812-ben Napóleon se­regei lerombolják, de hamar újjáépül. Ezután a könnyű- és élelmiszeripara fejlődik. 1915-től az I. világháború végéig a németek szállják meg. Az 1920-as év mozgalmas a város történetében. Meg­szállja a Vörös Hadsereg és visszaadja Litvániának. A Vörös Hadsereg távozása után viszont benyomulnak a városba a lengyel csapatok. Ezután összeült a Népsze­­vetség, és hosszasan tár­gyalta az úgynevezett vilnai konfliktust; végül a Len­gyelországhoz tartozás mel­lett döntött. 1939-ben Hitler és Sztálin a kontinenst egymás között érdekszférákra osztotta fel. Ugyanebben az évben a két ország külügyminisztere az érdekterületek pontos hatá­rában is megegyezett. Róluk nevezték el a titkos egyez­ményt Molotov—Ribbentrop paktumnak. Ennek értelmé­ben Németország lerohanta Lengyelországot, a Szovjet­unió pedig fondorlattal meg­szerezte a Baltikumot. Így lett Vilnius a Litván Szov­jetköztársaság fővárosa. 1941—45. között elfoglalták a német csapatok a várost, felrúgva a Szovjetunióval kötött titkos egyezményt. A két világháború között az ismét Szovjetunióhoz tar­tozó Vilnius nem sokat fej­lődött. A lakosság többsége litván volt, de sok volt a lengyel is. A II. világhábo­rútól napjainkig a negyed­milliós városból félmilliós­ lett. Jelentős gépipart tele­pítettek Vilniusba. A száznál több üzeme mágnesként vonzotta az orosz és belorusz lakosságot. Az utóbbi ténye okozza a konfliktusokat a városban. Az orosz lakosság orosz kultúrát, mentalitást követel. A litvánok — jog­gal — magukénak érzik fő­városukat. (Ugyanakkor a lengyelek is buzgón ápolják hagyományaikat: Vilna len­gyel kegyhely.) A 3,5 millió lakosú Lit­vániában 1 millió orosz aj­kú él. A fővárosban kedve­zőtlenebb az arány: a fél­millió lakosból kétszázezer orosz. Pontosabban: ennyien vallották magukat orosznak. Sokan félelemből, mások érdekből lettek oroszok. Ha Litvánia önállósulna, Vilnius orosz lakossága mindössze százezer lenne — becsülik a helybeliek. (Ez már csak így van a mi vén Európánk­ban ...) A város számos értéke kö­zül egyet szeretnék bemu­tatni: a dómot. A keresz­ténység felvétele előtt (1387) a pogány litvánok istenük­nek, Perkunasnak itt mu­tatták be áldozataikat. Erre a helyre a középkorban gó­tikus templomot emeltek. A 18. században ezt a templo­mot egy litván építész át­építette, dór oszlopokkal övezte. A templom mellett álló harangtorony egykor várbástya volt. Ezt alakítot­ták át később harangtorony­­nyá. A szovjethatalom évei­ben a dóm képtár lett. Lit­vániában a peresztrojka kez­detét a templom újrafel­­szentelése, a harangok imá­ra szólítása jelentette. Dr. Bokor Péter Fotó: Széles Gyula A vilniusi dóm. A Báthory egyetem. Vasi Társasági Lexikon 1991 Mindenki benne lehet ab­ban a képes lexikonban, amely az idén jelenik meg Vas megyében, a Magyar Színész és a Vas Népe Szer­kesztőségének kiadásában. Egy lexikon, amely a va­siak története, és egyben történelem is. Unokáink is szeretnének benne ránk ta­lálni. Ha ki-ki ír saját magáról vagy családjáról húsz sort , teljesen szabadon választha­tó, hogy önmagáról vagy családjának más tagjairól s ír, milyen fontosabb évszá­mokat, jelentősebb családi, vagy szélesebb körben is ki­sugárzó eseményeket, emlé­kezetes történéseket, egyen­­hangú önéletrajzot, tevé­kenységével, hivatásával kapcsolatos tudnivalókat, vagy akár címet, telefon­számot kíván megjelentetni —, akkor az lényegi változ­tatás nélkül bekerül a Vasi Társasági Lexikonba, s meg­kapja a megjelenő lexikon egy példányát. Mindez 1250 forintba kerül. Az adatok pontos megje­lentetése miatt kívánatos hogy a húsz sort lehetőleg írógéppel (egy sor 58—62 le­ütés) vagy nyomtatott nagy­betűkkel írják, s küldjék el két példányban. A beküldési határidő március 31-e. A lexikon megjelenésének idő­pontja — az adatok rend­szerezése, feldolgozása és a nyomdai átfutást figyelembe véve — ez év decembere. Újságíróval is megíratha­tó a 20 sor, amely 200 fo­rint többletköltséget jelent, valamint fénykép is meg­jelentethető, amelyet szintén 200 forintért készít el fotó­­riporterünk. (A megfelelő időpont egyeztetése telefo­non történhet.) A kéziratokat a Vas Népe Szerkesztőségének címére (9701 Szombathely, Berzse­nyi tér 2.) kell feladni, az 1250 forintos csekket pedig az OTP Vas Megyei Igaz­gatóságának 479—98007­— 7510—7 számlájára befizetni. Érdeklődni a 12­895-ös tele­fonon lehet. A Társasági Lexikon kö­zületi melléklettel jelenik meg. Vállalatok, üzemek, szövetkezetek, kisiparosok, kiskereskedők, egyesületek, szövetségek, szervezetek, klu­bok is szerepelhetnek a kö­tet e részében. Egész olda­las — kívánságra képes — ismertető ára 20 ezer forint, fél oldalas 10, negyedolda­las ötezer forintba kerül. A megrendelés határideje: március 31-e. Egy lexikon, amely a va­siak története és egyben tör­ténelem is. Unokáink is sze­retnének benne ránk találni. Vas Népe Szerkesztősége Magyar Színész Szerkesztősége AKCIÓ ! Körmend és Körmend környékiek figyelem! A KONZUMBANK Rt. Észak-Nyugat Magyarországi Igazgatósága LETÉTI JEGY értékesítést szervez 1991. február 4-én (hétfőn) Körmenden, a VARIA-SKÁLA ÁRUHÁZBAN. A letéti jegy kamata 1 éves le­kötés esetén: évi bruttó 30,0%! A megvásárolt letéti jegyek 1991. május 15-i sorsoláson már részt vesznek. VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! KONZUMBANK Rt. Észak-Nyugat Magyarországi Igazgatósága 9700 Szombathely, Szelestei u. 62. Tel.: 94-25-666 Tel/fax: 94-24-365 Tx: 37554 (2483) 1991. február 1. Péntek PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A VAS MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT ÍR KI az alábbi munkakörök betöltésére: - MARKETING FŐMÉRNÖK, - TERMELÉSI FŐMÉRNÖK, - SZÁMÍTÁSTECHNIKAI VEZETŐ. A munkakörök betöltésének feltételei főmérnökök részére: - felsőfokú szakirányú végzettség, - 10 éves szakmai gyakorlat, ebből 5 éves vezetői. Számítástechnikai vezető részére: - felsőfokú szakirányú végzettség, - 5 éves gyakorlat. Pályázat benyújtásának határideje 1991. február 12. A pályázatokat a Vas Megyei Építőipari Vállalat igazgatójának (Szombathely, Vépi út A1) személyesen, vagy postán kérjük benyúj­tani. A pályázat elfogadása esetén a munkakör azonnal betölthető. Bérezés megállapodás szerint. (3091) Törleszteni még led, éles d­ér nem... Hivatalos helyeken, hivatalos emberek részéről gyakran hangzik el a vád: pesszimisták vagyunk. Nagyon jó megállapítást hallottam nemrégiben a rá­dióban ezzel kapcsolatosan. Azt mondta az egyik in­terjúalany: nem pesszimisták, hanem realisták va­gyunk, őszintén szólva ez a vélemény közelebb állt az igazsághoz. A folyamatos és rendszeres áremelé­sek, a kedélyeket borzoló lakáshitelkamat-emelés bi­zony nem ad okot a derűre, a jókedvre. Jó néhány családnál okoz gondot a családi költségvetés megter­vezése. (Az már csak fokozza az „örömet", hogy mire elkészül, lehet, már nem is aktuális. Addigra már megint magasabb árakkal számolhatunk.) Bizonyta­lanná válik maga az élet. Nem jut élelemre, ruhára. Szórakozásról, kulturálódásról a családok zömében már szó sem eshet. A kispénzű ember tehát egysze­rűen kétségbeesik. Hogyan, miből tovább? Gencsapátiból Murányi Attila egyenesen Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés házelnökéhez fordult le­véllel. Hivatkozott Kupa pénzügyminiszter úr kijelen­tésére, miszerint az 1991. évi első áremelések az or­szág lakóira személyenként 850 forint terhet jelente­nek. Ennek cáfolatául elkészítette a család egy havi költségkimutatását. Érdemes vele együtt számolni. OTP alaphitel 2280, OTP hőszigetelés 2200, OTP gázszerelés 1880, tv-előfizetés 200 (ekkor még...), gáz­fűtés, meleg víz 1800, víz 200, villany 600, a gyerek kollégiumi díja 1500, a gyerek utazása 400, szemétdíj 150, gáz belső szerelés 1600, kettőjük utazása 400, biz­tosítás 250, a rezsi tehát összesen: 13 460 forint. E költségek természetesen nem tartalmazzák — ha va­laki cigarettázik — a havi ezer forintot, a 200 forin­tos újságpénzt és azt sem, ha valakinek ajándékot szeretne venni, s uram bocsát enni is szeretnének! Kettőjük nettó havi keresete 14 155 forint. Élelemre, ruházkodásra, kultúrára három személynek Havonta 695 forint marad! A levélíróhoz hasonló átlagcsaládban él a ma­gyar lakosság zöme. „Meg akarnak ölni néhány millió embert, földönfutóvá akarják tenni, börtönlakóvá, mert hova vezet ez a helyzet: az öngyilkosságba, a nincstelenségbe, a rablásba, gyilkolásba, az anarchiá­ba" — írja. — „A többletkiadásoknak nincs szociális ellentételezése. A 200 forintos személyenkénti önkor­mányzati támogatásból ez megoldhatatlan Hiába akar­nak segíteni, ez igencsak kevés.” A levélíró és felesége sok verejtékkel épített feel egy házat. És most attól tart — joggal —, hogy nem tudja fizetni a rezsiköltséget, nem tud a gyerekének ruhát, iskolaszert venni, nem tud enni adni a család­nak. Végezetül majd kikapcsolják a villanyt, a gázt, mert azt sem tudja fizetni. A félelem megalapozott. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy mindenki kiszámolja, miből, meny­nyit költhet. A „miből” általában nem változik, csak a „mennyi”. S üres pénztárcából — Inába lennénk optimisták, hurrá-emberkék — nem lehet pénzt elő­­va­rázsolni. Másképpen számolnak ,,odafönn", és másképpen kell számolnunk „idelenn”. A sok százezer, bérből, fizetésből élő család a maga bőrén érzi, mennyivel él most rosszabbul, mint eddig Egy bizonyos mértékig el lehet viselni azt, hogy mindenre kevesebb jut, de amikor már a létfenntartáshoz szükséges elemi dol­gokra sem jut, hát igen, akkor fogalmazódnak meg az ilyen levelek. Amitől azért mégis azt reméli a kül­dője, hogy talán még egyszer meggondolják, megfon­tolják a honatyák, hogyan lehetne másképpen, kedve­zőbben alakítani a sorsunkat. Murányi Attila levelét, az általa készített költség­­vetést Magyarországon ma nagyon soka­n megírhat­ták, elkészíthették volna. Talán ennél kedvezőtleneb­bet is. Mégis jó, hogy ő megírta. A T. Házban talán okulnak belőle, mindannyiunk hasznára. (K) Idegtépő (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3

Next