Vas Népe, 1991. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

A A * m # .2? m­m + a at JéjKffc M ft B * ft "v * * ft 8 ft ft ft •:•■ [UNK] VPOP az Öból»habomnakft ••■:•:• _ ftH* 4U. *•» IwRftfftS? um* ftfft ftrn­ ft 8 ft­ AMF ftftft ^Bft ft ftftf ft ft %ft ft ftf dft (Folytatás az 1. oldalról.) belezését, és el kell fogadnia az elvet, hogy kártérítéssel tartozik az agressziójával okozott károkért, vesztesé­gekért. A koalíció felhívja az ira­ki kormányt: jelöljön ki ka­tonai parancsnokokat, akik 48 órán belül találkoznak a szövetségesek képviselőivel, hogy megtegyék a tűzszü­nethez szükséges katonai in­tézkedéseket. Amerika kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy a testület gondoskod­jék a háború befejezéséhez szükséges lépésekről. A támadó hadműveletek felfüggesztésének feltétele, hogy Irak nem tüzel a szö­vetséges csapatokra, és nem indít Scud-rakétákat egyet­len ország ellen sem. Amennyiben Irak bármely feltételt megsérti, a szövet­séges csapatoknak szabadsá­gukban áll újra felvenni a harcot. Bush hangoztatta, hogy a koalíciónak néppel, hanem nem az iraki vezetőikkel, mindenekelőtt Szaddám Hu­­szeinnel volt viszálya; az iraki nép nem ellenség, nem törekszenek elpusztítására. A hadifoglyokkal jól bánnak, és várják a napot, amikor olyan vezetése lesz az or­szágnak, amely kész béké­ben élni szomszédaival — mondotta. Immár a jövőbe kell néz­ni, fejtette ki az amerikai elnök, és bejelentette, hogy James Baker külügyminisz­ter már a jövő héten a tér­ségbe utazik, hogy — egyet­értésben a szövetségesekkel — a békéről tanácskozzék. — A háború mögöttünk van, s előttünk a feladat, hogy potenciálisan történelmi bé­két teremtsünk — fejezte be beszédét az amerikai elnök. » * * 42 iraki hadosztályt meg­semmisítettek, harcképtelen­né tettek, illetve megfuta­mítottak, közölte csütörtöki rijadi tájékoztatóján a szö­vetségesek amerikai szóvi­vője. Richard Neal tábornok el­mondotta, hogy az irakiak­nak mindössze egy hadosz­tályra való, szétforgácsolt ereje maradt, de azok is menekülnek. Az irakiak több alkalommal megsértet­ték a tűzszünetet, támadták a szövetséges egységeket. A válasz megsemmisítő ellen­­támadás volt — közölte. Az incidenseket egyébként an­nak tudják be, hogy az ira­ki vezetés nem tudta még értesíteni egységeit a tűz­szünetről. i Előhang egy békéhez Az Öböl-háborúnak a jelek szerint vé­ge. Az amerikai légierő befejezte nagy, si­vatagi céllövő gyakorlatát, az iraki hadi­foglyok enni kapnak, a térség lakosai estén­ként nyugodtan fekhetnek le (és alhatnak is, ha nem lesznek lidérces álmaik), a hoz­zátartozók csöndben tudomásul veszik sze­retteik halálát, és egyre több hírt kapha­tunk afelől, hogy „az élet visszatér rendes kerékvágásába”. Mindannyiunk érdekében remélem, hogy amikor felröppennek, nem adunk hitelt ezeknek a híreknek. Mert a „kerékvágás”, ahová vissza kellene térnünk, zavaros és áttekinthetetlen volt, önös érdekű, és má­sok ellen irányuló szándékoktól terhes, bé­kés emberi életre alkalmatlan. Azután majd bejelentik, akik ilyenkor be szokták jelenteni, hogy levonják a tör­téntek tanulságait. Elsősorban természete­sen a katonák, és először is abban az ér­telemben, hogy az új technikáról szerzett tapasztalataik milyen fejlesztést igényel­nek a hadseregekben. Félek, igényeik nem találnak ellenkezésre. A politikusok igyekeznek majd kihasz­nálni a világban fellelhető bizonytalansá­got, melyet gondosan óvtak a háború előtt, a háború alatt, és semmi sem mutat arra, hogy szándékaik a háború után megvál­toznának. Félek, magatartásukat követke­zetesnek fogják tartani. A „civilek” pedig, ha nem tanultak sem­mit az elmúlt hónapokban, ha kihagynak önfenntartó reflexeik, ha ellankad figyel­mük, ha belenyugszanak, hogy fölöttük húzódó érdekek alapján rendezzék vilá­gunk helyzetét, akkor elveszthetik a békét. Mert el kell gondolkoznunk azon, mit ér a béke, ha ilyen védtelen. Mert el kell gondolkodnunk azon is, mennyit ér, amit eddig tudtunk a háborúról, annak fényé­ben, amit most tudtunkra adtak. Gondolnunk kell arra, hogy ez a há­ború, melyet a technika képzeletünket meghaladó magas szintjén, soha nem sej­tett eszközökkel folytattak, egyelőre még „hagyományos” fegyverekkel megvívott összecsapás volt. És nem számíthatunk a jövőben is a katonák hagyománytiszteleté­re. Nem feledhetjük el, hogy az Öböl tér­ségében az elmúlt félév során minden el­pusztított életet egy megalomániás diktá­tor céljai és presztízsének fenntartása ér­dekében pusztítottak el. És ez megtörtén­het minden diktatúrában. Nem felejtkezhetünk meg arról, hogy legújabbkori történelmünkben a béke ál­talában csak két­­ háború közötti szünetet jelentett, felkészülési időt a következő for­dulóra. Fel kellene ismerni, hogy a világ jelen­legi biztonsági rendszerei, az e célra lét­rehozott szervezetek a jövendő fékentar­­tására alkalmatlanok, hogy a béke jogi formuláját fel kellene váltanunk a béke funkcionális formulájával. A háborúnak remélhetőleg vége, és akik­nek ez a mesterségük, megszerkeszthetik az összegező statisztikákat. Kiderül majd, hogy az elhasznált üzemanyag megoldhat­ta volna a népek akut energiagondjait, hogy a romba döntött épületek elpusztítá­sa annyiba került, amennyiből egy földrész hajléktalanjainak feje fölé építhettek vol­na tetőt. Kiderül majd, hogy a hadfelszere­lés egy részét nem éri meg hazaszállítani, eladásával vagy megkötik a következő há­ború első üzletét, vagy megsemmisítik, eb­ből nyomorgók tömegeit lehetne jólétben tartani. Kimutatják, hogy az elszenvedett környezeti pusztítás helyreállítása annyi pénzbe kerül, amennyit soha, senki nem lett­ volna hajlandó előzőleg a környezet védelmére fordítani. Ha meg kívánunk előzni egy modern há­borút, újszerű békére lenne szükségünk. Nem olyanra, amelynek az a tiszte, hogy lezárja, hanem amelynek feladata, hogy megelőzze a háborúkat. Tevékeny békére van szükség, és nem megnyugtatóra. Nem kiegyensúlyozottra, ami bármikor felborul­hat, hanem stabilra, megalapozottra. Olyan szervezetekre és olyan vezetőkre, akik egy háború szörnyű lehetőségét kizárni kíván­ják és nem törődnek bele, hogy feladatuk a károk utólagos felmérésére korlátozó­dik. A háborúnak, amelyik elsőként ismertet­te meg velünk a pusztítás emberi képzelet fölé növő formáit, a jelek szerint vége. Utána béke jön, melyet úgy kellene meg­teremteni, hogy formájában szintén első legyen a történelemben. B. B. Vissza a palackba! Besszmertnih a szovjet­amerikai viszonyról A szovjet külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a szov­jet-amerikai viszonyban valóban vannak törékeny elemek, ahogy ezt előző nap Mihail Gorbacsov Minszk­­ben említette. Alekszandr Besszmertnih szerint e töré­kenység annak következmé­nye, hogy időnként kárt okozó kapnak szubjektív tényezők teret a kétoldalú kapcsolatokban. Ezzel együtt kifejezte re­ményét, hogy a két nagyha­talom viszonya kiállja az idő próbáját, mint ahogy ki­állta az Öböl-válság idején is. Külön hangsúlyozta, hogy a szovjet—amerikai viszony meghatározó jellegű a nem­zetközi kapcsolatrendszer egésze szempontjából is, ezért cseppet sem közömbös további alakulása. Besszmertnik az öböl-há­ború befejezéséről tartott moszkvai sajtóértekezletén több ízben is utalt arra, hogy a Kreml és a Fehér Ház mindvégig szoros kap­csolatot tartott fenn, s ezen a jövőben, a térség új biz­tonsági rendszerének kidol­gozása során sem kívánnak változtatni. Egyúttal remé­nyét fejezte ki, hogy sikerül számos azonos pontot talál­ni a két fél ezzel kapcsola­tos véleményében is. Kereskedelmi tárgyalás Kuvaittal Kádár Béla külgazdasági mi­niszter megbízásából Kuvait bé­csi nagykövetével tárgyalt a na­pokban az NGKM illetékese. Menyhárt János, a tárca osz­tályvezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy a minisztérium még a háború idején kidolgozta azokat a terveket, amelyek se­gíthetik a magyar cégek bekap­csolódását Kuvait újjáépítésébe. Az ezzel kapcsolatos írásos do­kumentumot átvevő nagykövet elmondta: mintegy másfél hó­napra van szüksége Kuvaitnak ahhoz, hogy felmérje a károkat, s prioritási sorrendet állítson fel az újjáépítésben. Az osztályvezető azt is a nagy­követ tudomására hozta, hogy azok a magyar vállalatok, ame­lyek korábban jelen voltak kuvaiti piacon, készek az azon­n­nali visszatérésre. Pozsgay Imre vendégprofesszor lesz Debrecenben Pozsgay Imrét, a filozófiai és szociológiai tudományok kandidátusát, címzetes egye­temi tanárt meghívott pro­fesszorként kívánja foglal­koztatni politológiai tanszé­kén a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A kinevezési dokumentum szerint Pozsgay Imre több évtizedes gyakorló politiku­si és politikai elméleti tevé­kenységével jelentős ered­ményeket ért el a magyar és a kelet-európai politikai rendszerek működési me­chanizmusainak feltárásá­ban, az időközben lezajlott társadalmi változások elmé­leti előkészítésében. Az egye­temi tanács úgy véli, hogy gyakorló politikusként szer­zett tapasztalatai, nemzetkö­zi elismertsége jelentős len­dületet adhat az egyetemen a politológiai oktatás meg­újulásához. A Sárvári ÁFÉSZ 1991. március 5-én, 9.00 órakor nyilvános árverésen készpénzfizetés ellenében értékesíti a PÉTERFA-MAJOR területén lévő 32 m²-es ÁRUSÍTÓ PAVILONJÁT. Kikiáltási ár: 40 000,— Ft Árverés a helyszínen. Érdeklődni lehet: Kiss Béla főosztályvezetőnél, ^ Telefon: 73.­­«ARVÁRI ÁFÉSZ . A Sárvári Kossuth MTSZ. PÁLYÁZATOT hirdet 1 fő növényvédő SZAKMÉRNÖK foglalkoztatására. Jelentkezés: írásban részletes önéletrajzzal. Szükség esetén lakás megoldható. Fizetés: megegyezés szerint. Cím: Kossuth MTSZ. SÁRVÁR PF. 52. (5723) jj| 2 További vita a kormányprogramról Szerződéses rendszer lesz a gépjárműfelelősség-biztosításra A kormány tárgyalási alapként csütörtöki ülésén elfo­gadta a Kupa Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett négyéves gazdasági-politikai programot, amelynek célja a gazdaság stabilizálása és a konvertibilitás kialakítása. A tes­tület azonban úgy döntött, hogy legközelebbi ülésén ismét visszatér a témára, s addig a Pénzügyminisztérium képviselői — pénteken — egyeztethetik a programot az Érdekegyeztető Tanács részvevőivel, észrevételeiket pedig a Gazdasági Ka­binet szombati ülésén beépíthetik az anyagba, így a kor­mány a következő csütörtöki ülésén már az érdekvédelmi szervezetek véleményével kiegészített program kerülhet te­rítékre — tájékoztatta László Balázs kormányszóvivő a Par­lamentben a rádió, a televízió és az MTI képviselőit. A testület foglalkozott a kötelező gépjárműbiztosítás ki­alakítandó új rendszerével is. A változtatásra azért van szükség, mert a költségvetés csak április 1-jéig képes támo­gatni a jelenleg működő rendszert, így a jövőben olyan meg­oldást alkalmaznak, amelyhez nem szükséges központi tá­mogatás. A kormány úgy döntött, hogy a kötelező felelősség­biztosításban is a szerződéses rendszert kell kialakítani. Mi­vel az áttérés időt igényel, így április 15-től július 1-jéig a benzinbe fogják beépíteni a biztosítás árát. Arról még nem született döntés, hogy ebben az időszakban mennyivel lesz drágább az üzemanyag. Július 1-je után bevezetik a szer­ződéses kötelező felelősségbiztosítási rendszert. Szombathelyi közgyűlés (Folytatás az l. oldalról.) méteres vasútszakasz újraépí­tése közvetlen összeköttetést jelentene Béccsel. Hogy mi­lyen társasági formában épí­tik meg a vasutat, az még nem világos. De a szándék­­nyilatkozatot tegnap elfogad­ták és aláírták Szombathe­lyen, remélhetőleg a vasút újra összeköt bennünket az osztrákokkal. Wagner András polgármes­ter bejelentette, március 4-én a szombathelyi nagy bom­bázás évfordulóján a Város­házán félárbocra engedik az ezüsttel díszített fekete gyászlobogót. A közgyűlés ezután a 11-es Huszár úti volt laktanya te­rületére szóló tervpályázat­ról s az Apáczai Csere János Alapítványról, valamint a városi önkormányzat költségvetéséről tárgyalt. idei A vita lapzártakor még tartott­ — trelber — EXPRESSZ i­ Az elmúlt évben 824 mil­lió dollár bevétele volt az országnak a nem rubel el­számolású turizmusból, s ez 52 százalékos növekedést je­lent 1989-hez képest — kö­zölték a Magyar Nemzeti Bankban most összesített adatot az MTI érdeklődésé­re.­­­ Nem járt sikerrel az a csehszlovák kísérlet, hogy a hétvégén Prágában találkoz­zanak egymással a KGST- tagországok állandó képvi­selői, és megvitassák KGST felszámolásával, és a a tagországok jövőbeni gazda­sági együttműködésével kap­csolatos kérdéseket­ is John Major brit minisz­terelnök támogatásáról biz­tosítja Magyarország kérel­mét, hogy társult viszonyra lépjen az Európai Közös­séggel — áll Nagy-Britannia budapesti nagykövetségének csütörtöki sajtóközleményé­ben.­­­ Janez Drnovsek, a jugo­szláv államelnökség szlovén tagja azt szorgalmazza, hogy Szlovénia a szövetségi szer­vekben is kezdeményezze az elszakadást, ne csak önálló, köztársasági döntéseket hoz­zon a szétválásról.­­­ A grúz parlament csütör­tökön határozatot fogadott el, amelynek értelmében köztársaságban nem tartják a meg a március 17-re kitű­zött össz-szövetségi népsza­vazást a Szovjetunió jövőjé­ről. is Albániában bírósági eljá­rás indult 74 személy ellen a tiranai főtéren állt Enver Hodzsa-szobor ledöntése mi­att — jelentette be csütör­tökön az albán televízió hír­adására hivatkozva a Tan­­jug jugoszláv hírügynökség is A Brit Gyáriparosok Szö­vetségének januárban indí­tott kelet-európai kezdemé­nyezése nem egyszeri akció, hanem hosszú távú vállal­kozás a brit-kelet-európai gazdasági együttműködés és kereskedelem fejlesztésére — mondta az MTI-nek Allen Lewis, a Brit Gyáriparosok Szövetsége (CBS) 2 millió font (4 millió dollár) költ­ségvetéssel meghirdetett kezdeményezésének elnöke. 1991. március 1. Péntek I­I .!---------------------------------------------------------------------7 i­j| A TERMELŐK II szolgálatában :: A KÖRMENDI ! I RAZSÓ IMRE | ! SZAKKÖZÉPISKOLA 11 ÉS AZ AGROBIX KFT. KÖZÖS VÁLLALKOZÁSA II KISGÉPEK: ! I — garanciális szervize­k javítása j a — alkatrészek árusítása i || ; | I l . |! — gépek forgalmazása. KÖRMEND, SPORT U. 2. | | | II : (MTE Sporttelep mellett.) Iljij Telefon: 110. (5730) |jjl_

Next