Vas Népe, 1991. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
Hat új magyar-osztrák határátkelő nyílik „Egy stop, sok hatóság, gyors áthaladás” Sok a tennivaló még, ezért július 1-jétől a hét tervezett magyar-osztrák határátkelőhely közül hatot nyitunk majd meg — hallottuk kedden délután a vasi megyeházán dr. Balogh György vezérőrnagytól, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokától. Néhány órás tanácskozás után a parancsnok dr. Hans Dietmar Schweisguttal, az osztrák Pénzügyminisztérium vámfőigazgatójával együtt tartott sajtótájékoztatót. Nyáron három új határátkelőhely köti majd össze megyénket a szomszédos Ausztriával. A Bozsok-Rechnitz Szentpéterfa-Eberau közti átkelőn busszal, autóval, kerékpárral és gyalogosan lehet majd közlekedni. Az Irottkő- Geschriebenstein köztit a turistáknak nyitják meg. Nemzetközi határátkelő lesz a Fertőd-Pamhagen, és a Fertőrákos-Mörbisch közötti. Csakhogy az előbbin busszal, autóval, kerékpárral és gyalogosan is át lehet majd kelni, az utóbbin viszont csak gyalog, vagy kerékpárral. A fertőrákosihoz hasonló forgalma lesz a Mosonszentjános- Andau közti átkelőhelynek. A hetedik átkelőhely miért nem nyílik meg? - kérdeztük a két szakembertől. A válasz: a Pinkamindszent és Moschendorf közti nemzetközi közúti határátkelőhely megnyitása a moschendorfiak tiltakozása miatt késik, akik féltik háborítatlan környezetüket a megnövekedő forgalomtól. Ezért ott akkor nyílik meg a határ, ha elkészül a települést megkerülő út. Hallottunk arról is, hogy nyitásra csak a Fertőd-Pamhagen közti átkelő készül el teljesen. A két jelentősebb Vas megyei határállomás kialakítását - magyarán az épületek építését - november 1-re fejezik be. Az átkelők nyitvatartása korlátozott lesz. A pamhageni 6-tól 24 óráig tart majd naponta nyitva, a bozsoki és a szentpéterfai 6-tól 22 óráig fogadja az állampolgárokat. Az írottkeit pedig április 1-jétől november 2-ig lehet majd látogatni, nyaranta 6-tól 24 óráig. Egy stop, sok hatóság, gyors áthaladás - hallottuk az átkelőhelyek működéséről az országos főparancsnoktól. Vagyis: a magyar és az osztrák vámosok közösen várják majd a határon átkelőket, nem kell kétszer, külön a magyar és az osztrák oldalon megállniuk, így gyorsabban haladhat a forgalom. - Mire számíthatunk határainkon a szovjet útlevéltörvény liberalizálásával? - Ezt nem lehet könnyen megítélni - válaszolta dr. Balogh György. - A menekültáradat nagy, az illegális átkelők száma bizonyára növekedni fog. Politikai döntést igényel az ügy kezelése. A politikai menekültekre a Genfi Konvenció érvényes, ám a gazdasági menekültáradatra nincs ilyen, noha világkérdés. Ami hazánkat illeti: tudni kell, hogy a volt szocialista országokból érkezők pénz nélküli turisták. Az ország keleti felében jóformán nincs pénzbeváltás. Szó sincs róla, hogy lezárnánk a határokat a szovjetek előtt. Két út van számuk korlátozására: vízumkötelezettség bevezetése, vagy a határon ellenőrizni, rendelkeznek-e annyi pénzzel, hogy beutazhassanak hozzánk. Ehhez még tudni kell: országunk megkötötte a vízummentességi szerződéseket. Szóba került még, hogy komoly tárgyalások folynak egy Graz-Szombathely között, hetente egyszer indítandó vonatról. A Rohoncot várhatóan újra Szombathelylyel összekötő vasúti közlekedésről már többször írtunk. A tervek között van a régi őrségi vasút újraélesztésével Bajánsenyén keresztül vasúti öszszeköttetés megteremtése Szlovéniával, s Hegyeshalomnál egy új autópálya megépítése. A vendéglátó, dr. Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke végül arra kérte a sajtó képviselőit: írják le, hogy a helybeliek legyenek mindenütt türelemmel a zöldhatár megnyitásával. by Anyagbeszerzők vállalatok, kereskedők Szélvédők személy- és tehergépkocsihoz, autóbuszokhoz nagyker áron, beszereléssel is! BENDIX Kft. Keszthely, Zsidi u. 11. Tel: 82/15-234, helyi: 12-078 Tx: 35-289 (12 853) 1991. május 2. csütörtök Közmeghallgatás Kőszegen Lokálpatrióták nélkül nem megy Néhányszor hallhattuk már, hogy politikusaink egyikemásika mennyire károsnak tartja a tv jelenlétét az országygyűlésen. A nyilvánosság kihozza a szereplési vágyat a képviselőkből: minden áron bizonyítani akarják képernyők előtt ülő választóiknak - jól voksoltak, ha rá voksoltak. Kőszegen, hétfőn este a közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülésnek is volt ilyen jellege. A nagy közönségre számítva kivételesen a vár lovagtermében volt az ülés. Ami eltért a tv-közvetítésektől, itt azonnal, tapssal minősítette a hallgatóság a megszólalókat. Eléggé gyéren „csordogált” a taps. Azt meg csak a sorok között ülve lehetett hallani, miről sutyorogtak a szomszédok egymásnak. Ilyesmiket hallottam: „Mit vacakolnak ezek annyit? Már megint cirkuszolnak!” Nem egyes képviselőket minősítettek, de egyes képviselők megszólalása után az egész testületet. Mi tagadás, volt cirkusz. (Ám ne legyünk igazságtalanok a kőszegiekhez, másutt is van.) Az egyik napirend jónéhány képviselő kezdeményezésére került a testület elé. Módosítani akarták a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a 11 bizottság helyett 6-ot alakítani. Ezzel a bizottságok elnökei - tehát maguk a képviselők - néhány napja egyetértettek. A hétfői szavazás mégsem hozott döntést, nem volt megfelelő arányú a szavazattöbbség. „Ennyit a képviselők szavahihetőségéről!” - hangzott el a megjegyzés, mire a visszautasító válasz: „A képviselőknek joguk van megváltoztatni véleményüket.” És a hallgató? Csak azt látta, sok hűhó semmiért - vagy éppen a hűhóért? -, meghogy nem Grál lovagok csatáját szemléli. Valóságos focimeccs volt egy nagyon fontos kérdésben, a polgármesteri hivatal létszámának megállapításában. A csapatok rutinosan, eltökélten küzdöttek egymás ellen. Érezhetően a félidőn - korábban tárgyaltak róla - már túl voltak, csak ismételgették önmagukat. Az egyik fél érvgóljai, másutt sem határozták meg a hivatal létszámát, mindenhol óvatosak, mert hiányoznak törvények, nem kristályosodtak ki a feladatok, és ha most elbocsátanak közigazgatási szakembereket, nagyon nehéz lesz őket viszszacsalogatni, esetleg működésképtelenné válik a hivatal. A másik csapat tagjai szerint a város első számú hivatalának élen kell járnia a példamutatásban, hiszen a költségvetés hiánya miatt más intézményekben is leépítések lesznek, engedni kell a közvélemény nyomásának, a városházán dolgozók úgysem dolgozzák végig a 8 órát, ha viszont mégis sok lesz nekik a munkájuk, legalább használják jobban a számítástechnikai berendezéseket, ráadásul a döntésnek erkölcsi gátja sem lehet, hiszen új hivatalok létesülnek, ahova az elbocsájtandók elhelyezkedhetnek, a hivatalban maradókat viszont jobban meg lehet majd fizetni. Bölcsen döntött-e végül a testület akkor, amikor megszavazták: a jelenlegi 45 helyett év végéig 30-35 közöttire „fogyasztják” a polgármesteri hivatal dolgozóinak létszámát? Majd kiderül. Mindenesetre üdítő volt a szótengerben, hogy az üdülőhelyi díjak módosítását gyorsan, simán elfogadta a testület. A külföldi állampolgárnak naponta 30, a belföldinek 15, a szervezett üdülésben résztvevőnek 6 forintot kell ezentúl fizetnie, ha Kőszegen vendégeskedik. Az üdülőhelyi díj üdülőnként 1000 forint lett. Alaposan felkészültek a közmeghallgatásra a polgárok. Néhányan előre leírták mondandójukat, s felolvasták, mások szabatosan elmondták, miben szeretnének gyors változást. Nem kaptak azonnal választ minden kérdésükre. Van, aminek utána kell járni, s 30 napon belül írásban válaszolnak nekik. Többen kifogásolták a város tisztaságát. Szóba került a játszóterek elhanyagoltsága, az utak felújítása utáni „háborús állapotok”, a közrend, a közbiztonság. („Fél a kőszegi, a bűnöző meg röhög, lassan a tolvaj nyomoz a rendőr után, olyan lesz a hírünk, mint az olaszoknak!”) Néhány a konkrétumok közül: a képviselők többet „mozoghatnának” a körzetükben; a felsővárosi óvoda fűtése oly rossz, hogy a gyerekek kabátban vannak egész nap; a Károly Róbert téren a lakók számára elviselhetetlen a kocsma közönsége, „balkáni állapotok vannak”; ki a felelős a tornaterem építésének leállításáért; a gazdasági program hiánya gátja a vállalkozásoknak; sokan nem fizetnek üdülőhelyi átalányt a hétvégi házak tulajdonosai közül; ha negyedig van a kuka szeméttel, akkor nem ürítik ki a kukások; — és így tovább. A közmeghallgatás bizonyította: sok lelkes lokálpatrióta él Kőszegen. Mi kell a közállapotok gyökeres változásához? Básthy Tamás polgármester így fogalmazott: - A város lakóinak összefogása nélkül nem tudunk változtatni a helyzeten. N. M. Pénzintézet érettségizett, gyakorlattal rendelkező német nyelvű levelező gyors gépírót keres felvételre. Válaszokat „Önéletrajz” jeligére várjuk a Lapkiadóba. (12 884) MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI a Köztársaság téri és a Derkovits ltp-i CENTRUM ÁRUHÁZBAN! 30-40%-os engedménnyel vásárolhatók férfi-női esernyő, férfi, fiú alsó, női otthonka, női harisnyanadrág (1-3-as méret), valamint Földvár fonal. Várjuk Kedves Vásárlóinkat! (12 857) Szeleste opponál A Maradjon a gyerekeké című glosszánkban jó példának szánva megemlítettük Szelestét, ahonnét - a korábbi évekkel ellentétben - most 68 gyerek jelentkezett nyári üdülésre Balatonberénybe, a megye gyermeküdülőjébe. A tantestület nevében írt levelükben csúsztatással vádolnak bennünket, miszerint írásunkkal azt a látszatot keltettük, mintha a szelestei gyerekeket eddig távol tartották volna a Balatontól. Holott ők Berénytől függetlenül Balatonrendesen, Fonyódon is táboroztak, sőt megteremtették az önálló sátortáborozás feltételeit is. „Az elmúlt 15 év során minden második évben táboroztak gyermekeink, az előzőeken kívül Szigligeten többször, a Bakonyban Döbröntén három alkalommal. A táborokat együtt építette szülő, gyermek, pedagógus, és sokszor 16 órás műszakban, társadalmi munkában szolgálta tanítványainak testi és lelki gyarapodását tanító, tanár és konyhai dolgozó.” A továbbiakban kifejtik: a cikk sérti a nevelőtestületet, a szülők önérzetét, mert azt sugallta, hogy nem törődtek eddig a szelestei gyerekekkel. Nem akartuk ezt sugallni! Ellenkezőleg: azt kívántuk erősíteni glosszánkkal, hogy Balatonberény maradjon gyermekeinké, s mert most Szeleste is igénybe akarja venni - legyen a szelesteieké is. (P. J.) 15 millió magyaré? A kormány megtalálta színidirektorát Ablonczy Lászlóban, aki 15 millió magyar színházává kívánja tenni, a budapesti Nemzetit. Ha a miniszterelnök lélekben 15 millió magyar vezetőjének tekinti magát, akkor az ország elsőnek tekintett színháza sem vállalhat kisebb szolgálatot. Kikkel fogja teljesíteni és hogyan, majd elválik. Az újabb hírek szerint a Nemzeti negyven színésze közül tizenheten nem hosszabbították meg a szerződésüket, távozott díszlet- és jelmeztervező, dramaturg, gazdasági vezető, zenei vezető... Nem mindenki, ahhoz azonban elegen, hogy legyen hely az újaknak 15 millió magyar színházát megteremteni. Az ország első színháza-e a Nemzeti, hogy ekkora jelentőséget tulajdonítunk neki? Régóta kétli mindenki. Az volt az átkos ötvenes-hatvanas években, Major Marton diktatúrája alatt. Jött a metró, eltűnt a régi ház, felrobbantották. Új építésére csak szánalmas, botrányos kísérletek történtek. Menesztették Majort, aztán Martont is. Majd Aczél György személyesen rendelkezett a Nemzeti, a Várszínház és a Déryné Színház összevonásáról, átszervezéséről. A teljes csőd elhárítására felhozták a kaposvári sikerrendezőket. A Nemzetin segíteni nem tudtak, viszont megalapíthatták a Katona József Színházat, amely az ország első rangú, legjobb hírű társulata lett. A Nemzeti újabb vidéki vérátömlesztést kapott. A Miskolcról érkezett Csiszár Imrének nincs bocsánat arra, hogy Grósz Károly idején kapta a direktorságot. Amint több jeles színházkritikus megjegyezte, a Nemzeti Színház egész története azt bizonyítja, hogy a kormány, a politika beleszólt vezetésébe, darabválasztásába. Miért ne tehetné most is? Gondolom, nem úgy értette nyilatkozatát az új igazgató, hogy 15 millió magyar mind az ő nézőterén fog ülni legalább életében egyszer (bár az volna az igazi üzlet). Lelki, szellemi, művészi kisugárzásról lehet szó. Jó színháznak van ilyen, mert a nézők kíváncsiak előadásaikra, és viszik a produkció hírét határon belül és túl. Sőt, igen szívesen törik át a nyelvi korlátokat és boldogan vállalják külföldiek szórakoztatását, a vendégjátékot Európában. b. r. Ünnep után Moszkvában