Vas Népe, 1992. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
r Göncz Árpád új évi köszöntője : „Honfitársaim! Barátaim! Boldog új esztendőt kívánok valamennyiőtöknek. Boldog új esztendőt hazánk polgárainak, a nálunk menedéket találóknak, a szomszédos államokban élő és a távoli országokba szétszóródott magyarságnak, köztársaságunk minden barátjának, s a világ minden jóakaratú emberének. Békét kívánok az új esztendőben. Békét a világnak, Európának, legkivált szomszédainknak és önmagunknak. Békét és bizalmat a népek, nemzetek, etnikumok között. Békét és bizalmat itthon, egymás között, mindazoknak, akiket a nézeteik, eltérő politikai szándékaik, vagy éppen az egyre növekvő társadalmi különbségek szembeállítanak egymással. Amikor immár több mint egy éve hozzákezdünk az új, demokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben éreztünk és hittünk. Egységessé tett bennünket, amit elutasítottunk: a régi rendet, a nemzeti kiszolgáltatottságot, a szélmalomharcot, amellyel illúziókból próbáltunk valóságot teremteni. Hittünk egy Európához jobban illeszkedő Magyarországban, ahol a jogrend védőernyője alatt nemcsak a társadalom egésze, hanem az egyes ember is könnyebben boldogul. Ma alig egy év múltán, szakadozik az egység és foszladozik a hit. Bundás indulatokkal támadnak egymásra a politikai erők, s olykor már a társadalmi indulatok is felparázslanak, mert a szokatlan lemondás és nélkülözés bizalmatlanságot csihol, békétlenséget szül. Pedig nagy utat tettünk meg 1991-ben nagy célunk, a független, demokratikus Magyarország felé, a sikeresebb gazdálkodást ígérő tulajdonviszonyok felé, s mindezt úgy, hogy hazánk a hétköznapok gondjai ellenére e sok vihart megélt térség legszilárdabb országa maradt. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán ebben az esztendőben hagyta el hazánkat az utolsó - lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott - idegen katona, ekkor szűnt meg a Varsói Szerződés és a KGST, térségünk e két sajátos intézménye, melyek oly sokat emlegetett proletárinternacionalizmusa még leplezni is csak rosszul leplezte kiszolgáltatottságunkat. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán olyan törvényeket alkotott immár szabadon - és a szó valós értelmében — választott parlamentünk, amelyek révén a perifériáról közelebb kerültünk a középponthoz, a bennünk élő Európa-eszméhez. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy eredményeinknek vagy sikereinknek ára van. Olykor nagyon is keserves ára. A társadalom legszélesebb rétegeit sújtó infláció és munkanélküliség, a szociális védettség csökkenése. És nyomukban olyan veszélyek járnak, mint a társadalmi ellentétek kiéleződése, a politikai indulatok elszabadulása, vagy éppenséggel a közbiztonság aggasztó romlása. Arra is talán csak kevesen gondolták, hogy a meghatározó politikai erők sem képesek a jobb jövő érdekében türelemmel viszonyulni a társadalmi-politikai más véleményhez. Sőt, történelmi küldetésük nem ritkán túlzott magabiztossággal vértezett tudatában maguk is hozzájárulnak az ellentétek éleződéséhez. Vagy éppenséggel nem figyelnek eléggé rá, hogy még a legígéretesebb távlatok reményében is összeroskadhatnak a jelen terhei alatt azok, akiknek a vállára mindig is a legnagyobb súlyt rakta a mindenkori történelem. Falun és városon egyaránt. A mindenkori milliókra, a bérből, fizetésből élőkre, nyugdíjasokra. Átalakulásunk legsúlyosabb terhét - s mind többet - ők cipelik. És ha a Magyar Köztársaság a térség legszilárdabb állama maradt, ha a reméltnél is biztatóbb eredményeink születtek, ha sikerült túljutnunk a legválságosabb helyzeteken, ha nem csapott jövőnket veszélyeztetően magasra a társadalmi elégedetlenség - márpedig nem csapott! -, akkor az egyedül az ország népe demokráciára érett felelősségtudatának, önfegyelmének köszönhető. A Magyar Köztársaság államfőjeként mindenekelőtt ezt az önfegyelmet és felelősségtudatot szeretném megköszönni hazánk valamennyi polgárának. Elsősorban azoknak, akiknek hétről hétre nagyobb gondot jelent a család kenyerének előteremtése, a meleg otthon biztosítása, gyermekeik nevelése. Elsősorban nektek köszönöm meg barátaim, hogy Magyarország képes volt megőrizni hitét, hitelét és jóhírét szerte a világban. Az évnyitás mindig a számvetés és előretekintés ideje. Ilyenkor szívesen hisszük, hogy a ránk váró hetek, hónapok jobbak, szebbek, eredményesebbek lesznek, mint a mögöttünk hagyottak. Ilyenkor teli vagyunk bizakodással és hittel, hogy terveinket valóra váltjuk. Kívánom magunknak, hogy 1992-ben ez így is legyen. Bár jól tudom, hogy ez az év sem osztja majd könnyen a sikereket. Körülöttünk forrong a világ. A dolgunk sem lesz kevesebb vagy könynyebb, mint tavaly volt. Mindenekelőtt magunkra kell támaszkodnunk. Egyénnek, családnak, közösségnek. A nemzet egészének. Meggyőződésem, hogy oly sok fogadkozás, oly sok kitérő után végre valóban a magyar gazdaság rendbetételére és megerősítésére kell fordítanunk minden erőnket. Mind a felelős politikai erőknek, mind az ország polgárainak nézetkülönbségeket félretéve azon kell munkálkodniok, hogy növekedjék az ország gazdasági ereje, és megszülessenek azok a szociális intézkedések, amelyek nagyobb létbiztonságot nyújthatnak mindenkinek. Ennek azonban a társadalmi megbékélés a feltétele, amely el- és leszámolások helyett, az ellenségeskedés és félelem szítása helyett közös cselekvésre ad lehetőséget. A magyarság és hazánk minden állampolgárának erkölcsi erejében, felelősségében bízva ehhez kérem Isten áldását az új esztendő minden napjára.” EXPRESSZ • A grúz fővárosban az új év első napján kiújultak a harcok. A szilveszter esti fegyvernyugvás után ismét nehézgépfegyvereket, aknavetőket és más fegyvereket vetettek be. Tengiz Kitovanit, az ellenzéki nemzeti gárda parancsnoka, a parlament elleni december 22-i támadás megindítója szerdán újságírók előtt kijelentette: a parlament ostroma elkerülhetetlen. A grúziai egészségügyminisztérium adatai szerint a harcoknak eddig legkevesebb 53 halálos áldozata van és mintegy háromszázan sebesültek meg. • Tűzszünetben állapodtak meg szerdán a tizenkét éve pusztító salvadori polgárháborúban szemben álló felek. ENSZ- források szerint a fegyvernyugvás február 1-jén lép életbe. • Amerikai szakemberek, köztük a CIA vezetői amiatt aggódnak, hogy a felbomlott Szovjetunióból esetleg külföldre menekülnek a korszerű haditechnológiák, illetve a technológiák kidolgozói - jelentette szerdai számában a The New York Times című napilap. A cikk szerint a technológiák áruba bocsátásának jóval veszélyesebb következményei lehetnek, mint azoknak az atomfegyvereknek az esetében, amelyek már „amúgy is rossz kezekben vannak”. • Kedd éjfélkor megtörtént a jelképes „őrségváltás” a világszervezet élén: ekkor járt le Javier Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkár mandátuma. Utóda Butrosz Gáli egyiptomi politikus. A most 71 éves perui politikus tíz igen sikeres évet töltött az Egyesült Nemzetek Szervezetének vezető posztján. Főtitkársága idején sikerült megváltoztatnia az ENSZ-ről kialakult, mindaddig meglehetősen lesújtó képet és így Butrosz Gáli, aki csütörtökön érkezik New Yorkba, egy megnövekedett persztízsű vilászervezet irányítását veszi majd át. Elfogadták az 1992. évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetési fejezetek tárgyalása során foglalkoztak a közszolgálati médiumok támogatási kereteivel is. A törvényhozás elvetette azt az indítványt, amelynek értelmében több mint 150 millió forinttal kurtították volna a Magyar Rádió költségvetését. A korábbi vita során veszélybe került a televízió egymilliárd forintnyi állami támogatása. Ugyanis elhangzott olyan javaslat, hogy ezt az összeget meg kell vonni a tv-től. Végül is a képviselők úgy döntöttek: egymilliárd forintnyi költségvetési támogatást zárolt számlára helyeznek, s a számla sorsáról az Országgyűlés dönt. A televízió akkor juthat hozzá a pénzhez, ha teljesíti az állami számvevőszéki vizsgálatot követően a számára előírtakat. A Magyar Távirati Irodának a képviselők dologi kiadás címén pótlólag 100 millió forint többlettámogatást szavaztak meg. Határoztak a képviselők a fogyasztási adók emeléséről, így a motorbenzin árában felszámolt fogyasztási adók jövő évi alakulásáról. Ezek az adók két lépcsőben fognak emelkedni az év elején, s várhatóan ez azt eredményezi, hogy az üzemanyagok drágulnak is. Az első lépcsőben január 6-át követően a 86-os, 92- es és 98-as oktánszámú benzin fogyasztási adója literenként 33,20-ról 38,30 forintra emelkedik. Az ólommentes benzinnél a fogyasztási adó 33,60 forint lesz. Május elsejétől újabb adóemelésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a motorbenzinek fogyasztási adója literenként eléri a 42,40 forintot. Mintegy 45 órás folyamatos ülésezés és 20 órás szavazási procedúra után az Országgyűlés az év utolsó napjának délutánján, kedden két órakor a téli rendkívüli ülésszak befejezéseként elfogadta az 1992. évi költségvetést. A több mint ezer módosító indítvány megtárgyalása után néhány képviselő még felfedezett valamilyen okból kallódó módosító indítványokat, amelyekről pótlólag szavaztak. Ezután Soós Károly Attila, a költségvetési bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosító indítványok következtében a költségvetés módosult fő számait - amit Kupa Mihály pénzügyminiszter ismertetett a T. Házzal - a kormány nem terjesztheti elő. Ezt csak az illetékes költségvetési bizottság teheti meg. Rövid szünet után a képviselők elfogadták a költségvetési bizottság hamarjában elkészült módosító indítványát. Eszerint a jövő évi költségvetés hiánya 69,779 milliárd forint, a kiadások főöszszege 1050,741 milliárd forint. Ezt követően a honatyák - 215 támogató, 120 ellenző szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadták a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetését. A határozathozatal után Kupa Mihály pénzügyminiszter mondott köszönetet a vitában részt vevő képviselőknek, és kívánt boldog új évet mindenkinek. Az ülésszakot Szabad György házelnök zárta be. A parlament következő ülése január 6-án a szövetkezeti törvénytervezet, valamint annak hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező törvényjavaslat tárgyalásával kezdődik. Körmend is várja a befektetőket (Folytatás az 1. oldalról) Egy másik előterjesztés szintén olyan témával foglalkozott, amely körül már régóta indulatok gerjednek. Legutóbb arról döntöttek a városatyák, hogy a művelődési központ igazgatóját két évre nevezik ki. Az igazgató azonban ezt nem fogadta el, ő ragaszkodik az öt évhez. Előzőleg viszont elbocsátott 8 dolgozót, akiknek ügyében a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a Munkaügyi Bírósághoz fordult. Békefi Gábor képviselő élesen bírálta a művelődési központ igazgatójának intézkedéseit, mondván, hogyha nincs jogalap az igazgató pályáztatásához, mert az intézmény nincs átszervezés alatt, akkor az igazgató miként pályáztathatta meg a dolgozókkal ilyen címen a saját állásukat. Miért kellett felmondani egy állandósított státuszú takarítónőnek, amikor volt szerződéses is. Bebes István hangsúlyozta, hogy a költségvetés kialakításakor ugyan csökkentették a béralapjukat, de ez nem indokolta 8 ember elbocsátását. A testület végül úgy foglalt állást, hogy nem foglal állást. A salamoni döntés lényege, hogy nem nevezik ki öt évre az igazgatót, megvárják a Munkaügyi Bíróság döntését, mely a dolgozók esetleges visszahelyezésével minősíti majd a művelődési központ vezetőjét. Csak ezt követően lép az önkormányzat. A múlt évet búcsúztató ülésen olyan feladatok is terítékre kerültek, amelyek már a jövőt, Körmend várható fejlődését kívánják szolgálni. Döntöttek a városatyák a nemzetközibb standarek kiírásának feltételeiről. Ezek keretében rövidesen a külföldi befektetők is megismerkedhetnek a 8-as és a 86-os főútvonal kereszteződésének beépítési lehetőségével, egy szálloda építésére alkalmas belvárosi ingatlan paramétereivel, és a volt tanácsépület áruházi hasznosításának feltételeivel. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy a városi újság legutóbbi számában az MDF helyi szervezete bíráló tanulmánnyal tisztelte meg a testületet. A városatyák a sértődés és a lap hasábjain történő üzengetés helyett felvették a kesztyűt és konzultációra hívták meg az őket bírálókat, mondván, együtt hátha még többet tudnak tenni a városért. F. S./Graffiti Horvátország Szilveszter éjszakáján sem szüneteltek a harcok Horvátország frontjain szilveszter éjszaka sem szüneteltek a harcok, Kelet-Szlavóniától egészen Dalmáciáig mindenütt fegyverropogás hallatszott. Az új év első napján számos sebesültet szállítottak kórházba, a harcok több halálos áldozatot is követeltek. Sok városban légiriadót rendeltek el. A legsúlyosabb helyzet ismét Károlyváros környékén alakult ki. Egyelőre nincs hír a perucai víztároló sorsáról. A Split környéki völgyzáró gátat a hadsereg ellenőrzi, ám a helyi katonai alakulatok állítólag a létesítmény felrobbantásával fenyegetőznek, annak bekövetkezte hatalmas környezeti katasztrófát idézne elő. A helyzetről Cyrus Vance ENSZ-megbízottnak kellene tájékozódnia, ám nem tudni, hogy kapott-e elégséges információt Belgrádban az ügyről. Az amerikai diplomatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérte fel kedden arra, hogy konzultáljon a perucai katasztrófa elhárításának lehetőségéről, a körzet demilitarizálásáról. Az ENSZ szerint ebbe a körzetbe mindenképpen békeerőket kellene küldeni. Szerbia után Horvátország is elfogadta a jugoszláviai konfliktus rendezését célzó ENSZ-béketervet. Ezt Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja közölte szerdán, miután Zágrábban megbeszélést folytatott Franjo Tudjman horvát elnökkel. A horvát állásfoglalást jelentős lépésnek mondta a békeerők jugoszláviai telepítése szempontjából, ugyanakkor megismételte: a kéksisakosok kiküldéséhez előfeltétel, hogy a szemben álló felek szigorúan tartsák be a már sokszor meghirdetett tűzszünetet. Új békekezdeményezéseket szorgalmazott Európa és a világ vezetőitől a jugoszláviai polgárháború azonnali beszüntetése érdekében II. János Pál pápa újévi üzenetében. Szerb vádak érték a magyar honvédséget Kedden szerb részről újabb súlyos vádak érték Magyarországot és a magyar honvédséget. A magyar honvédelmi minisztérium szóvivője határozottan visszautasította a beavatkozási vádakat. Zeljko Raznatovic-Arkan, a szerb önkéntes gárda parancsnoka kedden a Borbában megjelent interjújában azt állította, hogy sugárhajtású magyar harci gépek föld-föld (?) rakétákat lőttek ki jugoszláviai célpontokra, Baranyára, Szlavóniára és Nyugat-Szerémségre. Szavai szerint három ilyen rakéta csapódott be Borovo Selo falu körzetében, s hét méter átmérőjű és 2,5 méter mély kráterek keletkeztek. Zeljko Raznatovic az interjúban kijelentette: nem tudja miért tartják titokban mindezt, s miért terjesztenek más „meséket” a kráterekkel kapcsolatban. Raznatovic-Arkan szerint mintegy száz alkalommal sértették meg Magyarországról a jugoszláv légteret, háromszáz harckocsit állomásoztatnak a határ mentén, s számos kiképzőtábort működtetnek Magyarországon. Trombita helyett a betétkönyvet Trombita helyett a betétkönyvet fújták meg Százhuszonötezer forintját, némi valutát és egy ötezer forintos „smike” jeligéjű autónyeremény betétkönyvet sirat az a hódmezővásárhelyi család, akikhez szilveszter éjszakáján hatolt be egy tolvaj. A betörő a téglakerítésen átjutva, ablakbetöréssel hatolt be a családi házba, ahol egy zárt egy kulccsal ellátott pénzes kazettát talált. Az egyiket felfeszítette, abból emelte ki a 125 ezer forint készpénzt. A másik fémdobozzal nem sok gondja volt. Annál nagyobb most a vásárhelyi rendőrkapitányságé - ahová hajnalban jelentették be a betörést - a szilveszteri látogató ugyanis „elegánsan” bőrkesztyűt viselt. 1992. január 2. Csütörtök