Vas Népe, 1992. április (37. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

Válogatás Szombathelyen Ismét karmesterverseny Amint eddig is, most is szombathelyi válogatással kezdődik a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenye. A már híressé vált versenyt most - hetedik alkalommal - Ferencsik János emlékének ajánlották. Május 8-tól 14-ig a szombathelyi Bartók Teremben válogatnak az ötvennyolc versenyzőből. A megmérettetésre negyedszáz országból érkeznek a fiatal tehetségek: Ausztráliától Kanadáig, Kínától Kolumbiáig, a világ számos pontjáról. Japánból heten, Olaszországból és Magyarországról hatan jelentkeztek; mellettük többek között négy német, három-három USA-beli és ukrán karmester is dobogóra lép. Nálunk a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar működik közre. A középdöntőt és a döntőt a Budapest Kongresszusi Központban rendezik. A tizenöttagú nemzetközi zsűri egyharmada magyar lesz. Az ilyenkor már-már elmaradhatatlan Petrovics Emil mellett ott láthatjuk majd - például - Medveczky Ádámot, Ligeti Andrást, német színekben Eötvös Pétert, az USA-ból Harold C. Schoenberget, Oroszországból Jurij Szimonovot, Finnországból Jorma Panulát. Szombathelyen két kötelező darab lesz: A varázsfuvolából a nyitány, és Bartók Concerto for Orchestrájából a negyedik tétel. Emellett örökzöld nyitányokból válogathatnak a karmesterverseny résztvevői. Május 16-tól 19-ig rendezik a középdöntőt, május 21-én a döntőt. A díjkiosztás 24-én lesz. Az első három helyezett pénzdíjat kap. Ezen kívül koncertszerződéseket és különdíjakat is felajánlanak a díjnyertes művészeknek. Ismét kiadnak közönségdíjat. Tavaszi hangulatban Kincses Veronikával Tavaszi­­ szerelmet­­ idéző darabokat válogattak a szombathe­lyi szimfonikusok hétfői hangverse­nyére. A Nemzeti Filharmónia és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közös bérletsorozatának tizedik előadásán, hétfőn este fél nyolctól a szombathelyi Bartók Teremben Erdélyi Miklós vezényletével Bizet Az arles-i lány szvitjét, Berlioz Nyáréjszakák dalciklusát, Debussy két noktürnjét és Ravel Boleróját hallhatja a közönség. Az esten Kincses Veronika énekel. (A hang­versenyt másnap a budapesti Viga­dóban is bemutatják.) Bábos képezde Szombathelyen A szombathelyi Fabula Bábszínház 1992 őszén hivatásos bábszí­nészképző stúdiót indít. Huszonnégy éves korig várják az érettségizett fiatalok jelentkezését a kétéves kurzusra. A hangszeres tudás előnyt jelent. A bábos képezdében az Állami Bábszínház és más - hivatásos - színházak szakemberei, valamint a szombathelyi tanárképző főiskola tanárai tanítanak majd. Június végéig kell jelentkezni a következő címen: Bábszínészképző Stúdió, Szombathely, Ady tér 5. Ugyanitt személyesen, vagy a 12-535-ös telefonszámon lehet érdeklődni a részletekről. Az őszi felvételi vizsgán többek között egy kétkezes etűdöt kell bemutatni saját készítésű kesztyűsbábbal. Gólyafészkek Gerencsér-módra A képünkön látható festmény a Vashegyen, Eisenbergben élő fes­tőművész, Ludwig Lajos Geren­csér Gólyafészkek Dél-Burgen­­landban ciklusának egyik darab­ja. Magángalériájában (Eisenberg- Weinberg) június 21-éig szombat­vasárnaponként és más ünnepna­pokon délután kettőtől este hatig megtekinthető a lassan történelmi dokumentummá alakuló képcik­lus. A megyénkkel is szomszédos Burgenlandban ugyanis egyre ke­vesebb gólya tér vissza a fészké­be. Ráadásul a Gerencsér Lajos képein látható emberi léptékű régi épületeket is szinte mind lebont­ják időközben. Gerencsér művei ettől függetlenül, önmagukban is figyelemre méltó alkotások. Vas­­hegy-szőlőhegy a búcsúi határát­kelőtől csak tíz kilométerre van. Tudom, hogy sötét fellegek tornyosulnak majd szegény fejem fölé, de akkor is meg­írom: örülök, hogy megjelent magyarul is, és kapható Mar­garet Mitchell sikerkönyvének, „Az elfújta a szél”-nek folyta­tása, a „Scarlett”. Alexandra Ripley, a szerző, a maga nemében nagyot alkotott a Mitchell-örökösök felkérésére. (No és a tőlük kapott 6 millió dollárért.) A könyvet veszik, mint a cukrot, olvassák. Nemcsak ná­lunk, hiszen 40 országban 18 nyelven jelent meg. Óriási siker. Örömöm fő oka éppen ez. Hiszen van végre egy könyv - ráadásul eléggé vaskos -, ami miatt újra olvasnak honunkban (is) az emberek, cáfolva ezzel a Gutenberg-galaxist. Mert le­gyünk őszinték. Hiába volt itt évtizedekig Olvasó Népért mozgalom. Ez hatásában leg­feljebb a szakácskönyvek vagy az apróhirdetések olvasására terjedt ki. Most viszont olvas a romantikára, szentimentaliz­­musra kiéhezett, a „született túlélő”, a harmincas éveiben is tizenévesnek tűnő, szépséges Scarlett praktikáira fogékony nép. Túlcsorduló örömöm másik oka, ez az össznépi olvasói láz. Irodalomtanáraink bizonyára kapva kapnak a kínálkozó lehetőségen. Hibás lenne az a módszer, amit annak idején - máskülönben kitűnő - magyar­tanárom alkalmazott: egy szép napon felállította az osztályt, s együttes esküt kellett tennünk, megfogadnunk, hogy márpedig Berkesi és Szilvási fércműveire nem fecséreljük drága, olvasás­ra szánt időnket. Ez nem célravezető. Sokkal eredmé­nyesebb úgy kiaknázni a Scar­­lett-lázt, ha a diákok példatárt látnak a kiadványban, elemzé­se során egy életre megértik, mitől giccs a giccs. Ne csak a jól értesültek sznobériájával röpködjenek ítéleteik, hanem tudva tudják, máskor is fel- és ráismerjenek, bárkinek a neve alatt jelenik is meg. Hogy ne csak azért beszéljenek fitymá­­lóan az ilyen művekről, mert X. Y. szaktekintély-ízész férc­műnek nyilvánította, hanem mert ők maguk úgy látják. A saját elgondolásuk, a saját ízlésük szerint. Ha csak majmolunk egy véleményt, nem meggyőződés­ből mondjuk a magunkét, az alig több, mint előítélet. Attól pedig isten óvjon mindenkit. (némethy) Scarlett-láz 1992. április 25. Szombat A Derkovits Kultúr­ház és a Cipőgyár színjátszóinak bemutatóiról­­ A műkedvelő előadások négyszer annyi nézőt vonzottak, mint a hivatásos színházak A harminc év előtti munkásbérleti sorozat igazi sikerét és a telt házakat a harmadik előadás hozta meg. 1961. november 11-12-én a Derkovits Gyula Művelődési Otthon színjátszói mutatták be: Hubay-Vas-Ránky EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA című musicaljét. Erre a darab rendezője, Kiss Rezső, így emlékezik vissza: © Hol vagytok, ti régi játszótársak? - Akkor ősszel mi a Boldog­ságfelelőssel turnéztunk, és a behívások miatt öt új szereplő­vel és a későn kapott zenei anyaggal kellett megbirkóz­nunk a szokatlan műfajjal, hisz ez volt az első musical. De bíztam a lelkes gárdában, hisz Artur Miller: Pillantás a hídról című drámáját is sikerrel oldot­tuk meg az év tavaszán. A főszereplő Bálintot Nagy Már­ton alakította mély átéléssel. Felesége Lőrincz Zsuzsa volt. A két költőtársat Kovács Mik­lós és ifjabb Hegyháti László alakították. A sikert Matók Mária dekoratív Melittája és Hegyháti László Henkel száza­dosa segítették. Viktor szerepé­be viszont magamnak kellett beugrani. Nem volt könnyű, de szép idők voltak azok az évek. Sajnos csak néhány fénykép maradt meg, mert a csoport munkanaplója és az előadá­sainkról készült album a Der­kovits Kultúrház megszűnése­kor eltűnt. Pedig olyan darabo­kat játszottunk, mint Seribe. Egy pohár víz, Hamletnek nincs igaza, a Teremtés koro­nája, Pillantás a hídról, Hab­leány üdülő, Pettyes - hogy csak néhányat említsek. - Úgy tudom, ti tájoltatok is - vetem közbe. - Igen. Az egyetlen műked­velő csoport voltunk, amely rendszeresen előadásokat tar­tott a vasi falvakban. Átlagban húsz előadásunk volt e dara­bokból. Sőt, a Hableány üdülőt huszonötször játszottuk. Meg­szokott helyeink voltak. Emlék­szem, Jákon két telt házat csináltunk a Pillantás a hídról című drámával, míg a Déryné Színház előtte való héten csak fél házzal játszott a faluban. A bérleti sorozat egyetlen helyi összeállítását is a Derko­vits színjátszói mutatták be „Mesél a vasi föld” címmel. A 14 részből álló műsort dr. Horváth Ferenc, Kiss Rezső és Tóth József állították színpadra. „A műsorból valóban a vasi föld, a szűkebb haza iránti szeretet, a jó értelemben vett lokálpatriotizmus sugárzott” - írta Elek Tibor április 10-ei kritikájában. A műsort Kiss Rezső rendezte, de fényképes dokumentum vagy az előadás írásos anyaga sajnos nem került elő, pedig érdekes volna ismer­ni, hogy Claudius császárrá választásának, vagy Pattantyús Simon történetének színrevi­­telét miképp oldották meg... A munkásbérleti előadások harmadik közreműködője a Ci­pőgyár színjátszó csoportja volt. Ők 1962. január 13-14- én mutatták be Kolozsvári Grandpierre Emil vitriolos sza­tíráját, a Ló két oldala című darabot. Békés József nem csak rendezőként, hanem Latinka alakítójaként is részese volt a sikernek. A főmérnököt Csáky Géza, a tervező mérnököt Báli­kó Lajos alakította. A női szerepekben Szelestei Szilvia és Németh Mária jeleskedtek, de a kritika kiemeli az epizo­disták közül Szelestei Jánosné takarítónőjét és Vámos György sikeres díszleteit. Ugyancsak a Cipőgyár mű­kedvelői mutatták be a bérleti sorozat utolsó előadását, Balázs Iván: Forgószél című háromfel­­vonásos drámáját. Néhány mondatot idézünk a Vas Népe 1962. június 5-ei kritikájából, amely a munkásbérlet értékes előadásai közé sorolja az 1932- ben játszódó drámát: „Nem volt könnyű dolga Békés József rendezőnek, s a Cipőgyár színjátszóinak sem, amikor vállalkoztak a dráma színrehozására. A darab har­minckét szereplőt vonultat fel... de elmondhatjuk, szeren­csés volt a szereplők kiváloga­tása. Közülük elsősorban a Merán Miklóst alakító Klujber Lászlót illeti dicséret... Jó ér­zékkel, sikerült szerepfelfogás­sal formálta meg a darab központi alakját. Kívüle a da­rab legemlékezetesebb alakítá­sai közé tartozott még a Fülöp urat kitűnő érzékkel, éleszerűen játszó Békés József és Tekauer Tamás dr. Biharyja.” A kritika külön dicsérettel illeti Békés József rendezőt és Vámos György díszleteit, valamit Sze­lestei Jánosné és Csordás Ildikó alakítását. A Cipőgyár előadásainak sikerét biztosító Békés József rendezőt sajnos már nem tudjuk megszólaltani, de egykori sze­replői közt volt a Rimányi házaspár. - Felejthetetlen jó barát és partner volt Békés Józsi - kezdi visszaemlékezését Rimányiné Kiss Anikó. - Életvidámsága, optimista szemlélete derűt árasztott maga körül. Állandó­an tréfálkozott, mint rendező mindenkibe lelket öntött, való­ságos viccmester volt. Jó és élvezetes volt vele dolgozni. - De mint színész talán még jelentősebb volt, mint rendező - veszi át a szót Rimányi László, aki maga is számos darab rendezője és szereplője volt. - Érdekes, hogy vidám operettbe­li szerepei után mindig arra vágyott, hogy komoly, drámai szerepekben is igazolni tudja tehetségét. Ezért választotta a Forgószél előadását is a bérleti sorozatban. Vagy milyen nagy­szerű volt a Mindent a mamáért Vukics bácsija az öreg cipész szerepében. Megtaláltuk Békés József egyik újságbeli nyilatkozatát, 1969-ből, a csoportok feloszla­tása után: „Attól félek, hogy a közönség, amely korábban a műkedvelőktől kapott elemi indítást a színházi élmény be­fogadásához, felkészítés híján a színháztól is elfordul majd.” Igen. A hatvanas évek elején a bérleti előadásokon kívül számos színészgárda működött még Szombathelyen. Akkor keltette életre Gál Ferusz Jó­zsef az Ifjúsági Ház társulatát, amely előtt a Kígyómarással, majd A fák állva halnak meg című darabbal aratott sikert. A rendezői gárda akkor játszotta a Tizenkét dühös embert. Műkö­dött még a Vasas Kultúrház színjátszó gárdája Szendy Lász­ló vezetésével. Ők mutatták be a Zsákbamacskát, a Bekötött szemmel című drámát és a Névtelen asszonyt. A Remix színjátszóinak Ida regényét is Szendy László rendelte. A Pamutipar színjátszói főképp zenés vígjátékokat mutattak be Rimányi László rendezésében (Apja lánya, Kaviár, Jobb mint otthon stb.). Egy 1962-es színjátszó szak­­referensi jelentésből kiderül, hogy Vasban akkor 276 színját­szó csoport működött. Az év során 1200 előadást rendeztek, körülbelül 200 ezer néző előtt. 30 éve a műkedvelőknek még négyszer annyi nézője volt, mint a hivatásos színházaknak! (Folytatjuk) Gergely Graf Ernő Pillantás a hídról (Matek Mária, Bándli István, Lőrincz Zsuzsa és John Ede) Jelenet az Egy szerelem három éjszakája-ból. A telefonos Fanta-dal, az Egy szerelem három éjszakája legnépszerűbb száma (Kovács Miklós, ifj. Hegyháti László, Lőrincz Zsuzsa és a rendező, Kiss Rezső). Olaszországba indul tizenöt savariás tanuló Bővülnek a Savaria Szakközépiskola nemzetközi kapcsolatai az idei tanévben. Az intézet vezetői legutóbb egy olasz kisváros, Urbania hasonló képzést folytató szakközépiskolájában jártak, és kidolgozták az együttműködés lehetőségeit. Az elképzelés és a megállapodás szerint már ebben az évben 15 autószerelő tanuló utazhat Olaszor­szágba tanulmányútra. Felkeresik a Fiat és a Ferrari gyárakat, megismerkednek az ottani korszerű gyártási folyamatokkal és technológiákkal. A kiutazó tanulóknak gazdag kulturális és szabad­idős programot is terveznek. Urbania, ez a 13. századi etruszk település a maga nemében egyedülálló. A környék (Urbino) szülöttje a nagy festő, Raffaello is. Műemlékekben gazdag a város, és híres kerámiagyártásáról is. A kapcsolatfelvételt személyes jelenlétével Mario Canino, az olasz oktatási minisztérium képviselője is támogatja. Felvételünk a városháza belső udvarát, a Castel Durantet ábrázolja. .. 5

Next