Vas Népe, 1992. április (37. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25 / 98. szám
Válogatás Szombathelyen Ismét karmesterverseny Amint eddig is, most is szombathelyi válogatással kezdődik a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenye. A már híressé vált versenyt most - hetedik alkalommal - Ferencsik János emlékének ajánlották. Május 8-tól 14-ig a szombathelyi Bartók Teremben válogatnak az ötvennyolc versenyzőből. A megmérettetésre negyedszáz országból érkeznek a fiatal tehetségek: Ausztráliától Kanadáig, Kínától Kolumbiáig, a világ számos pontjáról. Japánból heten, Olaszországból és Magyarországról hatan jelentkeztek; mellettük többek között négy német, három-három USA-beli és ukrán karmester is dobogóra lép. Nálunk a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar működik közre. A középdöntőt és a döntőt a Budapest Kongresszusi Központban rendezik. A tizenöttagú nemzetközi zsűri egyharmada magyar lesz. Az ilyenkor már-már elmaradhatatlan Petrovics Emil mellett ott láthatjuk majd - például - Medveczky Ádámot, Ligeti Andrást, német színekben Eötvös Pétert, az USA-ból Harold C. Schoenberget, Oroszországból Jurij Szimonovot, Finnországból Jorma Panulát. Szombathelyen két kötelező darab lesz: A varázsfuvolából a nyitány, és Bartók Concerto for Orchestrájából a negyedik tétel. Emellett örökzöld nyitányokból válogathatnak a karmesterverseny résztvevői. Május 16-tól 19-ig rendezik a középdöntőt, május 21-én a döntőt. A díjkiosztás 24-én lesz. Az első három helyezett pénzdíjat kap. Ezen kívül koncertszerződéseket és különdíjakat is felajánlanak a díjnyertes művészeknek. Ismét kiadnak közönségdíjat. Tavaszi hangulatban Kincses Veronikával Tavaszi szerelmet idéző darabokat válogattak a szombathelyi szimfonikusok hétfői hangversenyére. A Nemzeti Filharmónia és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közös bérletsorozatának tizedik előadásán, hétfőn este fél nyolctól a szombathelyi Bartók Teremben Erdélyi Miklós vezényletével Bizet Az arles-i lány szvitjét, Berlioz Nyáréjszakák dalciklusát, Debussy két noktürnjét és Ravel Boleróját hallhatja a közönség. Az esten Kincses Veronika énekel. (A hangversenyt másnap a budapesti Vigadóban is bemutatják.) Bábos képezde Szombathelyen A szombathelyi Fabula Bábszínház 1992 őszén hivatásos bábszínészképző stúdiót indít. Huszonnégy éves korig várják az érettségizett fiatalok jelentkezését a kétéves kurzusra. A hangszeres tudás előnyt jelent. A bábos képezdében az Állami Bábszínház és más - hivatásos - színházak szakemberei, valamint a szombathelyi tanárképző főiskola tanárai tanítanak majd. Június végéig kell jelentkezni a következő címen: Bábszínészképző Stúdió, Szombathely, Ady tér 5. Ugyanitt személyesen, vagy a 12-535-ös telefonszámon lehet érdeklődni a részletekről. Az őszi felvételi vizsgán többek között egy kétkezes etűdöt kell bemutatni saját készítésű kesztyűsbábbal. Gólyafészkek Gerencsér-módra A képünkön látható festmény a Vashegyen, Eisenbergben élő festőművész, Ludwig Lajos Gerencsér Gólyafészkek Dél-Burgenlandban ciklusának egyik darabja. Magángalériájában (Eisenberg- Weinberg) június 21-éig szombatvasárnaponként és más ünnepnapokon délután kettőtől este hatig megtekinthető a lassan történelmi dokumentummá alakuló képciklus. A megyénkkel is szomszédos Burgenlandban ugyanis egyre kevesebb gólya tér vissza a fészkébe. Ráadásul a Gerencsér Lajos képein látható emberi léptékű régi épületeket is szinte mind lebontják időközben. Gerencsér művei ettől függetlenül, önmagukban is figyelemre méltó alkotások. Vashegy-szőlőhegy a búcsúi határátkelőtől csak tíz kilométerre van. Tudom, hogy sötét fellegek tornyosulnak majd szegény fejem fölé, de akkor is megírom: örülök, hogy megjelent magyarul is, és kapható Margaret Mitchell sikerkönyvének, „Az elfújta a szél”-nek folytatása, a „Scarlett”. Alexandra Ripley, a szerző, a maga nemében nagyot alkotott a Mitchell-örökösök felkérésére. (No és a tőlük kapott 6 millió dollárért.) A könyvet veszik, mint a cukrot, olvassák. Nemcsak nálunk, hiszen 40 országban 18 nyelven jelent meg. Óriási siker. Örömöm fő oka éppen ez. Hiszen van végre egy könyv - ráadásul eléggé vaskos -, ami miatt újra olvasnak honunkban (is) az emberek, cáfolva ezzel a Gutenberg-galaxist. Mert legyünk őszinték. Hiába volt itt évtizedekig Olvasó Népért mozgalom. Ez hatásában legfeljebb a szakácskönyvek vagy az apróhirdetések olvasására terjedt ki. Most viszont olvas a romantikára, szentimentalizmusra kiéhezett, a „született túlélő”, a harmincas éveiben is tizenévesnek tűnő, szépséges Scarlett praktikáira fogékony nép. Túlcsorduló örömöm másik oka, ez az össznépi olvasói láz. Irodalomtanáraink bizonyára kapva kapnak a kínálkozó lehetőségen. Hibás lenne az a módszer, amit annak idején - máskülönben kitűnő - magyartanárom alkalmazott: egy szép napon felállította az osztályt, s együttes esküt kellett tennünk, megfogadnunk, hogy márpedig Berkesi és Szilvási fércműveire nem fecséreljük drága, olvasásra szánt időnket. Ez nem célravezető. Sokkal eredményesebb úgy kiaknázni a Scarlett-lázt, ha a diákok példatárt látnak a kiadványban, elemzése során egy életre megértik, mitől giccs a giccs. Ne csak a jól értesültek sznobériájával röpködjenek ítéleteik, hanem tudva tudják, máskor is fel- és ráismerjenek, bárkinek a neve alatt jelenik is meg. Hogy ne csak azért beszéljenek fitymálóan az ilyen művekről, mert X. Y. szaktekintély-ízész fércműnek nyilvánította, hanem mert ők maguk úgy látják. A saját elgondolásuk, a saját ízlésük szerint. Ha csak majmolunk egy véleményt, nem meggyőződésből mondjuk a magunkét, az alig több, mint előítélet. Attól pedig isten óvjon mindenkit. (némethy) Scarlett-láz 1992. április 25. Szombat A Derkovits Kultúrház és a Cipőgyár színjátszóinak bemutatóiról A műkedvelő előadások négyszer annyi nézőt vonzottak, mint a hivatásos színházak A harminc év előtti munkásbérleti sorozat igazi sikerét és a telt házakat a harmadik előadás hozta meg. 1961. november 11-12-én a Derkovits Gyula Művelődési Otthon színjátszói mutatták be: Hubay-Vas-Ránky EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA című musicaljét. Erre a darab rendezője, Kiss Rezső, így emlékezik vissza: © Hol vagytok, ti régi játszótársak? - Akkor ősszel mi a Boldogságfelelőssel turnéztunk, és a behívások miatt öt új szereplővel és a későn kapott zenei anyaggal kellett megbirkóznunk a szokatlan műfajjal, hisz ez volt az első musical. De bíztam a lelkes gárdában, hisz Artur Miller: Pillantás a hídról című drámáját is sikerrel oldottuk meg az év tavaszán. A főszereplő Bálintot Nagy Márton alakította mély átéléssel. Felesége Lőrincz Zsuzsa volt. A két költőtársat Kovács Miklós és ifjabb Hegyháti László alakították. A sikert Matók Mária dekoratív Melittája és Hegyháti László Henkel századosa segítették. Viktor szerepébe viszont magamnak kellett beugrani. Nem volt könnyű, de szép idők voltak azok az évek. Sajnos csak néhány fénykép maradt meg, mert a csoport munkanaplója és az előadásainkról készült album a Derkovits Kultúrház megszűnésekor eltűnt. Pedig olyan darabokat játszottunk, mint Seribe. Egy pohár víz, Hamletnek nincs igaza, a Teremtés koronája, Pillantás a hídról, Hableány üdülő, Pettyes - hogy csak néhányat említsek. - Úgy tudom, ti tájoltatok is - vetem közbe. - Igen. Az egyetlen műkedvelő csoport voltunk, amely rendszeresen előadásokat tartott a vasi falvakban. Átlagban húsz előadásunk volt e darabokból. Sőt, a Hableány üdülőt huszonötször játszottuk. Megszokott helyeink voltak. Emlékszem, Jákon két telt házat csináltunk a Pillantás a hídról című drámával, míg a Déryné Színház előtte való héten csak fél házzal játszott a faluban. A bérleti sorozat egyetlen helyi összeállítását is a Derkovits színjátszói mutatták be „Mesél a vasi föld” címmel. A 14 részből álló műsort dr. Horváth Ferenc, Kiss Rezső és Tóth József állították színpadra. „A műsorból valóban a vasi föld, a szűkebb haza iránti szeretet, a jó értelemben vett lokálpatriotizmus sugárzott” - írta Elek Tibor április 10-ei kritikájában. A műsort Kiss Rezső rendezte, de fényképes dokumentum vagy az előadás írásos anyaga sajnos nem került elő, pedig érdekes volna ismerni, hogy Claudius császárrá választásának, vagy Pattantyús Simon történetének színrevitelét miképp oldották meg... A munkásbérleti előadások harmadik közreműködője a Cipőgyár színjátszó csoportja volt. Ők 1962. január 13-14- én mutatták be Kolozsvári Grandpierre Emil vitriolos szatíráját, a Ló két oldala című darabot. Békés József nem csak rendezőként, hanem Latinka alakítójaként is részese volt a sikernek. A főmérnököt Csáky Géza, a tervező mérnököt Bálikó Lajos alakította. A női szerepekben Szelestei Szilvia és Németh Mária jeleskedtek, de a kritika kiemeli az epizodisták közül Szelestei Jánosné takarítónőjét és Vámos György sikeres díszleteit. Ugyancsak a Cipőgyár műkedvelői mutatták be a bérleti sorozat utolsó előadását, Balázs Iván: Forgószél című háromfelvonásos drámáját. Néhány mondatot idézünk a Vas Népe 1962. június 5-ei kritikájából, amely a munkásbérlet értékes előadásai közé sorolja az 1932- ben játszódó drámát: „Nem volt könnyű dolga Békés József rendezőnek, s a Cipőgyár színjátszóinak sem, amikor vállalkoztak a dráma színrehozására. A darab harminckét szereplőt vonultat fel... de elmondhatjuk, szerencsés volt a szereplők kiválogatása. Közülük elsősorban a Merán Miklóst alakító Klujber Lászlót illeti dicséret... Jó érzékkel, sikerült szerepfelfogással formálta meg a darab központi alakját. Kívüle a darab legemlékezetesebb alakításai közé tartozott még a Fülöp urat kitűnő érzékkel, éleszerűen játszó Békés József és Tekauer Tamás dr. Biharyja.” A kritika külön dicsérettel illeti Békés József rendezőt és Vámos György díszleteit, valamit Szelestei Jánosné és Csordás Ildikó alakítását. A Cipőgyár előadásainak sikerét biztosító Békés József rendezőt sajnos már nem tudjuk megszólaltani, de egykori szereplői közt volt a Rimányi házaspár. - Felejthetetlen jó barát és partner volt Békés Józsi - kezdi visszaemlékezését Rimányiné Kiss Anikó. - Életvidámsága, optimista szemlélete derűt árasztott maga körül. Állandóan tréfálkozott, mint rendező mindenkibe lelket öntött, valóságos viccmester volt. Jó és élvezetes volt vele dolgozni. - De mint színész talán még jelentősebb volt, mint rendező - veszi át a szót Rimányi László, aki maga is számos darab rendezője és szereplője volt. - Érdekes, hogy vidám operettbeli szerepei után mindig arra vágyott, hogy komoly, drámai szerepekben is igazolni tudja tehetségét. Ezért választotta a Forgószél előadását is a bérleti sorozatban. Vagy milyen nagyszerű volt a Mindent a mamáért Vukics bácsija az öreg cipész szerepében. Megtaláltuk Békés József egyik újságbeli nyilatkozatát, 1969-ből, a csoportok feloszlatása után: „Attól félek, hogy a közönség, amely korábban a műkedvelőktől kapott elemi indítást a színházi élmény befogadásához, felkészítés híján a színháztól is elfordul majd.” Igen. A hatvanas évek elején a bérleti előadásokon kívül számos színészgárda működött még Szombathelyen. Akkor keltette életre Gál Ferusz József az Ifjúsági Ház társulatát, amely előtt a Kígyómarással, majd A fák állva halnak meg című darabbal aratott sikert. A rendezői gárda akkor játszotta a Tizenkét dühös embert. Működött még a Vasas Kultúrház színjátszó gárdája Szendy László vezetésével. Ők mutatták be a Zsákbamacskát, a Bekötött szemmel című drámát és a Névtelen asszonyt. A Remix színjátszóinak Ida regényét is Szendy László rendelte. A Pamutipar színjátszói főképp zenés vígjátékokat mutattak be Rimányi László rendezésében (Apja lánya, Kaviár, Jobb mint otthon stb.). Egy 1962-es színjátszó szakreferensi jelentésből kiderül, hogy Vasban akkor 276 színjátszó csoport működött. Az év során 1200 előadást rendeztek, körülbelül 200 ezer néző előtt. 30 éve a műkedvelőknek még négyszer annyi nézője volt, mint a hivatásos színházaknak! (Folytatjuk) Gergely Graf Ernő Pillantás a hídról (Matek Mária, Bándli István, Lőrincz Zsuzsa és John Ede) Jelenet az Egy szerelem három éjszakája-ból. A telefonos Fanta-dal, az Egy szerelem három éjszakája legnépszerűbb száma (Kovács Miklós, ifj. Hegyháti László, Lőrincz Zsuzsa és a rendező, Kiss Rezső). Olaszországba indul tizenöt savariás tanuló Bővülnek a Savaria Szakközépiskola nemzetközi kapcsolatai az idei tanévben. Az intézet vezetői legutóbb egy olasz kisváros, Urbania hasonló képzést folytató szakközépiskolájában jártak, és kidolgozták az együttműködés lehetőségeit. Az elképzelés és a megállapodás szerint már ebben az évben 15 autószerelő tanuló utazhat Olaszországba tanulmányútra. Felkeresik a Fiat és a Ferrari gyárakat, megismerkednek az ottani korszerű gyártási folyamatokkal és technológiákkal. A kiutazó tanulóknak gazdag kulturális és szabadidős programot is terveznek. Urbania, ez a 13. századi etruszk település a maga nemében egyedülálló. A környék (Urbino) szülöttje a nagy festő, Raffaello is. Műemlékekben gazdag a város, és híres kerámiagyártásáról is. A kapcsolatfelvételt személyes jelenlétével Mario Canino, az olasz oktatási minisztérium képviselője is támogatja. Felvételünk a városháza belső udvarát, a Castel Durantet ábrázolja. .. 5