Vas Népe, 1992. október (37. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

1993:185 milliárd hiány? A pénzügyminiszter beterjesztette a jövő évi költségvetést A pénzügyminiszter, Kupa Mihály beterjesztette szerdán a Parlamentnek a jövő évi költ­ségvetési törvény tervezetét. A vaskos dokumentumot a pénz­ügyminiszter személyesen adta át a Parlamentben Szabad Györgynek, a ház elnökének. Kupa Mihály elmondotta: a kormányt az államháztartási törvény kötelezte arra, hogy szeptember 30-áig előterjessze javaslatát a jövő évi költségve­tésre. E javaslat szerint 1993- ban a mérleghiány 180-185 mil­liárd forint lesz. Várhatóan két kérdésben lesz legélesebb a vita. Az egyik a kétkulcsos általános forgalmiadó-rendszer bevezeté­se. A pénzügyminiszter szerint ezt valószínűleg elfogadják a képviselők, ám nagy vita lesz a kompenzáció mértékéről, for­májáról. A másik kérdés az adó­bevételek megosztása a költség­­vetés és az önkormányzatok kö­zött. A Pénzügyminisztérium javaslata szerint jövőre az eddi­gi 50-50 százalékos osztozko­dási arány 30-70 százalékra vál­tozna az önkormányzatok hát­rányára. A Pénzügyminisztéri­umban már az adótörvények is elkészültek, azok várhatóan a jövő héten kerülnek a Parlament elé. Szabad György, amikor át­vette a költségvetési törvényja­vaslatot, hangsúlyozta: két hó­nap áll a képviselők rendelkezé­sére, hogy döntsenek a legfonto­sabb kérdésekről. Reményét fejezte ki, hogy ez az idő elegen­dő lesz a megfelelő alapos, elemző munkára, és a költség­­vetés feletti konstruktív érdemi vitára. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése A magyar kormány haladéktalanul a hágai Nemzetközi Bíróság­hoz fordul a bősi vízmű jogi problémáit illetően. Budapest a nem­zetközi testület állásfoglalását kéri az úgynevezett C-variáns nem­zetközi jogellenessége és határsértő jellege, illetve az államszerző­dés megszüntetésének hatályossága ügyében. Erről Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tájékoztatta az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságát a testület szerdai zárt ülésén. A miniszter a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a Külügyi Bi­zottság támogatta a kormány elhatározását. A nemzetközi bíróság­hoz benyújtandó, angol nyelvű kereset megszerkesztésén jelenleg egy jogász-team munkálkodik, várhatóan napokon belül kész lesz a dokumentum. Ennek kapcsán Mádl Ferenc emlékezteti arra, hogy a hágai fó­rum csak akkor dönthet az ügyben, ha mindkét fél aláveti magát az eljárásnak. A miniszter szkeptikusan nyilatkozott azt illetően, hogy a partner az eddigiek után hajlandó lesz-e elfogadni a hágai proce­dúrát. Némi remény azért mégis van. Hiszen szinte példa nélküli lenne, hogy a 20. század végén a kontinens közepén egy ország nem vállalná az államközi viták rendezésének európai módját, és helyet­te a jogellenesség útját választaná. A miniszter elmondta még, hogy a jogvitától függetlenül a ma­gyar kormány el van szánva arra, hogy azonnal tárgyalásokba bo­csátkozzék Pozsonnyal és Prágával egy EK-részvétellel felálló há­romoldalú bizottság létrehozásáról. Budapest megítélése szerint u­­gyanis hasznos lenne, ha egy ilyen nemzetközi fórum összegezné a beruházás ökológiai vonzatait. A vidék polgáraiért Konferencia a megyék jövőjéről Európába megy-e a megye? címmel háromnapos országos konferencia kezdődött szerdán Harkányban a középszintű közi­gazgatás időszerű problémáiról és jövőjének kérdéseiről. A konferencián Kőtörő Mik­lós, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke megállapította, hogy a megyék egy évnyi útkeresés után annak tudatában dolgoznak a felelős­ségi körükbe tartozó polgáro­kért, hogy régi szerepük a múlté. Új funkcióikat a térségek közép­szintű igazgatását meghatározó háttérmotívumok tudományos kutatásokra támaszkodó feltárá­sával lehet és kell megfogal­mazni, s ennek során nemcsak a megyék, hanem az érintett tele­pülések önkormányzatainak i­­gényeit is fel kell mérni. A MÖOSZ elnöke hozzáfűz­te, hogy ehhez újabb, lényegi szabályozásra volna szükség. Egy modern, európai léptékű és igényű testületként kellene mű­ködni. Göncz Árpád is részt vett a ta­nácskozáson és a megyék létjo­gosultsága mellett tett hitet. Koporsó az utánfutón ( Folytatás az 1. oldalról.) A többit Szita Ferenc idézte fel munkaadója, Pintér István házában: — Miután kiderült, hogy nincs autó, és édesapám még a szanatóriumban van, elkértük a koporsót, és a gyásznépből ver­buvált emberekkel bementünk érte, hogy elhozzuk. A holttest a boncteremben feküdt, mellette épp akkor boncoltak egy öngyil­kost. A hozzátartozók és a kór­boncnokok segítettek édesapá­mat a koporsóba emelni. A lai­kus embereknek kellett elren­dezni a koporsót. A fönöki jegyző segített abban, hogy elvi­­hessük a temetésre szegény édesapámat, ugyanis a kocsi még mindig nem került elő. A sógorom egészen Körmendig elment, hogy megnézze, hátha elakadt útközben. Nem maradt más hátra, mint a rönöki zöldsé­gestől kellett elkérni az autót és az utánfutót, és úgy vittük végig a nyolcason Szentgotthárdról Rönökre a koporsót. Képzelhe­ti, hogyan megviselte a családot, hogy ötvenhét éves édesapám tragikusan meghal, akkor még jött ez a hercehurca. Négy óra után értünk ki a temetőbe, nem kell mondanom, mit éreztünk. Arról nem is szólva, hogy a gyásznépnek várni kellett, s jog­gal gondolhatták, még arra sem vagyunk képesek, hogy tisztes­ségesen eltemessük édesapá­mat. Pintér István szerint egyetlen magyarázat van arra, hogy az a­­utó nem érkezett meg időben Szombathelyről, a vezetője, Gazdag Lajos ittas volt, ezt pi­hente ki útközben. Nem beszé­lek a levegőbe, mondta, isme­rem jól az illetőt. Megkerestük a kirendeltség vezetőjét, Gazdag Lajost, aki az eltűnt autót vezette. — Mindig a legrosszabbat feltételezik rögtön az emberről. Rosszul lettem, és bementem az egyik mellékútra. A rosszullét az állandó idegi terhelés miatt kapott el. —Nem tudott telefonálni, va­lahogy értesíteni a hozzátarto­zókat vagy valaki mást? — A telefonnal nem jött ösz­­sze semmi, akit hívtunk volna, az nem volt a helyén. A körmen­di kocsi nem jött össze, a szom­bathelyi pedig késő lett volna. —Hol állította meg a kocsit? — Az egyik bekötőúton. — Fordult már elő hasonló rosszullét máskor is? — Nem. Nagyon sok a mun­kám, éjjel-nappal. A főnökeim most el is küldtek szabadságra. — Gondolom, ma elment rögtön orvoshoz, hogy megvizs­gáltassa, mi volt a rosszullét oka. — Nem, még nem volt rá i­­dőm, itt kellett intéznem az ü­­gyeket.­­— A hozzátartozók és az is­merősök azt állítják, azért tör­tént minden, mert ön ittas volt. — Mindenki azt mond, amit jónak lát. Ma felkerestük az el­hunyt családját. Nagyon sajnál­juk, ami történt, visszatérítjük a pénzt. — Nagyon morbidnak tűnik számomra, hogy utánfutón visz­nek egy koporsót az egyik főút­vonalunkon. — Valamikor még lovasko­csin is hordták. Előírás van, a hozzátartozók külön engedélyt kaptak. A vállalat központilag kéri a halottszállítási engedélye­ket. Ü Jöti —Fotó: Benkő Többet fizet, kevesebbet kap (Folytatás az 1. oldalról) A kormány szigorítani sze­retné a rokkantsági­ nyugdíj el­bírálását is, ezzel további egy­­milliárdot takarítanának meg. Szerepel a tervek között, hogy a mezőgazdasági biztosítottakra is kiterjesztik az általános sza­bályokat, a gyednél pedig meg­szüntetik az ellátási minimu­mot. A szombati kormányülésen felvetődött a kétkulcsos áfa be­vezetésének kompenzálása a nyugdíjasok körében. Elképzel­hető, hogy erre januárban egy­szeri juttatásként ezer forintot adnának, ám ez újabb közel há­­rommilliárd forintot igényelne. Működőképessége megőrzésé­re a Társadalombiztosítási Fői­gazgatóságnak is többletpénzre lenne szüksége, ám ezt csak akkor kaphatja meg, ha ennyivel csökkenne a nyugdíjasoknak szánt áfa-kompenzáció, illetve szűkülnének az egészségügyi reform forrásai. A hír hátteréről dr. Szép Flóriánt, a Vas Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság vezetőjét kérdeztük. — Elöljáróban fontosnak tar­tom megjegyezni, hogy ezek a javaslatok még nem véglegesek, és a döntő szót a parlamentnek kell kimondani. —Nem kell hozzá különösebb szakértelem, hogy megállapít­suk, a tb-hiány mérséklésének kormány által javasolt formái biztosított ellenesek. Önnek mi a véleménye? ■— Tény, hogy a társadalom­­biztosítás hiánya jövőre 80 mil­liárd forint körül lesz. A hiány csökkentésének ezen módjaival azonban nemcsak én, de a társa­dalombiztosításban dolgozó szakemberek jelentős része sem ért egyet. Az Országgyűlés ta­valy határozatot hozott a társa­dalombiztosítás profiljának megtisztításáról. Eszerint, a se­­gélyjellegű ellátásokat le kell választani a társadalombiztosí­tásról és azokat az állami költ­ségvetésbe kell áttenni. A kor­mány ezt tavaly vállalta, az erre szánt 40 milliárd forintot már i­­dén is elkülönítve kezeltük. Eb­ből a javaslatból úgy tűnik, a kormány mégsem tesz eleget a parlamenti határozatnak. Sú­lyosbítja a gondokat, hogy a ka­binet idén még az ellátások álla­mi garanciáját is megvonta. — A munkanélküliség növe­kedése miatt aligha gyarapod­nak a tb bevételei, és az új rend­szert megteremtő egészségügyi reformra sincs pénz. Mindez nem a hiány bővített újraterme­léséhez vezet? — De igen. Strukturális vál­toztatások híján a kormány csak a mostanihoz hasonló javasla­tokkal állhat elő: vagy emeli a járulékokat, vagy csökkenti az ellátás színvonalát. dugmantis 2 wmmmmmmmismfmmsmmmmmíímfm Eltűnt leányt keres a rendőrség A siófoki rendőrkapitányság keresi Molnár Irén 17 éves tanu­lót, aki szeptember 13-án este lakásáról (Siófok, Május 1. utca 5.) eltávozott, és azóta ismeret­len helyen tartózkodik. A lány személyleírása: körülbelül 167 cm magas, vékony testalkatú, haja szökés, szeme barna. Külö­nös ismertetőjele, hogy arcának jobb oldalán, középen kis barna lencse található. Ruházata: sö­tétkék tapadós hosszúnadrág, kivágott hosszú ujjú pulóver, fe­kete magasszárú nyári csizma, fekete válltáska. Nyakában a­­ranyláncot visel szív alakú me­dállal. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését a 84/10-700-as te­lefonszámon, akik a keresett személyről, illetve jelenlegi tar­tózkodási helyéről felvilágosí­tást tudnak adni. Trabanttal a halálba (Folytatás az 1. oldalról.) A vádlott azt állította, hogy önhibáján kívül ke­rült alkoholos állapotba. Elismerte ugyan, hogy még Szombathelyen, az egyik presszóban sört és unicumot ivott, de azután nem fogyasztott szeszes italt. Szerinte Kőszegen önthettek almafélébe vodkát. Az orvosszakértő véleménye jelentősen eltért ettől. Ha valóban becsempészték a röviditalt az almalébe, akkor annak legalább másfél decinek kellett lennie ahhoz, hogy a baleset után 0,85 ezre­lékes véralko­holszintet mérjenek. Ezt a mennyi­séget három deci almalével vegyítve nem lehet észrevétlenül lehajtani. M. Szabolcs a baleset után autószerelőkkel vizsgáltatta meg a járművet. Véleményüket a bí­róság nem vette figyelembe, hiszen ők nem hiva­talos szakértők. Egy szakértői véleményt is hozott a vádlott. Eszerint olyan rozsdás volt az autó, hogy azzal közúti forgalomban nem lehetett volna közlekedni. A színes fényképet nézve a bíróság által felkért műszaki szakértő is elismerte a látot­takat. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a bontó­ban készült felvétel a baleset után készült. Ezért a darabolás során is korrodálódhatott az alváz. A városi bíróság a büntetés kiszabásánál enyhí­tő körülményként a vádlott fiatal felnőtt korát vet­te figyelembe. Ezzel szemben állt a vezetési gya­korlatlanság (199­0-ben szerzett jogosítványt és csak néhány ezer kilométert vezetett), az alkohol­­fogyasztás és a többszöri, súlyos üresz-szabály­­szegés. Ennek alapján szabta ki a három éves bün­tetést. A fellebviteli bíróság alaposan tanulmányozta az iratokat, meghallgatta a védelem álláspontját. Újabb bizonyítási eljárást az ügyben nem rendelt el, mert a városi bíróság az előző tárgyalás során minden lényeges körülményre fényt derített, így nem látott lehetőséget arra sem, hogy büntetést enyhítsék. angyal Göncz Árpád a médiavitáról Senkinek a nevében nem álla­­podhatom meg médiaügyben, a magam nevében a legkevésbé állapodhatom meg egy függet­len szerv vezetőjével, és nem ál­lapodhatom meg egyik pártnak a nevében sem, tehát megálla­podás nem volt — mondta Göncz Árpád az MTI munkatár­sának arra a kérdésére válaszol­va, hogyan értékeli a „médiahá­ború” legújabb fejleményét, s az­­annak kapcsán elhangzott uta­lást a megállapodásról. Kifejtet­te a köztársasági elnök: — Ha valakivel beszélgetek, az nem megállapodás, hanem beszélgetés — szögezte le a köztársasági elnök, aki a pécsi osztrák tiszteletbeli konzulátus avatásán, majd a megyék szere­péről rendezett harkányi konfe­rencián vett részt szerdán Ba­ranyában. Göncz Árpád hangoztatta, hogy mindenkivel hajlandó tár­gyalni, aki jót akar és a kérdés megoldására törekszik, de te­kintettel arra, hogy sem a pártok nevében nem nyilatkozhat, s a rádió vagy a tévé nevében sem köthet megállapodást, jószolgá­latot azzal tehet, hogy igyekszik mindenkivel beszélni, a jövőre nézve azonban nem bocsátkoz­hat jóslatokba. Mivel a helyzet majdnem az ellehetetlenülés stádiumába ju­tott, olyan kivezető utat kell ke­resni, melyre mindenki ráléphet — mondotta Göncz Árpád arra a kérdésre válaszolva, hogy mi­lyen esélyt lát a „médiabéke” megszületésére. VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária,Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma Gábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., Ill, em. Telefon: 12-232,12-895,12-843,16-828,24-076. Telex: 37361., telefax: 11-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 12-896. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100. 9701 Reklámiroda: 12-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 245,— Ft, fél évre 1470,— Ft, egy évre 2940,— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkái: Sylvester Print Kft. Felelős vezető: Varró Attila. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Treiber Mária 1992. október 1. Csütörtök

Next