Vas Népe, 1992. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

A bankrendszer romló helyzete A magyar bankok helyzete - a gazdaság jelen­legi állapotának megfelelően - igen kedvezőtlen -állapította meg az Állami Bankfelügyelet ezzel kapcsolatos beszámolója. A pénzintézetek minősített hiteleinek aránya az összes kihelyezett kölcsönökhöz képest elérte a 21 százalékot. Ebbe a kategóriába azok a hitelek tartoznak, amelyeknek visszafizetése többé-ke­vésbé bizonytalan. A bankrendszer által nyújtott összes hitelek állománya jelenleg 1270 milliárd forintra tehető. Ebből a minősített hitelek összege 260 milliárd forintot tesz ki. Az első félévben je­lentősen csökkent a pénzintézetek jövedelmező­sége. Ennek hatására a bankok egy része már nem tud eleget tenni a céltartalék-képzési kötelezettsé­gének. Egyes becslések szerint 91 milliárd forint­ra tehető az a céltartalék-állomány, amire a pénz­intézeti törvény szerint a bankoknak szükségük lenne, ám nyereségük képzésére nem nyújt fede­zetet. Az év elejei csődhullám hatására növekedtek meg a bankok gondjai. Világpolitika sorokban Jereván - Az örmény e­­rők nagyszabású azerbaj­dzsán támadást vertek vissza pénteken Karabah keleti ré­szén, Aszkerán térségében. A harcokban több mint száz az­­erbajdzsáni vesztette életét - vált ismertté szombaton ka­­rabahi örmény forrásból. Moszkva - Borisz Jelcin orosz elnök utasítást adott egy olyan kormánybizottság felállítására, amelynek fel­adata annak kiderítése, hogy mennyi atomhulladékot süly­­lyesztettek a szovjethatalom idején a tengerbe. Szombati moszkvai lapjelentés szerint az elmúlt évtizedekben el­használódott atomreaktorok és radioaktív hulladékot tar­talmazó hordók kerültek a tengerbe az északi Novaja Zemlja szigetek térségében. Ankara - Ankarában szombaton befejeződött a tö­rök államfő és öt egykori szovjet tagköztársaság elnö­keinek kétnapos csúcsérte­kezlete: a találkozón Azer­bajdzsán, Kazahsztán, Kirgi­zisztán, Törökország, Türk­menisztán és Üzbegisztán legfőbb közjogi méltósága a­­láírta az Ankarai Nyilatkoza­tot, amelyben hangsúlyoz­zák, hogy szorosabb viszonyt kívánnak egymás között kia­lakítani, fejlesztik két- és többoldalú kapcsolataikat, és közösen lépnek fel a nemzet­közi szervezetekben. Bonn - Borisz Jelcin és az orosz kormány megbuktatá­sára szólított fel a Der Spie­gel legújabb számában Szta­­nyiszlav Tyerehov, az orosz tisztek szövetségének az el­nöke. A hír formájában szomba­ton kiadott anyag szerint a Der Spiegelnek kijelentette: - Megtagadjuk a Jelcinre adott eskünket, mivel nem egyes­eknek, hanem a népnek és az államnak vagyunk elkötelez­ve! Washington - A lehető legnyomatékosabban kérem kormányukat, hogy vizsgálja felül a Duna elterelésére irá­nyuló tervet - írta Alfonse d,Amato befolyásos republi­kánus szenátor a washingtoni csehszlovák nagykövethez intézett levelében. A szenátor rámutatott, hogy a bősi erő­mű energiát adna ugyan Szlovákiának, de az általa o­­kozott környezeti katasztrófa következményei sokkal sú­lyosabban nyomnának a lat­ban. Pozsony­­ Szombaton a koraesti órákig sem fejezte be munkáját az a Pozsonyban tanácskozó háromoldalú bi­zottság, amely arra hivatott, hogy helyzetfelmérő jelen­tést adjon az Európai Közös­ségnek a bősi erőmű jelen pil­lanatban rögzíthető műszaki állapotáról, és egyben a mun­kálatok felfüggesztésének i­­dőpontjáról tegyen javasla­tot. Prága - Az oroszvári (Ru­­sovce) határátkelőhely köz­lése szerint szombaton mint­egy 300-400 magyar környe­zetvédő lépte át Rajka felől a határt, és ment tovább Duna­­csúnra (Drnovo), hogy ott ki­fejezze tiltakozását a bősi e­rőmű építése ellen. A Duna­­elterelés munkaterületét mintegy kétszáz méterre tud­ták megközelíteni, mert a rendőrök nem engedték őket közelebb. Washington - Washing­ton jelentősen korlátozza az Oroszországnak megszava­zott segélyt, amennyiben az orosz csapatokat nem vonják ki maradéktalanul a balti or­szágokból - közölte pénteken az amerikai külügyminiszté­rium. A kongresszus koráb­ban 417 millió dolláros támo­gatást szavazott meg Oro­szországnak. Belgrád - Ha Szerbia nem vonja vissza a többségében albánok lakta Koszovó tarto­mányban bevezetett rendkí­vüli intézkedéseket, a jugo­szláv szövetségi kormány ke­resetet nyújt be az alkot­mánybírósághoz - közölte Várady Tibor, a szövetségi kormány igazságügy minisz­tere a Tiker független belgrá­di hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Moszkva - Becslések szerint már több mint száz halottja van a Vlagyikavkaz környékén péntek este óta tartó észak-oszétiai összecsa­pásoknak, s a harcokban túszként az ingusok fogságá­ba esett 78 orosz katona is, hogy 21 őszét is életét vesz­tette. r<XV:+í:V:%V::<:V:W:VÍ:Vttíí:Vííí:VÍ':V&tt Felsőberci pillanatok Felsőbejc. Bejcgyertyánostól alig kőhajításnyira. Dombhajlat és völgy találkozásánál. Egykor virágzó parasztházak, egyszerű porták előtt kanyarog az út. Ma jó ha harmincan lakják a települést. Halkan motoz a szemerkélő őszi eső. A csendet egy-egy a­­lászálló őszi falevél zizegése tö­ri meg. A harangláb tövében meg­roggyant tetejű zsupfedél fi­gyelmeztet az idő múlására. Az iskola is üresen árválko­dik, a szolgálati lakással együtt. Utolsó lakója, Rozm­án Gyula bácsi, vagy ahogyan a helyeik nevezték, az igazgató úr is el­költözött. Oda, ahol csillagok csendjé­ben porlik az idő. Talán egy angyal suhanására várva, aki feléleszti Felsőbejcet is szunnyadó magányából. Úgy, ahogy történt ez Zsennyével, az őrségi Pityerszerrel, vagy Ba­­konybéllel. Addig is a csend su­sog az öreg bejei fák és ereszek alatt.­­SOK —Fotó: Kiss Teodóra 2 |­oioNox Újra az Alkotmánybírósághoz fordultak Sólyom László nyilatkozata Az Alkotmánybíróság egy é­­ven belül három határozatot ho­zott a köztársasági elnök kine­vezési jogköréről: az elsőt 1991 szeptemberében, a másodikat i­dén januárban, a harmadikat jú­niusban. Ezek az alkotmányér­telmezések a mindenkori köz­­társasági elnök összes kineve­zési és felmentési jogkörével foglalkoznak, s kötelező erővel határozzák meg e jogok gyakor­lásának alkotmányos feltételeit és korlátait. Az elmúlt napok­ban több helyről is felvetődött, hogy a rádió és a televízió elnö­kök kinevezésével kapcsolat­ban ismételten az Alkotmánybí­rósághoz fordulnak, értelme­zésre kérve a testületet korábbi ide vonatkozó határozatairól. Az MTI és a Magyar Nemzet dr. Sólyom Lászlótól, az Alkot­mánybíróság elnökétől kért in­terjút a döntések értelmezésé­nek lehetőségeiről és a határo­zatok lényegéről. - Elnök Úr! A köztársasági elnök kinevezési jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokról többen azt állít­ják, hogy többféleképpen is ér­telmezhetők.­­ A különböző állításokkal szentben kijelentem: az Alkot­mánybíróság döntései egyértel­műek, s annyira konkrétak, a­mennyire az egy elvont, általá­nos érvényű alkotmányértelme­zés esetében egyáltalán lehetséges. A határozatok ho­mályosságára, több­féle értel­mezési lehetőségeire hivatko­zók mindig csak általában nyi­latkoznak. Eddig nem találkoz­tam olyan véleménnyel, amely a határozatok bármely konkrét megállapítását kérdőjelezné meg. Fontosnak tartom hangsú­lyozni, hogy nem szabad össze­téveszteni az alkotmánybírósá­­­gi határozat értelmezését annak vizsgálatával, vajon az abban foglalt szabályokat helyesen al­­kalmazzák-e, a kötelező alkot­mányértelmezést. A jelenlegi helyzetben úgy látom, hogy újabb értelmezés címén épp egy ilyen vitában várnának állásfog­lalást az Alkotmánybíróságtól. K­evesebb segély Washington jelentősen kor­látozza az Oroszországnak megszavazott segélyt, amennyi­ben az orosz csapatokat nem vonják ki maradéktalanul a balti országokból - közölte pénteken az amerikai külügyminisztéri­um. A kongresszus korábban 417 millió dolláros támogatást szavazatt meg Oroszországnak. Ebből jelenleg csak a humanitá­rius jellegű segélyeket folyósít­ják tovább, és a más jellegű tá­mogatásnak a jövőben legfel­jebb a felét adják meg, ha a Fe­hér Ház 1993 június elsejéig nem tudja jelenteni a törvény­hozásnak,, hogy a Független Ál­lamok Közösségének csapatait kivonták a balti államokból - tá­jékoztatott a külügyi szóvivő. A tokiói segély­konferencián ezzel párhuzamosan Lawrence Eaglaburger ügyvezető ameri­kai külügyminiszter további, több mint 400 millió dollár érté­kű segítséget helyezett kilátásba Oroszországnak, túlnyomórészt élelmiszerben és gabonában. Lévén, hogy állami forrásokból vásárolják fel a hazai termékfel­esleget, a segélynek nem cse­kély amerikai belpolitikai jelen­tősége is van. Jelcin - atomhulladék felderítése Borisz Jelcin orosz elnök utasítást adott egy olyan kormánybi­zottság felállítására, amelynek feladata annak kiderítése, hogy mennyi atomhulladékot süllyesztettek a szovjethatalom idején a tengerbe. Szombati moszkvai lapjelentés szerint az elmúlt évtize­dekben elhasználódott atomreaktorok és radioaktív hulladékot tar­talmazó hordók kerültek a tengerbe az északi Novaja Zemlja szige­tek térségében. Az ADN jelentése szerint Borisz Jelcin utasította az érintett mi­nisztériumokat és más hatóságokat, hogy bocsássák a bizottság rendelkezésére a kérdésre vonatkozó összes iratot, beleértve a tit­kos dokumentumokat is. A tengeri atomtemetőkkel kapcsolatban a Komszomolszkaja Pravda című lap szombati számában az írta, hogy 1964 és 1986 kö­zött kormányutasításra a Novaja Zemlja 12 mérföldes körzetében - azaz a szovjet fenségvizeken -15 elhasználódott atomreaktort és 17 000 hordó nukleáris hulladékot süllyesztettek a murmanszki ten­gerhajózási társaság atommeghajtású hajóiról a tenger fenekére.­­A tengeri atomtemető mai állapotáról nincsenek adatok. Becslések szerint a szigetcsoport térségében a radioaktív szennyezettség eléri a 3,2 millió eurie-t - írta az újság. i­ ipari és kereskedelmi helyi államtitkár Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium sajtófőnöke szombaton az alábbi közlemény kiadására kérte fel az MTI-t: „Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter Bakay Árpád helyettes államtitkárt október 28-i hatállyal az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársaság igazgatótanácsába történt kine­vezése folytán fennálló össze­férhetetlenség miatt - érdemei elismerése mellett - beosztásá­ból felmentette. A miniszter 1993. január 1- jei hatállyal Szűcs Istvánt - je­lenleg országgyűlési képviselőt - helyettes államtitkárnak kine­vezte. A kinevezés feltétele, hogy az adott időpontig Szűcs István képviselői mandátumát visszaadja. Annak érdekében, hogy a minisztérium energeti­kai blokkjának irányításában semmiféle fennakadás vagy za­var a személycserékből kifolyó­lag ne történjék, a miniszter megbízta Bakay Árpádot az e­nergetikai blokknak 1992. dec­ember 31 -éig történő irányításá­val, illetve ez időszak alatt az ü­­gyeknek folyamatos átadásá­val.,, Szűcs István 1935-ben szüle­tett Battonyán, vegyészmérnök. 1960-tól országgyűlési képvise­lői megbízatásáig az olajipar­ban dolgozott létesítményi fő­mérnökként. Alapító tagja a Bajcsy-Zsilinszky Társaságnak és a Magyar Demokrata Fórum­nak, alapító szervezője az MDF százhalombattai szervezetének. Az első országos gyűlés óta tag­ja az MDF Országos Választ­mányának. Ausztria lottó 5,22,23,31,33,45 Pótszám: 37. — Joker: 179513 VAS NÉPF. Napilap. Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária, Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma (tábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., 111. em. Telefon: 12-232,12-895,12-843,16-828,24-076. Telex: 37361., telefax: H-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 12-896. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100. 970. Reklámiroda: 12-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 245,— Ft, fél évre 1470 — Ft, egy évre 2940.—Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Sylvester Print Kft. Felelős vezető: Varró Attila.­­ Index: 26076 - HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Treiber Mária 1992. november 2. Hétfő

Next