Vas Népe, 1992. december (37. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

és dorong A tartalomból □ Olvasók fóruma □ Börtönmusical □ Fotós világkiállítás □ Lélek Visegrádi gondok Leghamarabb december közepén kerülhet sor a magyar, lengyel, cseh és szlovák szabadkereskedelmi megállapodás aláírására, ha a csehek és a szlovákok december 10-ig elfogadják a tervezetet. Andrzej Arendarski, a külfölddel való gazdasági együttműködés lengyel minisztere szerint nehéz létrehozni a megállapodást, hiszen valamennyi résztvevő a legkedvezőbb feltételek elérésére törek­szik, a legnagyobb akadály azonban a politika — mindenekelőtt Csehszlovákia szétesése, és a magyar-szlovák konfliktus. A varsói szakértők szerint ha sikerülne december közepén aláírni a megálla­podást, akkor a jövő év első negyedévének végétől léphetne életbe a már első fázisában az ipari termékek többségének vámmentessé­gét biztosító szerződés. Ez mindössze háromhónapos csúszást je­lentene az eredeti tervhez képest. Az új tanévtől Szombathelyen is Főiskolai, szintű ápolóképzés Az egészségügyi reform sikeréhez nem csupán anyagi eszközök szükségeltetnek, de a gyógyítás­nak, a betegeknek elkötelezett, jól képzett egész­ségügyi dolgozók is nélkülözhetetlenek hozzá. Ebben az irányban jelenthet előrelépést, hogy 1993 őszétől az ország több pontján is főiskolai szintű ápolóképzés indul — hangzott el hétfőn, a Népjóléti Minisztériumban rendezett sajtótájé­koztatón. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló — mondta Jávor András államtitkár —, hogy 14 évesen a gyerekek nagy többsége nem tud felelősen pályát választani. Pedig az ápolók döntő többségét ha­zánkban még most is középiskolai szinten képe­zik , s bizony a betegek saját bőrükön érzik, hogy közülük milyen kevesen végzik hivatásukat szívvel-lélekkel. Ezért egyéves előkészítő munka után jövőre megkezdődik az ápolóképzés fokozatos átalakítá­sa, melyben kiemelkedő jelentőséget kap a kap­csolatteremtő- és fenntartó képesség, az empátia, a tolerancia fejlesztése. Mint Sövényi Ferencné országos főnővér elmondta: a 93-94-es tanévtől Kaposváron, Zalaegerszegen, Szombathelyen, il­letve Gyulán 40—40 fővel nappali tagozatos, Pé­csett, Szegeden és Nyíregyházán pedig levelező tagozatos főiskolai ápolóképzés indul. Nyolc féléves nappali tagozatra az érettségivel rendelkezők, míg a hat féléves levelező képzésre az érettségizett, ápolóként dolgozó fiatalok je­lentkezhetnek. Emellett — mutatott rá — természetesen to­vább folytatódik az 1990-ben, az országban első­ként, az Orvostovábbképző Egyetemen megkez­dett főiskolai szintű ápolóképzés. Kérdésre vála­szolva Jávor András azt is elmondta, hogy ezzel együtt fokozatosan átalakul, illetve megszűnik az általános iskolai végzettségre épülő szakiskolai és szakközépiskolai ápolóképzés. Az ápolóképzés átalakítását célzó program a­­nyagi hátterét egyrészt a költségvetés biztosítja egy, mint Jávor András mondta, „megközelítőleg három számjegyű milliós összeggel”. Az ameri­kai Project Hope Program pedig nem csak szak­mai segítséget, de körülbelül 400 ezer dolláros tá­mogatás is nyújt. • Hajózható a Duna Vasárnap délután 16 órától ismét közlekednek a hajók a Du­nán. Mint ismeretes, az elmúlt napokban a folyó magas vízállá­sa miatt nem üzemeltették a bősi erőmű hajókamráit, ezért a hajóforgalmat az érintett szakaszon szüneteltették. Az első 24 órában körülbelül száz hajó haladt át az erőmű egyik hajókam­rájában. Az erőmű irányítótornyának magát megnevezni nem kívánó műszaki dolgozója szerint a másik hajókamrát egyelőre azért nem használják, mert annak berendezésein még műszaki próbákat végeznek. A legfrissebb információk szerint hétfőn, röviddel 16 óra előtt a hirtelen leereszkedett sűrű köd miatt is­mét le kellett állítani a hajóforgalmat. Erre a látási viszonyok­ról szóló közlekedési szabályok értelmében került sor. Voloscsuk „győzelme” A mexikói Monterrey-ben húsz triatlonista részvételével a vi­lágon először tízszeres távú triatlonversenyt rendeztek: 38 km úszás, 1800 km kerékpározás és 422 km futás volt a feladat. Két honfitársunk (Sibinger János felvételén) is képviselte kis hazánkat. A székesfehérvári Rápolti Gyula 226 órás idővel harmadik lett. A szombathelyi Voloscsuk András (jobbról), 21 óra 37 percet úszott, 132 óra 29 percet kerékpározott, 127 óra 37 perc volt a futás­ideje. 281 óra 44 perces összteljesítményével tizenkettedikként ért célba. Voloscsuk Andrással hazaérkezése után felelevenítettük élmé­nyeit, a verseny viszontagságait, írásunk a 8. oldalon olvasható. „Kirekesztők”: antiszemita írások Sajtótájékoztatón mutatta be Kirekesztők című könyvét hét­főn Budapesten az AURA könyvkiadó. A kötetben 1881- 1992 között, többségében a ma­gyar sajtóban megjelent anti­szemita írások szerepelnek. A kiadónak és a kötet összeál­lítójának, Karsai László törté­nésznek mint a sajtótájékozta­tón hangsúlyozták, a rádöbben­­tés volt a célja, elsősorban is ar­ra, hogy a mai kirekesztők - bár tiltakoznak az antiszemita jelző ellen - írásainak hangneme, ideológiája azonos elődeikével. A kötetet kiadó AURA ellen­válogatás megjelentetését is tervezi, Befogadók címmel. Eb­be a kirekesztő gondolatok ellen született írásokat gyűjtik össze. Közmeghallgatás Kőszegen Miért van a rendőrség ? Sok minden szóba került tegnap este Kőszegen a közmeghallgatáson. A legmegdöbbentőbb egy édesanya felszólalása volt, aki a város közbizton­ságáról beszélt. Elmondta, hogy pénteken a 16 éves fiát és an­nak barátját — mint utóbb kiderült: tévedésből­­ egy 19 éves és egy 23 éves fiatalember megverte. A srácokat véresen vitték haza. A szülők először orvoshoz, majd utána a rendőrségre mentek, kér­ve a rendőröket, menjenek el a diszkóba, állítsák elő a verekedőket. A rendőrök egy része a Park Szállóban intézke­dett, ott ugyanis öt fiút vertek meg ugyanebben az időben. A kapitányságon maradt rendőrök nem tettek eleget a kérésnek, mondván: „mindenhova nem tudunk őrt állítani”. Kiderült, a verekedések mindennaposak lettek a városban. Például két-há­rom hete a technikumban fényes nappal azért ver­tek meg egy fiút, mert nem kőszegi. „A rendőr­ségnek nincs tekintélye, és az idegenforgalom vissza fog esni Kőszegen, ha ilyen a közbizton­ság” — szögezte le a felszólaló édesanya, aki el­mondta még: a két fiatalember megfenyegette, ha feljelentést mer tenni, a fia bánja meg. A városi rendőrkapitány ezen a közmeghallga­táson sem volt jelen. Ezt egy képviselő kifogásolta, egy másik pedig feltette a kérdést: „miért van a rendőrség Kősze­gen, ha a rendőrök nem ott posztóiknak, ahol kel­lene, ahol gyakran baj van, hanem ehelyett gyors­­hajtókra vadásznak”? A közmeghallgatás lapzártakor még nem feje­ződött be Kőszegen. mthy Hétfőtől tűzszünet Boszniában Boszniában vasárnap éjfélkor életbe lépett a tűz­szünet a horvát és a szerb fegyveres erők között, de az este még heves táma­dást intéztek a szerb tü­zérségi erők a hercegovi­nai Mostar és az észak-ke­let-boszniai Gradacac el­len. A horvát és a szerb fél máris ellentmondóan ér­telmezi a fegyvernyugvási megállapodást, amelyet a boszniai szerb vezetők és Janko Bobetko tábornok, horvát vezérkari főnök írt alá. Horvát részről azt ál­lítják, hogy az egyezmény csak a harcokban közvet­lenül érintett körzetekre vonatkozik, míg a szerbek szeretnék a fegyvernyug­vást általános értelemben is elfogadtatni. Zágráb­ban vasárnap délután még azt is kétségbe vonták, hogy a szerb erők aláírták a fegyvernyugvást, ezt utóbb a boszniai ENSZ- erők újfent megerősítet­ték. A boszniai szerb erők közben folytatják diplo­máciai erőfeszítéseiket, hogy a harctéri helyzetet nemzetközileg szentesít­sék. Testvérvárosi egyesület Társadalmitok külkapcsolatok Nyolcvannyolc megyeszékhelyi intézmény, vállalat és társadal­mi egyesület, illetve ötven magánszemély alapítótagságával teg­nap délután megalakult a Szombathelyi Testvérvárosi Egyesület. Az önkormányzat megalakulása óta egyre több külföldi város keresi meg a megyeszékhely vezetőit jelezve, hogy közelebbi kap­csolatot szeretnének kialakítani Szombathellyel. Így már hét tele­püléssel írtak alá testvérvárosi szerződést, köztük a közeli Ober­­warttal, a dániai Koldinggal, az izraeli Ramat-Gannal és az ukraj­nai Ungvárral ,jelenleg is több közelibb, távolibb város érdeklődik a vasi megyeszékhely iránt. A város vezetői és képviselőtestülete úgy gondolják, ezek a testvérvárosi viszonyok nem korlátozódhat­nak csak az első emberek hivatalos oda-vissza látogatásaira, akkor hasznosak igazán, ha a települések polgárai, azok csoportjai, a vá­rosokban működő intézmények ápolják valójában a kapcsolatokat. Kezdeményezésükre szinte teljesen megtelt érdeklődőkkel tegnap délután a Városháza díszterme, akik rövidesen létrehozták a Szom­bathelyi Testvérvárosi Egyesületet, amely a továbbiakban is telje­sen nyitott lesz, soraiba vár minden Szombathelyen élő, vagy a vá­rossal kapcsolatban lévő polgárt, intézményt, egyesületet. A témá­val kapcsolatos interjúnkat a negyedik oldalon olvashatják. Mától megszűnik a vasi Távhő Tatán már nem sokan emlé­keznek rá, hogy Vas megyében 1976-ban, az akkori Ingatlanke­zelő Vállalat egyik osztálya foglalkozott hőszolgáltatással. Ebből az osztályból hozták létre azt az önálló vállalatot, amely először csak Szombathelyen, később a megye más városaiban is fűtötte, és melegvízzel látta el a lakásokat, közüzemeket, in­tézményeket. Hosszadalmas előkészületek után mától megszűnik a Vas Megyei Távhőszolgáltató Vál­lalat, hogy az egykori, s oly so­kat szidott állami vállalat átad­hassa helyét és szerepét az ön­­kormányzatok által alapított kft-knek. Mint megtudtuk, hosszas viták után a megye­­székhelyt és Kőszeget decem­ber elsejétől a szombathelyi ön­kormányzat által létrehozott Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. látja el. Körmend, Szent­­gotthárd és Vasvár szintén kö­zösködik, Régió Hő Kft. néven Körmend központtal vették sa­ját „kezükbe” a szolgáltatást. Két másik városunk, Celldö­­mölk és Sárvár önkormányzata az önállóság mellett döntött. A kemenesaljai városban Cellhő Távhőszolgáltató Kft. néven, a Rába-parti városban Távhő Hő­termelő- és Szolgáltató Kft. né­ven üzemeltetik az új cégeket. Megtudtuk, hogy a Vas Me­gyei Távhőszolgáltató Vállalat vagyonának értéke 1 milliárd 200 millió forint volt, ezen osz­toztak meg az új kft-k. A válto­zásról a szolgáltatást igénybe­vevők nemcsak abból értesül­hetnek, hogy új nevekkel talál­kozhatnak a számlákon, hanem az is elképzelhető, hogy a fűtés- és melegvíz díja városonként el­térhet majd. —tria— Lassú a téeszek átalakulása a megyében A korábbi mezőgazdasági szövetkezetek tagsága, a falun élők nagy többsége eztán is szö­vetkezeti csoportosulásban látja saját jövőjét Vas megyében — állapította meg hétfőn tartott ülésén a Mezőgazdasági Ter­melők Vas Megyei Szövetségé­nek elnöksége. Ennek ellenére lassan halad az új szervezetek kiépítése, hiszen a korábbi 64 termelőszövetkezetből ez idáig csak mintegy a fele alakult át az új elképzelések szerint. Ebben az is közrejátszik, hogy igen rossz évet zárnak a volt tsz-ek: becslések szerint mintegy 1,2 milliárd forint a gazdálkodási veszteség, amihez a rendkívüli aszály, a technikai elmaradott­ság, a kellő tápanyagpótlás és növényvédelem elmaradása éppúgy hozzátartozik, mint a kormány elkésett intézkedései — fogalmaztak a szakemberek, így aztán igen alacsony termés­átlagokat takarítottak be; a tava­lyihoz képest 20 százalékkal csökkent a szarvasmarha-állo­mány, 18 százalékkal a sertések száma. A nehéz pénzügyi hely­zet miatt a szövetkezetek har­mada juthat csődhelyzetbe. A szövetség vezetői szerint a mélyponton lévő mezőgazda­ságban dolgozók még mindig a régi termelőtípusú szerkezetben gondolkodnak, ahelyett, hogy az új elképzeléseknek megfele­lő fogyasztási-értékesítési szö­vetkezet kapna hangsúlyt. Érde­kes tapasztalat, hogy a korábbi vezetők igen nagy részét vi­szont újraválasztották tisztsé­gükbe. (györe) Megyénkben a stáb Batthyány Strattmann életéről A Magyar Televízió egyik stábja tegnap óta me­gyénkben dolgozik. Mint megtudtuk, film készül Batthyány Strattmann László életéről. A szentéle­tűnek tartott szemorvos herceg boldoggá avatási pere a legjobb úton halad, s jövőre befejeződhet.

Next