Vas Népe, 1993. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
Aki a virágot szereti... Kellemes meleg levegő simogatja meg az ember arcát, amikor belép a Kertész-szövetkezet szombathelyi üvegházába. A pár centiméteres üvegfalon kívül jégcsapokat kovácsol a mínusz tízfokos hideg, bent a 81 ezer négyzetméter alapterületen nevelt cserepes virágoknak, fajtától függően 16—24 Celsius fokot biztosít a kazánház. Ebben a hideg időszakban naponta harminc tonna pakurát kell elégetni ahhoz, hogy a virágok jól érezzék magukat, rendesen fejlődjenek. És láthatóan jól érzik magukat. Szirmot bontottak az orchideák, és a legkülönbözőbb virágok. A dolgozók locsolják, gyomtalanítják, vegyszerezik őket, mások a leltárt készítik el. Vége az idei utolsó nagy rohamnak, a decemberinek. Soha ekkora forgalmat (47 millió forintot) ebben az időszakban még nem bonyolítottak le. Rövid szusszanásnyi idő után újból a cserepek mellé kell állni, hiszen készülődni kell az újabban hazánkban is divattá vált Valentin napra, na és a nőkére. Annak ellenére, hogy vége van a nagy népi (vállalati) banzájként elkönyvelt nőnapozásnak, a szokás megmaradt, és a férfiak még mindig szívesen nyújtják át a természet szép ajándékát a szebbik nemnek. Előkészítik, dugványozzák a muskátlikat, hiszen április-májusban annak is a piacon kell lennie. A déli szomszédunknál dúló értelmetlen háború miatt a szövetkezet piaca felére szűkült, de a piackutatók Észak-Európában is látnak lehetőséget. Készülnek a finn, svéd szerződések, de szállítani fognak Észak-Olaszországba, sőt Libanonba is. A nemrégiben új típusú szövetkezetté alakult vállalkozás Nagy Lászlót, a korábbi elnököt választotta vezetőjéül, összeállt az öttagú igazgatótanács és a felügyelőbizottság. A kiváló néhány tag az összvagyonnak mindössze a három százalékát vitte ki a közösből. A szombathelyiek esetében igaz az átköltött mondás: aki a világot szereti..., jól jár. B.S. Ellentmondó-e a liberalizáció és az iparvédelem? Kölcsönkenyér visszajár(na) A Magyar Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnökével, Kreszán Albert építészmérnökkel, a Középületépítő Részvénytársaság elnökigazgatójával beszélgetünk arról, hogy miként kapcsolható össze a liberalizáció és a hazai építőipar védelme. — Akadnak, akik úgy gondolják, hogy a liberalizáció és a hazai ipar védelme egymással ellentétes tényezők — állítja Kreszán Albert. — Nincs abban semmi kivetnivaló, ha egy ország a saját jól felfogott érdekében védi a saját iparát, ezt teszik a fejlett nyugati államok is. Nem véletlen, hogy Németország szigorúan limitálta (14 ezer főben) a magyar munkavállalók számát. A mundér becsülete érdekében jegyzem meg, hogy e kvóta 74 százaléka építőmunkásra vonatkozik. Akárhogyan nézzük, ez egyfajta védelme a hazai iparnak és a munkanélküliség elleni küzdelemnek is része. Vagy példaként említhetem meg, hogy jó tíz évvel ezelőtt az osztrák kormány 4 milliárd schilling kölcsönnel mentette meg az osztrák építőipart, emlékezhetünk rá, hogy ekkor épültek nálunk, az osztrák cégek közreműködésével a nagy szállodák, a Ferihegy II. repülőtéri beruházások. Mindezt tehát nem zárja ki, sőt feltételezi a liberalizáció, ami köztudott, hogy nagy lendületet ad a versenynek, a műszaki fejlesztésnek, a jó minőségű munkának. A magyar építőipar jó tíz éve, voltaképpen ennek köszönhetően versenyhelyzetben van és ennek következtében óriási átalakuláson ment keresztül. Mondhatnék új építőipar született az egykori elmaradott, ügygyel-bajjal dolgozó iparág helyett. — Ön hangsúlyozta a beszélgetés legelején, hogy a liberalizáció és a magyar ipar védelme nem egymást kizáró, hanem feltételező folyamatok. Ám nem tudom, miként egyeztethető ez a gyakorlatban ? — Nos, oly módon, hogy a középítkezéseknél, vagyis az állami költségvetésből, illetve a magyar adózók pénzéből finanszírozott munkáknál ne írjanak ki nemzetközi pályázatot Ugyanis nemzetközi pályázatnak csak akkor volna létjogosultsága, ha az adott országban, kölcsönösségi alapon, mi is pályázhatnánk és építhetnénk. Mind ez ideig ilyen kölcsönösségi megállapodásaink nincsenek. Létjogosultsága lehetne a nemzetközi pályázatnak abban az esetben is, ha a magyar építőipari vállalkozók nem tudnák megoldani a feladatot. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ma már a hazai építőipar európai színvonalon teljesít. Nekünk már akkor versenyeznünk kellett a külföldi vállalatokkal, amikor az ipar többi ágában tartotta magát a vállalatok monopolhelyzete. Ez a magyarázata, hogy európai nívójú munkára vagyunk képesek és olyan referenciáink vannak, amikre joggal vagyunk büszkék. Ne vegye szerénytelenségnek, hogy a saját cégem példájával élek, de úgy hiszem, a Budavári Palota újjáépítése vagy az Operaház, a Pesti Vigadó elégséges bizonyítékot szolgáltatnak állításomhoz. De térjünk vissza a kérdéshez. Mindazon építkezéseknél, ahol a költségeket nem állami, közpénzekből fedezik, vagy ahol külföldi tőkebefektető építtet, természetszerű, hogy annak adják a munkát, akinek akarják, tehát külföldi vállalkozónak is. Ez utóbbiaknál csupán azt a feltételt kell szabni, hogy a vállalkozás költségeinek 40 százaléka a hazai ipart — alvállalkozási formában — illesse meg. Valahogy ilyenformán kapcsolódik össze a liberalizáció és a honi iparvédelem. T.L Munkanélküli diplomásoknak Ingyenesen szerezhetnek képesített angol vagy német szakfordító és tolmács bizonyítványt a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szervezett képzés keretében az idegen nyelvtudással rendelkező munkanélküli diplomások. A nyolchónapos—heti huszonöt órás tanfolyamra január végéig várnak jelentkezőket az ország egész területéről. A távolabb élők szállás- és útiköltségeit ugyanis a helyi munkaügyi központok fizetik az Országos Képzési Tanács által támogatott program keretében. A JPTE Továbbképző Központjának programjára egyetemi vagy főiskolai végzettségűek jelentkezhetnek a középfokúnál magasabb szintű nyelvtudással. Az alkalmassági vizsgát követően legfeljebb nyolctagú csoportokba osztják be őket. A képzés tízhetes nyelvi rendszerező-fejlesztő szakasszal kezdődik. 4 IntoNex Euronews, nálunk is Az új esztendő első napján, január elsején pontban délután 15.30 perckor kezdte meg a műsorok sugárzását az új európai hírtelevízió, a világsikerű CNN vetélytársának szánt Euronews. Az egyidejűleg öt nyelvű kísérőszöveggel, franciául, angolul, németül, olaszul és spanyolul, egyelőre napi húsz órán át folyamatosan sugárzott hír- és magazinműsor 11 nyugat-európai állami televíziós társaság közös vállalkozása, azok anyagából állítja össze híradóit, de felhasználhatja az európai rádió és televíziós unióhoz tartozó más országok hozzá eljuttatott anyagait is. Adásait az Eutelsat-NI-FI műholdon sugározza, azok megfelelő antennával Magyarországon is vehetők, de számos európai kábeltelevízió máris közölte, hogy továbbítja előfizetőihez az Euronews programjait, így Nyugat- és Közép-Európában, valamint a távolabbi kelet- és észak-európai országokban és a Földközi-tenger déli partvidékén várhatóan mintegy 35 millió lakásba jutnak el a programok a Lyon elővárosában, a város ajándékaként biztosított, központi szerkesztőségi épületből. Az Euronewsnak, ellentétben a CNN hírtelevízióval - nem lesznek saját műsorai, bár irodát tart majd fenn az európai intézmények két központjában, Brüsszelben és Strasbourgban. Saját szerkesztői, újságírói a műsorok összeállításával foglalkoznak csupán, nem jelennek meg a képernyőn. A váratlan anyagi nehézségek miatt a tervezett 130 fő helyett egyelőre mindössze kilencven fős gárdával indulhatnak. Az új hírtelevíziót ugyanis cserben hagyta a Havas francia hirdetési ügynökség leányvállalata, az IP, s ez azt jelenti, hogy működésének első három hónapjában aligha számíthat hirdetési jövedelemre, ez több millió Ecu kiesést jelent a jövőre 55 millió Ecuban megszabott költségvetésből. Tavaly is jó évet zárt a mezőgazdaság A jelenlegi adatok szerint a magyar mezőgazdaság exportból származó devizabevétele eléri a 2,6 milliárd dollárt—jelentette be Raskó György, a szaktárca államtitkára. A minisztériumi vezető a tavalyi évet a várható jelentős devizabevétel ellenére is egy átlagos átmeneti évnek minősítette, és hozzátette: még legalább egy évtizednyi átmeneti időszakkal kell a magyar mezőgazdaságnak számolnia. Hangsúlyozta: az ágazat kilátásai mindenképpen javulnak, mivel növekszik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Reméli, hogy a termelési költségeket meghatározó és már a fejlett országok színvonalán mozgó termelői árakat követni fogják a bevételeket ténylegesen meghatározó termelői árak is. Jótékony hatásúnak vélte a magyar mezőgazdaság szempontjából azt a tényt, hogy várhatóan a GATT-tárgyalások eredményeként az Európai Közösség fokozatosan csökkenteni fogja termékeinek támogatását és e termékek exportját is. Ezért javulhat mind a magyar mezőgazdasági, mind pedig a hazai élelmiszeripari termékek piacra jutásának lehetősége. Gondként említette viszont a kárpótlási törvény elhúzódó végrehajtását. Neuralgikus pontnak vélte a tsz-átalakulások ügyét, mivel sok termelőszövetkezet nem érdemben alakult át. Emellett fontosnak tartotta, hogy a falun jelentkező szociális feszültségeket minden lehetséges eszközzel tompítsák. A mezőgazdaság finanszírozásáról szólva elmondta: jelenleg a nemzetgazdaság gyenge láncszeme a bankrendszer, mivel nincs elegendő, a vállalkozás-finanszírozáshoz értő szakember. Ez különösen érvényes a mezőgazdaság területén. Ám kedvezőnek ítélte azt a tényt, hogy a tavalyi őszi munkákhoz mintegy 14,5 milliárd forintos támogatást tudtak a bankok nyújtani, amely 30 százalékkal több az előző évinél.. Adó-tanácsadó (5.) Külföldről származó jövedelmek A külföldről származó jövedelem: külföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszony, megbízóval létesített megbízás alapján külföldön végzett tevékenységből vagy külföldön levő vagyoni értékből keletkező jövedelem. Felmerül a kérdés: Melyik országban kell a külföldről származó jövedelem után adózni? Az esetleges kettős adóztatás elkerülése érdekében az egyes államok közötti szerződések, nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy az egyes jövedelemfajtákat a két szerződő állam közül melyik adóztatja. A kettős adóztatást kizáró egyezmények azt is előírják, hogy milyen módon lehet elkerülni a kétszeres adózást azon jövedelmeknél, amelyeket mindkét országban lehet adóztatni. A nemzetközi egyezmények erősebbek, elsőbbséget élveznek a személyi jövedelemadó törvénnyel szemben. Ha nincsen kettős adóztatást kizáró egyezmény, úgy a jövedelem mindkét országban adóköteles. A személyi jövedelemadó törvény erre vonatkozó szabálya: a külföldi jövedelmeket is magába foglaló összevont jövedelem után számított adóból a magánszemély levonhatja a külföldön megfizetett adót. A levonás után fennmaradó adó azonban nem lehet kevesebb, mint a külföldön adózott jövedelem nélkül számított összjövedelem utáni adó. Lényeges változás 1992. január 1 -jétől a személyi jövedelemadó törvényben, hogy a külföldről származó jövedelmek a belföldi jövedelmek szabályai szerint, azokkal összevontan, a progresszív adótábla alkalmazásával adóznak. Megszűnt a korábbi 55 százalékos adóalap számítási és a 20 százalékos lineáris adómegállapítási szabály. A külföldi pénznemben keletkezett bevételekről a forintra történő átváltáskor a pénzintézeti árfolyamot alkalmazva kell a jövedelmet és az adót megállapítani. Az év végéig forintra át nem váltott összeget az MNB által az év utolsó napján jegyzett deviza középárfolyamon kell forintra átszámítani. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vas Megyei Igazgatósága 1993. január 2. Szombat