Vas Népe, 1993. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

Életkép A mágikus henger... Két fekete kabátom is van, s bizony mindig akad rajta vala­­mi szöszmösz. Kollegám megkérdi: — Miért nem veszel egy mágikus hengert? — Hát az meg micsoda? — Egyedüli lehetsz az országban, aki ezt nem tudja. A tv minden este felvezeti az egyik reklámban. Este kiguvadt szemekkel nézem a tévét, s adják is a reklá­mot. Egy cég 1450 forintért kínálgatja benne a mágikus hen­gert, arra intve, hogy vigyázzak, utánozzák, nehogy mástól vegyék, mint tőlük, mert a másik ragad, tapad, csíkot, foltot hagy, míg az övékét csak egy kis szappanos langyos vízzel kell lemosni, s újként kezdheti munkáját a mágikus henger... Döntöttem: karácsony előtt magamra ennyit nem költhe­­tek, maradjon a szöszmösz, meg aztán nincs bizalmam az ilyen postafordultával érkező, levélben megrendelt dolgok­hoz. Ballagok az árkádos átjáróban, s mit látok? Egy fiatalem­ber egy kis asztalkáról kazettákat, meg igen, mágikus hengert kínálgat. A kisebb henger kétszáz, a nagyobb négyszáz forint. Ez nem lehet igaz! Rögtön számolok is, hogy mennyit spórolok meg, ha veszek egy ilyent, nyúlok is a kisebbik után, kinyitom, s akarom vé­gighúzni a szöszmöszös fekete kabátomon, de a fiatalember utánakap: —Ne tessék, nem szabad! — majd tovább harsogja a tévé­ből jól ismert szlogeneket. —Miért nem tesz ki egy lavór szappanos vizet, amiben újra lehet éleszteni a hengert?—kérdem gyanakodva, de ő válasz­ra sem méltat. — Tudja mit, holnap ismét erre jövök—mire ő legyint: — Holnap, ugyan kérem, holnap én már hol leszek! Lépnék tovább, már elment a kedvem az egésztől, de akkor egy asszony áll meg az asztalnál, s rámutat a nagyobbikra: —Ezt kérem! Elkap a vásárlás láza, s én is veszek egy kétszáz forintosat, amely azóta is kibontatlanul ott áll a karácsonyfa alatt. Nem merem kipróbálni, mert hátha kárt teszek a kabátomban, mert igen, ilyen olcsón ez biztos hamisítvány. Már akkor is tudtam, amikor megvettem... És a fiatalember mondta is, hogy másnap már bottal üthe­tem a nyomát... Erre mondják, hogy a hülyék sosem halnak ki... — szakály — Erzsébet, aki már majdnem tíz esztendeje élt a bécsi udvar­ban, utált anyósa, Zsófia főher­cegnő fojtogató légkörében, ár­gus szemekkel figyelő besúgók felügyelete alatt, 1863-ban el­határozta: megtanulja az udvar­ban — és különösen Zsófia által — gyűlölt magyarok nyelvét. Maga a férj, Ferenc József csá­szár is lebeszélte erről, mert Sisi korábban nem boldogult a jóval könnyebb cseh nyelvvel. De Er­zsébet nem tágított. Egy év múl­tán már eléggé jól beszélte nyelvünket, s olyan kísérőnőt keresett, akivel állandóan gya­korolhatja a magyart. Beindult az udvari gépezet. A császárné közelébe, aki a spanyol etikett szorításában élt, nem kerülhe­tett akárki. A listán hat arisztok­rata hölgy neve alatt egy név ál­lott címek, rangok nélkül: Fe­­renczy Ida. Őt választotta. Ferenczy Ida a poros alföldi kisvárosból, Kecskemétről ke­rült a világ egyik legfényesebb udvarába, a bécsi Hofburgba. Ebbe a rendkívül konzervatív, százféle apró etikettszabályával programozott közegbe, olyan emberek közé, akik csak azt méltatták figyelemre, aki leg­alább tizenhat arisztokrata őst tudott egyenes ágon felmutatni a családfáján, és ahol eleve gya­nús volt mindenki, aki a Lajtán túlról, azaz Magyarországról ér­kezett. A császárné nem ismerte az osztálygőgöt. Csak az emberi értékeket fogadta el. Ezért ke­rülhetett közelébe az első látás­ra szimpatikusnak tűnő Ida, aki később az Őfelsége Felolvasó­nője címet kapta. Mi köthette egymáshoz ezt a két, merőben eltérő alkatú asz­­szonyt? Erzsébet, korának har­minc éven át legszebb asszonya, aki szenvedett a XIX. századi keretek között, megvetette kora édeskés nőideálját és a magas rangjából adódó kötelezettsége­ket, a csúnyácska Idától szerete­­tet, őszinteséget, hűséget ka­pott. És barátnője lelt benne, már csak azért is, mert eddig anyósa pártfogoltjai, matróna­korú udvarhölgyek vették körül. Ida viszont két évvel fiatalabb volt nála. Természetesen magyarul le­veleztek. És milyen meleg hangon! „Édes Idám! ... Sok­szor gondoltam rád, és nagyon hiánysz nekem, a hosszú fésül­ködés alatt, a séták közben, és úgy ezerszer a napban” — írta a császárné megismerkedésük után alig nyolc hónappal. 1869- ben pedig tudtul adja: „Beval­­lom, hogy kellemes családi kö­röm daczára iszonyú magyar honvágyam van.” Fáik Miksa, a kor neves új­ságírója fogalmazta meg elő­ször Ferenczy Idáról: „Áldásos volt e nő működése hazánkra nézve”. Mert Ida nagy tisztelője volt Deák Ferencnek, báró Eötvös Józsefnek és gróf Andrássy Gyulának, akikkel rajta keresz­tül később Erzsébet is megis­merkedett, sokszor találkozott velük, amíg a kiegyezést létre nem hozták, s nagyra becsülte őket halálukig. (Ma már egy tör­ténész sem vitatja: ez a szépasz­­szony egyszer kapcsolódott be a politikába, s vetette latba min­den varázsát: a kiegyezésért.) Az évek során Ferenczy Ida a császár és király, Ferenc József bizalmát is elnyerte. Nem egy fennmaradt levél bizonyítja, hogy nála (is) találkozgatott Schratt Katalin színésznővel, akit maga a császárné állított férje mellé helyetteséül, amikor hónapokig eltűnt írországi lo­vastúráira, vagy tengeri útjaira az utalt Bécsből. A kistermetű, gyenge szerve­zetű Ferenczy Ida 30 évvel élte túl a királynét. Életét az ő emlé­kének szentelte, így egyik szer­vezője volt — a második világ­háború alatt sajnos súlyos káro­kat szenvedett — Erzsébet Királyné Emlékmúzeum létre­hozásának. Megérte a királyné legki­sebb, legkedvesebb leányának, Mária Valériának a halálát is, s sorban elvesztette mindazokat, akikkel együtt szolgálták a sze­retett királynét. Ferenczy Ida 1928-ban, 89 évesen, Bécsben hunyt el. Ő, aki maga volt a királyné hagyatéká­nak legfőbb cenzora — sok személyes utalást kivágott a fennmaradt levelekből — a mo­narchia összeomlása után kije­lentette: „Nyissák meg a levél­tárakat! Az eredmény minden­képpen becsületére válik majd a mostanában gyakran igazságta­lanul megtámadott dinasztiá­nak.” A síron túl is hűséges felolva­sónő óhaja — a korról megjele­nő egyre több kiadványt olvas­va —, mintha kezdene valóra válni. Árnyaltabb kép bontakozik ki a több, Erzsébetről megjelenő könyvből, és semmiképpen sem a szirupos-giccses Sisi-filmek, vagy a nemrégiben vetített Ka­­rády-film, hanem például a ja­nuár 10-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban még megtekinthe­tő Erzsébet, a magyarok király­néja című kiállítás láttán. Némethy Mária „...iszonyú magyar honvágyam van” Erzsébet királyné és Ferenczy Ida Ferenczy Ida nem lovagolt, nem tornázott, nem bírta a sebes ütemű, több órás gyalogtúrákat, a hónapokig tartó utazáso­kat. Nincs nyoma annak sem, hogy különösképpen lelkese­dett volna az ókori görög klasszikusokért, vagy Heinéért. Semmi olyan iránt, amely rajongásig szeretett királynéját, Erzsébetet naponta több órára is lekötötte. És mégis... Ez a csúnyácska vidéki lány 34 éven át, egészen Erzsébet tragi­kus haláláig (egy anarchista szúrta le a Genfi-tó partján 1898-ban) a királyné legfőbb bizalmasa, titkait mindvégig megőrző, meghitt barátnője volt. Erzsébet királyné és... A királyné, leánya, Gizella főhercegnő, Ferenczy Ida, Rudolf trónörökös Horváth Mihály püspök előadását hallgatja a magyar szabadságharcról. A háttérben Andrássy Gyula. ...Ferenczy Ida A kor kiváló cigányprímását, Radics Bélát és zenekarát hallgatja a képen Erzsébet királyné, akinek jobbján Ferenczy Idát, balján Festetics Máriát is megörökítette képén Mühlbeck Károly. 10 Si(^Ff|[ffl15§®§8[f6)re­mények és remények Újév napján sorsolták az ötöslottót, de Fortuna istenasz­­szony senkinek sem „ítélte oda” a főnyereményt, a 65 millió fo­rintot. Ezért tovább halmozódik a nyereményalap a második já­tékhétre. Szerencsés esetben egyetlen ötössel a pénteki sor­solás után több mint hetven mil­lióval lehet gazdagabb a nyer­tes. Persze, vannak, akik egy jól fizető négyessel vagy hármassal is megelégednének, ha nyerné­nek. A tavalyi év elején igen sok harmincas számkörűi nyerő­szám került elő. Vajon lesz-e számcsoporturalom az idén? A sok évi statisztika alapján min­denesetre inkább páratlan nye­rőszámokkal érdemes próbál­kozni, többször szerepelnek az ötösfogatban. A lottórulett nye­rőszám ajánlata a 2. hétre: 25, 34, 52, 64, 85 A hatoslottó idei első sorsolását majdnem a hónap kö­zepén, 11-én rendezik meg Ér­den. A szelvényeket a Vas megyei felvevőhelyeken péntek délutá­nig lehet játékba juttatni. A múlt évi utolsó sorsolás után több ha­tost is találtak, ezért jelentősen csökken a főnyeremény nyere­ményalapja. Ebben az évben is hetente rendszeresen lesz két Lotti sorsolás. A szelvények péntek délig adhatók fel. Totós törlések Ismét itt a téli futballszezon. Mármint, ahol még folyik a bajnok­ság. Természetesen csak a déli országok mérkőzéseire alapozhat ilyenkor a Szerencsejáték Rt. műsorösszeállító bizottsága. Évek óta bizonyított tény, hogy nem döntöttek rosszul, amikor januárra, februárra (néha még március elejére is) olasz A, B és C osztályú ta­lálkozókat vesznek a hazai totószelvényre. Aztán a tél végén ismét megjelennek a magyar és a német bajno­ki meccsek. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a szeszélyes idő­járás következtében több mérkőzés elmarad, tehát törölni kell a szelvényről. A legújabb részvételi szabályzat szerint ilyenkor teljesen ki van­nak szolgáltatva a fogadók a szerencsének. Az új számítási sziszté­ma elég bonyolult, és csak a véletlenre alapoz. A törölt mérkőzés eredményét úgy állapítják meg, hogy a lejátszott mérkőzéseken esett gólok számához hozzáadják az érvényes tippű találkozók számát. (Tehát, ha két mérkőzés marad el, akkor 11-et kell hoz­záadni az összes meccsen esett gólok számához.) Ennek az eredmé­nyét kell visszaszámlálni az elmúlt totóhetek sorában. A vissza­számlálás tetóhetén a törölt mérkőzés helyén lévő tipp lesz a törölt mérkőzés megállapított tippje. Tippek az 2. hétre (Megjegyzés: aki sima szel­vénnyel vagy totókulccsal ját­szik, tippjeinknél az elsőt vegye figyelembe, ha alaptippet ké­szít.) Havonta tippeltetünk olyan fogadókkal, akik már évtizedek óta játszanak, és komolyabb nyereményt is elértek. Ebben a hónapban Novák Tibor órás, to­ronyi lakos tippel. Két évtizede totózik rendszeresen, és több ki­sebb nyereménye mellett volt már egy gyengén fizető 13-as találata is. Továbbra is csak itáliai mér­kőzésekre tippelhetünk. Az év második játékhetén is lesznek A és B osztályú rangadók a szelvé­nyen. A Milan bajnoki címe nincs veszélyben, ezért köny­­nyen elhullathat néhány pontot, akár otthonában is. Több dön­tetlennek látszó találkozó is van, de meglepetés is lehet a pa­pírforma-találkozókon. Vas Népe Novák Tibor 1. Atalanta—Roma X 1X2 2. Foggia—Inter. IX X 3. Lazio—Brescia IX 1 4. Milan—Cagliari IX 1 5. Parma—Genoa X XI 6. Pescara—Ancona 1 1 7. Sampdoria—Juventus X2 XI 8. Torino—Napoli IX 1 9. Udinese—Fiorentina X X 10. Cesena—Ascoli X X 11. Andria—Piacenza 1X2 X2 12. Lecce—Bologna IX IX 13. Pisa—Reggiana IX IX +1: Modena—Venezia X X Bongó Egyelőre nem újítják meg a korábban igen népszerű televí­ziós sorsjátékot, a bongót. Leg­alábbis ezt mutatja, hogy már kibocsátották a januári szelvé­nyeket, amelyek az eddigi felté­telek szerint küldhetők játékba és a főnyeremény továbbra is 10 millió forint. A januári sorsolás is természetesen a televízió nyilvánossága előtt lesz. Tarto­zunk még egy tavalyi tárgynye­­remény-sorsolás eredményével. A decemberi bongón utoljára december 22-én rendeztek gép­kocsisorsolást. A következő bongós sorszámokkal lehetett egy-egy márkás gépkocsit nyer­ni: 1 305 223 és 12 418 805. Aki még nem tudná a decemberi fő­sorsolás nyerőszámát: 2 021 088. 1993. január 6. Szerda

Next