Vas Népe, 1993. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

A füstöskonyhától a tapétáig Falfestőmunkák története A XX. század magyar törté­nelmének valósághű feltárása, bemutatása, a helytörténeti ku­tatás és oktatás fellendítése cél­jából a Lakitelek Alapítvány az elmúlt évben hatmillió forint keretösszegű helytörténeti pá­lyázatot hirdetett. Az ország minden részéből 479 pályamű érkezett, ezeket levéltárosok­ból, néprajzi szakemberekből, történészekből és tanárokból ál­ló 25 tagú zsűri értékelte. A vasi pályázók között egy körmendi amatőr helytörténeti kutató, a körmendi Múzeumbarátok Kö­re aktívája, Komjáthy Kálmán nyugdíjas szobafestő és tapétá­zó mester is elismerést kapott. A füstöskonyhától a tapétáig című, hatvan oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált pályamun­kájával 25 ezer forint kiadói tá­mogatást kapott. Az 1989-ben nyugdíjba vonult iparosmester munkásévei során megyénkben és Zalában több mint hetven te­lepülésen — egyéb helyiségek mellett — több száz szobát is ki­festett és tapétázott. E munkák során szerzett szakmai ismere­teit, tapasztalatait, a festés és ta­pétázás iparostörténeti króniká­ját dolgozta fel munkájában 1920-tól 1989-ig. Nyugdíjba vonulása után 112 darabból álló Emléklap a Latitelek Alapítványtól műhelyfelszerelését a körmendi Rába Múzeumnak adományoz­ta. A 76 eredeti fotóval, 3 tér­képpel és statisztikai tábláza­tokkal is illusztrált írását a kör­mendi Művelődési és Ifjúsági Központ közreműködésével, a kiadói támogatás segítségével, májusban megjelentetni szán­dékozik. T.L. Komjáthy Kálmán nyugdíjasként is sokat dolgozik Körmendért Nyilatkozat egy újabb pótadóról A Magyar Lapkiadók Egyesülete megdöbbe­néssel értesült arról, hogy a parlament múlt héten olyan törvényt („Törvény a Nemzeti Kulturális Alapról”) fogadott el, melynek alapján a kiadók­nak árbevételük egy-húsz százalékát kell befizet­ni egy központi alapba, amelynek rendeltetéséről, felhasználásáról egy kuratórium dönt. Példátlan lépésnek tartjuk, hogy a társadalmi szervezetek­kel történt előzetes konzultáció nélkül egy ilyen törvény megszülethetett. Ez az árbevétel arányos adó számos kiadóvállalatot csődbe vihet, mely is­mét sokak munkahelyét veszélyezteti. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal sem, hogy a lapkiadók ne dönthessék el, hogy lehetőségeik alapján miként támogatják a kultúrát. A kiadók ezirányú tevékenysége eddig is sok millió forintra rúgott. Ezentúl viszont kizárólag a kiadók viselik majd a kuratórium által kedvezményezett lapok, kiadók finanszírozásának terheit, más gazdasági csoportoknak gazdasági teljesítményük arányá­ban ebből nem kötelezően kell kivenni részüket. A jelen törvény lehetővé teszi, hogy a vállala­tok, illetve lapkiadók pénze a kultúra olyan terü­letére jusson, melynek támogatása terveik között egyáltalában nem szerepelt. Ez ellen határozottan tiltakozunk, s felhívjuk a törvényhozók, a kor­mány figyelmét, hogy változtasson e szabályozá­son. Ezúton továbbá bejelentjük: kérni fogjuk a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Meg­jegyezzük még azt is, hogy egy gazdasági év kö­zepén a piacgazdaság körülményei közepette sem tanácsos egy egész szakma árképzését befolyáso­ló visszamenőleges hatályú döntést hozni. Ahogy a törvény előzetes vitája, így ennek indoklása is elmaradt. Magyar Lapkiadók Egyesülete Elnöksége A szombathelyi mecihallgatás után Mesemondóverseny — Miért rendeznek országos mesemondóversenyt hazánkban az ezredfordulóhoz közeledve? — teszem fel a naivnak tűnő kérdést a meghallgatás elnöké­nek, Czető Bernát Lászlónak, az MTV Gerhardt Produceri Irodá­ja képviselőjének. Gyermekműsorokban mindig hiány van minden tele­víziónál. Farkas Eszter ötlete volt ez, aki a TV2-n a gyerme­kműsorok felelőse. A válogatók után a regionális és városi stú­diókban bemutatkozva — ese­tenként öt-öt mesemondó kap nyilvánosságot — végül mint­egy harmincan kerülnek a Ma­gyar Televízóba. Karosszék mesék címmel hamarosan lát­ható lesz az a 15 részes mese­mondó-sorozat, amelyben ne­ves emberek—például a Pa­dö­­dö, Katona Tamás, Halász Judit, Tolnai Klári — mondanak me­sét. A szombathelyi Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központban nemrég egész napos meghallga­tás volt. A televíziósok előadó­­művészi és néprajzi szakmai zsűritagokkal együtt járják az országot. A meghirdetésre meg­lepően sokan — 1500-an! —je­lentkeztek. Huszonhárom egész napos meghallgatást szervez­nek országszerte. A szombathe­lyi a negyedik volt. Egy hónap múlva fejeződik be az első kör. Az összes meghallgatás befe­jeztével alakítják ki azt a rang­sort, amely alapján további be­mutatkozásokra kapnak meghí­vót a mesemondók. A szombathelyi meghallga­tásra Vas, Zala és Győr-Moson- Sopron megyékből 87-en je­lentkeztek, de csak ötvenen ér­keztek. A hatévestől a nyolc­vanévesig így is minden korosztály képviseltette magát. Ha nem lett volna — szinte ki­vételként — néhány férfi a ver­senyzők között, azt hihettük volna: csak nők számára hirdet­ték meg a versenyt. Régiónkra nem jellemző a fa­lusi, tradicionáis mesemondás. Viseletben csupán három asz­­szony jött Zalából. A legtöbben pedig városiak voltak. A nép­mesemondás hagyományait át­örökítő mesélők Tolnából, Ba­ranyából, Szabolcsból várhatók — jegyezte meg Czető Bernát László. Elsősorban az előadó személyisége, előadókészsége a döntő a kiválasztásnál. A kikötés annyi volt, hogy legfeljebb hat percig lehet me­sélni, ezért elsősorban trufákat választottak. Illetőleg nagyon sokan választották egy-egy is­mert szerző alkotását, például Benedek Elektől, Zelk Zoltán­tól. A meghallgatások után je­lentik be, kik kapják meg a to­vábbi bemutatkozás lehetősé­gét. Egy szombathelyi mese­mondó akkora átütő erővel szerepelt, hogy ő bizonyára kö­zöttük lesz. A továbbjutást ille­tően egyebekről a zsűri elöke nem nyilatkozott. des- 8 Vas Népe Házitöpörtyű Helyes kis szőke fiatalasz­­szony keres hétfőn, biztosan valami panaszos — gondo­lom. De nem! Nejlontáskát tart a kezében: — Olvastam, hogy szereti a házitöpörtyűt, mi most vág­tunk, önnek hoztam. Nagyon finom... én is nagyon szere­tem...— és mire felocsúdok, elviharzik, névtelenül... Az újságíró ajándéka néha egy-egy jó szó, vagy egy szál virág—ilyen olvasói kedves­ségben még nem részesültem hosszú pályafutásom során... Az ajándékot kollegáim is megcsodálják, egyikük fa­nyar humorával megszólal: — Milyen kár, hogyha én hölgyekről írok, egyik sem ajánlja fel magát, vagy leg­alább egyik barátnőjét...! — Igé — A 411-es iskola sikerei Az előző évek gyakorlatának megfelelően az idei tanévben is szép számmal vettek részt a szombathelyi 411. számú Ipari Szakközép- és Szakmunkás­­képző Iskola tanulói a szakmai tanulmányi versenyeken. Március 11-12-én Szegeden országos versenyen Tiborc Va­léria fonalgyártó tanuló sikeres szereplése alapján szakmunkás­bizonyítványt kapott. Gyakorla­ti helye a Latex Fonó- és Szövő­gyár. Debrecenben március 22-24- én Hauer Andrea és Csontos Krisztina nőiruha-készítő szak­mában nyújtott teljesítményük alapján kaptak szakmunkás-bi­zonyítványt. Gyakorlati helyeik a Kőszegi Ruhaipari Szövetke­zet, illetve a Savaria Ruhaipari Szövetkezet. Legsikeresebbek a cipőfelső­rész-készítő tanulók voltak: Varga Erzsébet országos első helyezést, Böröndi Erika or­szágos második helyezést ért el. Ipkovich Krisztina is szakmun­kás-bizonyítvánnyal tért haza. Gyakorlati helyük a Sabaria Ci­pőgyár. Elméleti tanáraik Nagy Margit és Birosz Pál, oktatójuk Takács Sándorné és Csákváriné Szabó Márta. E sikerek azért is érdemelnek különös figyelmet, mert évek óta nagyon nehéz a beiskolázás a cipőiparban, kevesen tekintik hivatásuknak ezt a pályát. So­kan eredetileg nem ezt a szak­mát választják, átirányított ta­nulók. Különös gondoskodást, szaktanári, oktatói figyelmet igényelnek ezek a fiatalok. Egészségügyi Világnap a Hemóban Az Egészségügyi Világnap alkalmából egésznapos rendez­vény lesz holnap, szerdán a szombathelyi Helyőrségi Klub­ban. Délelőtt 9-től a nagyközön­séget várják videofilmekkel és szellemi totóval: ajándékcso­magokat lehet nyerni a húsipar és a tejipar az egészséges táplál­kozással kapcsolatos, helyben kiállított termékeiből, melyeket kóstolásra is kínálnak. Délután a Savaria Laktanya sorállomá­nyú katonái részére szakelőadá­sokat tartanak videovetítéssel az AIDS-ről, illetve a kábító­szerfogyasztás ártalmairól. Ásványtani elismerés Kutatás, mentés a Kánya-hegyen Meghívásos alapon, hét geológus társaságában telki­bányai kutatásban vesz részt Pödör György szombathelyi tanár, a Savaria Szakközépis­kola és Gimnázium igazgatója ezen a héten. A tanulmányút teljes költ­ségét a Magyar Ásványokért Alapítvány viseli. A meghívás annak a munkának az elisme­rése is, amelyet az ismert gyűjtő az ásványtan népsze­rűsítéséért, a helyi Koch Sándor Ásványbarát Kör ve­zetésével, illetve a Magyar Mi­­neroid Társaság területi meg­bízottjaként végez. A kutatóút célja a középkori nemesfém­bányáiról nevezetes bánya­hegy geológiai értékeinek megmentése. Elhatárolódás Alulírott 56-os szervezetek elhatárolják magunkat Szendi László tevékenységétől. Megál­lapítottuk, hogy Szendi László vette át a 8 bála segélykülde­ményt, és azt ismeretlen helyre tároltatta be. A küldemény lété­ről 1993. január 9-én szereztünk hivatalosan tudomást, azóta sür­getjük az elszámolást. Szendi László az elszámolást megta­gadta, és a Vöröskeresztre kí­vánta a felelősséget hárítani. Ezúton közöljük, hogy Szendi László tevékenységével nem ér­tünk egyet, tőle elhatároljuk magunkat és az 56-osok nevé­ben és érdekében igényeljük az elszámolást a segélykülde­ményről. dr. Csorba Boldizsár elnök 56-os nemzeti párt Fehér Tibor elnök 56-os szövetség Újvári Gyula elnök 56-os és Nemzeti Hagyo­mányőrző Szövetség L­ó­verseny-kötvény Összesen 300 millió forint névértékben zártkörű kötvényt bocsá­tott ki a Nemzeti Lóverseny Kft. A futamidő három év,jövő év már­cius végén 22 százalékos, 1995. március végén 20 százalékos ka­matot, '96. március 31-én pedig 18 százalékos kamatot fizetnek a papírokra. A kötvényeket azért bocsátották ki, hogy valamelyest rendezzék a Nemzeti Lóverseny Kft. pénzügyi helyzetét, elkezdjék azokat a fej­lesztéseket, amelyek a nemzeti lóversenysport megújulását segítik. A Nemzeti Lóverseny Kft. — amelynek többségi tulajdonosa mint­egy 92 százalékos részesedéssel a Szerencsejáték Rt.­­ az elmúlt két évet veszteséggel zárta. A cég bruttó bevételei egy év alatt 220 millió forinttal csökkentek. A Nemzeti Lóverseny Kft. alaptőkéje csaknem 1 milliárd 300 millió forint. A cég erre az évre nullszaldós mérleget tervez. Tervei között szerepel, hogy a lóversenyekre történő fogadásokat az egész országra kiterjeszti. Dr. Kocsis Zsuzsanna (1936-1993) Ismét eltávozott körünk­ből egy szeretett kollégánk. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen végezte or­vosi tanulmányait. Utána a Vas Megyei Markusovszky Kórházba került, itt dolgo­zott élete végéig. 1960-tól 1968-ig a fertőző osztályon tevékenykedett, ezen idő alatt szerzett szakképesí­tést fertőző betegségek és belgyógyászat tárgyköré­ből. 1968-ban a Zsámbéky Pál főorvos vezette, újon­nan szervezett belgyógyá­szati osztályra került mun­katársai nagyobb részével együtt. A belgyógyászaton szűkebb szakterületéül a szívbetegek gyógyítását, a kardiológiát választotta és művelte a megyei kórház keretei adta lehetőségek között a lehető legjobban. Ekkor Vas megye kardioló­gus főorvosa volt. 1984-ben került vissza első munkahelyére, a fertő­ző osztályra, ezt az osztályt vezette 1992 decemberéig, nyugdíjba vonulásáig. Orvosilag mindent meg­tett a betegekért, erre taní­totta orvosi iskolája is. A betegeket megkülönbözte­tés nélkül gyógyította, füg­getlenül társadalmi helyze­tüktől. Sokan köszönhetik — nemcsak a fertőző, ha­nem a szívbetegek közül is — Kocsis főorvosnőnek, hogy jelenleg is jó egészség­ben élnek. Több mint három évtize­des orvosi működése során a társadalmi életben is aktí­van tevékenykedett, így szerzett kapcsolatait mások javára is mindig önzetlenül kamatoztatta: igen sokat segített munkatársai — or­vosok, nővérek, takarítók — szociális gondjainak megoldásában. A tudományos rendezvé­nyekre mindig igen lelkiis­meretesen készült, ismere­tei az adott témában napra­készek voltak. Kiváló szer­vező volt. Az intézmény tudományos rendezvényei­nek ügyét magáénak tekin­tette. Szinte valamennyi tudo­mányos rendezvény szerve­zésében részt vállalt, füg­getlenül attól, hogy azok sokszor távol estek szűkebb munkaterületétől. Fárad­hatatlan volt még betegsége alatt is. Fáradságos aktív idősza­ka után a pihentetőbb nyugállományt három hó­napig élvezhette. Emlékét kegyelettel őr­zik barátai, kollégái és bete­gei. Dr. Kovács L. Gábor orvos-igazgató 1993. április 6. Kedd

Next