Vas Népe, 1993. június (38. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

A tartalomból 6 Egy celldömölki útépítés útvesztői 0 Für nem bírta tovább az acsarkodást 0 „Szemtelenkedés...” 0 Táncöröm és örömtánc.. XXXVIII. ÉVFOLYAM 125. SZÁM 1993. JÚNIUS 1. NAPILAP Lengyel kampány­rajt Lech Walesa lengyel államfő nem írta alá a szejm által jóvá­hagyott nyugdíjtörvényt. Az elnök vasárnap éjfél előtt tudatta döntését a szejm marsalljával, percekkel az alkotmányban megjelölt harmincnapos határidő lejárta előtt. Az aláírás meg­tagadása mentőöv Hanna Suchocka kormányának, s egyúttal kiállás a liberális piacgazdaság mellett. Varsóban még műkö­dik a parlament és a koalíciós kormány, a lengyel pártok azon­ban már megkezdték választási kampányukat. Néhány órával azután, hogy az államfő bejelentette: feloszlatja a parlamentet, Waldemar Pawlak, a Lengyel Parasztpárt (PSL) vezére, illetve Józef Slisz, a Keresztény Néppárt (SLCK) és Gabriel Janowski, a Népi Egyetértés (PS) vezetői kortesbeszédekkel fordultak a parasztság ünnepén tartott vidéki nagygyűlések résztvevőihez. Az MDF elnökség rendkívüli ülése Antall jelen volt, Csurka és hívei távol maradtak Az MDF Országos Elnöksége hétfő délután három órára rendkívüli ülést hívott össze. Az összejövetel célja az volt, hogy a múlt héten lemondott ügyvezető elnök, Für Lajos he­lyére új személyt válasszanak, másrészt a testület tisztázni kívánta a Csurka István és követőinek a pártból történő esetleges kiválása kapcsán felvetődő kérdéseket. Ez utóbbi témával kapcsolat­ban Szabó Iván elnökségi tag az újságíróknak úgy nyilatkozott: reális esélye a szétválásnak van, és tiszta vizet kell már önteni a pohárba. Kérdésre válaszolva pedig közölte: nem hiszi, hogy Lezsák Sándort választanák meg ügyvezető elnöknek, és azt sem gondolja, hogy Lezsák tá­vozna az elnökségből. Kulin Ferenc elmondta, hogy a Csurkáék kizárásáról szóló döntés nem az elnökség hatás­köre, ugyanakkor sejtetni en­gedte, hogy a testület egymással szembenálló erői legutóbb elv­ben egyetértettek abban, hogy nem tudnak tovább együtt dol­gozni. A mostani ülésen kell el­dönteni, hogy június 4-én — mint azt Csurka István levélben kérte — legyen-e egyáltalán újabb egyeztető megbeszélés. Lezsák Sándor újságírói kér­désre válaszolva kijelentette: nem vállalná el az ügyvezető el­nöki pozíciót, ha erre esetleg Antall József pártelnök őt kérné fel. Az ülésre délután negyed négykor érkezett meg Antall Jó­zsef, az MDF elnöke, nem jelent viszont meg Csurka István és az elnökségben hívének számító Balás István, Zétényi Zsolt és Zacsek Gyula. A tanácskozásra nem jött el a lemondott ügyvezető elnök, Für Lajos sem. 888888a888888888888888888B88888888888888888888a8888BfBBB­gBBBBBHBBBB66fl6B8fl8fl Solingeni gyújtogatás Ötezer török tüntetett Ötezer török tüntetett feszült hangulatban vasárnap délután a Ruhr vidéki Solingenben, ahol előző nap máig ismeretlen tettes vagy tettesek felgyújtottak egy törökök lakta házat, öt ember halálát okozva — jelentette a ZDF televízió híradója. A tünte­tésen majdnem tettlegességre került sor, amikor a német né­zők közül valaki obszcén jelet mutatott. A rendőrök csak ügy­­gyel-bajjal tudták megvédeni az illetőt a tömeg haragjától. Né­metországban hat és fél millió külföldi él, köztük csaknem két­millió török. KEDD Új érsekség Veszprémben II. János Pál pápa pünkösd ünnepén kelt bullájával a Magyar Katolikus Egyház szervezeti felépítésének megváltoztatásáról döntött. A szentszéki rendelkezést egy időben — május 31-én dél­ben — hozták nyilvánosságra Vatikán városban és Budapesten. A pápa a hazánkban eddig meglévő három érsekség számát (Eszter­gom, Kalocsa, Eger) növelve, új érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget. Az új érsekség első érsekévé dr. Szendi József veszprémi megyéspüspököt nevezte ki. A pápai döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi Egyházmegyéből létrejön a Kaposvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magában foglalva megala­kul a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. A Szentatya kaposvári megyéspüspökké Balás Béla eddigi veszprémi segédpüspököt, debre­­cen-nyíregyházi megyéspüspökké pedig Bosák Nándor egri hittudo­mányi főiskolai rektort nevezte ki. A jövőben Budapest főváros egész közigazgatási területe, Csepel kivételével, az Esztergomi Főegyház­megyéhez tartozik, amelynek új elnevezése: „Eszergom-Budapesti Főegyházmegye” lesz. A Szentatya arról is rendelkezett, hogy a Kalo­csai Főegyházmegye elnevezése a „Kalocsa-Kecskeméti Főegyház­megye” legyen, és az érsekség vegye át a Váci Egyházmegyétől egész Bács-Kiskun megyét, beleértve Kecskemét városát is. Kupagyőztes a Körmend Elverték a bajnokot, aztán megnyerték a Magyar Kupát Valóra vált, amiben sokan csak titokban reménykedtek, amiben sokan egyáltalán nem is bíz­tak. A bajnoki negyedik helyezés után a Körmend-Hunor férfi kosárlabda csapatának a hét vé­gén a Magyar Kupa négyes döntőjében adódott lehetősége a javításra. A Rába-parti legénység Földi Sándor irányításával két óriási fegyvertényt hajtott végre. Szombaton otthonában, a Dó­zsa György úton 18 ponttal, 92:74-re legyőzte az e szezonban hazai pályán még veretlen, bajnoki címet szerzett Tungsram-Honvéd együttesét, így ők játszhatták a döntőt a Szolnoki Olajbá­nyásszal; ellenük szintén volt mit törleszteni, hiszen a bajnoki döntőtől ütötték el a Hunort. A revans sikerült, a Körmend magabiztosan, végig vezetve 80:68-ra győzött. Ezzel 1990 után má­sodszor birtokolhatja egy évre a Magyar Kupát, s indulhat a Kupagyőztesek Európa Kupájá­ban. Makó Éva felvételén a győztes csapat a kupával. Tudósításunk a 10. oldalon. A privatizációról, Kőszegen: m Mennyit veszített eddig a vá­ros az üzlethelyiségek privati­zációjával? Milyen élénkítő ha­tása volt a tulajdonosváltozás­nak a kereskedelemre, a ven­déglátásra, a szolgáltatásra és az idegenforgalomra? Csütörtökön Kőszeg képvi­­selő-testülete ezekre a kérdé­sekre szeretett volna választ kapni egy napirend kapcsán, de nem kapott. Nem is fogadták el a képviselők az ipari, mezőgaz­dasági, közellátási és idegenfor­galmi bizottság előterjesztését. A privatizáció jelenlegi gya­korlatát, a törvényt többen bírál­ták, elsősorban azért, mert az üzlethelyiségek privatizációja az állam kasszáját gyarapítja, nem a városét. A Bécsi Kapu Sörözőt például a Vas Megyei Vendéglátó Vállalat bérli a vá­rostól, viszont az Állami Va­gyonügynökség privatizálja. Május közepére volt meghirdet­ve­ a vendéglő, de sikertelen ma­radt a tíz évre szóló, négymillió forintos bérleti jog eladása. Az ülésen nagy vita kerekedett ab­ból: ha sikerülne a privatizáció, akkor a 4 millió forint 80 száza­lékát az állam vágná zsebre, a város évente a változatlan bérle­ti díjat kapná meg. Másik napirendi pontként el­fogadták a képviselők, ki, mi­lyen feltételek között választha­tó Kőszeg díszpolgárává. Ha rö­viden akarunk fogalmazni: az lehet a város díszpolgára, aki életművével ezt kiérdemli. Pénzjutalom ezzel nem jár. A­­lapított viszont egy Kőszeg Vá­rosért elnevezésű kitüntetést csütörtöki ülésén a városi kép­viselő-testület. Ezt évente ítéli oda az arra érdemeseknek a tes­tület. Legfeljebb hárman kap­hatják meg, s a díszoklevél mel­lé 50 ezer forintos jutalmat is át­vehetnek.­­b­y Csurka nélkül is boldogul Csurka Istvánnak és társai­nak várható az MDF-ből való kiválása, emiatt azonban nem lesz szükség kisebbségi kor­mányzásra, hiszen előrelátható­an csak 10 képviselő távozik majd Csurkával — mondta Ka­tona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az esélye­ket taglalva vasárnap egy érdi kegyeleti emlékmű avatásán. Az államtitkár azt is kifejtette: Csurkának a tavaly augusztus­ban megjelent tanulmánya a legrosszabb pillanatban jött, épp amikor az emberek — kényszerű népszerűtlen intéz­kedései ellenére — kezdték el­fogadni a kormány politikáját. Ezután rengeteg idő és energia ment el arra, hogy külföldön a Magyarországgal szemben fele­rősödött előítéletek megszűnje­nek, ismét elfogadhatóak legy­ünk a világban, mert többen a Csurka-tanulmány nyomán úgy vélték: a kormány most dobta le álarcát, már látszanak a kivilla­nó vámpírfogak. A következő napokban végképp eldől, hogy a kibékíthetetlen dolgokat nem lehet tovább békítgetni egymás­sal. Az MDF Csurka nélkül is folytatja politikáját. Megnyitották a szombathelyi kaszinót•A polgármester tizennégyezres dobása Vörös és fekete Volt minden, garden party, operett-műsor, revütáncosok, fúvósok, hőlégballon, tűzijáték. Aranysújtásos kabátos, elegáns ajtónyllók, kék zakós krupiék, szolid biztonsági em­berek — és rengeteg vendég. Vasárnap és hétfőn kétnapos programmal megnyílt a Casino Szombathely, és ezzel a pannon városba költözött egy darab nagyvilág, vagy leg­alábbis annak a hangulata. A kaszinó történetével Ro­land Kretschmer, a tulajdonos ismertette meg az újságírókat. Elmondta, Hollandiában volt egy kaszinója, és szeretett volna még egyet valahol Keleten. NDK, Lengyelország és Cseh­szlovákia jött szóba, ám min­denütt hiányoztak valamiért a feltételek. Ekkor találkozott a Németországban élő Tóth Lász­lóval , most a Casino Szom­bathely Kft. ügyvezető igazga­tója —, segítségével aztán ma­gyar földön nézett körül. Elő­ször Budapesten, de ott már túl sok kaszinó működött. Megfe­lelő épületet kerestek vidéken, így találtak rá Szombathelyen a Brenner-villára. Ekkor kezdődött „a szombat­­helyi csata”, fogalmazott a tul­ajdonos. Az épület a Mezőban­ké volt, és sokan szerették volna megszerezni. További gondot jelentett, hogy engedélyre , vagy ha úgy tetszik, koncesszió­ra volt szükség a kaszinónyitás­hoz. A minisztérium két évig várt a döntéssel. Közben Szombat­helyen az osztrákok is szerettek volna kaszinót nyitni a Savaria szállóban. Tavaly július 10-én megkap­ták a minisztériumtól a kon­cessziót, de még nem kezdhet­ték el a munkákat, mert a hivata­los értesítés decemberben érke­zett meg. Luxuskaszinóra kap­tak engedélyt, és többhónapi munka után, többször elhalasz­tott nyitással pünkösdkor meg­nyitották a kapukat. A kaszinó tokkal-vonóval, mindennel együtt 13 millió márkába került. Napi kétszáz ember játékára számítanak. (Folytatás a 2. oldalon) A polgárosodásért Az Éden Gyula Kör a polgárosodásért elnevezésű, egy esztende­je bejegyzett alapítvány kuratóriuma az idén először az év emberé­nek járó kitüntető címet, hozzá egy bronz plakettet — Kiss Sándor kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása —, valamint a címmel járó 25 ezer forintot Horváth Józsefnek, a szombathelyi Kálvária templom plé­bánosának, a Katolikus To­vábbképző In­tézet vezetőjé­nek adomá­nyozta. Teg­nap este a Savaria szálló Orchidea-ter­mében benső­séges összejö­vetelen dr. Dragomán Pál, a kurató­rium tagja méltatta az ün­nepelt érde­meit. A pla­kettet dr. Kö­vér István, a kuratórium elnöke adta át, mely után Horváth József meghatottan mondott köszönetet a figyelmességért, hangsúlyozva, hogy számá­ra mindenkor egyetlen dolog volt fontos: a jól végzett munka örö­me. Ezt a munkát pedig a városért, annak polgárainak érdekében végezte. „Ne az ügyeskedés, a haszonszerzés, hanem a becsületes munka legyen az érték. A polgár nem pártokban, hanem közjóban gondolkodik, és eszerint cselekszik.” (Portrénk a 3. oldalon) - hj -

Next