Vas Népe, 1993. július (38. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

a szelek szárnyán □ Lelemény □ Ügynöksirató A tartalomtól □ Tárlat a Hegyalján □ Ballonnal Cáfol a kormány A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Iro­dához: „A kormány a kialakult minisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem ter­vez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság ma közzétett in­formációja, amely szerint „a Kormány még az idén kezde­ményezni fogja az egységes mi­nisztérium létrehozását”. A kor­mányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsmi­nisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok összevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképvise­letek működésének racionalizá­lása és egységes kormányzati irányítás alá vonása folyik.” Új vezérigazgató a Sabaria Cipőgyárnál A Sabaria Cipőgyár Részvénytársaság közel­múltban megtartott rendes éves közgyűlésén a tulajdonosok képviselői elégedetten állapíthatták meg, hogy a sok gond és nehézség ellenére, ösz­­szefoglalva a tavalyi év tapasztalatait, a Sabariá­­nak sikerült talpon maradnia, sőt, csekély összegű nyereséggel zárnia a gazdasági évet. Ez többek között azért is fontos, mert így a részvénytársaság hitelképessége megmaradt. A tulajdonosok egy­hangúlag elfogadták az igazgatóság jelentését és az eredményfelosztásra vonatkozó javaslatot, mi­szerint az osztalék a társaságnál marad. Az eredményesnek tekinthető év ellenére Nyiri Péter ügyvezető vezérigazgató június 30-án lejárt munkaszerződését nem kívánta meghosszabbíta­ni, míg egy igazgatósági tag és a könyvvizsgáló egészségi állapotára való hivatkozással lemon­dott. Az AVÜ képviseletében jelen lévő Faragó Sándor vezérigazgatónak Odonics Gábor har­minckét éves közgazdászt javasolta, aki előző munkahelyein pénzügyi osztályvezetőként, fő­könyvelőként és gazdasági vezetőként dolgozott. A tulajdonosok az ÁVÜ képviselőinek javaslatát egyhangúlag elfogadták. Zárjegy az alkoholra, cigarettára Jövedéki törvény lép életbe A dohány, szeszes italok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállítására, forgal­mazására, valamint exportjára kiterjedő, csütörtökön életbe lé­pő jövedéki törvény az adózás rendjét nem érinti — mondta a sajtónak Nagy Lajos, a Pénz­ügyminisztérium osztályveze­tője. Hozzátette: a szabályozás célja, hogy szűküljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nél­kül növekedjenek. A szabályozás a zárjegy fo­galmát is bevezeti a kereskede­lembe. A zárjegy, amelyet az ál­lam állít elő, annak igazolására szolgál, hogy a termékek legális csatornákon, a törvény előírása szerint kerültek forgalomba. A zárjegy használata 1994. január 1-jétől lesz kötelező. A törvény betartatásáért a vám- és pénzügyőrség felel. A most életbe lépő rendszerben a nagy- és kiskereskedőket, a ter­melőket és fogyasztókat szigo­rúan ellenőrzik majd. Amennyi­ben nem igazolt eredetű árut fe­deznek fel, bírságot vethetnek ki, vagy büntető eljárást kezde­ményezhetnek. A törvény meg­tiltja az említett termékek üzlet­­helyiségen kívüli forgalmazását is, és kötelezi a rendőrséget, a Fogyasztóvédelmi Felügyelő­séget és a közterület-felügyele­tet a szabálysértők megbünteté­sére. Büntetést az eladóra és a vásárlóra is kivethetnek. A vá­sárló minimum húszezer forint­ra büntethető. A jövedéki ter­mékek üzlethelyiségen kívüli értékesítésére a törvény hatály­ba lépésének napját követő 30 napig van lehetőség. Útavató Bérbaltaváron Régi vágya, kívánsága teljesül a Bérbaltavár térségében élőknek: július 4-én, vasárnap átadják a Bérbaltavár—Mikos­­széplak közötti összekötő utat, s ezzel lényegesen javul, felgyor­sul a közlekedés a környező településeken. Az avató ünnepségre délelőtt tizenegykor kerül sor. A bérbal­tavári polgármester, Mészáros László köszönti a vendégeket Ezt követi Für Lajos honvédelmi miniszter, országgyűlési képvi­selő avatója, majd a mikosszéplaki polgármester, Horváth István mond zárszót. Az avatók ezután a mikosdi kastélyba távoznak, ahol ünnepi ebéden vesznek részt. Az igazi ünnepet azonban minden bizony­nyal az út elkészülte jelenti, amely a térség újabb „ajtaja” a kör­nyező világra. -kor Százmilliós lottóláz Szorgalmasan körmölgető lottózók zsibongásától volt hangos tegnap délelőtt a szom­bathelyi Fő téri totó-lottó kiren­deltség. Volt, aki megmaradt szokásos egy-két szelvénye mellett, de a legtöbben több tu­cat ötöslottót töltöttek ki. Nem véletlenül. A Szerencsejáték RT. ismét megemelte a főnyeremény nye­reményalapját. Szerencsés eset­ben a pénteki sorsolás után egy ötössel százmillió forintot lehet kasszírozni. Az említett belvárosi kiren­deltségben egy átlagos héten körülbelül háromezer szelvényt értékesítenek. Volt azonban már olyan is, hogy több tízezer ötöslottót vásároltak a Fortuna kegyeiben bízók. A héten teg­nap volt a csúcs, már csak bian­kó szelvényeket kaptak a sze­rencsevadászok. A szintén szombathelyi Ro­honci úti totó-lottó kirendelt­ségben is növekedett a szel­vényvásárlási kedv. Kedden és szerdán is többen kértek ötös­lottót a szokásosnál. A kőszegi totózóból kapott értesülésünk szerint legalább háromszorosa az e heti forga­lom a szokásosnak. Egy úgyne­vezett sima héten átlag ezeröt­száz szelvényt értékesítenek, tegnap délutánig azonban már több mint háromezer elfogyott. A sárvári totózóban is lottó­láz volt. Itt is a heti ezer-ezeröt­­száz ötöslottónál jóval többet adtak el. Szerda délután már csak biankó szelvényt kaptak a lottójáték kedvelői. Egyelőre ez az első hét a nye­reményalap-halmozódásnál. Ha ismét nem lesz ötös, akkor to­vább növekszik a nyeremény, és nagy valószínűséggel a lottóláz is. lendvai mmmmmmmmmmmmmmmmsssm Furcsa betörés Kemenespálfán Kétmillió forintnak nyoma veszett Kedden késő este egy keme­­nespálfai polgár hazatérve ré­mülten tapasztalta, hogy a la­kásának ajtaja nyitva, a szobá­ban ég a villany. S eltűnt megta­karított pénze. A rendőrök kutyával érkez­tek a helyszínre, ám a derék eb nem szimatolt idegen után. A nyomozók is igen furcsa betö­rést tapasztaltak. Az ajtón nem volt feszegetés nyoma, a szekré­nyeket, ágyakat nem túrták fel. „Csupán” csak egy nagyobb pénztárca tűnt el egy szatyorból. Ebben takarékbetétkönyv — majd kétmilliót érő — és száz­­ötvenezer forint készpénz volt. A tolvaj — már ha járt a lakás­ban — a konyhában hagyott száznegyvezer forintot érő taka­rékleveleket. P. J. aznap igencsak felöntött a garatra. Már munkahelyén ivott bort, majd itt-ott lehajtott még néhány pohárral. És ami még furcsa a betörésben: a két­milliót érő szatyor egész nap ná­la volt. Netán napközben emel­ték ki a kisebb vagyonnal felérő pénztárcát? Ezen tanakodtak tegnap a fa­luban az emberek, amikor ott jártunk. A választ —remélhető­leg rövid időn belül — a rendőr­ség adja majd meg. a.l. Sylvester János Nyomda Önkormányzati résztulajdon? A Sylvester János Nyomdá­nak június 30-ai határidővel meg kell kezdenie az átalakulást a privatizáció miatt. Azonban az az ingatlan, amelyen a nyomda áll, a szombathelyi önkormány­zat tulajdonában van. Ez a tény akadályozhatja az átalakulást, ugyanis a nyomda dolgozói E- hitelből kívánják megvalósítani a privatizációt, így azonban az önkormányzat tizenegy és fél százalékos üzletrészét (ennyi jár a földterület után) készpénz­ben kell kifizetni. A probléma csak az, hogy erre a kollektívá­nak nincs pénze. Az átalakítás­sal megbízott Kossuth-holding többször kérte az ÁVÜ-t, más privatizációs bevételekből fi­zesse ki az önkormányzatot, ám erre a felvetésre a Vagyonügy­nökség nem reagált, így nem maradt más megoldás, mint hogy a város tulajdonosként be­száll a nyomdába, amelynek a fennmaradó részét privatizál­ják. A sürgető határidő miatt az önkormányzat gazdasági bizott­sága napirenden kívül foglalko­zott az üggyel. A bizottság olyan határozatot hozott, hogy a város bennmarad az üzletben és résztulajdonos lesz. A végső döntés természetesen a közgyű­lés kezében van, így aztán nem áll semmi a Sylvester János Nyomda privatizációjának az útjában. A tavalyi 4,5 millió forint veszteséggel szemben az idén eddig ugyanennyi nyereséget sikerült elérni, állította Horváth L. Péter vállalati biztos. Infor­mációink szerint több érdeklő­dő, köztük vasi vállalkozó is je­lezte, érdekelné a megyeszék­hely nyomdája. Osztály a kórház széfse Több gyerek kerül kórházba a vakáció első időszakában, mint más­kor. A nem sürgős, előjegyezhető műtétek nem kis hányadát ebben az időszakban végzik a szombathelyi Markusovszky kórház csecsemő és gyermekosztályának dolgozói. Mandula-, sérvműtét, például a kövér­ség okainak kivizsgálása—mind-mind „repertoáron”. A szünidő ele­jén és a végén elszaporodnak a gyerekbalesetek is , így nemcsak ezen az osztályon, hanem más kórházak baleseti ambulanciáin, illetve a rendelőintézetekben is több a kiskorú beteg. S hogy miben különbözik a Markusovszky gyermekgyógyászata a többi vasi kórház osztályától? —erről az 6. oldalon található képes tudósításunk. Fotó: B.S. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Júliustól új időszámítás Tormásliget és az önállóság Tormásliget, ez a Csepregtől hat kilométerre fekvő, 415 lako­sú kistelepülés egészen a mai napig közigazgatásilag Csepreg nagyközség külterületi lakott helyének számított. 1993. július elsején új időszámítás kezdődik a faluban. Abban a faluban, amelynek múltja ugyan a római korig nyúlik vissza, de amely eddigi léte során soha nem in­tézte önállóan a sorsát. A falu lakóinak egyöntetű óhaja válik valóra ezen a napon, ugyanis a köztársasági elnök július 1-jétől önálló községgé nyilvánítja. Tormásliget (eredetileg Tor­máspuszta, de a falu nevét a la­kosság kérésére 1969-ben az El­nöki Tanács megváltoztatta) va­laha uradalmi rész volt. A hábo­rú után indult meg a komoly gazdasági fejlődés, nem utolsó­sorban a közút és a vasút közel­sége miatt. A települést közút szeli keresztül Csepreg-Újkér irányába, amelyen át minden környező város könnyen elérhe­tő. A falu tövében húzódó Sop­ron—Nagykanizsa vasútvonal az ország vérkeringésébe is be­kapcsolja a községet. A régi cselédházak helyén nyitott utcák—bár csak fél tucat van belőlük — rendezettek. Az elmúlt évtizedekben mintegy 120 családi ház épült az itt kiala­kított telkeken. Építési szándék ma is van a faluban, bár az eh­hez szükséges telkeket még me­zőgazdasági területként tartják nyilván. A főút mellett, a falu közepén áll az 1883-ban épült, egyeme­letes kastély, homlokzatán „Tormás” felirat olvasható. Az idő vasfoga már kikezdte. A jobb sorsra érdemes épület ad otthont a kisiskolásoknak, a könyvtárnak, a postának, az Áfész vegyesboltjának és hat la­kónak is. A bejárat fölött ugyan ott a mozit jelző tábla, de már régóta nem játsszák itt a leg­újabb Oscar-díjas filmeket. Va­sár- és ünnepnapokon a szem­ben lévő kápolnában tartja a ka­tolikus istentiszteletet a helyi hívőknek a Csepregről kijáró plébános. Az Egészségházban — mely­nek állaga a kastélyt „utánozza” — hetente kétszer rendel fel­nőtt- és gyermekorvos, szintén Csepregről. A település sok lakójának, egész családoknak a Csepregi Állami Gazdaság ad munkát. Mintegy negyvenöten járnak dolgozni Sopronba, Szombat­helyre, illetve a szomszédos községekbe. A helybeliek szavaiból a ten­­niakarás csendül ki, alig várják, hogy maguk szabhassák meg, mire fordítják az önálló köz­ségeknek adható nagyobb tá­mogatást. Egyöntetű vélemé­nyük szerint a rendszerváltás utáni években „mostohább” ál­lapot adatott nekik, mint a náluk jelentősen kevesebb lélekszá­mú, de önálló településeknek. Épp itt az ideje, hogy kezünkbe vegyük a sorsunk alakítását — mondják. Képes összeállításunk a 4. oldalon található. S.E./Pannonpress Fotó: Benkő

Next