Vas Népe, 1993. július (38. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

Kormányülés Kárunk 800 millió dollár... A kormány mai ülésén végle­gesíti az 1994. évi központi álla­mi költségvetés és a hozzá tarto­zó csomagterv előterjesztését. A terjedelmes dokumentumot pénteken nyújtják be az Ország­­gyűlésnek. A kabinet ma több nemzetközi témáról tárgyal. Ezek közül kiemelkedik annak megvitatása, hogy a Szerbiával és Montenegróval szembeni ENSZ tranzitembargók várha­tóan milyen hatással lesznek a magyar gazdaságra. (Egyes becslések szerint ez idáig 800 millió dolláros kár érte a magyar gazdaságot a Szerbiával szem­beni embergó miatt.) Tájékoz­tató jelentést tárgyalnak meg a kormány tagjai a nemzetgazda­ság 1992. évi munkavédelmi helyzetéről és az Országos Mun­kavédelmi és Munkaügyi Főfel­ügyelőség 1992. évi tevékeny­ségéről. Szó lesz az ülésen a jogutód nélkül megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal mi­nősített iratainak felülvizsgála­táról, továbbá a helyi önkor­mányzatok és szerveik, a köz­­társasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköré­nek megállapításával kapcsola­tos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról. CDU-segítség az MDF-nek Helmut Kohl kancellár, Né­metország Kereszténydemokra­ta Uniójának (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemok­rata eszmeiségű pártokat tömő­ Európai Demokratikus párt vezetőinek bu­dapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal tech­nikai segítséget is nyújt a Ma­gyar Demokrata Fórumnak az 1994-es magyarországi válasz­tások kampányában, a választá­sok várhatóan májusban lesz­nek — közölte tegnap egy sajtó­­beszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke. Csóti György, az MDF kül­ügyi szóvivője Bonnban el­mondta, a CDU részéről „a leg­magasabb szinttől a legalacso­nyabbig” fognak német politi­kusok bekapcsolódni a magyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kormányzati alternatívát Magyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a vé­leményt más nyugat-európai pártok is osztják. Mint Lezsák Sándor közölte, a német partner „megnyugvás­sal vette tudomásul, hogy a de­mokrata fórum belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folya­matból”. — Késszúrások hátba, hasba Ismeretlen elkövető hét­főn délután Sárospatakon egy konyhakéssel úgy szúrt hátba egy békés horgászt, hogy a kést csak később, műtéttel tudták eltávolítani a férfi testéből. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány­ság tájékoztatása szerint a sárospataki rendőrkapitány­ság körzeti megbízottai el­fogták a bűnténnyel ala­posan gyanúsítható P. T. 16 éves, foglalkozás nélküli vaj­dácskai lakost. A fiatalember, aki ellen emberölés kísérlete miatt in­dítottak eljárást, nem adott magyarázatot tettére; a rendőrség feltételezése sze­rint részeg volt, és a horgász zavarta valamiért. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat miskolci hajlékta­­lanszállásán hétfőn egy munkanélküli férfi úgy vetett véget szóváltásuknak, hogy hasba szúrta H. I. 48 éves sorstársát, aki ennek követ­keztében életveszélyes álla­potba került. 2 Brzezinski: „kitűnő esélyek” Magyarország a NATO-ban? Mind Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, mind az amerikai védelmi minisztériumnak a NATO-politika kérdé­seiben illetékes vezetője úgy véli: Magyarország, Lengyelország és Csehország a közeli években valamilyen formában csatlakozhat a NATO-hoz, feltehetően még azelőtt, hogy az EK tagjai lesznek. Brzezinski véleménye szerint a három közép-európai államnak létérdeke, hogy ne sodródjon bele a keleti határain kezdődő válság­­övezetbe, és mielőbb csatlakozzék Nyugat-Európához; erre kitűnő esélyük van. Az ismert szakértő szerint általánosnak tekinthető amerikai megítélés, hogy Csehország és Lengyelország gazdasági tekintetben megelőzte Magyarországot. Ennek a nyugati politika szempontjából azonban nincs jelentősége, és e véleményben — bár a Csurka-ügyet figyelemmel kísérik — a magyar belpolitika fejle­ményei nem játszanak különösebb szerepet. Lengyelország 1996 körül, Magyarország és Csehország nem sokkal később NATO-tag lehet — vélte Brzezinski, hozzátéve, hogy e lépés a Nyugat szem­pontjából lengyel vonatkozásban különösen fontos. Bosznia nem kap fegyvert Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az indítványt az öt kez­deményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Álla­mok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köz­tük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — ered­ménytelen maradt. Az iszlám országok jelezték, hogy az ENSZ Közgyűlésének állásfoglalását ké­rik a kérdésben. A javaslat ott — várhatóan már a héten — többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz, az embargót csak a Biztonsági Tanács töröl­heti el. Tarthatatlan helyzet, hogy a konfliktus egyik részvevője, mégpedig a legerősebb, kívülről fegyverekhez jut, míg az agresszió áldozatát azoktól megfosztják — hangoztatta Erdős André magyar nagykövet, sürgetve a bosnyák határok ellenőrzésére vonatkozó BT-határozatok végre­hajtását. Magyarország nem utasítja el a lehetősé­get, hogy feloldják a Boszniát érintő fegyverem­bargót, de úgy véli: nem bizonyos, hogy e lépés a jelenlegi helyzetben pozitívan hatna ki Bosznia és szomszédai jövőjére: nagyon valószínű, hogy fel­újulnának a támadások a bosnyák kormány ellen­őrzése alatt álló területek ellen, további emberi szenvedés, a humanitárius segélyszállítmányok leállítása fenyegetne, és veszélybe kerülne a volt Jugoszlávia területén tartózkodó nemzetközi sze­mélyzet — mondotta a magyar nagykövet. Cserkésztábor Ady-ligeten A Sztrilich Pál Cserkészpark ad otthont július elsejétől a Kül­földi Magyar Cserkészszövet­ség ötödik vezetőképző táborá­nak. A találkozó — amelyre mintegy negyvenen érkeznek Szlovákiából, Erdélyből, Kár­pátaljáról és Szerbiából — más­fél hétig tart. A résztvevők a cserkésztisztek számára nélkü­lözhetetlen ismereteket sajátít­hatják el, és a tervek szerint ta­lálkoznak Jeszenszky Géza kül­ügyminiszterrel és Entz Gézá­val, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Iraki helyzet Amerikai támadás egy radarállomás ellen Az amerikai légierő egyik F-4G típusú harcigépe kedden rakétát lőtt ki egy dél-iraki lég­védelmi radarállomásra. A gép azután nyitott tüzet, hogy a ra­dar befogott egy Baszra térségé­ben járőröző amerikai repülő­gépet. Az amerikai gépek sértet­lenül tértek vissza támaszpont­jukra. Az akcióról beszámoló Pen­tagon-szóvivő közölte: egyelő­re nem lehet tudni, hogy a Harm típusú rakétával végrehajtott tá­madás sikeres volt-e. Az ameri­kai légierő utoljára április 18-án nyitott tüzet az iraki gépek szá­mára tiltott övezetek egyikében. (A tilalmi zónák a kurdok, ill. a síiták védelmét szolgálják.) Újság — fehér folttal... Kicenzúrázott képviselő Fehér folttal jelent meg az Orosházi Napló legújabb szá­ma, amely a polgármester dön­tésére egyelőre nem közölhette a Varga Zoltán parlamenti kép­viselővel készített beszélgetést. Az önkormányzati hetilap meg nem jelent cikkében az MDF-es honatya a kisgazda polgármes­ter, Gulyás Mihály szerint olyasmiket állít, amiért súlyos sajtópert indíthatnának a meg­sértett városi képviselők, s ezért a polgármester (felelős kiadó­ként) nem engedélyezi a közlést addig, amíg a képviselő-testület ahhoz hozzá nem járul. Az orosházi önkormányzat a napokban döntött a könyvtár­­igazgatói pályázatról. A könyv­tár eddigi vezetője a parlamenti képviselővé lett Varga Zoltán volt, ám — mint Gulyás Mihály polgármester az MTI munkatár­sának elmondta — a közalkal­mazotti törvény szerint eljárva neki is pályáznia kellett. A 26 tagú képviselő-testületből 21- en voltak jelen az orosházi könyvtárnak igazgatót választó ülésen, ahol a parlamenti képvi­selő 14 szavazatot kapott, ketten a korábbi helyettesére, öten pe­dig egy harmadik pályázóra voksoltak. Mivel a városatyák kétharmadának, 19-nek a szava­zatára lett volna szükség a meg­bízáshoz, egyik pályázó sem nyerte el a tisztet. A szavazás titkossága ellen tiltakozó Varga Zoltántól a polgármester, illetve a képviselő-testület megvonta a szót, ezért kérte föl őt a helyi lap szerkesztője, mondja el vélemé­nyét az esetről az újságban. Az ügy további érdekessége, hogy az Orosházi Naplóban MDF-közlemény is napvilágot látott; ebben a 6-os számú Bé­kés megyei választókerület MDF-es egyeztető fóruma beje­lenti, hogy a demokrata fórum Orosházán nem indítja 1994- ben a jelenlegi képviselőjét, Varga Zoltánt. Mint a közleményben olvas­ható még, ettől függetlenül je­lölheti őt valamelyik helyi MDF-szervezet. Vas Népe ÉT-ülés Pótköltségvetés és áfa-emelés: elutasítva Az Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén mind a munka­­vállalói, mind a munkáltatói ol­dal elutasította a kormányzat­nak az áfa-törvény módosításá­ra vonatkozó törvényjavaslatát és az 1993-ra benyújtott pót­költségvetést. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a munkaválla­lók képviseletében hangoztatta: elfogadhatatlan számukra az áfa-törvény módosítása, mert az a tavaly őszi ÉT-megállapodá­­sok felrúgását jelenti. Emellett a jövő évi költségvetésre és adó­törvényekre vonatkozó elkép­zelések nélkül értelmetlennek látta a pótköltségvetésről való vitát. Ezért a munkavállalói ol­dal a pótköltségvetés és az áfa-törvény módosítás részletes vi­tájában sem vett részt. A mun­kaadók, hasonlóan a munka­­vállalókhoz, úgy ítélik meg, hogy a pótköltségvetés és az áfa tervezett emelése az egész gaz­daság szempontjából csak részprobléma-kezelést jelent, ezért nem támogatják a javasla­tokat. Mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről felvetették a kormányzat fele­lősségét. Nagy Sándor az ülés után a sajtó képviselőinek el­mondta: a parlamentnek is mér­legelni kellene azt, hogy sem a pótköltségvetést, sem az áfa­törvény módosítását nem támo­gatta az ÉT munkavállalói és munkáltatói oldala. Júliustól még nincs EFTA Nem lépnek életbe július 1- jétől a hazánk és az EFTA-tag­­országok között megkötött sza­badkereskedelmi megállapodás és a hozzá kapcsolódó kétoldalú mezőgazdasági megállapodá­sok. A késlekedés oka, hogy az EFTA-országok közül többen, köztük Ausztria, a hosszas par­lamenti procedúrának köszön­hetően még nem ratifikálták a szerződéseket, holott a megálla­podásban erre kötelezettséget vállaltak. A magyar országgyű­lés már június 1-jén eleget tett ennek. A szerződők júliusban konzultálnak a szerződés életbe léptetésének új időpontjáról. A blokád ragadós Határzár győri gazda módra? A határátkelők lezárásá­ra készülnek a Győr-Mo­­son-Sopron megyei mező­­gazdasági szövetkezetek. A határállomások blokád alá vonásával akarnak csatlakozni az országos demonstrációhoz, amely­nek időpontjáról még nem döntött az országos szö­vetség — mondotta Szabó Árpádné, a Győr-Moson- Sopron megyei tsz-szövet­­ség titkára. Az érdekvédel­mi szövetség szerdai kül­döttgyűlésén a résztvevők egyhangúlag egyetértettek azzal, hogy a szövetkezeti mozgalom ily módon mu­tassa meg erejét. A terve­zett demonstráció azonban távolról sem erőfitogtatás, sokkal inkább a kormány­zattal szembeni elégedet­lenségük kifejezése — hangoztatta a TESZÖV-tit­­kár. Hozzátette: az orszá­gos szövetség május 25-ei közgyűlésén sürgős kor­mányzati intézkedéseket kért, s határidőként a pót­költségvetés parlamenti benyújtását jelölte meg. Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynök­ség június 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert az idén. Az ÁVÜ tájékoztatása sze­rint devizáért ebben az időszak­ban 10,6 milliárd forint értékű állami vagyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelítette a 15 milliárd fo­rintot. Ebből 6,5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ számlájára sa­ját előbefizetésként, 8,2 milli­árd forint értékű állami vagyon pedig hitel segítségével került magántulajdonba. A vagyonho­zadékból közel félmilliárd fo­rintos, bérleti díjból pedig 125 millió forintos bevétel szárma­zott. A privatizációs költségek ebben az időszakban megköze­lítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8,7 milliárd forin­tot használtak fel. Az ÁVÜ mű­ködési költségei meghaladták a félmilliárd forintot, és reorgani­zációra 4,3 milliárd forint jutott. Jelentős összegeket kapott a Di­­mag Rt., az Ipar Bankház, a HungarHotels és a Magyar Vis­­cosa. A kiadások teljes összege elérte a 25,9 milliárd forintot. Komlói gyilkos Elfogatóparancsot adott ki a múlt heti brutális komlói gyilkosság gyanúsítottja ellen a rendőrség: alapos gyanú merült fel Blaskó Sándor 30 éves salgótarjáni lakos ellen. A gyanúsított 190 centiméter magas, erős, izmos testalkatú, rövid barna hajú, tömött ba­­juszú férfi, jelenlegi ruházata ismeretlen. Az országban bár­hol feltűnhet, főleg éttermek, szórakozóhelyek környékén. A huszonkilenc éves komlói M.-né N. É.-t minden emberi képzeletet felülmúló kegyet­lenséggel ölte meg gyilkosa. A fiatal nőnek minden testrésze megsérült, belső szerveinek egy részét is eltávolították. A rendőrség kéri, hogy aki látta Blaskót, azonnal jelentse. Hírlapterjesztés... Alakul a Posta A Magyar Posta végleges átalakulási tervét szerdán dél­után nyújtották be a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztériumnak — tájékoztatta a Posta Vezérigazgatósága a saj­tót. Bölcskei Imre, a KHVM he­lyettes államtitkára elmondta: a dokumentumot szakértők fog­ják megvizsgálni és vélemé­nyezni. A vállalatnak december 31-ig kell átalakulnia egysze­mélyes, 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá. A cégtől — várhatóan még az átalakulást követő privatizáció előtt — leválnak a szállítási, a hírlapterjesztési és a szociális tevékenységet végző egységek, és a továbbiakban kft. formájá­ban működnek majd. VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária, Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma Gábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., ül.­em. Telefon: 312-232,312-895,312-843,316-828,324-076. Telex: 37361., telefax: 311-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 312-896. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100.9701 Reklámiroda: Telefon és telefax: 312-393, Kiadó:330-783 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 322.— Ft, fél évre 1932.— Ft, egy évre 3864.— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Treiber Mária 1993. július 1. Csütörtök

Next