Vas Népe, 1993. augusztus (38. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

A tartalomból □ A fröccs □ Az év végére talán már lesz hitel □ S Ion — jó mozi... □ „...aki él” Víztisztító, ajándékba Az egyesült államokbeli Denverből tíz darab víztisztí­tó mikrodobszűrő érkezett szombaton Szolnokra. A tech­nológiai berendezések első­sorban ivóvíz-tisztításra al­kalmasak, de felhasználhatók medencék vízforgatásához is. Az ajándék összértéke 400 millió forint. Egy-egy dobszűrő naponta 50 ezer köbméter vizet képes megtisztítani. A berendezés a legparányibb algákat és lebe­gő szennyezőanyagokat is ki­szűri, már a tisztítás első fázi­sában. A technikai eszközökkel el­sősorban a szolnoki Tiszára telepített felszíni vízműnél vé­geznek majd kísérleti szűrése­ket, és felhasználják a tartalék vízbázisként kialakított holt­tiszai átvezetésnél is. A beren­dezésekből más önkormány­zatoknak is juttatnak. |­ARA: 13,80 FORINT | XXXVIII^1vFO^A^^78^ZA^^1993^AUGUSZTU^2TM NAPILAP Augusztusi drágulás kormány­kompenzációval Az áfa-törvény módosításá­nak hatására vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emel­kedett, miután a jogszabály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra növelte. A válto­zás a legtöbb élelmiszerfélesé­get érinti, bár néhány forgalma­zó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást, növekszik a telefon­előfizetés, a helyi és távhívás dí­ja is. A megemelt összegek egy része már az augusztusi számlá­kon, más részük a szeptemberi, illetve az októberi számlákon jelentkeznek először. Emeli a tarifákat a MÁV, és erre kény­szerülnek a helyi és helyközi személyszállítást végző autó­busztársaságok is. Vasúton — teljes árú menetdíjak esetében — az áremelés mértéke 3,9 szá­zalék. (Folytatás a 2. oldalon) Karakó zászlaja Karakó azt jelenti: „karókkal körülvesz”. Ez a magyarázata an­nak az apró vasi falu nevének, ahol tegnap ünnepelt mind a 244 ott élő. Kék-fehér zászlót és címert avattak, benne stilizált várral, ku­ruc vitézzel. Utalva Karakó gazdag történelmére, amit tegnap Ele­kes János polgármester elevenített fel a község apró főterén. Törté­nelmünk nagyjait emlegette föl Karakó kapcsán. Szólt Magyar Bá­lintról, aki itt küzdött meg a törökökkel, szóba került a hajdúk ve­zére, Bocskay István, majd Vak Bottyán is, aki ott, a karakói sáncoknál vezényelte a festői öltözékű kuruc vitézeket a labancok ellen. Elkeseredett csatát vívtak a falu határában Napóleon hadai, a múlt században pedig itt (is), az akkori mocsaras tájon kitűnő búvó­helyet találtak a neves betyárok: Sobri Jóska, Savanyú Jóska és Pat­kó Jancsi. Még Jókai Mór is megemlíti a falu nevét A névtelen vár­ban. Tegnap délelőtt, az istentisztelet után Für Lajos honvédelmi mi­niszter avató beszédében arra figyelmeztetett: a jelkép nem teremt közösséget, de a falu határát verejtékkel megművelő ember szor­galma, a tulajdon, és a lelkeket gondozó egyház — igen. Ez a há­rom tényező lehetővé teszi, hogy az elmúlt rendszerben szerep nél­külivé tett, valójában pusztulásra, sorvadásra, lassú halálra ítéltetett kisközségek, amilyen Karakó is, újra talpra álljanak­, mert „az egyes nemzeteket, ahogyan a településeket is, a szorgalom és a tu­lajdon tartja fenn.” A karakói ünnepségen tegnap ott volt dr. Pusz­tai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Gömbös Ferenc, or­szággyűlési képviselő is. N.M. Fotó: Dóra Mától: Savaria Nyári Egyetem Ma délelőtt fél tizenegykor Bod Péter Ákos, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ügyveze­tő elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke meg­nyitja Szombathelyen, az Egészségügyi Főisko­lán az idei, sorrendben huszonhatodik Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet. A nyolc országból és a hazánkból érkező, közel száz résztvevő — építészek, diákok és település­rendező vezetők, szakemberek — több munka­csoportban tárgyalja meg a területrendezés szere­pének átalakulását, s már a mai napon tájékozód­hatnak az új építési törvény területrendezési koncepciójáról, a településfejlesztés társadalmi hátteréről, valamint Vas megye és Szombathely fejlesztési elképzeléseiről. Kiállítás is nyílik, amelyen megyénk korszerű távközlését mutatják be. A nyári egyetem szom­baton zárul. —­lyé— Vendéglők, étkezdék Luxus a takarítónő, a szakács mindenes Elhanyagolt állapota miatt két hétre bezárták a sághegyi tu­rista éttermet a tisztiorvosi szol­gálat ellenőrei. A konyhában ál­datlan állapotokat találtak, mert egy szakácsra volt bízva min­den: ő volt a séf, a kukta egy sze­mélyben, neki kellett a főzéshez az élelmiszereket előkészíteni, s zárás után még takarítani is. Az áldatlan állapotok láttán általá­nos fertőtlenítő nagytakarítást rendeltek el az ellenőrök, ezért volt zárva a létesítmény. Amúgy az elmúlt évekhez képest megnyugtatóbbnak, tisz­tábbnak találták az idegenfor­­galmilag forgalmasabb étterme­ket, vendéglátóhelyeket a fel­ügyelők megyénkben. A Vadá­­sánál, Szajknál kifejezetten jó színvonalúnak ítélték a tisztasá­got, Bük­fürdőn pedig csak a szezon előtti felkészülésnél akadtak gondok. A megye vendéglátóhelyei­nek színvonala viszont ugyan­olyan, mint volt az elmúlt évek­ben. A gondok elsősorban a szakképzetlenség hiányából adódnak. Sok helyütt nem vég­zik el azt előírt tojásfertőtlení­tést (a szalmonella-veszély mi­att hypós vízben kellene 10 per­cig áztatni a tojásokat), képesek egy-két adag ételt is eltenni a hűtőbe (köztük kifőtt tésztát, gombás, vagy belsőségből ké­szült ételeket is, amelyeknek tá­rolása kifejezetten tilos), vagy szabálytalanul együtt tárolnak a hűtőben nyershúst jégkrémmel, hallal, hentesáruval, miközben mindegyiket külön-külön sza­badna tárolni. (Nem egy helyen csöpögött a nyershús leve bele a hűtőbe tett készételbe!) Több vendéglőben nem tud­ják, hogy felbontás után csak 72 óráig forgalmazhatók a kanállal kimérhető fagylaltok. Sokan azt hiszik, ha Eskimo, Schöller, vagy más márkájú fagylaltokról van szó, azok — a jégkrémhez hasonlóan — akár hónapokig is eltarthatók. Általános gond: a takarítat­­lanság. A takarítónő luxusnak számít. Kevés helyen alkalmaz­nak akár részmunkaidőben is ta­karítót, a munkát feladatul adják ki a zárás után már ugyancsak fáradt alkalmazottaknak. Az meg olyan, mint a kutya vacso­rája... (némethy) Kárpótlás, licit, késés Vasban A földmérők szabadságuk alatt is dolgoznak . Úgy néz ki, hogy szeptember 30-ig be tudok vonni a munkába vállalkozókat, vállalatokat, a hi­vatalból szabaidőben is dolgozó földmérőket, mert a múlt héten Budapesten megtartott hivatal­­vezetői értekezleten kiderült: van erre elegendő pénz — mondj­a Lezsák Rezső, a megyei földhiva­tal vezetője, amikor az iránt érdeklődöm, hogy a kárpótlási törvény végrehajtása miatt azért ki tud­ta-e adni a dolgozóknak a szabadságot. — Igen nagy gondunk, hogy az év végéig megtartandó 1000 licitből még csak 400-at tartottak meg eddig a megyében, és a kárpótlásra kijelölt 1700 ezer aranykoronából még csak 738 ezer került új gaz­dához. És mivel a törvény szerint december vé­géig végre kell hajtani a munkát, ez azt jelenti, hogy az eddigi napi 2-3 licit helyett most 6-10 li­cit lesz majd. Pedig a kezdet kezdetén úgy tűnt, nem lesz itt gond. Kis megye Vas, egy nagyobb megyében, például Békésben sokkal nagyobb „zaj” volt a föld körül, mindenki azt akart. — Ön szerint mikor fordult ez meg Vasban? —Néhány hónapja látom, nagyon nagy az ér­deklődés a licit iránt. Délelőtt fél 9-kor összegyű­lik 200-300 ember egy ilyen licitre, aztán az eltart másnap hajnalig is. Ha azt veszi, hogy egy olyan mamutmegyében, mint Borsod-Abaúj-Zemplén, amelyik háromszor nagyobb Vasnál, a földhiva­talnál is kétszer annyian dolgoznak, ott 1800 ezer aranykoronát jelöltek ki kárpótlásra, akkor érzé­kelheti, mennyivel több a munkánk. És ez nem a sima Alföld, ahol ráadásul kevés a település. Vas­nak a domborzata tele van töréspontokkal, 217 te­lepülés szabdalja. Ezért bosszant: kitűnő szakem­bergárda, fiatal, jól képzett mérnökök dolgoznak itt — egy év alatt 20, csúcstechnológiával dolgo­zó földmérőt vettünk föl —, mégis le vagyunk maradva. — És a szabadságok? Azért ki tudta adni? — Gondjaink vannak, de valahogy megoldjuk. A földmérők jórésze ha szabadságot vesz ki, ak­kor is dolgozik. Mind fiatal, kell nekik a pénz. (némethy) Eltérő iskolatípusok , más-más taneszközök Bealkonyodik a füzetcsomagoknak Az iskolai füzetcsomagok fö­lött is eljárt az idő, hiszen az egymástól eltérő iskolatípusok­ban más-más segédeszköz kí­vántatik meg a diákságtól. Arról nem is szólva, hogy azonos tan­tervi követelmények mellett is előfordulhatnak különböző igé­nyek, amelyekről az első osz­tályba induló nebulók szülei még mit sem sejtenek. Néhány boltban még árusítanak füzet­csomagokat, de hogy valóban azt tették-e a zacskóba, amire szükség lesz, arról majd csak egy jó hónap múlva bizonyo­sodhatunk meg. A szombathelyi Fő téri papír­boltból olyan információkat kaptunk, hogy a hagyományos füzetekre — vonalas, négyzet­rácsos, hangjegy-, szótár — minden bizonnyal valamennyi iskolatípusban szükség lesz, így ezeket érdemes betenni a cso­magba. Az alsótagozatosoknak szánt taneszközök közül a bolt vezetője szerint továbbra sem hiányozhat a technikacsomag és a pontrács, az elsősöknek bizto­san kell néhány színes ceruza, így náluk ezek is megtalálha­tóak a füzetcsomagokban. Az önkiszolgáló bolt a zsúfoltságot is szeretné csökkenteni azáltal, hogy a szülőknek előre elkészí­tett tasakban adja oda a füzete­ket, bár azt mondják, július utol­só napjaiban még bőven volt idejük az eladóknak, hogy akár egyenként válogassák össze a tanszereket. Spirálfüzetet — ami egyébként 80—90 forint — csak külön kérésre mellékelnek a füzetcsomaghoz. A füzetek ebben a boltban a tavalyihoz ké­pest átlagosan egy forinttal drá­gábbak. Iskolatáskát viszont ezer forint alatt már csak a háti­zsákok közül tudnak kínálni. A valamirevaló táskák ára 1200 forint körül van, és még ezekből sincs elegendő. A Borostyánkő Áruházban is vannak füzetcsomagok, bár ke­vesebbet készítettek, mint az előző években. Lehet, hogy a szülők a fizetésnapot várják, hi­szen még alig-alig vásároltak az iskolai eszközökből. Nyilatko­zónk szerint a csomagokat az előző évek tapasztalatai alapján állították össze. Felmerült, hogy az idén már felhagynak ezzel, de úgy tapasztalták, a szülők je­lentős része ragaszkodik ahhoz, hogy előrecsomagolt tanszert vigyen haza a gyermekének. Ha később kiderül, hogy nem a megfelelő füzet vott a csomag­ban, szó nélkül kicserélik. Álta­lános tapasztalat, amit a Boros­tyánban hallottunk: a vásárlók nem visznek annyi tartalékot sem füzetből, sem ceruzából, mint a korábbi években. A Cannabis Rt. papírboltjá­ban úgy tudják, náluk a legol­csóbb a füzet a városban, a leg­kevésbé drága csomag így is 268 forint 50 fillérbe kerül, egyébként az első osztályosok­nak készült. Ebben a boltban is összeállítottak csomagokat, miután az eladók tájékozódtak a (Folytatás a 3. oldalon) Korai magyar magánvár nyomai Górban Egy korai magyar ma­gánvár nyomait találták meg a régészek a Górban végzett ásatások során. Dénes József, a Savaria Múzeum régésze elmond­ta, hogy a Dunántúl egyik legjelentősebb őskori tele­pülés öt éve tartó feltárása közben bukkantak a fából épült kisebb vár marad­ványaira. Az 1060—70 körül épített hat és fél mé­ter átmérőjű, nyolcszög alakú torony tartószerke­zete, facölöpjei kerültek napvilágra. A tornyot pa­lánk vette körül, négy sar­kán egy-egy háromnegyed kör alaprajzú fa védőto­ronnyal. Mindezt öt méter mély száraz árok övezte fahíddal. A kutatók azt is megállapították, hogy a várat már a XIII. század­ban nem használták. Érde­kes, hogy az egykori erő­dítmény hasonmásai csak Normandiában és Angliá­ban fordulnak elő, a XIV. században. Az ásatásokon különbö­ző korszakok lakott telepü­léseit elemezhették. Az új kőkorból találtak edényé­gető kemencét, a késő­bronzkorból és vaskorból iparszerű bronzöntő lele­tek kerültek elő, a kelta korból faszerkezetes védő­­sánc, a VI. századból pe­dig longobárd sír. A feltá­rás — amelyet Dénes Jó­zsef és Ilon Gábor, a pápai Esterházy Kastély és Mú­zeum igazgatója vezetett —az Árpádok idejéből va­ló várlelettel történelmi bizonyítékkal szolgál arra, hogy Szent László korában is lehettek magánvárak Magyarországon, eddig ugyanis nem feltételezték, hogy az ispáni székhelye­ken, a királyi közigazgatás központjain kívül, másutt, birtokosoknak is lehettek váraik.

Next