Vas Népe, 1993. december (38. évfolyam, 280-304. szám)
1993-12-01 / 280. szám
1993. DECEMBER 1. SZERDA Kisvállalkozások magasan képzett szakemberekkel Beszélgetés Pungor Ernő akadémikussal Pungor Ernő professzor kitüntetéseinek száma a napokban egy újabbal gyarapodott. Szülőfalujában díszpolgárrá választották. Az ünnepség után beszélgettünk a tudós akadémikussal. — Professzor úr, hogy érzi magát mint díszpolgár a számtalan magas szintű egyetemi elismerés, akadémiai tiszteletbeli tagság után? — Vajon lehet különbséget tenni szintek között? Van egyáltalán szintkülönbség? Nincs. Elismerés az elismerés. Bármilyen területről és bármilyen országból érkezik. — Úgy értettem a különbséget, hogy ez nem szakmai elismerés. — Nos, igen. Ez az első, amit nem a tudományos munkámért kaptam. Mindazonáltal igen kellemes meglepetést okozott, és nagyon-nagyon jól esett. — Ön az élete során tanított egyetemeken, és persze kutatással is foglalkozott. Melyiket helyezte előtérbe, mi volt a fontosabb? — Kutatás és oktatás, ez a kettő szorosan összefügg. Nem lehet szétválasztani. Ha valaki nem kutat, nem tud magas szinten oktatni. Ha az illető nem tanít, egy sereg dologban a tudományos vizsgálódásban is viszszaesik. — Úgy tudom, önnek legalább száz találmánya van. Ezek elméletiek, avagy megvalósíthatók a gyakorlatban? — A találmányok lélektana, hogy vagy megvalósulnak, vagy nem. A nemzetközi életben harminc százalékukat hasznosítják. Az enyémek úgy negyven százalékban realizálódtak. — Amikor ön az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke lett, a tehetségkutatást jelölte meg egyik célként. Talált-e már magához hasonló talentumot, netán éppen Vas megyéből? — A legfontosabb célként tűztem ezt ki. A tehetségkutatás pályázati rendszere jól bevált. Ám Vas megyéből nagyon kevés pályamunka érkezett. A műszaki fejlesztésben azok érvényesülnek, akiknek kiváló a szakmai képzettségük. Ehhez megfelelő ipari háttér szükséges. A beérkezett pályaművek mintegy negyede hasznosítható. Van ebben az országban jónéhány tehetség, akinek a tervei megvalósultak, és már a gazdasági életbe, a termelésbe is bekerültek. — Az OMFB hivatala három éve foglalkozik az innovációs stratégiát meghatározó törvény előkészítésével. De még mindig nincs meg. Miért? — Van a kormánynak innovációs politikája, ami ugyan nem helyettesíti a törvényt, azonban mégis meghatározza a teendők kereteit. Hogy miért késik? Több kormányzati intézménynek is az volt a véleménye, hogy előbb az ő törvényük jöjjön ki (felsőoktatási, akadémiai stb.). Mi azt mondtuk, csináljunk olyan innovációs politikát, ami kormányzati politika, s ez majdnem annyi, mint a törvény. — Ön indult az MTA elnöke tisztért. — Én nem indultam. Engem felkértek, javasoltak. Ez óriási különbség! Az akadémiai tagságjelölt, és ez ellen én nem tiltakoztam. Nagy dilemmám lett volna, ha megválasztanak. Az önkormányzati akadémiát és a műszaki fejlesztési területet együtt nem lehetett volna vezetni. Tehát nekem ez a munkám félbemaradt volna. Ám úgy vélem, ezen a mostani posztomon sokkal többet tudok tenni az országért, mint a másikon tehettem volna. — Elképzeléseiből miket valósított meg az OMFB elnökeként, tárca nélküli miniszterként az eltelt három évben? — Volt már tapasztalatom, hogyan kell az alaptudományból a fejlesztésen keresztül piacra termelni, hiszen 1975-ben létrehoztam a saját tanszékem mellé egy innovációs blokkot. Itt 1980 körül évi 500 ezer dollárnyit termeltünk a saját szabadalmaink megvalósításával. Elsőként megszüntettem az intézettámogatásokat, és a már említett pályázati rendszert indítottuk be, ami sikeresen folytatódik. Második feladatként azt tűztem ki, hogy az ország szempontjából kiemelkedően fontos kérdéseket, amiket csak centrális irányítással lehet megoldani, finanszírozzuk meg, de ott is a versenyelvet alkalmazva. Jelenleg négy ilyen feladatunk van: az atomhulladék-temető megkeresése az országon belül, a térinformatika megteremtése, a mezőgazdaság élelmiszer-termelésének extra fejlesztése, valamint a magyar autó- és autóbusziparba való kis- és középvállalati bedolgozás segítése. Ezek már megindultak. Egy ötödik, a mezőgazdasági gépipar fejlesztése a közeljövőben kezdődik el. Harmadik célként jelöltem meg olyan bázisok létrehozását, ahol a kutató-fejlesztő szakembereket kiképezik. Egy már működik Szegeden, a Bay Zoltán nevét viselő intézmény. Miskolcon és Budapesten is lesz ilyen intézet. Ezeket egyetemek mellé telepítjük, de független szervként. Olyan kutatókat nevelnek, akik magas szintű technológiák kialakítására képesek, de vállalkozni is mernek. — Ön vállalkozáspárti? — Mindenképpen. Magyarországon ugyebár a kilencvenes években majdnem a nulláról indultak el a kis- és középvállalkozások. Van már elég sok, de még mindig messze vagyunk attól, ami egy korszerű ipari állam számára hogy úgy mondjam, megszokott. Amerikában a Clinton-kormány teljes erővel a kis- és középvállalatok fejlesztésén dolgozik, Nyugat-Európa szintén. Nekünk is ez az alapvető érdekünk. Simon Erzsébet Pannonpress Életmentő rendőrök Hétfőn késő este hirtelen orvosi beavatkozást igényelt három beteg a körmendi kórházban. Mindhárman olyan súlyos állapotban voltak, hogy amennyiben nem kapnak egy órán belül vért, úgy állapotuk válságosra fordul. Az öt palacknyi vért azonban Szombathelyről kellett szállítani. A máskor jól bevált szokás szerint ilyenkor a MÁV is készségesen segít. Ám hétfő este nem tudták megmondani, mikor indítják a következő járatot, s az is kérdéses volt, megérkezik-e Körmendre. Ebben a szorult helyzetben a megyeszékhely rendőrei siettek a kórház és a megyei vérellátó segítségére. Az öt palacknyi vérkészítményt terepjárón egy óra alatt eljuttatták Szombathelyről Körmendre. Az ítéletidőben ez nem volt kis teljesítmény. Ennek a bravúrnak köszönhetően mindhárom beteg életét megmentették. -sok- FÓKUSZ Ma: AIDS Világnap Idén (eddig) húsz magyar áldozatot követelt a kór Az Egészségügyi Világszervezet december 1- jét AIDS Világnappá nyilvánította. Ebből az alkalomból a szakemberek a Népjóléti Minisztériumban tegnap sajtókonferencián ismertették a nemzetközi és a hazai járványügyi helyzetet. Magyarországon 1993-ban 180 AIDS-beteg számára nyújtottak orvosi ellátást és lelki támogatást. Ebben az évben 29 új beteget ismertek fel és húszat vesztettünk el — mondta lapunknak Veress Pálma szóvivő. — Az ismert fertőzöttek 360-an vannak, de becsült számuk ennél jóval nagyobb, mintegy kétezerötszázra tehető. Magyarország a közepesen fertőzött országok közé tartozik, a járvány terjedésének fő oka nálunk a szexipar virágzása, illetve a migráció. Ennek ellenére mindent meg kell tennünk a járvány terjedésének megfékezésére, hiszen az Egészségügyi Világszervezet rendszeres jelentései tragikus képet mutatnak. Jelenleg a világon több mint 700 ezer nyilvántartott AIDS-beteg van, de a becsült adatok szerint ez a szám 2,5-3 millió. HIV pozitívok, azaz vírussal fertőzöttek 12-14 millióan élnek a világon, s számuk rohamosan növekszik. Magyarországon a szakemberekből álló AIDS-bizottság hároméves középtávú Nemzeti AIDS Programot dolgozott ki. Ebben a fő hangsúlyt a megelőzésre és a felvilágosításra helyezték, hiszen a fertőzés monogám és biztonságos szexuális élettel elkerülhető. Hazánkban 146 helyen (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) lehet önkéntes AIDS-szűrésre jelentkezni. Anonim AIDS-teszt elvégzésére is lehetőség nyílik az ország 124 Bőr- és Nemibeteg Gondozójában. „Falat a művészeknek!” Karácsonyi tárlat a sportházban A Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. Budapesten már bebizonyította, hogy támogatja a kortárs képzőművészetet. Tavasszal Magyar táj a magyar ecsettel címmel rendezett kiállítást a Lónyai utcában, a Bécsi utcában pedig Kortárs Galéria néven állandó kiállítótermet nyitott. A tavaszi kezdeményezés Szombathelyen folytatódik, ahogy az tegnap délelőtt, a Művelődési és Sportházban rendezett sajtótájékoztatón kiderült. Gombás Endre, a BÁV Rt. szombathelyi boltvezetője elmondta, a megyében is több szponzort (Jáki Takarékszövetkezet, Mérleg Kft, Meggle Hungária Kft, Produkt Kft, California Fitness Club, Party Kft, Veterinárius Kft, Vörös Sándor Csaba , Volkswagen-Audi Kft) sikerült megnyerni az elsősorban nem üzleti vállalkozáshoz. A kiállítást, amelyen harmincnyolc vasi művész állít ki — és ad el —, december 6-án délután négy órakor Wagner András polgármester nyitja meg, ezen a napon nyílik a karácsonyi expo is a házban. Várnai Valéria elmondta, hogy az intézménynek nem ez az első próbálkozása, évek óta minden alkalmat megragadnak, hogy „falat adhassanak” a kortárs művészeknek. Ezen a tárlaton nem elsősorban új művekre számíthat a közönség. A látogatók szavazhatnak is — a közönségdíjat a huszonharmadikai zárón veheti át a nyertes. A szakmai bírálóbizottság döntése is ekkor kerül nyilvánosságra. — Minden vasi művész, aki a kulturális menedzseriroda listáján szerepel, értesítést kapott erről a kiállítási lehetőségről — mondta Nagy András, a Vasi Szépművészeti Kamara titkára. via Mindegy Azt mondják némely avatottak és némely olyanok, akik a szinte teljes hírzárlatból szerencséjük folytán kimaradtak, hogy az Egyenleg főszerkesztője, valamint a vele,szolidáris munkatársai ellen indult fegyelmi eljárásnak semmi alapja nem volt. Ezek a beavatottak a vizsgálóbizottság tagjai voltak, és kijelentették, semmit nem tudtak az Egyenlegre rábizonyítani, így hát mód nyílna „most már” arra, hogy az egész cirkusz és handabanda abbamaradjon, azaz mehetne az élet tovább a maga jól kitaposott útján. De nem megy. Hiába mondja ez a jólértesült vizsgálóbizottság, hogy sem fegyelmi, sem egyéb etikai vétséget nem tudtak megállapítani „Bánó és bandája” ellen, a hivatalos főnöki csatornák bedugultak, és még csak egy szösszenet sem hangzott el két nap után arról, hogy akkor új összetevői vannak a dolgoknak, mást is, nem csak a magunk hangját kell meghallgatnunk, és egyáltalán, sehol szó sem esik arról, hogy esetleg tévedés lett volna ez az egész dolog. Pedig a vizsgálók azt mondták: Persze miért is esne szó bármi ilyenről? Főleg akkor, amikor az egész botrány kirobbant, már akkor is tudta minden beavatott, hogy nem arról van szó, amiről a mese szól, hanem „magasabb érdekek” működtetik ezt az egészet, magasabb érdekek hazudnak a saját szájuk íze szerint, és magasabb érdekek köpik szembe a demokráciát, amúgy magyarosan, így hát nem meglepő, s egyáltalán csodálkozni sem lehet azon, ha a vizsgálóbizottság bűntelenséget állapít meg, akkor hallgatnak azok, akik addig szították a dolgokat. így van ez. komondi OOO 5 000 000 5 millió szép summa. Ha egycsapásra sikerülne ennyit bekasszírozni, sokadmagammal elégedett lennék. Még akkor is, ha vállalkozásomban jönne be ennyi forint . De én nem vagyok elég élelmes hozzá. Vegyünk — mondjuk — egy alapítványt. Az alapítvány természete, hogy közcélokat támogat, közérdekű tevékenységeket segít. A példaként kiszemelt alapítvány támogasson —mondjuk—sportcélokat. Persze, csak utcáról bekopogtatni egy alapítványhoz nem lehet. Pályázatokat írnak ki,s a pályázók közül — általában — az alapítvány kuratóriuma válogat. Egyik kap, a másik nem. Egyik többet, a másik kevesebbet. Példánk esetében nem ilyen simán megy a dolog. A sportkörök, egyesületek...—egyszóval a pályázók—pályázatonként 500 forintot kell befizessenek egy káeftérnek. A pályázatok számontartását és feldolgozását (???) végzi ez a káefté. Az alapítvány kiadta gebinbe. Pályázni lehet. 500 forintért. Feltételezhetjük, hogy akár 10 ezer pályázat is beérkezett. A 10 ezer darab 500 forintból kerekedik ki az 5 millió. A beadás határideje és a döntés közlése között eltelik majd pár hónapocska. (Éppen telik.) Aztán lesz, aki kap stb. Ezt már mondtam. Azt viszont nem, hogy ha 3 hónapra leköti az ember az ötmilliót, akkor—Postabankjegynél—160 ezer forint kamatot vehet fel. Nem is kell sokat hozzácsapni az 5 millióból, hogy az alapítvány támogasson néhány pályázót. (Még az adatok kezelőjének is juthat becsületes fizetés.) A történetből annyi biztosan igaz, hogy vasiak is befizettek 500 forintokat. A többi? Említettem, nem vagyok elég élelmes hozzá. Élelmes ?! Tisztességtelen. des ooo Elmentek a Guldenburgok □