Vas Népe, 1994. április (39. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
1994. ÁPRILIS 1. PÉNTEK Marad továbbra is a becsületkassza Kőszegen Rendelet született a belváros közterületének használatáról Több, mint három órába telt, amíg szerdán este megszületett a Kőszeg belvárosára érvényes közterület-használati és városkép-védelmi, 50 paragrafusnál többől álló rendelet. Kőszegi utcák: inni és zenélni tilos! Ami sokakat érinthet: az építőanyag és tüzelőanyag 24 órát meg nem haladó ideiglenes tárolását engedélyezi a testület, ha az nem akadályozza, veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Továbbra is lehetséges a becsületkasszás árusítás a lakóház előtt, ha sem a gyalogosokat, sem a járműforgalmat nem akadályozzák. Tilos viszont közterületen szeszes italt fogyasztani akkor, ha nem alkalmi rendezvényről van szó, és nem vendéglátóipari előkertben kortyolgat az illető. (Például a vasútállomásnál lévő „csillagvizsgálóban” tehát szabad.) Tilos Kőszegen kéregetni utcai zenéléssel, továbbá tilos üzemképtelen járművet 30 napnál tovább közterületen tárolni. Iskolák a határon A legtöbb érdeklődő pedagógus volt ezen az ülésen. Eljöttek azért, mert a képviselő-testület egyházi iskola alapításához szükséges döntéseket hozott meg ezen a tanácskozáson. Már korábban hírt adtunk arról, hogy a domonkos rend visszaigényelte egykori ingatlanát, amelyben ma a Kossuth Zsuzsa Általános Iskola működik. Szeptembertől folyamatosan alakítanak ki benne egyházi iskolát, az oda beiratkozott elsősök már abba fognak járni. Most az egyházzal kötendő fontos ingatlanátadási és közoktatási megállapodásról döntött a testület. A képviselők egyhangúan megszavazták azt, hogy a város 125 millió forintnyi kártérítést igényel az államtól. Teszi ezt azért,mert a Béri Balog iskolában egy tantermet kell kialakítani, a másik általános iskolát, a Berseket teljesen fel kell újítani azért, hogy a Kossuthból oda átiratkozó diákok számára fogadóképesek legyenek. A rendnek szüksége lenne a Kossuthban egy konyhára, s ennek az értéknövelő beruházásnak a költségeit is beszámították a kártérítési igénybe. Döntöttek arról is, hogy az épület használatba adása folyamatos lesz. Szeptemberben két tantermet vesz használatba az egyház, s majd csak 2001. szeptember 1 -jéig kerül véglegesen tulajdonába az ingatlan. A közoktatási megállapodás szerint a rend 24 évig alapfokú iskolaként működteti az intézményt, a városnak pedig nyolc évenként joga van felülvizsgálni a belső szervezetét. A finanszírozásról úgy döntöttek, hogy az első nyolc évben — mialatt folyamatosan kerül át az ingatlan az egyház tulajdonába — az állami normatíván felüli támogatást ugyanúgy megkapja majd az iskola, mintha a Kossuth Zsuzsa iskola működne a falai között. Kell-e végkielégítést fizetni? A felszólalók a jó hírű oktatási intézmény megszüntetése miatt aggódtak. Úgy vélték, hogy tömeges végkielégítést kell majd fizetni az elbocsátott pedagógusoknak, s felrótták azt is, hogy nem kérték ki a szülők véleményét a Kossuth iskola megszüntetéséről. Válaszul elhangzott: 52 gyermeket már beírattak a két egyházi osztályba, tehát ezt el lehet fogadni a szülők véleményeként. A döntés előtt egyébként kétszer tárgyaltak a tantestülettel, egyszer az iskolaszékkel. Egyik fél sem tudott alternatívát kínálni arra, hogyan lehetne megtartani a Kossuth iskolát. Ez azért is lenne nehéz, mert ahogyan országosan, Kőszegen is évek óta csökken a gyermeklétszám. Tömeges végkielégítésről pedig azért nem lesz szó, mert a domonkos rend zártkörű pályázatot írt ki, csak kőszegi pedagógusok tanítanak majd az egyházi iskolában, tehát az esetleg más kőszegi iskolából felvett tanárok helyére kerülhetnek a kossuthosok. Tegnap folytatta a félbehagyott ülést a képviselő-testület Kőszegen. Szociális ügyekről és a belváros autóparkolási helyzetéről tanácskoztak. N. M. V.V.V.\V.V.V.V.%V.V.V.V.V.V.V.V^V.^V.V.V^V.V.V.V.V.V.V.V.\V.V,V.V.V.V/AV.V.V,V.V.V.V.V.V.V.%V.V.V.V.V.V.V.SV.V.\V.V.V.V.\V.V.V.\V.V.V.V.V.\V.W.\V.V.V.V.' Magyarország az Izvesztyija szemüvegével Magyarország az Európai Unióhoz intézett, húsvét után benyújtandó tagfelvételi kérelmével a közösséghez való közeledés vonatkozásában megőrzi vezető helyét a közép-európai országok között — állapította meg az Izvesztyija csütörtöki gazdasági mellékletében. Budapest még a rendszerváltás előtt, 1988-ban együttműködési megállapodást kötött az akkori Európai Közöséggel, s Magyarország sokat tett az „Európához való csatlakozásért”. Ezt az összes politikai erő támogatja — emlékeztetett rá a lap. A magyar törvények liberális jellegének, illetve a politikai stabilitás fokmérőjének tartja az Izvesztyija, hogy a térségbeli tőkebefektetések 60 százaléka Magyarországra jutott. — A lehetőségek szerint elkerülve a sokkterápiának nevezett intézkedéseket, Magyarország könnyedén tért át a piaci útra — írta az Izvesztyija. Ennek alátámasztására a valutatartalékok növekedését, illetve azt említette a lap, hogy a magyar áruk felét Nyugat-Európába szállítják. Mindazonáltal Magyarországnak várakoznia kell az EU előszobájában — idézte Sir Leon Brittant, az EU bizottságának illetékes tagját a lap. Brittan szerint az EU-tagságig hosszú és akadályokkal teli az út, s a közösség nem ad előnyt Magyarországnak más visegrádi országokkal szemben. Az EU szigorúbb normáinak elfogadása az orosz piacon megjelenő áruk minőségét is javítja — írta az Izvesztyija. (MTI) FÓKUSZ TV-stúdiót alapít a celli önkormányzat Révbe „ér” a ravatalozó? PÖLÖSKEY Az ördög a részletekben lakozik. A mondás igazsága ismét bebizonyosodott szerdán délután a celldömölki önkormányzati testület ülésén. Mit lépett túl a Cellszolg Kft.? A fő napirendi pontokra a beszámoló a körjegyzőség 1993. évi munkájáról és a közterületek munkájáról — alig vesztegettek szót a képviselők, annál inkább felélénkültek a folyó ügyek címszó alatt tárgyalt fejezetnél. Az említett két napirend közül mindössze a közterületek állapotáról szóló beszámoló parkfenntartás című része borzolta fel némileg a kedélyeket. Ebben szerepelt ugyanis egy 268 ezer forintos tétel, ami a városi ligetben végzett fakitermelés és elszállítás költsége. Ennek nyomán javasolta egy képviselő, hogy tételesen vizsgálják meg a Cellszolg Kft. kimutatását. Nemcsak azért, mert 600 ezer forinttal túllépték a parkfenntartásra előirányzott összeget, hanem amiatt, mert a képviselő gyanítja, a kft. nem éppen körültekintően, költségtakarékosan oldotta meg a rábízott feladatot. Kutyakiképző a temető mellett? Ezt követően a Marx Károly utcai temető lett a főszereplő. Az Ebtenyésztők Celldömölki Csoportja ugyanis azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy az említett terület egy részét kapják meg tartós használatra, kutyakiképző kialakítása céljára. Azon egy ideig elvitatkozgattak, hogy jogos-e az igény. Mert egy felvetés szerint ennyi erővel a galambászoknak — mit tesz isten, ilyenek is vannak a városban — repteret, a horgászoknak tavat építtethetne a város. Arra azért jó volt a kibontakozó vita, hogy megtudhattuk, a városban és a két csatolt településen közel 2000 ebet tartanak. Tehát a lakosságnak mintegy fele érintett a kérdésben, ám azok száma, akik a bekerített futtatót igénybe vennék, ennél lényegesen kevesebben vannak. Tehát ha a tenyésztők kapnak egy részt a temetőből, a kutyaürülék okozta gondok a ligetben, füves térségeken akkor sem oldódnak meg. Mivel a szóban forgó kisebbség nem hobbiból, hanem gazdasági megfontolásból tenyészt kutyát, ennek hasznából akár bérelhetne is területet. Sportkör a ravatalozóban S ha már szóba került a temető, előrehozták annak a kérésnek a tárgyalását is, miszerint a 13,5 milliós költséggel 3,5 éve megépített, de azóta használaton kívüli ravatalozóra az alsósági sportkör is igényt tartana. Annál is inkább, mert a közelében szeretnék felépíteni a sportpályájukat. Az ideiglenes használatba adásról erősen megoszlottak a vélemények, végül abban állapodtak meg, mivel funkcióváltáshoz elvi építési engedély kell, ezt, és a szakhatósági engedélyeket szerezze meg a sportkör. Ezt követően újból tárgyalják a kérdést. Ám eme bölcs döntéssel még nem került le a sport a napirendről. A kulturális és sportegyesületek, művészeti csoportok támogatására szánt négymillió 175 ezer forint elosztását megkifogásolta mind az alsósági, mind az izsákfai részönkormányzat képviselője. Sérelmesnek tartották, hogy míg például a Balbakancs Néptánc Együttes 200 ezret kapott, addig a két kis sportkör mindössze 60-60 ezret. A humort sem mellékelő hozzászólások nyomán megtudhattuk, hogy a focisták nem tudják kiváltani sem a néptáncosokat, sem a kórust. Viszont fordítva sem működik a dolog. Tény, egyetlen támogatott sem kapott annyi pénzt, amennyiből gondtalanul gazdálkodhatna. Ám hogy a két igénylőnek ne csak e sovány vigasszal kelljen beérnie, megszavaztak számukra újabb 40-40 ezer forintot. Ennyi még bizonyára nem „veszélyezteti” a város költségvetését. Lényegesen több pénzt igényel viszont a városi tv-stúdió alapítása. Erre — bár a városban három kábeltévé-rendszer is működik — azért lenne szükség, hogy önkormányzati irányítás alatt legyen a tájékoztatás. A polgármesteri hivatalban berendezendő stúdióhoz kezdetben mintegy 1-1,2 millió forint kell. Bár szóba került a többi társasággal való együttműködés, az említett ok miatt a fentiekre voksoltak a képviselők, nem elvetve azt a lehetőséget, hogy egyezség esetén összekapcsolhatóak lesznek a rendszerek. Választási hírek Felhívjuk a pártok képviselőinek figyelmét, hogy választási híreiket 14.00 óráig tudják fogadni! Fodor Sándor, az 5.sz. vk. független képviselőjelöltje ma este 5 órakor az apátistvánfalvi kultúrházban, este 7-kor a zsidai italboltban bemutatkozó gyűlést tart a lakosságnak. Balogh Tamás, a Köztársaság Párt képviselőjelöltje holnap este 7 órakor Kenyériben, a kultúrházban várja az érdeklődőket, szimpatizáns sokat bemutatkozó beszélgetésre. Dr. Niki János, a 3. sz. vk. Köztársaság Párt képviselőjelöltje a nagyhétre és a húsvéti vallásos ünnepekre való tekintettel választási kampánygyűléseit húsvét utánig szünetelteti, és a választókerület minden tisztelt polgárának kellemes húsvéti ünnepeket kíván. Dr. Nagy Árpád, az 5. sz. vk. MDF képviselőjelöltje ma este 7 órakor Szarvaskenden, a kultúrházba hívja a falu lakosságát bemutatkozó beszélgetésre, ahol egyidejűleg az ajánlási szelvényeket is le lehet adni. MEGKÉRDEZTÜK Mennyire új a munkavédelmi törvény? [ Kevesen tudják, hogy idén életbe lépett az új Munkavédelmi törvény. Formális következménye, hogy a jövőben a korábbi munkavédelmi felügyelőségeket Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségeknek nevezik. — Nem csupán fomális a névváltozás, mert a tartalmában alaposan megújult munkavédelmi törvény alapján született — nyilatkozta érdeklődésünkre Fekete István, a megyei munkabiztonsági felügyelőség vezetője. — Milyen lényegi változások vannak a mostani törvényben? — A törvény lényegében két területre vonatkozik. Az egyik a munka biztonságával, a másik — amelyik a tisztiorvosi szolgálat hatáskörébe tartozik — a munkakörökkel kapcsolatos betegségekkel, ártalmakkal foglalkozik. Néhány lényeges változás: Megszűnt a veszélyességi pótlék. Csak a fogllalkoztatottakra vonatkoznak a törvény előírásai, a ki- |_ segítő családtagokra nem. Száz dolgozónál többet foglalalkoztató munkaadónál veszélyességi besorolás alap- || ján munkavédelmi szakembert kell alkalmazni. Telje- || sen új, hogy a különböző |s szolgáltatásokat igénybe vevők biztonságára is figyelemmel kell lenni. A nemrég dohányzók kezdeményezésére és védelmében a mun-kahelyeken külön helyet kell kijelölni a dohányzásra. |f —Nőtt a hatáskörük és a szankcionálási lehetőségük is? — Igen. A kiróható bír- ttság ezután 50 ezer forinttól 3 millióig terjedhet. Ez a pénz a létrehozott munkavédelmi alapba folyik be, és amelyet majd a munkabiztonsági feltételek javítására forgatnak vissza. Le. r GLOSSZA Fele kávé, fele borsó? Olvasom a kávéforgalmazók sirámát: túl nagy a konkurencia Magyarországon, öten is engedélyt kaptak behozatalra, pörkölésre, csomagolásra. A lakosság fogyasztása pedig visszaesett, majdnem felére. 3-4 évvel ezelőtt hat kiló volt a magyar átlag, tavaly már csak három és fél. Rövid az emlékezet, de ennyire talán mégsem. A 3-4 évvel ezelőtti hatkilós fejadag úgy jött ki, hogy igen olcsón, kilószám hoztuk be a brazilnak hitt kávékat Ausztriából. És amikor ezt már a hazai vámszabályok tiltották, utcai, piaci árusoktól szereztük be a préselt, olcsó, kilós adagokat. Amint eldugult ez a forrás is, visszatértünk a legális kereskedelemhez. Az üzletekben jó ízű, zamatos, illatos kávék versengtek a vevőkért, negyed kilók 120-150 forintért, megérte. Ha most körülnézünk, azt látjuk, hogy 80-100 forinttal drágábbak ugyanazok a márkájú csomagok. Az igazi konkurencia megszűnt, a placcon maradtak nagyon is összecsiszolódtak. Sírásra nekünk lenne okunk, de beérjük a felére csökkentett fogyasztással. Nem örvendezik az sem, aki a körülbelül egy hónapos szünet után felfedezi a mirelit borsót a hűtőládákban. Ugyanolyan borsó, ugyanolyan csomagolásban, dupla áron került elő. Eltűnésekor 50 forint körüli árcédulát viselt, most illet (40 dekához!). Lehet, hogy hamarosan a fogyasztás viszszaeséséről panaszkodik a hűtőipar is? Csak a leltár miatt sorolom: nincs sóska, nincs spenót sem a mélyhűtőkben. Mert minek is panaszkodnék, amikor kilónként 70-ért vehetjük a narancsot, és a legdrágább banán ára is csak fele a zöldborsóénak. b.r. □ □ □ Húsvéti programbeszéd (Lakatos Ferenc karikatúrája) • •• ••• ..