Vas Népe, 1994. április (39. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

1994. ÁPRILIS 1. PÉNTEK Marad továbbra is a becsületkassza Kőszegen Rendelet született a belváros közterületének használatáról Több, mint három órába telt, amíg szerdán este megszüle­tett a Kőszeg belvárosára érvényes közterület-használati és városkép-védelmi, 50 paragrafusnál többől álló rendelet. Kőszegi utcák: inni és zenélni tilos! Ami sokakat érinthet: az építőanyag és tüzelőanyag 24 órát meg nem haladó ideiglenes tárolását engedélyezi a testület, ha az nem akadályozza, veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Továbbra is lehetséges a becsületkasszás árusítás a lakóház előtt, ha sem a gya­logosokat, sem a járműforgalmat nem akadályozzák. Tilos viszont közterületen szeszes italt fogyasztani akkor, ha nem alkalmi ren­dezvényről van szó, és nem vendéglátóipari előkertben kortyolgat az illető. (Például a vasútállomásnál lévő „csillagvizsgálóban” te­hát szabad.) Tilos Kőszegen kéregetni utcai zenéléssel, továbbá ti­los üzemképtelen járművet 30 napnál tovább közterületen tárolni. Iskolák a határon A legtöbb érdeklődő pedagógus volt ezen az ülésen. Eljöttek azért, mert a képviselő-testület egyházi iskola alapításához szüksé­ges döntéseket hozott meg ezen a tanácskozáson. Már korábban hírt adtunk arról, hogy a domonkos rend vissza­igényelte egykori ingatlanát, amelyben ma a Kossuth Zsuzsa Álta­lános Iskola működik. Szeptembertől folyamatosan alakítanak ki benne egyházi iskolát, az oda beiratkozott elsősök már abba fognak járni. Most az egyházzal kötendő fontos ingatlanátadási és közok­tatási megállapodásról döntött a testület. A képviselők egyhangúan megszavazták azt, hogy a város 125 millió forintnyi kártérítést igényel az államtól. Teszi ezt azért,mert a Béri Balog iskolában egy tantermet kell kialakítani, a másik álta­lános iskolát, a Berseket teljesen fel kell újítani azért, hogy a Kos­­suthból oda átiratkozó diákok számára fogadóképesek legyenek. A rendnek szüksége lenne a Kossuthban egy konyhára, s ennek az ér­téknövelő beruházásnak a költségeit is beszámították a kártérítési igénybe. Döntöttek arról is, hogy az épület használatba adása folya­matos lesz. Szeptemberben két tantermet vesz használatba az egy­ház, s majd csak 2001. szeptember 1 -jéig kerül véglegesen tulajdo­nába az ingatlan. A közoktatási megállapodás szerint a rend 24 évig alapfokú is­kolaként működteti az intézményt, a városnak pedig nyolc éven­ként joga van felülvizsgálni a belső szervezetét. A finanszírozásról úgy döntöttek, hogy az első nyolc évben — mialatt folyamatosan kerül át az ingatlan az egyház tulajdonába — az állami normatíván felüli támogatást ugyanúgy megkapja majd az iskola, mintha a Kossuth Zsuzsa iskola működne a falai között. Kell-e végkielégítést fizetni? A felszólalók a jó hírű oktatási intézmény megszüntetése miatt aggódtak. Úgy vélték, hogy tömeges végkielégítést kell majd fizet­ni az elbocsátott pedagógusoknak, s felrótták azt is, hogy nem kér­ték ki a szülők véleményét a Kossuth iskola megszüntetéséről. Vá­laszul elhangzott: 52 gyermeket már beírattak a két egyházi osz­tályba, tehát ezt el lehet fogadni a szülők véleményeként. A döntés előtt egyébként kétszer tárgyaltak a tantestülettel, egyszer az isko­laszékkel. Egyik fél sem tudott alternatívát kínálni arra, hogyan le­hetne megtartani a Kossuth iskolát. Ez azért is lenne nehéz, mert ahogyan országosan, Kőszegen is évek óta csökken a gyermeklét­szám. Tömeges végkielégítésről pedig azért nem lesz szó, mert a domonkos rend zártkörű pályázatot írt ki, csak kőszegi pedagógu­sok tanítanak majd az egyházi iskolában, tehát az esetleg más kő­szegi iskolából felvett tanárok helyére kerülhetnek a kossuthosok. Tegnap folytatta a félbehagyott ülést a képviselő-testület Kősze­gen. Szociális ügyekről és a belváros autóparkolási helyzetéről ta­nácskoztak. N. M. V.V.V.\V.V.V.V.%V.V.V.V.V.V.V.V^V.^V.V.V^V.V.V.V.V.V.V.V.\V.V,V.V.V.V/AV.V.V,V.V.V.V.V.V.V.%V.V.V.V.V.V.V.SV.V.\V.V.V.V.\V.V.V.\V.V.V.V.V.\V.W.\V.V.V.V.' Magyarország az Izvesztyija szemüvegével Magyarország az Európai Unióhoz intézett, húsvét után benyújtandó tagfelvételi ké­relmével a közösséghez való közeledés vonatkozásában megőrzi vezető helyét a kö­zép-európai országok között — állapította meg az Izvesz­tyija csütörtöki gazdasági mellékletében. Budapest még a rendszervál­tás előtt, 1988-ban együttműkö­dési megállapodást kötött az akkori Európai Közöséggel, s Magyarország sokat tett az „Eu­rópához való csatlakozásért”. Ezt az összes politikai erő támo­gatja — emlékeztetett rá a lap. A magyar törvények liberális jellegének, illetve a politikai stabilitás fokmérőjének tartja az Izvesztyija, hogy a térségbeli tőkebefektetések 60 százaléka Magyarországra jutott. — A lehetőségek szerint el­kerülve a sokkterápiának neve­zett intézkedéseket, Magyaror­szág könnyedén tért át a piaci útra — írta az Izvesztyija. En­nek alátámasztására a valutatar­talékok növekedését, illetve azt említette a lap, hogy a magyar áruk felét Nyugat-Európába szállítják. Mindazonáltal Ma­gyarországnak várakoznia kell az EU előszobájában — idézte Sir Leon Brittant, az EU bizott­ságának illetékes tagját a lap. Brittan szerint az EU-tagságig hosszú és akadályokkal teli az út, s a közösség nem ad előnyt Magyarországnak más visegrá­di országokkal szemben. Az EU szigorúbb normáinak elfogadása az orosz piacon megjelenő áruk minőségét is ja­vítja — írta az Izvesztyija. (MTI) FÓKUSZ TV-stúdiót alapít a celli önkormányzat Révbe „ér” a ravatalozó? PÖLÖSKEY Az ördög a részletekben la­kozik. A mondás igazsága is­mét bebizonyosodott szerdán délután a celldömölki önkor­mányzati testület ülésén. Mit lépett túl a Cellszolg Kft.? A fő napirendi pontokra a beszámoló a körjegyzőség 1993. évi munkájáról és a közte­­rületek munkájáról — alig vesz­tegettek szót a képviselők, annál inkább felélénkültek a folyó ügyek címszó alatt tárgyalt feje­zetnél. Az említett két napirend közül mindössze a közterületek állapotáról szóló beszámoló parkfenntartás című része bor­zolta fel némileg a kedélyeket. Ebben szerepelt ugyanis egy 268 ezer forintos tétel, ami a vá­rosi ligetben végzett fakiterme­lés és elszállítás költsége. En­nek nyomán javasolta egy kép­viselő, hogy tételesen vizsgál­ják meg a Cellszolg Kft. kimutatását. Nemcsak azért, mert 600 ezer forinttal túllépték a parkfenntartásra előirányzott összeget, hanem amiatt, mert a képviselő gyanítja, a kft. nem éppen körültekintően, költség­takarékosan oldotta meg a rábí­zott feladatot. Kutyakiképző a temető mellett? Ezt követően a Marx Károly utcai temető lett a főszereplő. Az Ebtenyésztők Celldömölki Csoportja ugyanis azzal a kérés­sel fordult a testülethez, hogy az említett terület egy részét kap­ják meg tartós használatra, ku­tyakiképző kialakítása céljára. Azon egy ideig elvitatkozgat­tak, hogy jogos-e az igény. Mert egy felvetés szerint ennyi erővel a galambászoknak — mit tesz isten, ilyenek is vannak a város­ban — repteret, a horgászoknak tavat építtethetne a város. Arra azért jó volt a kibonta­kozó vita, hogy megtudhattuk, a városban és a két csatolt telepü­lésen közel 2000 ebet tartanak. Tehát a lakosságnak mintegy fele érintett a kérdésben, ám azok száma, akik a bekerített futtatót igénybe vennék, ennél lényegesen kevesebben vannak. Tehát ha a tenyésztők kapnak egy részt a temetőből, a kutya­ürülék okozta gondok a liget­ben, füves térségeken akkor sem oldódnak meg. Mivel a szó­ban forgó kisebbség nem hobbi­ból, hanem gazdasági megfon­tolásból tenyészt kutyát, ennek hasznából akár bérelhetne is te­rületet. Sportkör a ravatalozóban S ha már szóba került a teme­tő, előrehozták annak a kérés­nek a tárgyalását is, miszerint a 13,5 milliós költséggel 3,5 éve megépített, de azóta használa­ton kívüli ravatalozóra az alsó­sági sportkör is igényt tartana. Annál is inkább, mert a közelé­ben szeretnék felépíteni a sport­pályájukat. Az ideiglenes használatba adásról erősen megoszlottak a vélemények, végül abban álla­podtak meg, mivel funkcióvál­táshoz elvi építési engedély kell, ezt, és a szakhatósági enge­délyeket szerezze meg a sport­kör. Ezt követően újból tárgyal­ják a kérdést. Ám eme bölcs döntéssel még nem került le a sport a napirend­ről. A kulturális és sportegyesü­letek, művészeti csoportok tá­mogatására szánt négymillió 175 ezer forint elosztását meg­kifogásolta mind az alsósági, mind az izsákfai részönkor­mányzat képviselője. Sérelmes­nek tartották, hogy míg például a Balbakancs Néptánc Együttes 200 ezret kapott, addig a két kis sportkör mindössze 60-60 ezret. A humort sem mellékelő hozzászólások nyomán meg­tudhattuk, hogy a focisták nem tudják kiváltani sem a néptán­cosokat, sem a kórust. Viszont fordítva sem működik a dolog. Tény, egyetlen támogatott sem kapott annyi pénzt, amennyiből gondtalanul gazdálkodhatna. Ám hogy a két igénylőnek ne csak e sovány vigasszal kelljen beérnie, megszavaztak számuk­ra újabb 40-40 ezer forintot. Ennyi még bizonyára nem „ve­szélyezteti” a város költségve­tését. Lényegesen több pénzt igé­nyel viszont a városi tv-stúdió alapítása. Erre — bár a városban három kábeltévé-rendszer is működik — azért lenne szük­ség, hogy önkormányzati irá­nyítás alatt legyen a tájékozta­tás. A polgármesteri hivatalban berendezendő stúdióhoz kez­detben mintegy 1-1,2 millió fo­rint kell. Bár szóba került a többi társasággal való együttműkö­dés, az említett ok miatt a fen­tiekre voksoltak a képviselők, nem elvetve azt a lehetőséget, hogy egyezség esetén összekap­­csolhatóak lesznek a rend­szerek. Választási hírek Felhívjuk a pártok képviselőinek figyelmét, hogy választási híreiket 14.00 óráig tudják fogadni! Fodor Sándor, az 5.­sz. vk. független képviselőjelölt­je ma este 5 órakor az apátist­­vánfalvi kultúrházban, este 7-kor a zsidai italboltban bemutatkozó gyűlést tart a la­kosságnak. Balogh Tamás, a Köztár­saság Párt képviselőjelöltje holnap este 7 órakor Kenyéri­ben, a kultúrházban várja az érdeklődőket, szimpatizáns sokat bemutatkozó beszélge­tésre. Dr. Niki János, a 3. sz. vk. Köztársaság Párt képviselő­jelöltje a nagyhétre és a húsvéti vallásos ünnepekre való tekintettel választási kampánygyűléseit húsvét utánig szünetelteti, és a választókerület minden tisz­telt polgárának kellemes hús­véti ünnepeket kíván. Dr. Nagy Árpád, az 5. sz. vk. MDF képviselőjelöltje ma este 7 órakor Szarvas­­kenden, a kultúrházba hívja a falu lakosságát bemutatkozó beszélgetésre, ahol egyidejű­leg az ajánlási szelvényeket is le lehet adni. MEGKÉRDEZTÜK Mennyire új­­ a munkavédelmi törvény? [ Kevesen tudják, hogy idén életbe lépett az új Mun­kavédelmi törvény. Formá­lis következménye, hogy a jövőben a korábbi munka­­védelmi felügyelőségeket Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Felügyelőségeknek nevezik. — Nem csupán fomális a névváltozás, mert a tartal­mában alaposan megújult munkavédelmi törvény alapján született — nyilat­kozta érdeklődésünkre Fe­kete István, a megyei mun­kabiztonsági felügyelőség vezetője. — Milyen lényegi válto­zások vannak a mostani tör­vényben? — A törvény lényegében két területre vonatkozik. Az egyik a munka biztonságá­val, a másik — amelyik a tisztiorvosi szolgálat hatás­körébe tartozik — a munka­körökkel kapcsolatos beteg­ségekkel, ártalmakkal fog­lalkozik. Néhány lényeges változás: Megszűnt a veszé­lyességi pótlék. Csak a fog­­l­­lalkoztatottakra vonatkoz­nak a törvény előírásai, a ki- |_ segítő családtagokra nem. Száz dolgozónál többet fog­­la­lalkoztató munkaadónál ve­szélyességi besorolás alap- || ján munkavédelmi szakem­bert kell alkalmazni. Telje- || sen új, hogy a különböző |s szolgáltatásokat igénybe­­ vevők biztonságára is figye­lemmel kell lenni. A nemr­ég dohányzók kezdeményezé­sére és védelmében a mun-­­­kahelyeken külön helyet kell kijelölni a dohányzásra. |f —Nőtt a hatáskörük és a szankcionálási lehetőségük is? — Igen. A kiróható bír- tt­ság ezután 50 ezer forinttól 3 millióig terjedhet. Ez a­­ pénz a létrehozott munka­­védelmi alapba folyik be, és amelyet majd a munkabiz­­tonsági feltételek javítására­­­ forgatnak vissza. L­e. r G­L­O­S­S­Z­A Fele kávé, fele borsó? Olvasom a kávéforgalmazók sirámát: túl nagy a konku­rencia Magyarországon, öten is engedélyt kaptak behoza­talra, pörkölésre, csomagolásra. A lakosság fogyasztása pedig visszaesett, majdnem felére. 3-4 évvel ezelőtt hat kiló volt a magyar átlag, tavaly már csak három és fél. Rövid az emlékezet, de ennyire talán mégsem. A 3-4 évvel ezelőtti hat­kilós fejadag úgy jött ki, hogy igen olcsón, kilószám hoztuk be a brazilnak hitt kávékat Ausztriából. És amikor ezt már a hazai vámszabályok tiltották, utcai, piaci árusoktól szerez­tük be a préselt, olcsó, kilós adagokat. Amint eldugult ez a forrás is, visszatértünk a legális kereskedelemhez. Az üzle­tekben jó ízű, zamatos, illatos kávék versengtek a vevőkért, negyed kilók 120-150 forintért, megérte. Ha most körülné­zünk, azt látjuk, hogy 80-100 forinttal drágábbak ugyanazok a márkájú csomagok. Az igazi konkurencia megszűnt, a placcon maradtak nagyon is összecsiszolódtak. Sírásra ne­künk lenne okunk, de beérjük a felére csökkentett fogyasztás­sal. Nem örvendezik az sem, aki a körülbelül egy hónapos szü­net után felfedezi a mirelit borsót a hűtőládákban. Ugyan­olyan borsó, ugyanolyan csomagolásban, dupla ár­on került elő. Eltűnésekor 50 forint körüli árcédulát viselt, most ill­et (40 dekához!). Lehet, hogy hamarosan a fogyasztás visz­­szaeséséről panaszkodik a hűtőipar is? Csak a leltár miatt sorolom: nincs sóska, nincs spenót sem a mélyhűtőkben. M­ert minek is panaszkodnék, amikor kilónként 70-ért vehet­jük a narancsot, és a legdrágább banán ára is csak fele a zöldborsóénak. b.r. □ □ □ Húsvéti programbeszéd (Lakatos Ferenc karikatúrája) • •• ••• ..

Next