Vas Népe, 1994. november (39. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-01 / 256. szám

□ EXPRESSZ Amerikai erődemonstráció Több mint száz ameri­kai harci repülőgép had­gyakorlatot tart ma a ku­vaiti sivatag fölött és a dél­iraki légi tilalmi övezetben — közölte az Egyesült Ál­lamok kuvaitvárosi nagy­­követsége. A többnyire B- 52-es és B-1 típusú bom­bázók egyenesen az Egye­sült Államokból érkeznek, és leszállás nélkül repül­nek a gyakorlatok helyszí­nére. Szegény gazdagok Bűnösnek találta és ha­lálbüntetéssel sújtotta hét­főn egy szöuli bíróság azt az öt személyt, akiket az­zal vádoltak, hogy öt em­bert meggyilkoltak, és et­tek áldozataik húsából. Az ítéletet kimondó bíró úgy fogalmazott: az óriási köz­felháborodás miatt elke­rülhetetlen a halálbüntetés kiszabása. A modern kan­nibálok — elmondásuk szerint — a gazdagság el­len kívántak tiltakozni. Még más gazdagokat is meg akartak ölni, az öt meggyilkoltat is fényűző gépkocsijuk alapján vá­lasztották ki. A vélemény szabad? Újabb újságírót rabol­tak el ismeretlen fegyvere­sek vasárnapra virradóra Algériában. Kaddur Busz­­szelhamot, az algíri Hori­zonts című kormánylap 47 éves, hatgyermekes mun­katársát otthonából hur­colták el. A mintegy ötven fős terroristacsoport még két személyt elrabolt, s több épületet felgyújtott, köztük a városházát. Az algériai sajtó az iszlámista szélsőségesek egyik cél­táblájává vált. VAS NÉPE Napilap Ügyvezető, főszerkesztő: Halmágyi Miklós Felelős szerkesztő: Fodor Sándor Lapszerkesztők: Komáromi Ákos, Kósa Tamás. Rovatvezetők: Szenkovits Péter (hírek, tudósítások), Török Tibor (gazdaság), Kozma Gábor (kultúra), Bodor Ferenc (sport), Benkő Sándor (fotó). Szerkesztőség: Szombathely, Széll Kálmán utca 40. Telefon: 312-232, 312-895, 312-843, 316-828, 324-076. Telex: 37361, telefax: 311-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft. Szombathely, Széll Kálmán utca 40. Levélcím: Szom­bathely, Postafiók 100.9701 . Reklámiroda: Szombathely, Berzsenyi tér 2. Telefon: 330-783, telefax: 312-393. Ügyfélszolgálati irodák: Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 328-019. Körmend, Szabadság tér (Fő tér) 5. Telefon: 328-042. Szent­­gotthárd, Hunyadi út 21. Telefon: 380-849. Felelős kiadó, a kft ügyvezetője. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és kézbesítőinél. Megyei vezető: Horváth József. Szombathely, Széll Kálmán utca 40. Telefon: 320-979. Előfizetési díj egy hónapra 375,- Ft. Árusításban terjeszti a Rábahír Rt. és alternatív terjesz­tők. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. A fotók Forte nyersanyagra ké­szülnek. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügy­vezető-igazgató. Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454 Tíz évvel később India lakossága hétfőn országszerte kétperces csenddel tisztelgett a tíz évvel ezelőtt meggyilkolt Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony emléke előtt. Indira Gandhi 16 éven át állt az indiai kormány élén. A politikusnőt 1984. október 31-én testőrségé­nek szikh tagjai gyilkolták meg. KRÓNIKA A kormány ostroma Torgyán és az ózdi robbanásveszély Az Országgyűlés hétfői munkanapján Torgyán József napirend előtti felszólalásában az ózdi munkanélküliek kilátástalan helyze­tére hívta fel a figyelmet. Elöljáróban leszögezte: Ózdon robba­násveszélyes helyzet alakult ki. A városban sokan nem jutnak ételhez, a munkanélküliek százait fenyegeti a kilakoltatás. A Kisgazdapárt információi szerint a borsodi város Foglal­koztatási Társaságának 1650 alkalmazottját fenyegeti az elbocsátás.­­ Ilyen helyzetet nem lehet egy másodpercig sem eltűrni, nem engedhetjük meg, hogy egy város tönkre­menjen — folytatta Torgyán József, majd hozzátette: az FKGP a jövő héten az azonnali kérdések órájában és az inter­­pellációs időben „ostromolni” fogja a kormányt, hogy a kabi­net végre tegyen valamit a vál­ság megoldásáért. — Ha ez nem következik be, akkor a Kisgazdapárt tesz majd Ózdért, de abban nem lesz köszönet — zárta felszólalását a frakcióve­zető. Kósáné Kovács Magda mun­kaügyi miniszter Torgyán Jó­zsef múlt heti bírósági perére utalva kijelentette: a tárgyalá­son kiderült, hogy nem csak ar­ra kell figyelni, mi hangzott el, hanem arra is, hogy ki mondta azt. A miniszterasszony ezután megnyugtatta az ózdiakat, hogy a Foglalkoztatási Társaságban dolgozó 1650 alkalmazottat nem fogják elbocsátani, közü­lük 700-nak most is van munká­ja. A kormány mindent megtesz azért, hogy Ózdon munkaalkal­makat teremtsen, ezért utaltak át a múlt héten 60 millió forin­tot a társaságnak. Ebből az ösz­­szegből olyan gépeket lehet vá­sárolni, amelyekkel megala­pozhatják a térség jövőjét. „Menetrendszerűen érkezik a verés A lengyel lapok szerint a Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök lengyelországi látogatása előtti napokban va­lóságos kampány bontakozott ki Oroszországban a len­gyelek ellen. Szombaton berendelték az orosz külügyminisztériumba Varsó moszkvai nagykövetét, s tiltakoztak egy csütörtöki inci­dens miatt. Azzal vádolták a lengyel rendőrséget, hogy egy orosz turistacsoport elleni bru­tális fellépésével súlyosan meg­sértette a nemzetközi jogot. Az ügy háttere, hogy a Varsó köz­pontjában lévő főpályaudvaron a Moszkva—Brüsszel járaton utazó orosz turistákat kifosztot­ta egy szintén oroszokból álló banda. A mintegy 20 turista kö­vetelte, hogy jöjjön a helyszínre a varsói orosz konzul, aki azon­ban erre nem volt hajlandó, mire a kárvallottak a vészfékek állan­dó húzogatásával megakadá­lyozták a nemzetközi expressz továbbindulását. A lengyel rendőrök végül fizikai erő alkal­mazásával távolították el az oroszokat a vonatról. A moszkvai lapok a hét vé­gén valóságos kampánnyal rea­gáltak az esetre. A Pravda megvádolta a lengyel hatóságo­kat: szemet hunynak afölött, hogy Varsóban mindennapossá vált az oroszok összeverése és kifosztása. A Szevodnya egyaránt felháborodott azon, hogy a lengyel rendőrök erősza­kot alkalmaztak, és azon, hogy a lengyel állampolgárok nem szálltak szembe a banditákkal. A lap azt sugallta, hogy mindez annak a lengyel propagan­dakampánynak a következmé­nye, amely mindig a hírek élére teszi az olyan információkat, amelyek szerint a volt Szovjet­unió területén üldözik a len­gyeleket. A lengyel kommentátorokat legjobban a Komszomolszkaja Pravda cikke háborította fel, amely szerint ideje volna leven­ni a napirendről a lengyelek szenvedéseinek ügyét a sztálini­­brezsnyevi táborokban és börtö­nökben, s inkább a lengyel rend­őrök viselkedésével foglalkoz­ni. A Zycie Warszawy szerint e két, sem nagyságrendjében, sem súlyában nem összekap­csolható dolog közé egyenlő­ségjelet téve túl messzire ment el a lap. Lengyelellenes kampány Oroszországban Érdemes lesz befektetni? Tervezett változások az adórendszerben A kormány olyan változtatá­sokat javasol a jövő évi adó­rendszerben, amelyek ösztönzik a megtakarításokat, a befekteté­seket, szűkítik az adókikerülés lehetőségét, csökkentik az ad­minisztrációs teendőket, és nö­velik az átlagosnál jobban kere­sők terhelését. Minderről Dras­­kovits Tibor, a Pénzügyminisz­térium államtitkára tájékoztatta az újságírókat. A jövőre tervezett változtatá­sok lényegesen csökkentik a társasági adót azoknak, akik nem veszik ki a pénzt a vállalko­zásból, hanem azt benthagyják, illetve újra befektetik. Az így benthagyott jövedelem csak 18 százalékkal adózik. Az oszta­lékként kivett jövedelem adója viszont ennél jóval nagyobb. Osztalékból egyrészt 18 száza­lékos, majd a megmaradó ösz­­szegből további 25 százalékos adót kell fizetni. E két kulcsot összeadva a társaságból kivett jövedelem adózása a jelenlegi 36 százaléknál valamivel maga­sabb, 38,5 százalék lesz. Változik az osztalék után a tulajdonosok által fizetett sze­mélyi jövedelemadó is. Ez a je­lenlegi rendszerben 10 százalék volt. A 10 százalékos kulcs jö­vőre is megmarad, ám 100 ezer forintig az osztalék személyi jö­vedelemadó-mentes. Ez első­sorban a kisbefektetőknek te­remt kedvezőbb helyzetet. A kormány korábbi koncep­ciójával ellentétben megszünte­tik a külföldi befektetők, vegyes vállalatok külön kedvezményes rendszerét. Az indok az, hogy a jelenlegi 18 százalékos társa­sági adó elegendő kedvezményt biztosít a külföldieknek is, ha nem veszik ki a pénzüket a vállalkozásból. Ha pedig ki­veszik, akkor nem kell 25 szá­zalékos további adót fizetniük, ha ennél alacsonyabb kulcsot ír elő az adott országgal kötött, kettős adóztatást kizáró egyez­ményt. M­a jön Havel Ma kétnapos hivatalos látogatásra Magyaror­szágra érkezik Václav Ha­vel. A Cseh Köztársaság elnöke Göncz Árpád ál­lamfő meghívásának tesz eleget, Budapesten meg­beszélést folytat vendéglá­tójával, majd a látogatás második napján Horn Gyula miniszterelnökkel, és Gál Zoltánnal, az Or­szággyűlés elnökével. A cseh köztársasági el­nök a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is talál­kozik. A látogatás tapasz­talatairól a két köztársa­sági elnök közös sajtókon­ferencián számol be. Szarajevó: muzulmán előretörés, szerb ágyúzás A Boszniában állomásozó ENSZ-erők megfigyelői sze­rint a kormányhadsereg egy­ségei Szarajevó körzetében is megindították offenzíváju­­kat, s folytatják a boszniai fő­város környékén lévő szerb állások elleni tüzérségi táma­dást. A kéksisakosok egyik, neve mellőzését kérő tisztje közölte: a muzulmánoknak valószínűleg sikerült elfog­lalniuk a Bjelasnica-hegy­­ségtől délre lévő Javorakot, a szerbek egyik fontos erődít­ményét. Az ENSZ-erők szóvivői megerősítették, hogy vasár­nap este újabb tüzérségi tá­madás érte Szarajevó egyik muzulmán negyedét, Hrasni­­cát. A kéksisakosok szerint a támadást a szerbek hajtották végre, s a több órán keresztül tartó akcióban egy ember éle­tét vesztette, többen pedig megsebesültek. A negyedet két nappal előbb is tűz alá vették, azonban az ENSZ lö­­vedékröppálya-követő radar­jai nem voltak bekapcsolva, így nem lehet pontosan tudni, melyik fél hajtotta végre az akciót. A támadások a Szarajevó környéki nehézfegyvermen­tes övezet létrehozásáról szó­ló ENSZ-határozatok meg­sértését jelentik, azonban a világszervezet egyelőre csak fenyegetőzik a NATO-légi­­csapásokkal. Az ENSZ szemmel látha­tóan igyekszik minél ke­vesebbszer kérni a NATO harci gépeinek támogatását, mivel a helyi parancsnokok attól tartanak, hogy az észak­atlanti szövetség beavatkozá­sa csak tovább rontaná a helyzetet. Az ENSZ-erők eddig négyszer kértek NATO-légi­­csapást, s a gépek valameny­­nyi alkalommal szerb harc­kocsikat támadtak. 1994. NOVEMBER 1. KEDD H­azai _______írek Az agrárágazat támogatása a jövő évben több mint hatmilli­­árd forinttal növekszik —jelen­tette ki Simóka Kálmánné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztatón. □ A Fidesz felszólítja a pénz­ügyminisztert: vonja vissza a társadalombiztosítási kintlevő­ségek szabályozására vonatko­zó előterjesztését. A Fidesz sze­rint ugyanis a javaslatnak az a rossz üzenete van a társadalom felé, hogy megéri az államnak tartozni. □ A kereszténydemokrata Gáspár Miklós indítványa sze­rint, a népszavazást az expóról az önkormányzati választások­kal együtt lehetne lebonyolítani, ha megvan a 100 ezer hitelesí­tett aláírás. A javaslattal a KDNP frakciója is egyetértett. □ Az FKGP parlamenti frak­ciója nem tudja támogatni a szövetkezeti törvény módosítá­sát, még vitára sem tartja alkal­masnak a benyújtott tervezetet, mert nem látja biztosítottnak, hogy egy nyugat-európai szín­vonalú szövetkezésnek teremte­né meg a magyarországi felté­teleit. □ A szocialista frakció nem véglegesítette a képviselői ösz­­szeférhetetlenségről vallott ál­láspontját. A véleménykülönb­ségek pontos feltárására kérdőí­veket osztottak ki a törvényho­zóknak. A képviselők a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ kidolgo­zott elképzelései közül választ­hatják ki, milyen megoldással értenének egyet az egyes kérdé­sekben. □ A kormány a parlament elé terjesztette az 1995. évi költ­ségvetés tervezetét. A javaslat szerint a kiadás főösszege — adósságtörlesztési kiadások nélkül — 1.909,49 milliárd fo­rint. A bevételek 1.626,79 milli­árd forintot tesznek ki. A hiány — szintén adósságtörlesztés nélkül — 282,7 milliárd forintot ér el — tájékoztatta az MTI-t a Pénzügyminisztérium. □ Horn Gyula szerint a mé­diatörvény tervezetét a közi­gazgatási államtitkári értekez­letnek, majd a kormánynak és nem a Koalíciós Egyeztető Ta­nácsnak kell megtárgyalnia. Ezt Pető Iván közölte a hétfői egyeztető ülés után, hozzátéve, hogy az SZDSZ nem ért egyet a kormányfő döntésével. □ Kilépett a Fideszből Sáska Géza, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke, mert nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz, az MDF és a KDNP kö­zös főpolgármester-jelöltet ál­lított. Megalakult a Vas Megyei Kézműves Kamara A tagság kötelező­, díjfizetés jövő­ nyártól P.G. Mint várható volt, Szőnye Jó­zsef 48 éves lakatosipari vállal­kozó lett a tegnap megalakult Vas Megyei Kézműves Kamara elnöke. Megválasztása már csak azért sem okozott meglepetést, mert az általa vezetett ideigle­nes szervezőbizottság egyedül őt jelölte a posztra, más jelöltet a küldöttek sem állítottak. Egyedül az alelnökök szavazó­listára kerülésekor oszlott meg az 51 küldött véleménye. Czirá­­ki János és Gádzsa Jenő jelölő­listára kerülését elvetették, így a két alelnök Horváth Imre és Soós Jenő lett. Mivel a kamarai tagság köte­lező, a kézműves kamarába ha­marosan várhatóan 5500— 5600 iparos fog belépni. Tagdí­jat csak jövő nyártól kell fizetni, ennek mértékéről még viták folynak, az azonban valószínű­nek látszik, hogy az összeg leír­ható lesz majd az adóból. A ka­mara „kamrája” nem lesz üres induláskor, a Signal Biztosító­­társaságtól a jövendőbeli együttműködés reményében há­rommilliót kapott a szervezet, ezzel együtt 6,8 millió forint van a kasszájukban. Egyelőre nem határoztak a főállású titkár személyéről, erről a tizenöt tagú elnökség fog majd dönteni. A kamarának nincs még székhe­lye sem, az elnök azt szeretné, ha az ipartestületek szombathe­lyi, Thököly utcai székházában kapnának helyet. A megye iparosainak többsé­ge a jelek szerint bizakodó a ka­marák jövőbeni tevékenységét illetően. Noha Máthé György, a Szombathelyi Ipartestület elnö­ke figyelmeztetett, nem jó jel, hogy a kamarát erőszakkal, felülről hozták létre, a leendő kamarai tagok többsége hisz abban, hogy a kamarákon keresztül lesz beleszólásuk az őket érintő törvények megalko­tásába.

Next