Vas Népe, 1994. december (39. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

Ma: RTV-tipp Behívják az átvilágítókat Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát meglepte az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bi­zottság soros elnökének a Magyar Hírlap szerdai számában „Már találtak ügynököt a képviselők között” címmel szerdán megjelent nyilatkozata — közölte tegnap Boross Péter elnök a testület zárt ülését követően. A grémium nyilatkozatot fogadott el, amelyben aggályát fejezi ki — az álláspontja szerint — a törvény előírásaival nehezen indo­kolható nyilatkozattal kapcsolatban, és arra kéri az átvilágítást vég­ző három bírát, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság következő heti ülésén a történtekre adjanak magyarázatot. • ☆ A bizottság meghallgatta Stefán Gézának, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetőjének a beszámolóját. A hozzászólók egyet­értettek azzal, hogy a KBH rendkívül fontos feladatokat lát el az or­szág biztonsága és a hadsereg viszonyainak ellenőrzése terén. A bi­zottság úgy látja, hogy a hivatal tevékenységét meg kell erősíteni, és ehhez megfelelő feltételeket kell teremteni. December elseje — AIDS-világnap „A dolog mindenkit fenyeget” Prieger Hazánkban évente mintegy 30—35-tel nő az AIDS-meg­­betegedések száma, és a felmérések tanúsága szerint a feltéte­lezett fertőzöttek már több ezren vannak — hangzott el a mi­nap megtartott AIDS-konferencia megnyitóján. Ma, december elsején, az AIDS világnapján többet hallunk majd e gyógyíthatatlan betegségről, aztán egy évig megint na­gyon keveset. Pedig, ahogy az lapunk 6. oldalán található AIDS-összeállításunkban is olvasható: ha az állam nem csak világnapi megemlékezésekre és esetleges kampányokra köl­tené a pénzt, „akkor tudatosulhatna végre, hogy a dolog igenis mindenkit fenyeget ”. Egy HIV-vírussal fertőzött román kisfiú Osztrák embercsempészek Eljárást indított a Kőszegi Rendőrkapitányság két oszt­rák állampolgár ellen, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy anyagi ellenszol­gáltatás fejében illegálisan juttattak át koszovói albáno­kat Bozsoknál a zöldhatá­ron. Az embercsempészek egy albán férfit, egy nőt és egy gyermeket szállítottak Bozsokra, ahol lovas kato­nák elfogták őket. Az embercsempészéssel alaposan gyanúsítható sze­mélyeket bíróság elé állítot­ták, felfüggesztett szabad­ságvesztést és pénzbünte­tést kaptak, és kiutasították őket Magyarországról. Torlódások várhatók a határátkelőknél Ha EBEÉ, akkor ismét útlevél-pecsételés? Bodorkós­ ­—Milyen szigorítások várhatók a határátkelő­­helyeken? — kérdeztük tegnap Krizsán Attila ez­redest, a határőrség szóvivőjét. — Az utóbbi időben a magyar állampolgárok pusztán az útlevél felmutatásával átléphették az osztrák határt. A jövő hét eleji, budapesti EBE­É- csúcstalálkozó kapcsán visszavontuk ezt a bizal­mi elven alapuló kiléptetési eljárást. Ismét be kell mutatni az útlevelet, és pecsételünk is. Hangsú­lyozom, nem arról van szó, hogy állampolgáraink visszaéltek volna a bizalommal, ez biztonsági in­tézkedés. Az eljárás lassíthatja a határforgalmat. Mivel a hétvégeken — pénteken, szombaton — bevásárlási láz tapasztalható, ezért akár 1 -2 órás torlódásra is számíthatunk. A kishatárátkelőkre ez persze kevésbé áll, hiszen azokat csak a szom­szédos országok polgárai használják, ott tranzit­­forgalom nem bonyolódik. — Úgy hírlik, januártól ennél is nagyobb szi­gorítás várható, különösen az osztrák oldalon. — Erre azt is mondhatnám röviden, hogy az ki­zárólagosan osztrák belügy. Pillanatnyilag a kö­vetkezőket látjuk: az Európai Közösség határa or­szághatárunkig tolódott. Ám a be- és kiléptetés — közúti, légi, vízi — szabályai megegyeznek az 1985. június 15-én Schengenben — mindkét fél által — aláírt szerződésben foglaltakkal. Ez alól sem ők, sem mi nem vonhatjuk ki magunkat. Mi­vel a két állam kapcsolata hagyományosan jó, gondolom, atrocitásoktól januárban sem kell tar­tani. Ám a várakozási idők megnőhetnek. — Miként eddig a salzburgi osztrák—német határon? — így is fogalmazhatunk. A korszerű határát­kelés technikai feltételei ugyanis ma még nem adottak. Véleményem szerint az átmenet akár 2-3 évig is eltarthat. S várhatóan megkérdezi tőlünk az osztrák fél belépéskor, hova is tartunk, mi az úticélunk. Úgy, ahogyan mi is tesszük ezt május­tól az idegenrendészeti törvény alapján. —Ha nincsen nálunk elég valuta, vissza is for­díthatnak bennünket az osztrák oldalról? — Nem. Mert akkor szomszédainknak konkrét valutalimitet kellene rendeletben nyilvánosságra hozniuk. Viszont beléptetésnél három kategóriát különböztetnek meg a már említett schengeni egyezmény értelmében. Akik az Európai Közös­ség polgárai, nyilván könnyebben lépnek be, akik viszont nem tagok, de nem is vízumkötelezettek — ilyenek a magyarok is —, már szigorúbb vizs­gálat alá eshetnek. Hogy milyen lesz a konkrét gyakorlat, azt persze nem tudjuk. Felvetődött no­vemberben, 8-án Bécsben, a Klub Pannónia Egyesület tanácskozásán (az egyesület az oszt­rák—magyar jószomszédi viszony ápolását tartja fő feladatának), hogy az EK-tagság életbe lépésé­vel egy időben valamiféle kedvezményt kaphas­sanak a szomszédos országok állampolgárai, így a magyarok és az osztrákok. Lehet, hogy külön át­­kelősávot nyitnak az osztrákok, de ez ma még tel­jesen fehér folt. A szabályozás konkrét kidolgo­zása — mint már említettem — hosszabb időt vesz igénybe. S végül a harmadik kategóriába azoknak az országoknak az állampolgárait sorolta az egyezmény, amelyek nem tagjai az EK-nak, de vízumkötelezettek. A tranzitforgalom szempont­jából várhatóan ők számíthatnak a legszigorúbb beléptetési eljárásra. Sztrájksorozatra készülnek a vasutasok Treiber M. Figyelmeztető és egész na­pos sztrájkot tartanak decem­berben a vasutasok — jelen­tette be tegnap három legna­gyobb szakszervezetük nevé­ben dr. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. December nyolcadi­­kán reggel öt és hét óra között figyelmeztető­ sztrájk lesz, ti­zenkettedikén este huszonkét órától tizennegyedikén reggel tíz óráig megbénul a vasúti közlekedés Magyarországon. Nem sikerült megállapodni a vasutasoknak a bérkövetelés­ben, a kormányzatot képviselő szakminiszter és a munkáltatók kitartottak a hatszázalékos bér­emelés mellett. Azonban a szak­­szervezetek nem engednek a tízből. Demszky Gábor fővárosi főpolgármester és Lotz Károly miniszter kérését méltányolva, nem a Budapesten a jövő hét elején tartandó EBEÉ idejére tették a tiltakozó megmozdu­lást. A figyelmeztető sztrájk utáni harminchat órás munka­­beszüntetés alatt még a nemzet­közi vonatokat se fogadják. A sztrájk idején az őrzésről, va­gyonvédelemről a vasutasok gondoskodnak. A sztrájkkal ma a kormányülésen is foglalkoz­nak. A vasutas szakszervezetek kilátásba helyezték, ha nem ér­nek célt, jövőre hasonló eszköz­zel folytatják a tiltakozást. Tegnap este fölhívtuk a Vas­utasok Szakszervezetét. Az egyik elnökségi tagtól megtud­tuk, a mostani Kollektív Szerző­dés érvényességét március 31- ig meghosszabbították. A repre­zentatív szakszervezetek és a munkáltató ebben kedden meg­egyezett, ezért a kollektív szer­ződés ügye egyelőre nem szere­pel a sztrájkot kiváltó okok kö­zött. (Korábban igen.) Arra a kérdésre, miért keményítettek be ennyire a szakszervezetek. (Folytatás a 2. oldalon) Elveszíthetjük vonzerőnket? Ha nem tudjuk kihasználni az idegenforgalomban lévő lehető­ségeket, a környező országok is vonzóbbá válhatnak a külföldiek számára — mondta tegnap egy szakmai fórumon Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. Elmondta, beszűkül­tek a pénzügyi lehetőségek: az Idegenforgalmi Alapba a tervezett 2 milliárd helyett valószínűleg csak 1,2 milliárd forint folyik be. A minisztérium átdolgozta az idegenforgalmi koncepciót, kimondva: a vendégforgalom a magyar áruknak is jelentős piacot jelent. T. V. A szombathelyi oladi la­kótelepen az Aranypatak vendéglő­ mellett a kutyasé­táltatók, a korzózni vágyók már nem csodálkoznak azon, ha este egy róka sétál velük szembe. A lakók szerint az állat sze­lídnek látszik, félnek attól, hogy esetleg veszett lehet. Az Arany­patak étterem dolgozója más véleményen van. Elmondása szerint a róka bundája nem volt csapzott és semmilyen jel nem utalt arra, hogy az állat veszett lenne. A minap a Csónakázótó környékén is láttak egy hátsó lábát húzva bandukoló rókát. A járókelők szintén arra gyanak­szanak, hogy az állat nem vélet­lenül volt annyira szelíd. Dr. Gönye Sándor, az Állat­egészségügyi Intézet igazgatója elmondta: a veszettséget egyér­telműen az agyvelő diagnoszti­kai vizsgálatával tudják kimu­tatni. A szemmel látható tüne­tek: szelídség, imbolygó járás, utalhatnak a betegségre. A ve­szett róka nem tisztálkodik, et­től csapzott a bundája. Gyakran megy ember közelébe is, és a tu­datzavara miatt előfordulhat, hogy meg is harapja a simogató kezet. Az Állategészségügyi In­tézet igazgatója felhívta a fi­gyelmet, ha a város területén megpillantunk egy rókát, a ha­tósági orvost, vagy a gyepmes­tert kell értesítenünk. Hozzáfűz­te: a nyugati határszélen hatezer négyzetkilométeren szórtak szét veszettség elleni kapszulá­kat, melyekkel megelőzhető a rókák megbetegedése. Grünczeisz Antal városi gyepmestertől megtudtuk: a Ba­golyvár udvarán tegnap sikerült egy hátsó lábát húzó rókát el­kapniuk. Az állat nem volt vad, nem támadott (ami akár veszett­ségre is utalhat). A gyepmester mégsem tartja valószínűnek, hogy veszett volt. A róka tete­mét az Állategészségügyi Inté­zetben vizsgálják. „Szeretnénk felhívni a lakos­­ság figyelmét:­­ ha bárki lakott területen szokatlanul nyugodtan, passzí­van, félelem nélkül viselkedő vadon élő állatot (róka, őz stb.) észlel, haladéktalanul jelentse be a városi gyepmesternek a 324-351-es telefonszámon, vagy a városi rendőrkapitány­ságon. Munkaidőben a Polgár­­mesteri Hivatalban is lehet je­lezni az észlelt gyanús állatot a 313-550/119-es telefonszámon. Lehetőleg pontos hely és idő­pont megjelölését kérjük a mi­előbbi gyors intézkedés megté­tele érdekében. Fontos figyelmeztetés, hogy az ilyen állat befogása, érintése, a vele való közvetlen kapcso­lat veszélyes lehet, fertőzést okozhat. Ha mégis kapcsolatba kerül valaki ilyen állattal, saját élete védelmében veszettség megelőzésére védőoltást kell, hogy kérjen. Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály ” Lakótelepi rókák Mégis lesz szlovén—magyar vasútvonal? Szenkovits Hagyományosan jó a kapcso­lat Szlovénia és Vas megye kö­zött. Közismert, hogy Szlovénia függetlenségét 1991 nyarán a vasi önkormányzat elnöke is­merte el elsőként, amikor Ma­gyarország akkori kormánya igencsak ódzkodott ezt megten­ni. Az elmúlt négy év kapcsola­tait tekintették át a héten Mura­szombaton. A vasi delegációt dr. Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke vezette. A vendégeket a város polgármes­tere, Andrej Gerencsér köszön­tötte. A tárgyaláson elsősorban a most — kényszerből — „diva­tos” témáról, Ausztria januári, Európai Unió beli tagságából adódó új szlovén és vasi helyzet­ről váltottak szót a felek. Ezt kö­vetően megállapodtak abban, hogy szorosabb kapcsolatokat építenek ki kamaráik között. Szlovén,vasi vegyesvállalatok alakítását is tervbe vették. Szor­galmazzák a központi kormány­zatoknál a szlovén—magyar vasút létrehozását, Muraszom­bat—Bajánsenye—Körmend vonalon. Erről egyébként most készít tanulmánytervet egy an­gol tanácsadó cég. „Hajtották” a két ország — Pártosfalva és Ma­­gyarszombatfa — közötti új ha­tárátkelő létesítésének ügyét is. Gondként vetődött fel, hogy odaát némi csorbát szenvednek a magyar érdekek az összevont közös önkormányzatok nemré­giben történt megalakulása óta. Erről további egyeztetéseket tar­tanak kívánatosnak. A muravidéki magyarságot a jövőben is segíteni szeretnék mind a vasiak, mind a zalaiak, szomszédaink pedig a ha­zánkban élő szlovéneket kíván­ják támogatni. A­z ünnep kellékei, díszek, csontapalok a legna­ttobb választékban

Next