Vas Népe, 1995. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
Vége az „integetés” ellenőrzésnek a határon Megszűnt az úgynevezett „integetés” ellenőrzés a magyar határállomásokon, elsősorban a nemzetközi bűnözés visszaszorítása érdekében. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője tegnap az MTI kérdésére elmondta, hogy valamennyi belépő külföldi állampolgár útlevelét elkérik és abba bepecsételik a belépés napját. A kilépő külföldiek útiokmányát is ellenőrzik annak érdekében, hogy megállapítsák: jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köztársaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgárokat is érinti, azzal a különbséggel, az ő útlevelükbe nem pecsételnek. Az „integetés” a magyarok esetében is megszűnt, mert útlevelüket a határőrök személyazonosítás miatt minden esetben elkérik. XL. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1995. FEBRUÁR 1. Hatékonyság a magánosításban? Az ellenzék később tárgyalná a privatizációs törvényt Egész tegnap délelőttjét a privatizációs stratégia és törvény megtárgyalásának szentelte az Országgyűlés. Még az ebédszünet is megrövidült, és elmaradtak a szokásos sajtótájékoztatók, hogy minden vezérszónok a televízió nyilvánossága előtt mondhassa el véleményét a törvényjavaslatról. Békesi László pénzügyminiszter majdnem egyórás beszédben állt ki a törvényjavaslat legfőbb alapelvei, a privatizáció felgyorsítása, a készpénzes bevételek előtérbe helyezése mellett, rögzítve, hogy a különféle prioritások és szempontok között a hatékonyság növelése játssza a legfőbb szerepet. A javaslat a pénzügyminiszter szerint lehetővé teszi a privatizáció három-négy éven belüli befejezését. A szocialista és a szabaddemokrata vezérszónokok is támogatólag szóltak a törvényjavaslatról, azonban míg Tardos Márton (SZDSZ) szinte teljes egészében változtatás nélkül elfogadhatónak nevezte azt, Karl Imre (MSZP) már több ponton is szükséges módosításokról szólt. Az ellenzéki pártok szinte egyhangúan elutasították a kormány előterjesztését, s habár annak megvitatásától nem zárkóztak el kategorikusan, a későbbi tárgyalást tartanák célszerűnek, hogy egyeztetni lehessen a privatizációs törvényt a modernizációs programmal, illetve a kormány gazdaságpolitikai programjával. Varga Mihály (Fidesz) a költségvetési bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményt úgy összegezte, hogy általános vitára alkalmatlan a javaslat többek között azért, mert olyan pontokat tartalmaz, amelyeket már a kormány sem tart érvényesnek. Szabó Iván (MDF) kifogásolta, hogy a privatizációs törvény és a kormány gazdaságpolitikai elképzelései mögött nincs erkölcsiség, hiányzik a gazdasági és társadalompolitikai jövőkép. Szerinte olyan egységes törvényre lenne szükség, amely az állam teljes vagyonára, így a kincstári vagyonra is kiterjedne. Ha szükséges, • a legjobb is megteszi... Ajtó- és kaputechnika HÖRMANN beltéri és tűzvédelmi ajtók HÖRMANN billenő és szekcionált garázskapuk 42.646,— Ft-tól Garázskapu-mozgatók 43.000,— Ft-tól% BIZTONSÁGTECHNIKAI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT SZAKÜZLET: 9700 SZOMBATHELY, NÁDOR U. 5. TEL.: (94)322-491. RÁDIÓTELEFON: 60/376-810, 60/376-272. SZERDA Még mindig az időt húzza az osztrák vállalkozó Tárgyalás a szombathelyi Főtéri foghíjról Az előző szombathelyi képviselő-testület utolsó ülésén úgy határozott: megteszi a lépéseket a Főtéri foghíj beépítésére 1991-ben kötött előszerződés felbontására. Felhatalmazták a polgármestert, értesítse a város szándékáról az osztrák vállalkozót, Praschl-Bichler urat. Több telefax és üzenetváltás után az osztrák vállalkozó tegnap Szombathelyre érkezett és tárgyalt Wagner András polgármesterrel. B. R. — Hogyan zajlott a tárgyalás? — Ismertettem a beruházóval a szombathelyi közgyűlés határozatát és elétettem egy tervezetet az előszerződés felbontására. Ebben az állt, hogy nincs egymással szemben követelésünk és az előszerződést kölcsönösen felbontjuk. Praschl- Bichler úrnak az volt a válasza, hogy ezt még meg kell beszélnie az ügyvédekkel. Szerintem az ajánlatunk jó és tisztességes. A vállalkozó ugyan pénzt fektetett az ásatásokba, a terület régészeti feltárása megtörtént. Mi viszont azt hozhatnánk fel, mennyi veszteség érte a várost a parkoló használaton kívül helyezése miatt, a terület elmaradt értékesítése, a beruházás halogatása miatt. — Hajlandó a szerződésbontásra az osztrák fél? — Úgy érzékeltem, hogy nem adta fel. Emlegette, milyen cégekkel tárgyalt már, kikkel szeretné elkezdeni a beruhását. — Mivel váltak el? — Azzal, hogy február 20-áig választ kapunk tőle, amely vagy a szerződés felbontásába való beleegyezést tartalmazza, vagy komoly szándékot a beruházás megkezdésére. Ha ez utóbbi mellett dönt, akkor új szerződést kötünk, amelyben pontos határidők és jogérvényes kötelezettségvállalások szerepelnek. Ha az előszerződés felbontásába beleegyezik a vállalkozó, akkor arról tárgyalunk. — Mi a város érdeke? — Az, hogy épüljön már valami a város legértékesebb telkén. Tudomására hoztam Praschl- Bichler úrnak, hogy vannak érdeklődők rajta kívül is. Nincs egyezség turkálóturizmus-ügyben Még nem szállt fel a „fehér füst” a használt cikkek behozatala körül kialakult vámos a környezetvédelmi felügyelő nézeteltérésben. Mint azt korábban megírtuk, a vámosok már a határon kérik a nyugat-európai országok használt cikkeit importálóktól a környezetvédelmi felügyelőség engedélyét. Az idevonatkozó jogszabályt a felügyelőség munkatársai azonban másként értelmezik, szerintük az osztrákok kidobott bútorai, levetett ruhái legfeljebb esztétikailag rombolják a környezetet, ezért ezek behozatalához nem adnak papírt. A. L. A Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági osztályán megtudtuk, nem csillapodtak a kedélyek. A limlom-stop után három héttel is emberek tucatjai hozták a maguk kis ötleteiket, hogyan lehetne kiskaput „ácsolni” a jogszabályok útvesztőiben. Van, aki azt állítja, kint élő rokona szorgalmas munkával gyűjti egybe a használt cikkeket, ő csak fuvarozza az árut. Mások szociális indokok alapján kérnek engedélyt, mert kevéske rokkantnyugdíjukat így egészítik ki. A felügyelőségen azonban esetükben sem tehetnek kivételt. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban székelő a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője, Reiniger Róbert szerint a használt ruha és bútor (amely az import két legfontosabb tétele) esetében nincs szükség az engedélyükre. Roncsautónál, színes tévénél vagy hűtőszekrénynél más a helyzet, hiszen ezekben a környezetre káros anyagok érkezhetnek az országba. A kifejezett hulladékokat pedig szigorú előírások nyomán lehet csak az országba behozni. Például a feldolgozatlan maradékot és a feldolgozás után készült termék felét vissza kell küldeni abba az országba, ahonnan származik. A főfelügyelő elmondta, hogy a limlom-ügyben kísérletek történtek a vámosokkal az egyeztetésre, ám ennek még nincs írásos formája, így továbbra is az első szűrő a határon álló vámos, aki a vámnyilatkozat alapján hozza meg döntését. Bauer Tibor, a rábafüzesi átkelő vámparancsnoka megerősítette, hogy a helyzet változatlan. Minden használt cikk behozatalához (a ruhák és bútorok esetében is) kérik a környezetvédelmi felügyelőség engedélyét. Egyébként január elseje óta elvétve fordul elő használt cikkeket importáló ezen a határszakaszon. Kacsamesék? Csala Péter A bécsi Kurier értesülései szerint Magyarországról radioaktív baromfi került az osztrák piacra. Ez a hír hasonló, mint ami néhány hónapja a fertőzött magyar marhahúsról szólt. A radioaktív mélyhűtött kacsabelsőségre állítólag élelmiszer-ellenőrök bukkantak. Megállapították a tartósítás céljából alkalmazott sugárkezelést, ezt az Osztrák Szövetségi Élelmiszervizsgáló Intézet igazgatója is megerősítette. Eszerint a „Piri” nevű magyar baromfitermék sugárkezelt. A tartósításnak ezt a módját tiltják Ausztriában, bár az ilyen eljárással kezelt termék nem ártalmas az egészségre. A Vas Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző állomás igazgatója, dr. Molnár Rezső valószínűtlennek tartja, hogy radioaktív baromfitermék került volna ki Ausztriába, vagy ilyen terméket árusítanának itthon. Kérésre ellenőrizni fogják a baromfitermékek „sugárzását” is. Erre a sárváriak már fel is kérték őket, mert piacaikat érzékenyen érintené egy Ausztriában kirobbanó hisztériahullám. Egy év alatt hétszáz peres ügy A Szombathelyi Munkaügyi Bíróság tavalyi mérlege • Rekordot döntöttek az F-esek ___________III.___________ Négyszáz, úgynevezett F-kategóriás, a pedagógusok bérbesorolásával összefüggő pert tárgyaltak tavaly a Szombathelyi Munkaügyi Bíróságon. A szám nagyságát azzal lehetne még jobban érzékeltetni, hogy 1993-ban összesen tárgyaltak ennyi ügyet. A tavalyi év a kezdeményezett peres ügyek számát tekintve mindenképpen rekordnak számít: hat híján hétszáz munkaügyi jogvita „peresedett”. Dr. Szőke Zoltán, a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság elnöke másodmagával összesen hatszázhúsz ügyet tárgyalt tavaly, köztük csaknem négyszáz F-kategóriás jogvitában hoztak ítéletet. Emlékezetes, hogy az 1993 decemberi törvénymódosítást követően százszámra fordultak bírósághoz a pedagógusok az országban a besorolásukat sérelmezve, s tavaly kora tavasszal éppen Szombathelyen hozták meg az első F-kategóriás ítéletet, amit később több bírói fórum is precedens értékűnek minősített. Az említett ítéletet azóta a megyei bíróság, később pedig a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta. Dr. Szőke Zoltán szerint a Szombathelyi Munkaügyi Bíróságon hozott elsőfokú ítéletek általában meggyőző erejűek a peres felek számára, erre enged következtetni az a tény, hogy a tavaly tárgyalt F-es ügyeik közül fellebbezés nyomán mindössze 21 folytatódott másodfokon. A sok vitát kiváltó törvénymódosításról a bíró nem nyilvánított véleményt, hiszen — mint mondotta — ez távol áll a jogalkalmazótól. A tapasztalatairól azonban elmondta: az új szabályozás nem abba az irányba hatott, hogy a pedagógusokat a széleskörű és sokirányú szakképesítés megszerzésére ösztönözze. Ugyancsak a tavalyi esztendőben „csapódott le” a bíróságon az egészségügyi dolgozók pótlékát érintő szabályozás, de ez Vasban nem hozott számottevő perkezdeményezést. Van viszont ebben a körben jelenleg is két olyan ügy, amelyben az ítélkezés már régebb óta várat magára: két egészségügyi intézménynél nem kapták meg a szakasszisztensek a veszélyességi pótlékot, s ebből keletkezett jogvita. A bíró ennek részleteiről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A per elhúzódását bizonyos jogszabályok időközbeni módosításával indokolta. A két említett üggyel együtt így is mindössze tíz olyan per szerepel a bíróság nyilvántartásában, amely a beérkeztéstől számított egy éven túl nem zárult ítélettel. Nem vitás, hogy a hétszázhoz képest ez elenyésző mennyiség. Tavaly a pedagógusperek mellett a legnagyobb arányt a munkaviszony megszüntetéséből fakadó jogviták képviselték, számuk elérte a százötvenet. Ez nagyjából megegyezik az előző évek átlagával. S mi várható az idén? Dr. Szőke Zoltán nem hivatalos információi szerint valószínűleg módosítják az új Munka Törvénykönyvét, valamint a közalkalmazotti törvényt. E kettő feltehetően ismét sok jogvitára ad majd alkalmat, így vélhetően nem kell attól tartaniuk a munkaügyi bíróknak, hogy a perek alacsony száma miatt esetleg munka nélkül maradnak. Nyilatkozónk egyébként az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt tartaná ideálisnak, ha a perek száma évente nem haladná meg a négyszázat a Szombathelyi Munkaügyi Bíróságon.