Vas Népe, 1995. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

Vége az „integetés” ellenőrzésnek a határon Megszűnt az úgynevezett „integetés” ellenőrzés a ma­gyar határállomásokon, első­sorban a nemzetközi bűnö­zés visszaszorítása érdeké­ben. Krisán Attila ezredes, a Ha­tárőrség szóvivője tegnap az MTI kérdésére elmondta, hogy valamennyi belépő kül­földi állampolgár útlevelét el­kérik és abba bepecsételik a belépés napját. A kilépő kül­földiek útiokmányát is ellen­őrzik annak érdekében, hogy megállapítsák: jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köz­társaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgárokat is érinti, azzal a különbséggel, az ő útlevelükbe nem pecsé­telnek. Az „integetés” a ma­gyarok esetében is meg­szűnt, mert útlevelüket a ha­tárőrök személyazonosítás miatt minden esetben elkérik.­ ­ XL. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1995. FEBRUÁR 1. Hatékonyság a magánosításban? Az ellenzék később tárgyalná a privatizációs törvényt Egész tegnap délelőttjét a privatizációs stratégia és törvény megtárgyalásának szentelte az Országgyűlés. Még az ebéd­szünet is megrövidült, és elmaradtak a szokásos sajtótájékoz­tatók, hogy minden vezérszónok a televízió nyilvánossága előtt mondhassa el véleményét a törvényjavaslatról. Békesi László pénzügymi­niszter majdnem egyórás be­szédben állt ki a törvényjavaslat legfőbb alapelvei, a privatizáció felgyorsítása, a készpénzes be­vételek előtérbe helyezése mel­lett, rögzítve, hogy a különféle prioritások és szempontok kö­zött a hatékonyság növelése játssza a legfőbb szerepet. A ja­vaslat a pénzügyminiszter sze­­rint­ lehetővé teszi a privatizáció három-négy éven belüli befeje­zését. A szocialista és a szabad­­demokrata vezérszónokok is tá­­mogatólag szóltak a törvényja­vaslatról, azonban míg Tardos Márton (SZDSZ) szinte teljes egészében változtatás nélkül el­fogadhatónak nevezte azt, Karl Imre (MSZP) már több ponton is szükséges módosításokról szólt. Az ellenzéki pártok szinte egyhangúan elutasították a kor­mány előterjesztését, s habár annak megvitatásától nem zár­kóztak el kategorikusan, a ké­sőbbi tárgyalást tartanák célsze­rűnek, hogy egyeztetni lehessen a privatizációs törvényt a mo­dernizációs programmal, illetve a kormány gazdaságpolitikai programjával. Varga Mihály (Fidesz) a költségvetési bizottságban megfogalmazott kisebbségi vé­leményt úgy összegezte, hogy általános vitára alkalmatlan a javaslat többek között azért, mert olyan pontokat tartalmaz, amelyeket már a kormány sem tart érvényesnek. Szabó Iván (MDF) kifogásolta, hogy a pri­vatizációs törvény és a kormány gazdaságpolitikai elképzelései mögött nincs erkölcsiség, hi­ányzik a gazdasági és társada­lompolitikai jövőkép. Szerinte olyan egységes törvényre lenne szükség, amely az állam teljes vagyonára, így a kincstári va­gyonra is kiterjedne. Ha szükséges, • a legjobb is megteszi... Ajtó- és kaputechnika HÖRMANN beltéri és tűzvédelmi ajtók HÖRMANN billenő és szekcionált garázskapuk 42.646,— Ft-tól Garázskapu-mozgatók 43.000,— Ft-tól% BIZTONSÁGTECHNIKAI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT SZAKÜZLET: 9700 SZOMBATHELY, NÁDOR U. 5. TEL.: (94)322-491. RÁDIÓTELEFON: 60/376-810, 60/376-272. SZERDA Még mindig az időt húzza az osztrák vállalkozó Tárgyalás a szombathelyi Főtéri foghíjról Az előző szombathelyi képviselő-testület utolsó ülésén úgy határozott: megteszi a lépéseket a Főtéri foghíj beépítésére 1991-ben kötött előszerződés felbontására. Felhatalmazták a polgármestert, érte­sítse a város szándékáról az osztrák vállalkozót, Praschl-Bichler urat. Több telefax és üzenetváltás után az osztrák vállalkozó tegnap Szombathelyre érkezett és tárgyalt Wagner András polgármesterrel. B. R. — Hogyan zajlott a tárgyalás? — Ismertettem a beruházóval a szombathelyi közgyűlés határozatát és elétettem egy tervezetet az előszerződés felbontására. Ebben az állt, hogy nincs egymással szemben követelésünk és az elő­szerződést kölcsönösen felbontjuk. Praschl- Bichler úrnak az volt a válasza, hogy ezt még meg kell beszélnie az ügyvédekkel. Szerintem az aján­latunk jó és tisztességes. A vállalkozó ugyan pénzt fektetett az ásatásokba, a terület régészeti feltárása megtörtént. Mi viszont azt hozhatnánk fel, mennyi veszteség érte a várost a parkoló hasz­nálaton kívül helyezése miatt, a terület elmaradt értékesítése, a beruházás halogatása miatt. — Hajlandó a szerződésbontásra az osztrák fél? — Úgy érzékeltem, hogy nem adta fel. Emle­gette, milyen cégekkel tárgyalt már, kikkel sze­retné elkezdeni a beruhását. — Mivel váltak el? — Azzal, hogy február 20-áig választ kapunk tőle, amely vagy a szerződés felbontásába való beleegyezést tartalmazza, vagy komoly szándé­kot a beruházás megkezdésére. Ha ez utóbbi mel­lett dönt, akkor új szerződést kötünk, amelyben pontos határidők és jogérvényes kötelezettség­vállalások szerepelnek. Ha az előszerződés fel­bontásába beleegyezik a vállalkozó, akkor arról tárgyalunk. — Mi a város érdeke? — Az, hogy épüljön már valami a város leg­értékesebb telkén. Tudomására hoztam Praschl- Bichler úrnak, hogy vannak érdeklődők rajta kívül is. Nincs egyezség turkálóturizmus-ügyben Még nem szállt fel a „fehér füst” a használt cikkek behozatala körül kialakult vámos a környezetvédelmi felügyelő nézeteltérésben. Mint azt korábban megírtuk, a vámosok már a határon kérik a nyugat-eu­rópai országok használt cikkeit importálóktól a környezetvédelmi felügyelőség engedélyét. Az idevonatkozó jogszabályt a felügyelő­ség munkatársai azonban másként értelmezik, szerintük az osztrá­kok kidobott bútorai, levetett ruhái legfeljebb esztétikailag rombol­ják a környezetet, ezért ezek behozatalához nem adnak papírt. A. L. A Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági osztályán megtudtuk, nem csillapodtak a kedélyek. A limlom-stop után három héttel is emberek tucatjai hozták a maguk kis ötleteiket, hogyan lehetne kiskaput „ácsolni” a jogszabá­lyok útvesztőiben. Van, aki azt állítja, kint élő rokona szorgal­mas munkával gyűjti egybe a használt cikkeket, ő csak fuva­rozza az árut. Mások szociális indokok alapján kérnek enge­délyt, mert kevéske rokkant­nyugdíjukat így egészítik ki. A felügyelőségen azonban esetük­ben sem tehetnek kivételt. A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztériumban székelő a Környezetvédelmi Fő­felügyelőség vezetője, Reiniger Róbert szerint a használt ruha és bútor (amely az import két leg­fontosabb tétele) esetében nincs szükség az engedélyükre. Roncsautónál, színes tévénél vagy hűtőszekrénynél más a helyzet, hiszen ezekben a kör­nyezetre káros anyagok érkez­hetnek az országba. A kifejezett hulladékokat pedig szigorú előí­rások nyomán lehet csak az or­szágba behozni. Például a feldol­gozatlan maradékot és a feldol­gozás után készült termék felét vissza kell küldeni abba az or­szágba, ahonnan származik. A főfelügyelő elmondta, hogy a limlom-ügyben kísérletek tör­téntek a vámosokkal az egyezte­tésre, ám ennek még nincs írásos formája, így továbbra is az első szűrő a határon álló vámos, aki a vámnyilatkozat alapján hozza meg döntését. Bauer Tibor, a rábafüzesi át­kelő vámparancsnoka megerősí­tette, hogy a helyzet változatlan. Minden használt cikk behozata­lához (a ruhák és bútorok eseté­ben is) kérik a környezetvédelmi felügyelőség engedélyét. Egyébként január elseje óta el­vétve fordul elő használt cikke­ket importáló ezen a határszaka­szon. Kacsamesék? Csala Péter A bécsi Kurier értesülé­sei szerint Magyarország­ról radioaktív baromfi ke­rült az osztrák piacra. Ez a hír hasonló, mint ami né­hány hónapja a fertőzött magyar marhahúsról szólt. A radioaktív mélyhűtött ka­csabelsőségre állítólag élelmiszer-ellenőrök buk­kantak. Megállapították a tartósítás céljából alkalma­zott sugárkezelést, ezt az Osztrák Szövetségi Élelmi­szervizsgáló Intézet igaz­gatója is megerősítette. Eszerint a „Piri” nevű ma­gyar baromfitermék sugár­kezelt. A tartósításnak ezt a módját tiltják Ausztriában, bár az ilyen eljárással ke­zelt termék nem ártalmas az egészségre. A Vas Megyei Állat­egészségügyi és Élelmi­szerellenőrző állomás igaz­gatója, dr. Molnár Rezső valószínűtlennek tartja, hogy radioaktív baromfiter­mék került volna ki Ausztri­ába, vagy ilyen terméket árusítanának itthon. Kérés­re ellenőrizni fogják a ba­romfitermékek „sugárzá­sát” is. Erre a sárváriak már fel is kérték őket, mert pi­acaikat érzékenyen érinte­né egy Ausztriában kirob­banó hisztériahullám. Egy év alatt hétszáz peres ügy A Szombathelyi Munkaügyi Bíróság tavalyi mérlege • Rekordot döntöttek az F-esek ___________III.___________ Négyszáz, úgynevezett F-kategóriás, a peda­gógusok bérbesorolásával összefüggő pert tár­gyaltak tavaly a Szombathelyi Munkaügyi Bí­róságon. A szám nagyságát azzal lehetne még jobban érzékeltetni, hogy 1993-ban összesen tárgyaltak ennyi ügyet. A tavalyi év a kezde­ményezett peres ügyek számát tekintve min­denképpen rekordnak számít: hat híján hét­száz munkaügyi jogvita „peresedett”. Dr. Szőke Zoltán, a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság elnöke másodmagával összesen hatszáz­­húsz ügyet tárgyalt tavaly, köztük csaknem négy­száz F-kategóriás jogvitában hoztak ítéletet. Em­lékezetes, hogy az 1993 decemberi törvénymódo­sítást követően százszámra fordultak bírósághoz a pedagógusok az országban a besorolásukat sé­relmezve, s tavaly kora tavasszal éppen Szombat­helyen hozták meg az első F-kategóriás ítéletet, amit később több bírói fórum is precedens értékű­nek minősített. Az említett ítéletet azóta a megyei bíróság, később pedig a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta. Dr. Szőke Zoltán szerint a Szombathelyi Mun­kaügyi Bíróságon hozott elsőfokú ítéletek általá­ban meggyőző erejűek a peres felek számára, erre enged következtetni az a tény, hogy a tavaly tár­gyalt F-es ügyeik közül fellebbezés nyomán mindössze 21 folytatódott másodfokon. A sok vi­tát kiváltó törvénymódosításról a bíró nem nyil­vánított véleményt, hiszen — mint mondotta — ez távol áll a jogalkalmazótól. A tapasztalatairól azonban elmondta: az új szabályozás nem abba az irányba hatott, hogy a pedagógusokat a széleskö­rű és sokirányú szakképesítés megszerzésére ösz­tönözze. Ugyancsak a tavalyi esztendőben „csapódott le” a bíróságon az egészségügyi dolgozók pótlé­kát érintő szabályozás, de ez Vasban nem hozott számottevő perkezdeményezést. Van viszont eb­ben a körben jelenleg is két olyan ügy, amelyben az ítélkezés már régebb óta várat magára: két egészségügyi intézménynél nem kapták meg a szakasszisztensek a veszélyességi pótlékot, s eb­ből keletkezett jogvita. A bíró ennek részleteiről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A per elhúzódá­sát bizonyos jogszabályok időközbeni módosítá­sával indokolta. A két említett üggyel együtt így is mindössze tíz olyan per szerepel a bíróság nyil­vántartásában, amely a beérkeztéstől számított egy éven túl nem zárult ítélettel. Nem vitás, hogy a hétszázhoz képest ez elenyésző mennyiség. Tavaly a pedagógusperek mellett a legnagyobb arányt a munkaviszony megszüntetéséből fakadó jogviták képviselték, számuk elérte a százötve­net. Ez nagyjából megegyezik az előző évek átla­gával. S mi várható az idén? Dr. Szőke Zoltán nem hi­vatalos információi szerint valószínűleg módosít­ják az új Munka Törvénykönyvét, valamint a köz­alkalmazotti törvényt. E kettő feltehetően ismét sok jogvitára ad majd alkalmat, így vélhetően nem kell attól tartaniuk a munkaügyi bíróknak, hogy a perek alacsony száma miatt esetleg munka nélkül maradnak. Nyilatkozónk egyébként az el­múlt évek tapasztalatai alapján azt tartaná ideális­nak, ha a perek száma évente nem haladná meg a négyszázat a Szombathelyi Munkaügyi Bírósá­gon.

Next