Vas Népe, 1996. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
1996. JANUÁR 2. KEDD Szerkesztőség: Szombathely, Széll Kálmán u. 40. Tel.: 312- 232, 312-895, 312-843, 316- 828, 324-076. Telex: 37361. Fax: 311-524. Reklámiroda: Szombathely, Berzsenyi tér 2. Tel.: 330-783, fax: 312-393. Előfizethető: a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és kézbesítőinél. Szombathely, Széll Kálmán u. 40. Tel.: 320-979. IDŐJÁRÁS Derűre ború . A szilveszteri derű után az időjárás borút ígér, szelet, helyenként havazást. További részletek a 12. oldalon olvashatók. KÖRKÉP A helyi adókról Vasváron újévi drágulás várható. Emelkedik a gépjárművek súlyadója, a vállalkozók és magánszemélyek kommunális adója. Szentgotthárdon viszont nem emelt adókat a helyi képviselő-testület. Minderről a 4. oldalon számolunk be. FÓKUSZ Az első nap Hogy vészelték át a szilvesztert azok, akik nem tudtak mulatozni, mert másnap nem pihenés, hanem ugyanolyan dolgos hétköznap várt rájuk, mint a többi? Hogy megy a munka január elsején? Erről szól képes riportunk az 5. oldalon. KULTÚRA Cipő kismadara Nagy szakértők próbálták már megfejteni, mi lehet a Republic titka, miért kíváncsiak ennyien rájuk. Cipőék sikeres szombathelyi koncertje után néhány idevágó gondolatot olvashatnak a 7. oldalon „Erre szállt a kismadár” címmel. GAZDASÁG Foglalkoztatás Az idén mintegy 257 millió forint lesz Vas megye foglalkoztatási alapja. A megyei munkaügyi tanács legutóbbi ülésén határozott a keret felosztásáról. Legtöbbet a közhasznú foglalkoztatásra, bértámogatásra fordítanak majd. (6. oldal) SPORT Kosárgála Budapesten a Körcsarnokban telt ház fogadta a kosárgálán a Kelet—Nyugat összecsapást. A körmendiek ott voltak, de a Falco légiósa, Pavlovics nem. Cikk all. oldalon. Napilap ,ára: 19,80 Forint 41. évfolyam 1.szám Jelesre vizsgázott az ország Göncz Árpád újévi köszöntője Göncz Árpád köztársasági elnök újévi köszöntőjében egyebek között szólt az ország múlt év eleji katasztrofális helyzetéről, a kényszerlépések hatásairól, s kiemelte a magyar társadalom áldozatkészségét. Az alábbiakban a köszöntő szövegét olvashatják. Az év fordulója a számvetés ideje. Kivált ma, amikor ünnepre, honfoglalásunk ezerszázadik évfordulójának ünnepére készülünk. Szerényen és hívság nélkül. Ahogyan napjainkhoz illik, múltunkat vállalva, de őszintén szembenézve önmagunkkal. E történelmi évforduló jó alkalom, hogy számba vegyük: mi az, ami magyarrá tesz, ami nélkül nem lennénk önmagunk, s mi az a terhes hagyomány, amit talán sajnálunk elvetni, mégis okosabb hátrahagynunk. S ha a múltat utólag megváltoztatni nem áll is módunkban, merjük kimondani, mikor, hol és miért tértünk le a helyes történelmi útról, s hogy az úttévesztésért az ország — a nemzet egésze — mekkora árat fizetett. Csak így, a múlt és jelen valóságának ismeretében tudjuk kijelölni a jövőben rejlő, de elérhető közös célt és az odavezető utat. Amit akár áldozatok árán is készek vagyunk végigjárni. Növekvő állami terhek A múlt, a jelen és a jövő szakadatlan időfolyam, még ha a sodra olykor fölfoghatatlanul meggyorsul is. Mint az elmúlt esztendőkben. Tudjuk: a Szovjetunió összeomlása — önrendelkezésünk és szabadságunk visszanyerésének történelmi forrása—egyben piacaink jórészének elvesztését, piacváltást, korszerűtlen iparunk versenyképességének csökkenését jelentette. Termelésünk öt év alatt majd negyven százalékkal esett vissza, s drámai módon megnőtt a munkanélküliek és eltartottak száma. Mezőgazdaságunk szétzilálódott, iparunk gyökeres szerkezetváltásra szorul. Már a rendszerváltásnak jelentős adósságteherrel vágtunk neki— azóta az állam terhei csak nőttek, s a termelés folyamatos csökkenése mellett ezeket újabb és újabb hitelekből volt kénytelen fedezni. Tavaly tavasszal kis híján ránkszakadt a gazdaság adósságteher alatt megroppant épülete. Az összeomlás küszöbén Az összeomlás küszöbén, a világgazdaság bizalmát elveszítve szinte egyik napról a másikra eldugult a hazánkba irányuló tőkeáramlás, zökkenve elakadt a magánosítás. De hoszszú évek késlekedése után — Istennek hála, még éppen hogy időben — sikerült megfékeznünk e gazdaságilag máris egy vesztes háborúval felérő folyamatot. Ám annak az árát, hogy a világgazdasághoz ezer szállal kötődő zsenge piacgazdaságunk visszaszerezze és megőrizze életképességét, s hogy mindannyian — ismétlem: mindanynyian együtt — megússzuk a legrosszabbat — ma száz és százezrek nyögik. Mindenekelőtt a szegények, a szegényedő középrétegek. Az alkalmazkodás kényszere Érthető hát, ha az ország felhördült fájdalmában, s csak most kezd ráocsúdni a keserve valós okaira. Az alkalmazkodás kényszerére. Hadd valljam be. (Folytatás a 2. oldalon) Csendes szombathelyi óévbúcsúztató • Kaiser Hófehér takaróba burkolózott a város az év utolsó napjának tiszteletére. Durrantak a pezsgők, szóltak a trombiták és sajnos robbantak a petárdák is Szombathelyen szilveszter éjszaka. Egy taxis úgy látja, az idei óévbúcsúztató csendesebb volt mint máskor, s a rendőrségi jelentés szerint is mindössze egy ittas vezetőt kaptak el vasárnap este. Igaz, őt egymás után kétszer. Éjfél után színes konfettiket, szalagokat dobáló jókedvű társaságok lepték el az utcákat. Tamás a Váci utcában hibátlan mérlegállással bizonyítja, hogy nem árthat meg neki néhány pohár pezsgő. Szerinte a szilveszter elképzelhetetlen finom ital, jó zene és csinos lányok nélkül. Eddig házibuliban volt, de mivel ott nem voltak egyedülálló lányok, úgy döntött felkeres egy nyilvános szórakozóhelyet, s ott próbál szerencsét. A Rohonci úton Újpest-drukkerek kedvenc csapatuk nevét skandálják. Ez nem tetszik mindenkinek. Az egyik tízemeletes házból néhány sörösüveg ér földet. Sze(Folytatás a 4. oldalon) Kezében robbant a petárda Súlyos szemsérüléssel a pécsi kórházba szállították a mentők azt a fiatalembert, aki éppen kutyáját sétáltatta, amikor az állat elé egy petárdát dobtak. Még a robbanás előtt fel akarta venni, nehogy kutyája megijedjen. Szerencsétlenségére a petárda a kezében felrobbant, mielőtt eldobhatta volna. Keze súlyos égési sérüléseket szenvedett, a robbanás ereje pedig megrepesztette egyik szemgolyóját. Kényszerleszállás a kertben A rossz idő miatt Beke Tibor kaposvári kerjében landolt a képen látható amerikai helikopter Szombathely, Söptei út külső 8—10. Tel.: 94/325-116,06/60/375-877. Továbbra is kedvezményesen árusítjuk a panírozott és berl halat. A Standard szerint a merénylő nőgyűlölő Osztrák lapok véleménye a Kőszegre címzett levélbombáról Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a Grazban felrobbant levélbombának kőszegi címzettje volt. A magyar hatóságok nem kívántak részletes információkkal szolgálni az ügyben, sőt a belügyminiszter is meglehetősen talányosan nyilatkozott a televízióban a magyar szálakat firtató kérdésekre. Most viszont kiderült, két hete közösen nyomoznak a magyar és az osztrák hatóságok annak a felrobbant levélbombának az ügyében, amelyről kiderült, hogy egy kőszegi társkereső irodának szánták készítői, így értesült a Kurier című osztrák bulvárlap, amely szombati számában azt is megírja: a nyomozók szerint elképzelhető, hogy a robbanó küldemény feladója maga is „kuncsaft” volt a kőszegi irodában, s onnan tudta a 9731-es postafiókszámot. A magyar cég egyébként elsősorban stájerországi lapokban hirdetett. Most megpróbálnak találni egy olyan nőt, aki levelezett a bombák készítőjével. A Kurier, valamint a Standard című tekintélyes osztrák lap is arra emlékeztet szombati számában, hogy júniusban is egy kelet-európai lányokat közvetítő iroda magyar tulajdonosnője kapott Linzben levélbombát. Ebből a Standard arra következtet, hogy a bomba készítője nemcsak kapcsolatban állhatott ilyen társkereső cégekkel, hanem nőgyűlölő is, hiszen a levélbombák több mint a felének a címzettjei nők voltak. A Standard szerint a merénylők stratégiája egyértelmű: vagy külföldieket céloznak meg, vagy olyanok ellen lépnek fel, akik támogatják a külföldieket, illetve elősegítik a „fajok keveredését”. A Kurier ismerteti egy tiroli professzor elméletét , amelyet aztán ő maga is kétségbe von. Eszerint az egyik korábbi levélbombán talált megjelölés arra utalhat, hogy a feladó német. A professzor szerint tudniillik Németországban jelölik úgy az okleveles közgazdákat, hogy Dipl.Kfm., egy osztrák ezt úgy írná, hogy Dkfm.. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az ötvenes években az osztrák reálgimnáziumokban ezt a német rövidítésformát tanították. A Standard megszólaltatja Robert Sturmot, az osztrák Belügyminisztériumban a levélbomba-merényletek nyomozásával megbízott mintegy százfős egység vezetőjét. A főfelügyelő kifejti: 1995 nagyon rossz év volt, hiszen nem találták meg az év eleji oberwarti (felsőőri) csőbombamerénylet elkövetőit (ennek négy roma férfi esett áldozatul), s az idei három levélbomba-merénylet ügyében is sötétben tapogatóznak a hatóságok. Robert Sturm szerint nem jók a jövő évi kilátások sem, hiszen még mindig nincsenek meg a tettesek.