Vas Népe, 1996. december (41. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

1996. december 31. KEDD A napokban olyan cikkek, il­letőleg információk jelentek meg a sajtóban, amelyek bizony­talanságot okozhatnak a nyug­díjba vonulók körében. Az Or­szágos Nyugdíjbiztosítási Fő­­igazgatóság (ONYF) ezzel kap­csolatos, hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint sajnálatos, hogy a munkáltatók jelentős része mindeddig nem tett eleget a törvényben előírt — az 1988. január 1. és 1992. febru­ár 29. közötti időszakra szóló — adatszolgáltatási kötelezettségé­nek, sőt még nem is jelentkezett az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, de ez nem je­lenti azt, hogy egymillió ember nyugdíja veszélyben forog. Az viszont kétségtelen, hogy az em­lített időszakra szóló kereseti adatok közlésének elmulasztása gondokat okozhat a nyugdíjak megállapításánál. A majdani nyugdíjasok esetében előállhat az a helyzet, hogy a kereseti ada­tokat a későbbiekben kell majd beszerezni, illetőleg ha ez nem vezet eredményre akkor — a szükséges adatok hiányában — nem lehet a biztosított által tény­legesen elért keresetet figyelem­be venni a nyugdíj megállapítá­sánál. Ez akkor is hátrányt jelent­het, ha egyébként az 1988 utáni vagy esetleg előtti tényleges ke­resetek képezik a nyugdíj alapját — állapítja meg a közlemény. Az ONYF illetékese leszögezte: a nyugdíjbiztosítási igazgatósá­gok 1996. júniustól folyamato­san tájékoztatták a munkáltató­kat adatszolgáltatási kötelezett­ségükről, sőt a Társadalom­­biztosítási Közlönyben külön tá­jékoztatót is közreadtak. A tör­vényi előírások szerint 1996. de­cember 31 -én lejár ugyan a mun­káltatók adatszolgáltatási kötele­zettségének határideje, az ONYF­K engedélye alapján azonban az adatszolgáltatás 1997. június 30- áig még teljesíthető. Az Orszá­gos Nyugdíjbiztosítási Főigaz­gatóság mindezek figyelembe­vételével nyomatékosan kéri az adatokkal még tartozó munkál­tatókat, hogy dolgozóik érdeké­ben mielőbb keressék fel az ille­tékes nyugdíjbiztosítási igazga­tóságokat, és közöljék a kereseti adatokat.­ ­ Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közleménye Az MDF is rendet teremtene Lezsák Sándor, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke levelet írt Horn Gyulának, amelyben arra kéri a miniszterelnököt, hogy vizsgálja felül a titkosító döntéseket. Az MDF elnöke szerint ugyanis a közvélemény jelentős részében szokatlanul erős visszhangot és felháboro­dást váltott ki az orosz állam­­adóssággal és a kecskeméti MiG repülőgépbotránnyal kap­csolatos, 80 esztendőre szóló miniszteri titkosítás ügye. A le­velet Lezsák Sándor hétfőn az MDF-székházban tartott sajtó­­tájékoztatón ismertette. Az MDF elnöke arról is szólt, hogy bár mindkét titkosítás a törvény szerint történt, a közvé­leményben mégis azt a képzetet kelti, hogy a két ügy kapcsolatba hozható a titkosítást elrendelő kormányzati hatalommal, pár­tokkal. Megfogalmazása szerint az erősödő gyanakvás pedig to­vább rombolja a politika, a poli­tikusok hitelét, és gyöngíti a fe­ketegazdaság és a korrupció el­leni küzdelem esélyeit. Az általános politikai helyze­tet értékelve Lezsák Sándor ki­fejtette azt a véleményét, hogy a rendszerváltás óta eltelt idősza­kot tekintve a magyar társada­lom 1996-ban mélypontra süly­­lyedt. A valóság rendre ellent­mondott a kormány ígéreteinek, egyre nagyobb a szegénység és egyre nagyobb a távolság a vé­kony gazdagodó réteg és az or­szág lakossága között. A pártel­nök szerint az MDF-nek ilyen körülmények között az ország érdekében kell mozgósítania erejét, és olyan együttműködés­re kell törekednie mind az ellen­zéki pártokkal, mind pedig a ci­vil szervezetekkel, hogy arra tá­maszkodva hitelesen és hatéko­nyan lehessen rendet teremteni, és elindítani a felemelkedést. Lezsák Sándor végezetül ki­jelentette: van esély arra, hogy 1997-től egy új MDF jelenjék meg, miután a pártból elmentek azok, akik elsősorban hatalmi pozíciókat akartak maguknak teremteni. A Magyar Demokra­ta Néppártra utalva Lezsák Sándor megállapította: az MDF-nek és az ellenzéki össze­fogásnak sokat ártott az a nega­tív kampány, amit az MDNP folytatott, és ezt az MDF a jövő­ben nem hajlandó elviselni. Átszervezik a Forgács László országos rendőrfőkapitány kedden nyújt­ja át Kuncze Gábor belügymi­niszternek az Országos Rendőr­főkapitányság átszervezéséről készített előterjesztését. Az új főkapitánynak mindössze egy hónapja volt a dokumentum ki­dolgozására. Annak sorsáról ha­marosan döntés is várható, mert rendőrséget a belügyminiszter nem kíván­ja bizonytalanságban tartani a rendőrséget. A rendőrség illetékese hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy az előterjesztésben szereplő javas­latok szerint a jövőben erősödne az ORFK ellenőrző szerepe, mi­közben mintegy 200-zal csök­kenne a központ létszáma. Ter­vezik többek között a gazdasági igazgatóság átszervezését, illet­ve a megyei rendőr-főkapitány­ságok önállóságának növelését. Ez elsősorban a gazdálkodási te­rületet érintené. A rendőrségen belüli korrupció visszaszorítá­sában pedig növekedne a veze­tők felelőssége. Hamarosan személyi dönté­sek is várhatók, mert jelenleg több megyei főkapitányi poszt is betöltetlen. Osztrák segítség bajba jutott magyar gyermekeknek Dobák Attila tízéves magyar kisfiú mosolygós képével a cím­lapon jelent meg a Neue Kronen Zeitung című osztrák bulvárlap tegnapi száma. A gyerek Karin­­tiában a szüleivel téli vakációjá­nak első napját töltötte, amikor sötétedés előtt letévedt a sípá­lyáról. A karintiai Spittal an der Drau városának közelében a 2142 méter magas Goldeck­­hegyre közlekedő kabinos kö­télvasút vezetője délután fél öt­kor az utolsó hegymenet közben segélykiáltást vélt hallani az er­dőből. Visszafelé nagyon fi­gyelmesen tanulmányozta az alatta lévő terepet, de nem látott semmit. A dolog azonban nem hagyta nyugodni, s ezért újra felment a hegyre. Ekkor meg­hallotta, hogy egy gyerek kia­bál, akit aztán meg is látott. A gondola vezetője azonnal értesí­tette a hegyi mentőket, s addig — 100 méter magasságból — arra biztatta a tízéves fiút, hogy a mínusz 18 fokos hidegben ug­ráljon, mozogjon, amíg meg nem érkeznek a mentők, akik a fiút hamarosan felhúzták a ka­binba. ### Ingyen operálták meg Rainer Kotz és kollégái a bécsi Általá­nos Kórházban (AKH) Kossuth Klaudia 17 éves miskolci lányt a napokban, s ezenkívül is az ere­detileg 800 ezer schillinges ár­­kalkulációt különböző árenged­ményekkel egyharmadára mér­sékelte a legnagyobb bécsi kór­ház. Klaudia, aki korábban a balettiskola növendéke volt, s né­ha még divatbemutatókon is fel­lépett, egy iskolai baleset után kapott csontrákot, s a magyar or­vosok csak a lába csonkolásával tudták volna meghosszabbítani életét. A szülei diagnózist kértek a bécsi kórháztól, de nagyon el­keseredtek, amikor megtudták, hogy mennyibe kerül a műtét. A bécsi Rudolf Alapítvány magyar származású sebészének, Georg Platty főorvosnak a közvetítésé­vel kaptak segítséget az AKH- ban. A Kurier osztrák bulvárlap hétfői beszámolója szerint Klau­dia jobban van. KRÓNIKA A Matáv 1997-es telefondíjai Az előfizetési díjakat átlago­san 27,6, a beszélgetési díjakat pedig 16 százalékkal emeli a Matáv január elsejétől. A tari­faemelést impulzusdíj-növeke­­déssel és impulzusidő-változá­sokkal oldják meg. Eszerint egy impulzus díja az előfizetőknek 11,25 forint, a kártyás nyilvános állomásról beszélőknek 15, az érmés telefont használóknak pedig 20 forint lesz. Az előfi­zetési díj egyéni főállomás ese­tében 1200, egyéni ikervonal­nál 650, üzleti főállomásnál 1312,50, üzleti ikervonal eseté­ben pedig 875 forint lesz. A fel­sorolt díjak az áfát tartalmaz­zák. A közlemény szerint a lakos­sági előfizetési díjak 180 forint értékű beszélgetés díját is tartal­mazzák. Ezt a kedvezményt a Matáv helyi, belföldi és nem­zetközi irányú beszélgetések esetében nyújtja. A beszélgeté­sek ára a helyi hívások esetében nagyobb, a távolsági és nemzet­közi hívásoknál kisebb mérték­ben nőnek. A nemzetközi zó­náknál végrehajtott átsorolás következtében 18 ország ala­csonyabb díjkategóriába került. Olcsóbban lehet majd telefonál­ni például Japánba, Mexikóba, Brazíliába, Dél-Afrikába és Ko­reába. Az 50 egységes telefonkár­tya változatlanul 750, a 120 egységes 1600 forintba fog ke­rülni. A 120 egységes kártya árából a Matáv 200 forint ked­vezményt ad. A Matáv Rt. hálózatából a mobil szolgáltatók hálózatába irányuló hívások ára munkana­pokon reggel hét és este hat óra között a Pannon esetében 49 fo­­rint/perc, a nap más időszakai­ban 31,70 forint/perc lesz. A Westel 900-nál az említett idő­szakban 47,70 forint/perc, azon kívül 30,90 forint/perc, a Wes­tel 450 esetében ugyancsak 47,70 forint/perc, illetve 30,90 forint/perc lesz. Az előfizetők januári szám­lája az új előfizetési díjakat 1997-es áron, a decemberi be­szélgetések árát 1996-os áron fogja tartalmazni. A díjváltozá­sokról az előfizetők a februári számlával kapnak tájékoztatást. n­­ . _________ Európai zimankótérkép Eddig hetvenkét áldozata van a kemény télnek A csikorgó fagyban Európá­ban hétfőig 72 ember halt meg. A CNN amerikai hírteleví­ziónak a Reuterra hivatkozó je­lentése szerint a hideg eddig 22 halálos áldozatot követelt Ro­mániában és 13-at Bulgáriában. Legtöbbjük hajléktalan, illetve idős ember volt. 16-an fagytak meg Lengyelországban, ahol a hőmérséklet helyenként mínusz 37 fokra süllyedt. Franciaor­szágban 10-en fagytak meg. Megfagyott egy 51 éves nő Bécs külvárosában. Vele négyre emelkedett a hideg áldozatainak száma Ausztriában. A rendőr­ség szerint a nő szombat este ment el hazulról egy rövid séta erejéig, de több óra múltán sem tért haza, ezért férje értesítette a rendőrséget. A rendőrök holtan találták. Szerda óta rajta kívül megfagyott két férfi és még egy nő a mínusz 25 fokos hidegben. Spanyolország északkeleti részén vasárnap hárman lelték halálukat a hidegben. Az or­szágban az idén ők az első áldo­zatai a fagynak. Egy 18 éves le­ány a katalóniai Geronában a parti szikláról belecsúszott a tengerbe. Apja utánaugrott, hogy kimentse, de mindketten meghaltak a mintegy hétméte­res fagyos hullámokban. Valen­ciában egy koldus kunyhójában megfagyott. A hó megnehezíti a közlekedést a hegyi utakon. Madridban vasárnap hó esett. Délen, Andalúziában esett, 45 közúton fennakadások voltak a forgalomban. Németországban is megfa­gyott négy ember. Ketten Bran­denburg tartományban hétfőre virradóra haltak meg — jelen­tette a cottbusi rendőrség. Egy 59 éves férfi holttestét egy sed­­litzi lakatlan házban találták meg, egy 53 évesét pedig egy hétvégi ház kertjében. A rendőr­ség feltételezése szerint az illető a kert tulajdonosa. Olaszország középső részén hótorlaszok tet­ték járhatatlanná az utakat. Az északolasz hegyekben mínusz 30 fokot mértek. Rómában is hó esett. Ilyesmi tíz évvel ezelőtt fordult elő utoljára. VAS NÉPE 3 A prosztók éve • Török Tibor Szép esztendőnk volt az idei, annyi már bizonyos. Míg az amerikai sajtóban azért fanyalognak a közírók, hogy egy flot­tul megszervezett elnökválasztáson és a kaotikus olimpián kí­vül semmi zaftos esemény nem történt, addig itthon valósággal zajlott az élet. Olyannyira, hogy néha Amerikában érezhette magát az ember. Nagy pénzek és nagy fegyverek forogtak, kia­dós botrányok (ki, mikor és főleg mennyit nyúlt le az állam kasszájából) gumicsontjait rágta oda és vissza a média. És furcsa érzés kapta el az embert, mintha már hallottunk volna az eredeti tőkefelhalmozásnak nevezett szabadrablásról. Az előbbi megfogalmazás álszent körülírása annak a folyamat­nak, amikor egy vékony réteg gazdaságilag megalapozza a jö­vőjét, s ilyenkor minden eszköz megengedett, mert szent a cél. (Az amerikai példánál maradva: jobb családokban nem illik megkérdezni, hogy mi lett a dédpapi mellett feszítő másik két aranyásóval, farmtulajdonossal, ménesgazdával és bt. bel­taggal, hol és minek következtében nyugszanak békében.) Nem is az a baj, hogy lopnak—bocsánat, felhalmoznak—, hanem még meg is magyarázzák: lopás — elnézést: a lehető­ségek kihasználása—és lopás között különbség van. Eszerint, félretéve a morált és egyéb, manapság mellékes tényezőket, van jó rabló (gyakorló kapitalista) és rossz tolvaj (mondjuk a Robin Hod, mert annyira hülye, hogy a szegényeknek oszto­gatja szét az alaptőkét meg a forgóeszközre szánt milliókat.) Még ez sem lenne oly hatalmas probléma, ha ez az egész folya­mat, már úgy törvényileg, többé-kevésbé szabályozva lenne. Meg ha egészen véletlenül lennének egyértelmű paragrafu­saink, amelyek kimondanák, hogy csapágymosó-olajat be­csempészni, kihidrogénezni, benzinkutakon forgalomba hozni ez kérem szépen nem ejnye-bejnye, hanem nyolc év kőbánya. De hát pont az ellenkezőjéről szól az egész élet errefele: a kiszámíthatóság akár a politikában, akár a gazdaságban bűn­nek számít. Mert mit csinálna hatvanöt osztály, ezer jólfizetett szakértő odafönn, ha végre lenne egy normális adórendszer, s a polgároknak nem kellene grammatikai rejtvényeket fejteni év végén, amikor is különös, a magyarhoz nyomaiban hasonlí­tó nyelven közzéteszik a hatályos jogszabályokat? Vagy egy­szer a szavazás után azt érezné a voksoló, akit a kampány előtt hirtelen megtalálnak az addig a magánügyeikkel és országos szintre emelt sejtjeikkel foglalatoskodó arcok, hogy a csapat, akiket megválasztott vele, az ő sorsával és jövőjével törődik? Hát, igen, 1996 bizonytalan volt. Nem tudtunk semmi bizto­sat Tocsik Mártáról, arról végképp nem, hova kellett volna csöpögni a millióknak. Volt ugyan olajgate-ügy, de amikor az izgalmas rész következett volna, mint mondjuk szadomazo pornóregényben, elzárták a papírokat. A vállalkozóink is fo­­gyadoztak, a rendőrség kiválóan helyszínelt és konstatált, csak éppen egyetlen darab import vagy netán hazai bérgyil­kost nem tudott felmutatni. Ellenben azonban és mindazonál­tal értelmiségi kommünikéket adott ki az esetekről, illetve til­takozott az ellen, hogy gonosz polgárok összebilincselik ma­gukat, bemennek a kihallgatószobába, ott nekiugranak a fal­nak és az elorzott gumibotokkal nyolc napon túlra verdesik saját magukat, ekképp akarják rontani a testület imázsát. Talán a sok kétség nem is volt annyira zavaró, mint az a ha­tártalan taplóság, amit a gondolkodó polgárnak el kellett vi­selnie. Bunkózott a pénz: a hirtelen jött gazdagságot némelyek nem bírják elviselni, viszont a szolgalelkeknek mindig kell egy atyai fenék, aminek aztán csontig és tövig... Ebben a tévé vi­lágrekordot döntött: a „ponzor", aki megnyitotta a bukszáját, mindent megkapott. Tán csak a politikai műsorokban nincsen reklám, ámbár azt is megérhetjük, hogy Thürmer Gyula zakó­ja alatt megjelenik a felirat: mosta és vasalta Timur és csapa­ta. Aztán, hogy közérzetünk javuljon és hangulatunk fokozód­jon, prosztó politikusok ideg- és elmebajnokságot rendeztek a Parlamentben és azonkívül.­­Legyünk objektívek: a magát szódnak álcázó fasiszta Milosevicshez és drága szomszédaink hipernacionalista durungjaihoz a mi ultráink szinte úriember­ ként festenek.) Szilveszter éjjelén 1996 a prosztók, csingások, sejtesek, a bepalizók, az átve­rők, a nagyszájúak, a gránátosok éve volt. Adja Isten, hogy 1997-ben ne legyen miről írni, s úgy kelljen búcsúzni jövő szil­veszterkor, mint a csendes jóléthez szokott — ez utóbbi nem tréfa, hanem mérhetetlen optimizmus — jenki hírlapírónak: hölgyeim és uraim, vége van az unalom esztendejének. (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next