Vas Népe, 1997. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

4 VAS NÉPE HÍREK Fogadóórák Süle János, Szombat­hely 2. sz. választókerüle­tének képviselője hétfőn délután 5 órától fogadó­órát tart a Neumann János Általános Iskolában. Bauer Károly, Szent­­gotthárd polgármestere hétfőn 13—16 óráig hiva­tali helyiségében fogadó­órát tart. Kutyakölykök árverése A Vám- és Pénzügyőr­ség Vas és Zala Megyei Parancsnoksága árverésen értékesíti a Rédicsi Vám­hivatalnál lefoglalt 55 da­rab törzskönyvezett kisku­tyát. Az árverés helye: Pornóapáti, Fő u. 51. szám. Időpontja: február 3., hétfő reggel 9 óra. Az árverés helyén 8 órától a kutyák megtekinthetők. Eltűnt asszonyt keresnek • VN-információ A Szentgotthárdi Rendőrőrs eltűnés miatt keresi Tóth Jó­­zsefné (született Kovács Ibo­lya), Rönök, Gagarin tér 12. szám alatti lakost, aki január 20-án 01 óra 15 perckor laká­sáról egy ismeretlen férfival is­meretlen helyre távozott. Sze­mélyleírása: 36 éves, 170 centi magas, 58 kiló, sovány testal­katú, barna, vállig érő, hullá­mos hajú, hosszúkás arcú, fo­gazata erősen hiányos. Italozó életmódot folytat. Különös is­mertetőjele: az orra jobb olda­lán egy barna színű szemölcs található. Ruházata: távozás­kor rövidujjú blúz volt rajta (színe nem ismert) és strandpa­pucs. Az ismeretlen férfi személy­leírása: 35-40 év körüli, 170 centis, 100 kiló, erős testalkatú, kreol bőrű, fekete, hátrafésült hajú. Ruházata: barna színű 3/4-es bőrkabát, kék színű far­mernadrág és fekete fűzős ci­pőt viselt. Az ismeretlen férfi, akinél feltehetőleg Tóth Józsefné tar­tózkodik, Nagykanizsán vagy Hahót községben lakik. Tóth Józsefné az ismeretlen sze­méllyel egy szürke színű, régi típusú Ladával távozott, mely­nek az alján barna színű — vél­hetőleg — spoiler található. Aki az eltűnéssel kapcsola­tosan bármilyen információval rendelkezik, a Szentgotthárdi Rendőrőrs ügyeletét a 380- 002-es telefonon értesítse. KÖRKÉP Mégsem elmaradott települések? (Folytatás az 1. oldalról) Arról, hogy milyen szempon­tok szerint történt az átsorolás, elsőként dr. Pusztai Gyulát, a megyei területfejlesztési tanács elnökét kérdeztük, ám meglepő módon tőlük nem kértek ehhez véleményt. A mostani besorolás pontos hátteréről, az elosztás mikéntjéről Garger Ferencné­­nek, a megyei önkormányzati hivatal területfejlesztéssel fog­lalkozó főtanácsosának sincse­nek pontos információi. Tőle annyit sikerült megtudnunk, hogy maga az elmaradott térségi besorolás egy 1985-ös ország­­gyűlési határozat alapján szüle­tett. Akkor Vas megyéből 68 te­lepülés került bele ebbe a körbe, ez a szám egy néhány évvel ké­sőbbi felülvizsgálat folytán 79- re növekedett. A jelenlegi beso­rolás 15 szempontot figyelembe vevő mutatórendszerét 1993- ban dolgozták ki, s ennek alap­ján, matematikai módszerekkel készült az 1995-ös, illetve a mostani, legfrissebb lista. A tár­sadalmi-gazdasági szempont­ból elmaradott, illetve az orszá­gos átlagot lényegesen megha­ladó munkanélküliségű telepü­lések listáját — különösebb indoklás nélkül — egy 1996-os kormányrendelet melléklete tar­talmazza. Vas megyében 47 községet érint a besorolás a ta­valyi 46-tal szemben. Végül is a szálak a Belügymi­nisztérium településfejlesztési és lakásügyi főosztályához ve­zettek, itt készült ugyanis — a tárcaközi bizottság által kidol­gozott mutatók szerint—az elő­terjesztés. Madaras Attila megbízott osztályvezetőt nem érte váratla­nul érdeklődésünk, ugyanis na­ponta számos telefon érkezik hozzá hasonló témában. Amint mondta, a 3 ezer 126 vizsgált te­lepülés közül az idén ezernégy­­százöt került rá a listára, mint­egy ezerhatszáz pedig nem. Ter­mészetesen az utóbbiak rekla­málnak. A félreértésekre legfőképpen az adhat okot, hogy míg leg­utóbb, 1995-ben térségi alapon készültek ezek a listák, az idei évre szólót már az egyes telepü­lések saját adatai alapján dol­gozták ki. Feltételezhetően tehát például Vasvár, vagy más térsé­gi központok a körzet jogán ke­rültek rá a listára, saját települési mutatóik szerint valószínűleg akkor is kimaradtak volna. Or­szágosan ez okozta a legna­gyobb mozgásokat. Nem elha­nyagolható viszont az a tényező sem, hogy a társadalmi-gazda­sági szempontok vizsgálatát a Központi Statisztikai Hivatal 1994. évi, míg a munkanélkü­liek felmérését az Országos Munkaügyi Központ 1995. de­cemberi adatai alapján végez­ték. Az előterjesztés készítése­kor ezek voltak a legfrissebb rendelkezésre álló adatok... A települések társadalmi­gazdasági fejlettségét illetően a következő tényezőket vizsgál­ták a lakosságszám függvényé­ben: a tartós munkanélküliek és a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak arányát, a vándorlási különbözetet (elvándorlás illet­ve beköltözés), a kereskedelem­ben és a kutatás területén foglal­koztatottak arányát, a gazdasági szervezetek számát, az egy la­kosra jutó SZJA-alapot képező jövedelmet, egy hektár szántó­­terület átlagos aranykorona-ér­tékét, a 60 évesnél idősebb la­kosság arányát, a népesség isko­lázottságát, az épített lakások számát, a víz-, csatorna és gáz­vezeték hosszát, az ezer lakosra jutó személygépkocsik és tele­fon-főállomások számát. Ezek­nek matematikai statisztikai módszerrel történő feldolgozása a szakember szerint komplex ál­lapotot tükröz. Az így elkészí­tett országos települési „ranglis­ták” utolsó harmadát vették fi­gyelembe, így, a statisztikai hi­vatal és a munkaügyi központ adatai alapján készült listák ösz­­szesítésével készült a végleges besorolás. Arra, a több községben han­goztatott véleményre válaszol­va, miszerint „a mi dolgainkat nem ott fent, a minisztériumi irodában kellene megítélni”, az osztályvezető elismerte, hogy csak azt tudják mérni, amire van központilag összesített adat. En­nek ellenére úgy véli, az elmara­dott települések ügyét, melynek finanszírozására az idén 2,2 mil­liárd forintot különítettek el a költségvetésből, csak országo­san, egységesen lehet kezelni. — Minden ötletre, jobbító szán­dékú javaslatra nyitottak va­gyunk — hangsúlyozta, — de valahol meg kell húzni a határt. Merem vállalni, hogy eddig ez a lista áll a legközelebb a valóság­hoz —mondta az osztályvezető. Azok is közel járnak azon­ban a valósághoz, akik — im­már a szempontok listájának pontos ismeretében is — vala­hogy úgy érzik, hogy akárcsak a legtöbb segélyezési szisztéma, ez is a kényelmesebbeknek ked­vez, és nem igazán ösztönöz ar­ra, hogy valamely település megpróbáljon a maga erejéből előbbre jutni. Per előtti csend az önkormányzatoknál (Folytatás az 1. oldalról) Fizetési meghagyással pró­báltak ennek érvényt szerezni. Dr. Dénes Tibor polgármester ezzel még nem tekinti lezártnak az ügyet, hiszen van egy másik, a cukorgyári részvényekre vo­natkozó 200 milliós követelé­sük is. Az önkormányzat elő­ször megpróbál megegyezni az ÁPV Rt.-vel, ám ha ez nem si­kerül, s amennyiben a képvise­lő-testület is úgy dönt, perre mennek. A polgármester leszö­gezte: reménytelen perekbe nem bocsátkoznak, ám ha telje­síthetőnek látszik a követelé­sük, nem tekinthetnek el annak bírósági úton történő érvénye­sítésétől sem. A celldömölki önkormány­zat egyelőre várakozó álláspon­tot képvisel. A jegyző, Bara­nyai Attiláné dr. úgy véli, mi­helyst jogszerűen befejezett ügyet „látnak”, hasonló irányú lépéseket tesznek. Egyelőre azonban az sem biztos, hogy a sikerdíj — Celldömölk eseté­ben ez ötmillió forint volt — visszakövetelése ügyében van keresnivalójuk. A kőszegi azon kevés önkor­mányzatok egyike, amely ki­maradt a sikerdíjas „akcióból”. Dr. Tóth László jegyző elmond­ta, megegyeztek az ÁPV Rt.­­vel, hogy kialakítják a konkrét igényüket, s azt a részvénytár­saság teljesíti. Nyers becslés szerint legföljebb 5-6 millió fo­rint jár a városnak, amelynek vezetői egyelőre a békés meg­egyezés útját kívánják járni, ám ha úgy látják, hogy elesnek a já­randóságtól, nem riadnak visz­­sza egy esetleges pertől sem. Úgy véli egyébként, a viszony­lag kis összegre való tekintettel könnyebb helyzetben lehet Kő­szeg, mint azok a települések, amelyek százmilliókra várnak. Honfi József, Körmend pol­gármestere szerint az újabb jogi értelmezésekről akkor le­het majd felelősen nyilatkozni, ha ismét alaposan körüljárták az ügyet. A városnak a közvetí­tő kialkudott 309 millió forin­tot, ez tény. További követelé­süket bejelentették az ÁPV Rt.­­nek, s ha úgy látják, szükség lesz rá, akkor perközösségre lépnek más önkormányzatok­kal, hogy hozzájuthassanak a pénzükhöz. Csepreg polgármestere, Molnár Sándor úgy találja, a fejlemények ismeretében szá­mukra is fontos lenne újból megvizsgálni az ügyet, talán le­het keresnivalójuk. Ha ez az összeg nem több kétszázezer forintnál, azért is érdemes „­ingbe szállni”, hiszen a mos­tani nehéz körülmények között minden fillérnek helye van a város költségvetésében. Vasvár egy tételt illetően — csaknem ötmillió forint — már elszámolt az ÁPV Rt.-vel, s a pénzt is megkapta, de van még olyan követelésük, amelyről nem kötöttek szerződést. Dr. Séfer Sándor jegyző arról tájé­koztatta lapunkat, hogy az eset­leges peres eljárás kezdemé­nyezésével megvárják az újabb fejlemények kimenetelét. Hogy valójában mennyi pénzzel tar­tozik az ÁPV Rt. Vasvárnak, azt a jegyző szerint további kutatásokkal próbálják felde­ríteni. Betörők, rablók a rács mögött Betörőtriót lepleztek le a szombathelyi rendőrök. A bűn­­rajtszámuk még bővülhet, egye­lőre annyi bizonyos, hogy egy rablás, két gázcseretelep feltöré­se terheli a jómadarak számláját. A szombathelyi kapitányság bűnüldözési osztályának nyomo­zói őrizetbe vettek három szom­bathelyi férfit, akik alaposan gyanúsíthatók több gázcserete­lep feltörésével. A nyomozás ed­digi adatai szerint Meggyesková­csiban 24 darab, 230 ezer forint értékű, Balogunyomban 32 da­rab, 303 ezer forint értékű gázpa­lackot vitt el három, azóta már előzetes letartóztatásban lévő férfi. A rendőrök több gázpalac­kot foglaltak le. Kiderült, hogy a január 10-ei rablással is alaposan gyanúsítható a betörőtrió egyik tagja, aki este az utcán leütött egy járókelőt, majd elvette táskáját, benne 1500 forinttal és iratokkal. NYUGDÍJAS nap A CENTRUM ÁRUHÁZBAN! Február 3-án, hétfőn a teljes nyitvatartási idő alatt 8.30—17.30 óráig 10% engedményt adunk nyugdíjas vásárlóinknak. Tájékoztatjuk Kedves Vásárlóinkat, hogy áruházunk földszin­ti osztályai átrendezésre kerültek, háztartás-műszaki osztá­lyunk pedig a nagy áruházba költözött. Várjuk Önöket a megújult Centrum Áruházban! CENTRUM ÁRUHAZAK 1997. február 1. SZOMBAT Biciklitolvajok Egy videotéka betörése vezet­te el a nyomozókat 30 szombat­­helyi biciklilopás tetteseihez — hallottuk a Vas Megyei Rendőr­főkapitányság sajtószóvivőjétől. December 23-án éjjel betörtek az egyik szombathelyi videotékába, és elvittek 75 kazettát, meg egy videomagnót. A nyomozók látó­körébe került két 20 éves fiatal­ember, akik bevallották, ők vol­tak a betörők, majd tovább köny­­nyítettek lelkiismeretükön. Azt is elmondták, hogy az elmúlt hóna­pokban 30 nagy értékű hegyi bi­ciklit loptak el a vasi megyeszék­helyről. A kétkerekűeket Fejér megyében, egy diszkont tulajdo­nosának a valós értékük töredé­kéért (5-10 ezer forintért) adták el. A rendőrök 20 biciklit lefog­laltak, az egyik tolvajt a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. ____________VALAKI MONDJA MEG!____________ Hogyan védekezik az influenza ellen? • KÉRDEZ: Tersztyánszky Krisztina FOTÓ: Kaczmarski Zoltán Németh Pál nyugdíjas vál­lalkozó: Nem félek az influenzától. Mivel sporttal foglalkozom, egészséges életmóddal véde­kezem a betegség ellen. Meggyőződésem, hogy azo­kat, akik rendszeresen sportol­nak, nemigen érintik a járvá­nyok, mert a testmozgás kar­bantartja, ellenállóbbá teszi a szervezetet. Mivel fegyelme­zettséghez szoktak, a stressz is jobban elkerüli őket, mint az átlagembert. Úgy gondolom, normális terheléssel, vitami­nok szedésével megelőzhető a baj. Csak zárójelben jegyzem meg: azért egy nagyfröccsöt is meg lehet inni... Nárai Kár­oly­né nyugdíjas: Engem nem ér el az influen­za, náthás se vagyok egész té­len, mert sok vitamint eszem. Reggelire a gyomrom miatt sosem fogyasztok mást, csak zöldségféléket. A kertünkben termelt sárgarépát, „paszter­­nyákot”, almát lereszelem, cit­romlével, mézzel vagy lekvár­ral összekeverem. Még az unokáim is azt szokták rá mon­dani: mama, ez milyen finom! Arra is nagyon vigyázok, hogy a lakást ne fűtsem túl melegre, és az udvarra ne szaladgáljak ki kabát nélkül. Az üzletekben sajnos erre nem figyelnek, így vásárláskor mindig kimeleg­szem. Unger Bernadett egyetemi hallgató: Alapvetően gyógyszerelle­nes vagyok, ha nem muszáj, nem szedek bogyókat, a ter­mészetes gyógymódokat ré­szesítem előnyben. Legszíve­sebben friss gyümölcs formá­jában fogyasztom a C-vita­mint, vagy ha ez nincs kéznél, akkor pezsgőtablettával, vita­­minos cukorral helyettesítem. Ha már megfáztam — mint ahogy most is —, vízzel felhí­gított svédcseppel szoktam gargalizálni, úgy tudom, ez fertőtleníti a torkot. Hallottam arról is, hogy pálinka és méz keverékétől jól felszakad a kö­högés. Andrasek Joszip szabad­úszó: Mindenképpen meg kell előznünk a betegséget, mert ha már egyszer benne vagyunk, akkor már nem sokat tehetünk. Én nem szoktam megkapni az influenzát, sok savanyúságot, uborkát, káposztát, meg feke­­teribizlit eszem, mindenféle formában. Az is fontos, hogy sok folyadékot igyon az em­ber, mégpedig ne forralatlan vizet, hanem teát. Akár hide­gen, akár melegen, 18 év felet­tiek akár rummal is. Ha viszont megbetegszik valaki, akkor el kell menni az orvoshoz, mert a szövődmények nagyon veszé­lyesek lehetnek. "

Next