Vas Népe, 1997. augusztus (42. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-05 / 181. szám

1997. augusztus 5. KEDD Akik nemet mondanak a NATO-ra A MIÉP nem kedveli, ha a Munkáspárttal hasonlítják össze • VN-információ Nem megfelelően közölték a NATO-csatlakozás körülmé­nyeit és hatásait a magyar köz­véleménnyel — hangsúlyozta a lapunkat megkereső Haluskay Endre. A Magyar Igazság és Élet Pártjának megyei elnöke szerint egyébként „a katonai szövetségbe való belépésünk közvetlen oka a majd általunk megvásárlandó fegyverekben, repülőgépekben rejlik”. A MIÉP vasi elnöke úgy látja, hogy „semmi garancia nincs ar­ra, hogy később nem találko­zunk szembe egy másik NATO- ország haderejével, s akkor biz­tosan nem kapunk majd védel­met”. „Minderről hallgat a kormány, bár tudják, hogy mindez ott lappang a köztudat­ban” — fogalmazott Haluskay Endre, akinek meggyőződése, hogy „a kormányzat éppen emiatt nem mer ügydöntő nép­szavazást kiírni”. A MIÉP — amely augusztus 20-án a Hősök terén nagygyű­léssel tiltakozik a NATO-csatla­­kozás ellen — vezetősége nem érti, miért kellenek annyira a magyar katonák a NATO-nak. „Csak nem azért, hogy majd ma­gyar bakákat vessenek be a for­rongó Pakisztánban, vagy hogy Közel-Keleten tegyenek rendet, megkímélve az amerikaiak éle­tét?” — kérdezte a megyei párt­elnök, akinek meggyőződése: „Hatalmas felelőtlenség volt a parlamenti pártok részéről, hogy megszavazták a csatlako­zást.” Ezt az aktust a MIÉP sze­rint „együtt fogják emlegetni az­zal, amit manapság igen divatos ostorozni, a második világhábo­rúba való belépésünkkel. Hogy jelenleg győztesnek, verhetet­lennek látszik a NATO, az két­ségtelen, de 1941-ben Hitler is annak látszott”—vont párhuza­mot Haluskay Endre. A MIÉP-nek természetesen meggyőződése, hogy „hazánk csatlakozására egyetlen reálisan megalapozott, a nemzet érdekeit szolgáló, bizonyíthatóan­­ elő­nyös magyarázat sincsen”. Ha­luskay szerint „belépésünk ki­zárólag a világ tényleges urai­nak, pénzügyi és gazdasági ha­szonélvezőinek jelent kedvező változást”. „A NATO-t elsősor­ban mint potenciális hadiipari piacot érdekli hazánk, mi azon­ban a nemzetek Európájában szeretnénk élni a szabad, bol­dog, fejlődő népek között. Ezt az új hatalmi struktúrába való besorolódásunk lehetetlenné te­szi” -­- véli Haluskay Endre, akitől megkérdeztük azt is, hogy a MIÉP nem vall-e a Munkás­párthoz hasonló nézeteket. „Gyakran megvádolnak ben­nünket azzal, hogy azonos állás­ponton vagyunk NATO-elle­­nességben, de ez bennünket nem riaszt el attól, hogy nemet mondjunk a katonai szövetség­re” — mondta a MIÉP megyei elnöke, aki egyébként úgy véle­kedik, hogy „az igazság az igaz­ság, mely nem attól függ, hogy ki mondja, hanem attól, hogy mit mond, és főképp, hogyan mondja”. „A mi elutasításunk egyébként is nemzeti alapú, míg a Munkáspárt köztudottan inter­nacionalista álláspontról támad­ja a szervezetet. Ez pedig mutat­ja a két párt közötti jelentős kü­lönbséget” — értékelt Haluskay Endre, majd aláhúzta: „Aki el­fogadja a NATO-t, az elfogadja az egész multinacionális, világ­bankos, nemzetközi tőkés álla­potot, a nép alávetését, és persze Trianont is. Ezért mondunk ne­met!” Kuncze Gábor szerint javul Budapest közbiztonsága A statisztikai mutatók is iga­zolják, hogy kedvező változá­sok történtek a Budapesti Rend­őr-főkapitányság munkájában az 1997-es esztendő első fél évében—jelentette ki a belügy­miniszter. Kuncze Gábor példa­ként említette, hogy az év első hat hónapjában 6 százalékkal csökkent a fővárosban a feltárt bűncselekmények száma, és 15 százalékkal kevesebb nyomo­zást kellett elrendelni. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere elmondta: a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint több fővárosi lakos érzi környezete közbiztonságát ja­vulónak, mint romlónak. Berta Attila főkapitány hozzátette: Budapest rendőrségének ered­ményei törékenyek, s csak az önkormányzattal, a civil szerve­zetekkel és a főváros polgárai­val együttműködésben stabili­zálhatók. Kuncze Gábor elismeréssel szólt arról, hogy e fél év alatt — az elmúlt év hasonló időszaká­hoz mérten — 11 százalékkal csökkent az utca rendjét sértő bűncselekmények száma. Ezen belül a gépkocsilopás 18,7, a jármű önkényes elvitele címen nyilvántartott esetek 32,4, a zseblopások 29,6, más utcai lo­pások 36,4 százalékkal ritkáb­ban fordultak elő, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában. Hozzáfűzte: az alkalmi lopások száma ugyanakkor 18,1 száza­lékkal emelkedett. A belügymi­niszter vélekedése szerint a ked­vező folyamat nagyrészt annak köszönhető, hogy a BRFK nö­velte létszámát, így munkatársai együttesen 33 százalékkal több időt dolgoztak az utcákon. Simon Gyuláné: — Jónak tartom, hogy egy­szerűsíteni akarják a szerv­adományozást, vagyis hogy a készülő törvény szerint nem­csak a vérrokonok (szülők, testvérek), hanem a barátok is adhatnak életmentő szervet. Én láttam a kórházban egy asz­­szonyt, akinek tönkrement a mája. Pedig csak negyvenkét éves volt. Az orvos magyaráz­ta neki, hogy még fiatal, gye­rekei vannak, ne adja fel. Ám megfelelő donorra kellett vár­nia. S a várakozás életekbe ke­rülhet. Az új szabály bevezeté­se után talán kevesebb lesz a szomorú történet. Major István: —Mi az, ami mögött ne len­ne politikai vagy gazdasági ér­dek? Igen, azt gondolom, hogy a készülő jogszabályok hátte­rében mindig meg lehet találni ezeket az indítékokat. Szép tö­rekvés, hogy ne kelljen olyan sokáig — és bizony, sokszor hiába — várni az életmentő szervre, de a donorok körének bővítése szerintem visszaélé­sekre ad okot. Hogy én magam odaadnám-e valamelyik szer­vemet valakinek, aki hozzám érzelmileg közel áll, hogy ő to­vább élhessen? Nagyon kevés az igazi barát, akiért ilyen ál­dozatot hozhat az ember. Császár Roland: — Ha jól értem, arról van szó, hogy nemsokára legálisan is megtörténhet az, amiről nemrég az újságban olvashat­tunk. Egy zalaegerszegi ember el akarta adni a fél veséjét több millió forintért... Elképesztő, hogy ezentúl ilyen előfordul­hat! Ha egymásra talál az ela­dó és a rászorult, egyszerűen azt mondják, régi barátok. Jó, tudom, hogy a szervátültető műtétre várók érdekében akar­nak ilyen törvényt hozni. Még­is, a lehetőség benne van. Mert a vérrokonság bizonyítható, de a „barátságot” nem lehet meg­cáfolni. Pál Bernadett: — Nagyon emberséges kez­deményezés, hogy ne csak a közvetlen hozzátartozók segít­hessenek életveszélyben lévő embertársukon. Ami pedig a készülő törvény hátulütőjét érinti, nem látom olyan nagy­nak a veszélyt. Amikor embe­rek életének megmentéséről van szó, nem kell feltétlenül arra gondolni, hogy lesznek, akik visszaélnek a lehetőség­gel. Szerintem utána lehet jár­ni a baráti, vagy az élettársi kapcsolat valódiságának, és akkor életet menthet az önzet­len segítség. Adott helyzetben én is így cselekednék. VALAKI MONDJA MEG! Ki adhasson szerveket életmentő műtéthez? • KÉRDEZ: Dévai Mária Fotó: Kiss Teodóra KRÓNIKA Az időközi választásokon eddig jól szerepelt az MDF Az időközi önkormányzati választások eredménye beszé­desen jelzi a pártok társadalmi támogatottságát, túl a közvéle­mény-kutatók adatain — mond­ta Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, or­szággyűlési képviselő a párt hét­fői sajtótájékoztatóján. A politikus az MDF önkor­mányzati irodája által összeállí­tott adatok alapján elmondta: az 1996. november 17. és 1997. jú­lius 24. között megtartott időkö­zi választásokon a posztok 77,8 százalékát független jelöltek nyerték el. Iránymutató azonban, hogy a fennmaradó részt 100 százalék­nak tekintve, a kizárólag az MDF által támogatott jelöltek 34 százalékot képviselnek a győztesek között.­­ Az MDF örül az ered­ményeknek, de nem elégedett: azt szeretné, ha az 1998-as vá­lasztások után a nem baloldali szövetségek a jelenleginél na­gyobb erővel lennének jelen a helyi önkormányzatokban — jelentette ki a sajtótájékoztatón Csapody Miklós. A Nyírfa-ügy kapcsán a kép­viselő tragikusnak nevezte, hogy az Információs Hivatalt részben lefejezték, s pártpoliti­kai, személyes érdekek miatt sú­lyosan sérültek az ország nem­zetbiztonsági érdekei. — A szocialista párti képvi­selők érintettsége nyilvánvaló — mondta Csapody Miklós, aki Horn Gyula, Nikolits István és Baja Ferenc felelősségét firtatta. Végül kijelentette: ha késik is, nem maradhat el a valódi felelő­sök megnevezése és a következ­tetések levonása. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért nincs nyitva a kőszegi strand? • Némethy M. Az utóbbi években nem telt el úgy nyár, hogy ne szerepelt volna a hírekben: gondok van­nak a kőszegi stranddal. Hiába foglalkoztak vele ülésükön a város képviselői, hiába döntöt­tek a felújításáról, most is fe­leslegesen van feltöltve me­dencéje. Nem lehet fürödni benne, nem is volt nyitva a nyáron a kőszegiek strandja. —Miért? —kérdeztük Ko­vács Istvántól, a városgond­nokság vezetőjétől. — Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nem engedi kinyitni különféle okokból. A legfőbb érvük az volt, hogy üzemképtelen a víz­forgató berendezés. A határo­zatot megfellebbeztük, de má­sodfokon is elutasították. Ezért nem tudja kinyitni a strandot Szabó Csaba, az üzemeltető. Az ÁNTSZ visszavonta az en­gedélyt. Egész nyáron nem volt nyitva Kőszegen a strand, s már nem is lesz nyitva. — A város képviselő-testü­­lete foglalkozott a strand hely­zetével. Megszavazták, hogy két ütemben, az idén szezon­­kezdés előtt elkezdik, jövőre befejezik a teljes felújítását. Milyen lépések történtek ebben az ügyben? — Valóban így volt. Mi készítettünk egy állapotfelmé­rést, s adtunk javaslatot a fel­újításra, amit el is fogadott a testület. Megpályáztattuk a fel­újítást, ez elég hosszadalmas volt. Többen tettek ajánlatot, végül egy budapesti cég nyert, amely az ország szinte minden jelentős strandjának rekonst­rukcióját végezte. Most készí­tik a tervet. Kiderült, hogy a víztisztító felújításával, aho­gyan mi gondoltuk, nem kezd­hetjük a munkát. Olyan ez, mintha a tetejét építenénk meg először egy háznak. A meden­ce felújításával kell kezdeni. GLOSSZA Hirtelen halál Súlyos tragédia rázta meg Franciaországot. Váratlanul el­hunyt Francaise Jeanne Calment, aki 1875. február 21-én lát­ta meg a felkelő napot Arles városában, amelynek határában Vincent mester vidáman borozgatott, miközben valami hídról készített vázlatot egy majdani világhírű festményhez. Külö­nös, szalmakalapos, világos öltönyös férfiak a római kori aré­na kövein ácsorogva ábrándoztak az időről, talán egy magyar is volt közöttük, aki ó francia tájra cserélte a Habsburg-ház­­zal történt kiegyezés miatti keserűségét. Francaise Jeanne Calment közel 123 esztendőt élt, igaz, utóbb már csak vakon és süketen, ám mégiscsak. Meg kell jegyeznünk, hogy természetesen hölgy volt a hosszú életű mat­róna, férfiember nem bírja ennyi ideig. A férfiak sokkal előbb, már negyvenesztendős koruk tájékán hajlamosak vakon és sü­keten tengetni napjaikat, s 123 évet nemhogy nem tudnak, nem is akarnak megérni. Mert mi a frászkarikát lehet csinálni ennyi ideig ezen a tájon? Ahol már kiment a divatból a ráérős élet, a suttogás, ámde bizalmasan szelíd beszélgetés, az ebéd utáni szunyókálás fura melege a szájak szegletében, amikor az ember álmában még a halállal is képes barátságot kötni. Milyen fárasztó is volna 123 esztendeig reménykedni, hogy másoknak semmi sem sikerül, haragudni mindenért, ami nem velünk történik, tőrt döfni, gáncsot vetni, nem szeretni. A krónikák egyébként azt is feljegyezték, hogy Francaise Jeanne Calment csak 110 évesen került szociális otthonba, addig egyedül élt. Lehet, hogy ebben áll a nagy titok? —fodor Dugó, dugó! (Helyzetkép határainkról) Lakatos Ferenc karikatúrája

Next