Vas Népe, 1997. augusztus (42. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-05 / 181. szám
1997. augusztus 5. KEDD Akik nemet mondanak a NATO-ra A MIÉP nem kedveli, ha a Munkáspárttal hasonlítják össze • VN-információ Nem megfelelően közölték a NATO-csatlakozás körülményeit és hatásait a magyar közvéleménnyel — hangsúlyozta a lapunkat megkereső Haluskay Endre. A Magyar Igazság és Élet Pártjának megyei elnöke szerint egyébként „a katonai szövetségbe való belépésünk közvetlen oka a majd általunk megvásárlandó fegyverekben, repülőgépekben rejlik”. A MIÉP vasi elnöke úgy látja, hogy „semmi garancia nincs arra, hogy később nem találkozunk szembe egy másik NATO- ország haderejével, s akkor biztosan nem kapunk majd védelmet”. „Minderről hallgat a kormány, bár tudják, hogy mindez ott lappang a köztudatban” — fogalmazott Haluskay Endre, akinek meggyőződése, hogy „a kormányzat éppen emiatt nem mer ügydöntő népszavazást kiírni”. A MIÉP — amely augusztus 20-án a Hősök terén nagygyűléssel tiltakozik a NATO-csatlakozás ellen — vezetősége nem érti, miért kellenek annyira a magyar katonák a NATO-nak. „Csak nem azért, hogy majd magyar bakákat vessenek be a forrongó Pakisztánban, vagy hogy Közel-Keleten tegyenek rendet, megkímélve az amerikaiak életét?” — kérdezte a megyei pártelnök, akinek meggyőződése: „Hatalmas felelőtlenség volt a parlamenti pártok részéről, hogy megszavazták a csatlakozást.” Ezt az aktust a MIÉP szerint „együtt fogják emlegetni azzal, amit manapság igen divatos ostorozni, a második világháborúba való belépésünkkel. Hogy jelenleg győztesnek, verhetetlennek látszik a NATO, az kétségtelen, de 1941-ben Hitler is annak látszott”—vont párhuzamot Haluskay Endre. A MIÉP-nek természetesen meggyőződése, hogy „hazánk csatlakozására egyetlen reálisan megalapozott, a nemzet érdekeit szolgáló, bizonyíthatóan előnyös magyarázat sincsen”. Haluskay szerint „belépésünk kizárólag a világ tényleges urainak, pénzügyi és gazdasági haszonélvezőinek jelent kedvező változást”. „A NATO-t elsősorban mint potenciális hadiipari piacot érdekli hazánk, mi azonban a nemzetek Európájában szeretnénk élni a szabad, boldog, fejlődő népek között. Ezt az új hatalmi struktúrába való besorolódásunk lehetetlenné teszi” -- véli Haluskay Endre, akitől megkérdeztük azt is, hogy a MIÉP nem vall-e a Munkáspárthoz hasonló nézeteket. „Gyakran megvádolnak bennünket azzal, hogy azonos állásponton vagyunk NATO-ellenességben, de ez bennünket nem riaszt el attól, hogy nemet mondjunk a katonai szövetségre” — mondta a MIÉP megyei elnöke, aki egyébként úgy vélekedik, hogy „az igazság az igazság, mely nem attól függ, hogy ki mondja, hanem attól, hogy mit mond, és főképp, hogyan mondja”. „A mi elutasításunk egyébként is nemzeti alapú, míg a Munkáspárt köztudottan internacionalista álláspontról támadja a szervezetet. Ez pedig mutatja a két párt közötti jelentős különbséget” — értékelt Haluskay Endre, majd aláhúzta: „Aki elfogadja a NATO-t, az elfogadja az egész multinacionális, világbankos, nemzetközi tőkés állapotot, a nép alávetését, és persze Trianont is. Ezért mondunk nemet!” Kuncze Gábor szerint javul Budapest közbiztonsága A statisztikai mutatók is igazolják, hogy kedvező változások történtek a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkájában az 1997-es esztendő első fél évében—jelentette ki a belügyminiszter. Kuncze Gábor példaként említette, hogy az év első hat hónapjában 6 százalékkal csökkent a fővárosban a feltárt bűncselekmények száma, és 15 százalékkal kevesebb nyomozást kellett elrendelni. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere elmondta: a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint több fővárosi lakos érzi környezete közbiztonságát javulónak, mint romlónak. Berta Attila főkapitány hozzátette: Budapest rendőrségének eredményei törékenyek, s csak az önkormányzattal, a civil szervezetekkel és a főváros polgáraival együttműködésben stabilizálhatók. Kuncze Gábor elismeréssel szólt arról, hogy e fél év alatt — az elmúlt év hasonló időszakához mérten — 11 százalékkal csökkent az utca rendjét sértő bűncselekmények száma. Ezen belül a gépkocsilopás 18,7, a jármű önkényes elvitele címen nyilvántartott esetek 32,4, a zseblopások 29,6, más utcai lopások 36,4 százalékkal ritkábban fordultak elő, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában. Hozzáfűzte: az alkalmi lopások száma ugyanakkor 18,1 százalékkal emelkedett. A belügyminiszter vélekedése szerint a kedvező folyamat nagyrészt annak köszönhető, hogy a BRFK növelte létszámát, így munkatársai együttesen 33 százalékkal több időt dolgoztak az utcákon. Simon Gyuláné: — Jónak tartom, hogy egyszerűsíteni akarják a szervadományozást, vagyis hogy a készülő törvény szerint nemcsak a vérrokonok (szülők, testvérek), hanem a barátok is adhatnak életmentő szervet. Én láttam a kórházban egy aszszonyt, akinek tönkrement a mája. Pedig csak negyvenkét éves volt. Az orvos magyarázta neki, hogy még fiatal, gyerekei vannak, ne adja fel. Ám megfelelő donorra kellett várnia. S a várakozás életekbe kerülhet. Az új szabály bevezetése után talán kevesebb lesz a szomorú történet. Major István: —Mi az, ami mögött ne lenne politikai vagy gazdasági érdek? Igen, azt gondolom, hogy a készülő jogszabályok hátterében mindig meg lehet találni ezeket az indítékokat. Szép törekvés, hogy ne kelljen olyan sokáig — és bizony, sokszor hiába — várni az életmentő szervre, de a donorok körének bővítése szerintem visszaélésekre ad okot. Hogy én magam odaadnám-e valamelyik szervemet valakinek, aki hozzám érzelmileg közel áll, hogy ő tovább élhessen? Nagyon kevés az igazi barát, akiért ilyen áldozatot hozhat az ember. Császár Roland: — Ha jól értem, arról van szó, hogy nemsokára legálisan is megtörténhet az, amiről nemrég az újságban olvashattunk. Egy zalaegerszegi ember el akarta adni a fél veséjét több millió forintért... Elképesztő, hogy ezentúl ilyen előfordulhat! Ha egymásra talál az eladó és a rászorult, egyszerűen azt mondják, régi barátok. Jó, tudom, hogy a szervátültető műtétre várók érdekében akarnak ilyen törvényt hozni. Mégis, a lehetőség benne van. Mert a vérrokonság bizonyítható, de a „barátságot” nem lehet megcáfolni. Pál Bernadett: — Nagyon emberséges kezdeményezés, hogy ne csak a közvetlen hozzátartozók segíthessenek életveszélyben lévő embertársukon. Ami pedig a készülő törvény hátulütőjét érinti, nem látom olyan nagynak a veszélyt. Amikor emberek életének megmentéséről van szó, nem kell feltétlenül arra gondolni, hogy lesznek, akik visszaélnek a lehetőséggel. Szerintem utána lehet járni a baráti, vagy az élettársi kapcsolat valódiságának, és akkor életet menthet az önzetlen segítség. Adott helyzetben én is így cselekednék. VALAKI MONDJA MEG! Ki adhasson szerveket életmentő műtéthez? • KÉRDEZ: Dévai Mária Fotó: Kiss Teodóra KRÓNIKA Az időközi választásokon eddig jól szerepelt az MDF Az időközi önkormányzati választások eredménye beszédesen jelzi a pártok társadalmi támogatottságát, túl a közvélemény-kutatók adatain — mondta Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, országgyűlési képviselő a párt hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus az MDF önkormányzati irodája által összeállított adatok alapján elmondta: az 1996. november 17. és 1997. július 24. között megtartott időközi választásokon a posztok 77,8 százalékát független jelöltek nyerték el. Iránymutató azonban, hogy a fennmaradó részt 100 százaléknak tekintve, a kizárólag az MDF által támogatott jelöltek 34 százalékot képviselnek a győztesek között. Az MDF örül az eredményeknek, de nem elégedett: azt szeretné, ha az 1998-as választások után a nem baloldali szövetségek a jelenleginél nagyobb erővel lennének jelen a helyi önkormányzatokban — jelentette ki a sajtótájékoztatón Csapody Miklós. A Nyírfa-ügy kapcsán a képviselő tragikusnak nevezte, hogy az Információs Hivatalt részben lefejezték, s pártpolitikai, személyes érdekek miatt súlyosan sérültek az ország nemzetbiztonsági érdekei. — A szocialista párti képviselők érintettsége nyilvánvaló — mondta Csapody Miklós, aki Horn Gyula, Nikolits István és Baja Ferenc felelősségét firtatta. Végül kijelentette: ha késik is, nem maradhat el a valódi felelősök megnevezése és a következtetések levonása. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért nincs nyitva a kőszegi strand? • Némethy M. Az utóbbi években nem telt el úgy nyár, hogy ne szerepelt volna a hírekben: gondok vannak a kőszegi stranddal. Hiába foglalkoztak vele ülésükön a város képviselői, hiába döntöttek a felújításáról, most is feleslegesen van feltöltve medencéje. Nem lehet fürödni benne, nem is volt nyitva a nyáron a kőszegiek strandja. —Miért? —kérdeztük Kovács Istvántól, a városgondnokság vezetőjétől. — Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nem engedi kinyitni különféle okokból. A legfőbb érvük az volt, hogy üzemképtelen a vízforgató berendezés. A határozatot megfellebbeztük, de másodfokon is elutasították. Ezért nem tudja kinyitni a strandot Szabó Csaba, az üzemeltető. Az ÁNTSZ visszavonta az engedélyt. Egész nyáron nem volt nyitva Kőszegen a strand, s már nem is lesz nyitva. — A város képviselő-testülete foglalkozott a strand helyzetével. Megszavazták, hogy két ütemben, az idén szezonkezdés előtt elkezdik, jövőre befejezik a teljes felújítását. Milyen lépések történtek ebben az ügyben? — Valóban így volt. Mi készítettünk egy állapotfelmérést, s adtunk javaslatot a felújításra, amit el is fogadott a testület. Megpályáztattuk a felújítást, ez elég hosszadalmas volt. Többen tettek ajánlatot, végül egy budapesti cég nyert, amely az ország szinte minden jelentős strandjának rekonstrukcióját végezte. Most készítik a tervet. Kiderült, hogy a víztisztító felújításával, ahogyan mi gondoltuk, nem kezdhetjük a munkát. Olyan ez, mintha a tetejét építenénk meg először egy háznak. A medence felújításával kell kezdeni. GLOSSZA Hirtelen halál Súlyos tragédia rázta meg Franciaországot. Váratlanul elhunyt Francaise Jeanne Calment, aki 1875. február 21-én látta meg a felkelő napot Arles városában, amelynek határában Vincent mester vidáman borozgatott, miközben valami hídról készített vázlatot egy majdani világhírű festményhez. Különös, szalmakalapos, világos öltönyös férfiak a római kori aréna kövein ácsorogva ábrándoztak az időről, talán egy magyar is volt közöttük, aki ó francia tájra cserélte a Habsburg-házzal történt kiegyezés miatti keserűségét. Francaise Jeanne Calment közel 123 esztendőt élt, igaz, utóbb már csak vakon és süketen, ám mégiscsak. Meg kell jegyeznünk, hogy természetesen hölgy volt a hosszú életű matróna, férfiember nem bírja ennyi ideig. A férfiak sokkal előbb, már negyvenesztendős koruk tájékán hajlamosak vakon és süketen tengetni napjaikat, s 123 évet nemhogy nem tudnak, nem is akarnak megérni. Mert mi a frászkarikát lehet csinálni ennyi ideig ezen a tájon? Ahol már kiment a divatból a ráérős élet, a suttogás, ámde bizalmasan szelíd beszélgetés, az ebéd utáni szunyókálás fura melege a szájak szegletében, amikor az ember álmában még a halállal is képes barátságot kötni. Milyen fárasztó is volna 123 esztendeig reménykedni, hogy másoknak semmi sem sikerül, haragudni mindenért, ami nem velünk történik, tőrt döfni, gáncsot vetni, nem szeretni. A krónikák egyébként azt is feljegyezték, hogy Francaise Jeanne Calment csak 110 évesen került szociális otthonba, addig egyedül élt. Lehet, hogy ebben áll a nagy titok? —fodor Dugó, dugó! (Helyzetkép határainkról) Lakatos Ferenc karikatúrája