Vas Népe, 1997. szeptember (42. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
4 VAS NÉPE HÍREK Fogadóóra Bauer Károly, Szentgotthárd polgármestere szerdán 9—12 óráig hivatali helyiségében fogadóórát tart. Céltámogatás a csatornázáshoz • Burkon L. Jánosháza jelentősnek tekinthető lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy megkezdhessék a nagyközségben a csatornázást: az önkormányzat az úgynevezett második körben megkapta a csaknem 400 millió forintos beruházáshoz kért állami céltámogatást. Ez a bekerülési összeg harminc százaléka, amit az idei évtől számítva három esztendő alatt lehet felhasználni. A jó hírt azonban beárnyékolja az a tény, hogy a település két másik pályázatát elutasították. A képviselőtestület tagjai azonban még reménykednek, hogy a Környezetvédelmi Alaptól kért csaknem 120 millió forinthoz hozzájutnak — döntés szeptember végén várható —, s akkor még ebben az évben hozzáfognak a csatornaműtársulat szervezéséhez. Jánosházán némiképp eltérően alakult a szennyvízkérdés, mint más településeken, miután az idén elkészült, s jelenleg is próbaüzemet tart az új, biológiai rendszerű szennyvíztisztító. Általában ahhoz szoktunk hozzá, hogy a csatornázással egy időben, de inkább azt követően látnak hozzá a tisztító megépítéséhez, itt ez lényegében fordítva történt. Mégsem lehet azt mondani, hogy teljesen fölborult a megszokott rend, hiszen a nagyközségben a hatvanas években kiépítettek egy rövidebb csatornaszakaszt, ebbe vezetik az óvoda, a bölcsőde, az iskola és néhány más közintézmény szennyvizét, amit végül az új tisztítóban ártalmatlanítanak. A baj csak az, hogy ez a régi csatorna nem felel meg az új szabványnak, így az áhított csatornázás csaknem az egész településre vonatkozik. Összesen 14 kilométernyi vezetéket kell majd lefektetni, ebből adódóan meglehetősen magas a költség. Molnár Géza polgármester érdeklődésünkre elmondta, semmiképpen nem szeretnének elviselhetetlen terheket rakni a családok vállára, ezért csak akkor döntenek a beruházás megkezdése mellett, ha a csaknem 400 millió forint tekintélyes részét pályázatokon sikerül elnyerniük. Még így is számítaniuk kell arra, hogy a nagyközség minden anyagi erejét erre kell majd fordítani. Egyelőre nem tehetnek egyebet, mint bíznak abban, hogy a Környezetvédelmi Alaptól nem csupán egy jelképes összeget kapnak. A több mint 55 millió forintért elkészített új tisztító, amely az önkormányzat tulajdona, naponta 600 köbméter szennyvíz ártalmatlanítására alkalmas. Ennek a kapacitásnak jelenleg csupán a töredékét tudják kihasználni. A próbaüzem lebonyolításával a Vasi Víz Rt.-t bízták meg, a képviselők később döntenek arról, melyik céggel kötnek szerződést a szennyvíztisztító üzemeltetésére. KÖRKÉP Lemondott a polgármester Heves képviselő-testületi vita a borgátai termálfürdő fejlesztéséről • Kiss V. Ki fejlessze a borgátai termálfürdőt: a helyi önkormányzat, avagy a fürdőt bérlő és üzemeltető, tárnoki székhelyű Borgáta Forrás Rt.? E kérdés körül bontakozott ki heves vita a kemenesaljai üdülőfalu képviselő-testületének legutóbbi ülésén, amely végül Samu Géza polgármester lemondásával zárult. Többek szerint egyáltalán nem volt meglepő az indulatoktól sem mentes hangnem az augusztus 13-ai ülésen. A betéti társaság öt évvel ezelőtt, 1993- ban írt alá bérleti szerződést a település önkormányzatával. A szerződés a bérleti díjat 15 061 svájci franknak megfelelő forintösszegben állapította meg. A döntést akkor nagy ováció fogadta, hiszen így nem kellett évente—az infláció mértékéhez mérten — módosítani az eredeti szerződést. A megállapodásban az is szerepelt, hogy mindez csupán 1998. január elsejétől lépne életbe. Addig a bérlő az öt évvel ezelőtti ellenértéket fizeti: 900 ezer forintot a fürdő, 60 ezret pedig a parkolóterület után. A gondok akkor kezdődtek, amikor — közeledvén a szerződés szabta határidőhöz — ez év elején a betéti társaság képviselői felvetették: nagy értékű fejlesztést szeretnének végrehajtani a fürdőn, cserébe viszont kérik az önkormányzatot, hogy egyelőre tekintsen el a bérleti díj emelésétől. Az augusztus 13-án megtartott ülésen 3:2-es szavazati aránnyal úgy határozott a testület, hogy ragaszkodik az eredeti szerződésben foglaltakhoz, így jövő év január elsejétől az eddigi 860 ezer forint helyett a 15 061 svájci franknak megfelelő forintösszeget kell fizetni. Ez jelenleg mintegy kétmillió forintot tesz ki. Huszár Zoltánt, a Borgáta Forrás Rt. képviselőjét, mint mondja, valóságos hidegzuhanyként érte a döntés: — Nem számítottam arra, hogy ilyen döntés születik. Nem értem a képviselők érveit sem. Komoly probléma, hogy néhány felkészületlen ember hoz olyan döntést, amely azután egy egész település sorsát hátrányosan befolyásolja. A bérlő szerződésmódosítási javaslata ellen szavazó képviselők több ellenérvet is felhoztak. Németh Béla úgy látta: mindenképpen ragaszkodni kell az eredeti szerződéshez, és külön szerződésben kell majd rögzíteni, hogy az önkormányzat a bérleti díjból származó pénzből mit forgat vissza a fürdőre. Verrasztó Károlyné kifogásolta, hogy a fejlesztési elképzeléseket nem ismertette elég részletesen a bérlő. Molnár Anikó körjegyző azt tette hozzá: a betéti társasággal levélben közölte az önkormányzat álláspontját, s kérte, hogy az adjon írásos tájékoztatást az elmúlt években elengedett bérleti díj felhasználásáról, ám válasz nem érkezett. Huszár Zoltán szerint az ellenérvek könnyen cáfolhatók. Mint mondta: korábban két ülésen is szólt a társaság fejlesztési terveiről. Mintegy 20 millió forintos költséggel 290 négyzetméter alapterületű, öltözőkkel, zuhanyzókkal ellátott, fedett részt szerettek volna kialakítani. Előzetes tervek és számítások már készültek, elképzeléseik szerint már ez év szeptemberében készen álltak volna a részletes kalkulációk is.A beruházásból mindenekelőtt az önkormányzatnak származna haszna, hiszen megnőne a telkek iránti kereslet, a meghosszabbodott szezon miatt több adóbevétel folyna be. A nehéz anyagi helyzetben lévő falu szűkös költségvetéséből nem jut fejlesztésre. Ilyen feltételek mellett viszont mi sem vagyunk hajlandók fejleszteni. Az elkövetkező 15 évben csak üzemeltetjük a fürdőt, hiszen az eredeti szerződés alapján nem kötelezhetnek minket többre. Az ülés végén Samu Géza bejelentette: visszaadja polgármesteri megbízatását. Sokan úgy vélik, a lemondás összefüggésben van a fürdő bérleti díjával kapcsolatos döntéssel. A polgármester ugyanis Nábrádi Mihálynéval együtt kisebbségben maradt a szavazásnál. Ezt az értesülést Samu Géza határozottan cáfolja. Mint mondja: a két ügynek semmi köze egymáshoz. Már korábban is fontolgatta a lemondást: az elmúlt hét évben belefáradt a tisztség gyakorlásába, ezért távozik posztjáról. Határvadászaton • Forgács B. Felsőszölnökön, egy falunapon találkoztam velük először, a nagyközönségnek mutatták be ügyességüket, tudásukat. A határvadászok lőttek, harcoltak, elfogtak, „fegyveres támadót” szereltek le. Aztán a század parancsnoka katonái segítségével ínycsiklandozó gulyást főzött a falu népének. Vajon milyenek lehetnek „éles” helyzetben, hogy telik egy-egy éjszakai járőrözés a határ mentén? A rábakethelyi laktanyában egy csoport éppen szolgálatba indul este nyolc körül. Míg megérkeznek szolgálati helyükre — ezúttal Bajánsenyére —, parancsnokuk, Papp Ferenc százados mesél a Rába határvadász századról. Elmondja, hogy a sorkatonák mellett hivatásosok és szerződésesek dolgoznak a századnál. Utóbbiakkal meghatározott időre kötnek csak megállapodást. Jelenleg a sorkatonák vannak többségben, ami átmeneti állapot, hisz augusztusban vonultak be az utolsó sorkötelesek a határőrséghez. A századot rövidesen hivatásosok töltik meg. A Rábát öt éve alapították, ma már ez az egyetlen feltöltött határvadász század a megyében. Papp Ferenc maga is alapító, két éve hivatásos, vezető beosztásban. Kemestaródfán kezdte pályafutását parancsnokhelyettesként, azután Felsőszölnökre került, majd megalakítása óta a határvadász század parancsnoka. Fiatal kora ellenére történelmi események részese lehetett: ott volt a vasfüggöny felszedésénél — ő végezte az úgynevezett rekultivációt —, részt vett a határőr helyőrségek felszámolásában, köztük a sajátjában is. Bár Fejér megyéből került ide, úgy ismeri a határvidéket, mint a tenyerét. Jött a délszláv háború, a barcsi bombázás után születtek meg a határvadász századok, ilyen alakulatok nem voltak még a határőrségnél. Gyorsan mozgósítható, gyorsan bevethető csapatokra volt szükség a határőrizeti feladatokra. Papp Ferenc századával kétszer is járt a háború idején a déli határokon. A baranyai bevetés után a század ma elsősorban határrendészeti feladatokat lát el, a határőrizeti kirendeltségeket erősíti. A migráció egyre erősödik, a tavalyihoz képest nőtt a mozgolódás a határokon, bár a keleti után ez már „csak” második szűrőként működik. Nagy akciókról nem számolhat be a parancsnok, az átmeneti időszakban — míg a hivatásos századok felállnak — az itt maradókat igyekeznek kiképezni, felkészíteni. A „mobil” század bárhol megjelenhet a megyében, de a Rába inkább Körmendtől délre dolgozik. A határvadászok kvalifikáltabbak az „átlagkatonánál”, de nem dzsungelharcos-típusúak. Vannak köztül kigyúrt srácok, légióból érkezettek is, de az összkép elég vegyes. A parancsnok szerint a bekerülő sorállomány egyre gyengébb fizikailag, lelkileg is. Persze gond a hivatásosokkal is adódhat, a családtól sokat vannak távol, a foglalkozás sem veszélytelen. A mindennapi munkát a kirendeltségekkel együtt végzik, terepen, ahol csapatot kell bevetni. Általában rendezvényekhez, vonatok, buszok érkezéséhez igazodik a munkaidő. Mivel egy századot nappal nehéz elrejteni, a szolgálat este kezdődik. Persze mind a száz ember nem dolgozik egyszerre, három hónapos terv alapján váltják egymást. A határsértők szervezetten mozognak, a vadászok pedig inkább a megjelenésüket, a bekerítést használják eszközként. Elfogást ugyanis csak a kirendeltség járőre hajthat végre, a vadász „csak” feltartóztatja a határsértőt. Vizsgálati munkát nem végeznek. A század segítségét olykor a rendőrség is igénybe veszi, például eltűnt személyek felkutatásánál. De ha 2-3 fős fegyveres csoportot kell becserkészni, akkor is a vadászokat hívják. A század életében a „csúcspontot” Papp Ferenc szerint a baranyai bevetés jelentette, annak ellenére, hogy fegyveres konfliktus nem történt, az éles helyzetben rengeteg tapasztalatot szereztek. A parancsnok ekkor sem bánt kesztyűs kézzel katonáival, a század mégis nagyon együtt volt, felmérték a veszélyt, igazi bajtársakká váltak. Időközben megérkezünk Bajánsenyére, ahol a szolgálat váltja egymást. A délutánosok kissé fáradtan, de jó hangulatban táraznak ki, ellenőrzik fegyvereiket, mielőtt teherautóra ülnek. A jókedv kissé alábbhagy, amikor a parancsnok közli: egyikük rajta hagyta a világítást az autóján. Az egyik bekötőúton két fiatal katona álldogál, a százados kivilágítatlan terepjáróját méregetik. Amikor felismerik őt, feszes kaptákba állnak, szabályosan bejelentkeznek. Ezen az éjjelen a dandártábornok éppen a környéken vadászik — közismert e szenvedélye —, így ma már ez a második „meglepetésük”. Amúgy az őrségi utak, erdők csendesek, a határsértők ma nem adnak munkát a vadászoknak... Fotó: Szendi P. 1997. szeptember 1. HÉTFŐ Emelkedő távhődíj, presztízsberuházások • Némethy M. Júliusi nyári szünet után gyűltek össze tanácskozásra a városi képviselők csütörtökön Kőszegen. A napirendben felsorolt ügyek megvitatása előtt többen azt nyugtázták örömmel, hogy az idegenforgalom pezsgése jellemezte ezen a nyáron a várost. Kálmán József képviselő kiemelte, hogy végre volt olyan rendezvény is (operaelőadás), amely nem ütközött nyelvi korlátba, ezért voltak rá kíváncsiak külföldiek is. Eltelt egy fél év, ezért a nyári szünet utáni munkájukat az idei év költségvetésének áttekintésével kezdték meg a képviselők. Az írásban kiküldött anyagok olvastán optimisták lehettek, hiszen az önkormányzat többletbevételek elérésével, pályázatokkal, takarékossággal próbált lefaragni az ez évre tervezett 130 millió forintos hiányból. Ez a bizakodás azonban csak addig tartott, amíg Básthy Tamás polgármester tájékoztatójából kiderült: sikertelenül folyamodott a város kiegészítő támogatásért az állami költségvetésből. 67 millió forintot szertek volna kapni — nem kaptak. 817 önkormányzat pályázott a pénzre, közülük 89-et—köztük Kőszegét is — elutasították. A kormányzat a kistelepülések kisebb igényeit elégítette ki, ők örülhetnek a pénznek. A város elmúlt félévi gazdálkodásáról összességében azt állapították meg, hogy a bevételek elegendő forrásnak bizonyultak a kiadások fedezésére. Az intézmények közül egyedül a Központi Általános Iskoláról hangzott el, hogy — mivel az összevonás után új helyzet alakult ki — meg kell vizsgálni gazdálkodását. A Gázszolgáltató Rt. július 1- jétől emelte a gáz árát. (Az alapdíjat 9,69 százalékkal, a gáz árát 13,16 százalékkal), ezért a Kőszegi Távhőszolgáltató Kft. 12,43 százalékos hődíjemelést terjesztett a képviselők elé, amit ők egyhangúlag megszavaztak, így Kőszegen a távhőszolgáltatás együttes (fűtés+meleg víz) alapdíja évente 202,44 forint légköbméterenként. A hődíj lakossági fogyasztó részére 833,6 forint/Gt. Kuntner Ferenc képviselő kezdeményezésére csütörtök óta külön szabályzat szabályozza az önkormányzat építési beruházásait. A szabályzat részletesen előírja, hogyan kell ezeket a beruházásokat előkészíteni, jóváhagyni, megvalósítani. A szabályzat megalkotására az Oroszlános kút megépítése körüli anomáliák ösztönözték a képviselőt. Utólag megvizsgálta ennek építését, s azt tapasztalta, hogy a kút felállításával kapcsolatos iratanyagokat nem lehetett megtalálni az irattárban, csak a pénzügyi osztályon kifizetett számlák alapján tudta megállapítani, kik működtek közre a kút felállításában. Básthy Tamás polgármester a berházási hibák két állatorvosi lovának nevezte Kőszeg két tavalyi beruházását. Az egyiket, az Oház-kilátót „nosztalgiaberuházásnak”, a másikat, az Oroszlános kutat pedig „presztízsberuházásnak” említette, utalva arra, hogy mindkettő esetében a körülmények kényszere alatt cselekedett a város. A kút felállítási költségének jó részét Kőszeg németországi testvérvárosa, Vaihingen adományozta a városnak, így azt gyorsított tempóban, határidőre kellett felállítani. Az emiatti kapkodás is, meg a hivatalban tapasztalható fluktuáció is hozzájárult a hibákhoz, a beruházás nem kellő előkészítéséhez. Azért, hogy hasonló eset ne forduljon elő, az ügyben — a város jegyzőjének vezetésével — vizsgálat indul.