Vas Népe, 1997. október (42. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

4 VAS NÉPE Fogadóórák Tóth Andor, a szocialis­ta párt önkormányzati képviselője ma 16—18 óráig fogadóórát tart a párt szombathelyi irodájában (Berzsenyi tér 2/B 1. eme­let). Makkos István, Celldö­­mölk polgármestere csü­törtökön 9—11 óráig fo­gadóórát tart hivatali he­lyiségében. Dr. Hankó Faragó Mik­lós, Szombathely ország­­gyűlési képviselője csü­törtökön 13—14 óráig fo­gadóórát tart a Városháza 605-ös helyiségében. Jogi tanácsadás Ma 15—17 óráig ingye­nes jogi tanácsadás lesz az MSZP szombathelyi iro­dában (Berzsenyi tér 2/B). Fidesz-rendezvények A Fidesz Vas Megyei Szervezete ma 16 órai kez­dettel választmányi ülést tart. Ezután, 17 órakor ke­rül sor a Fidesz Akadémia keretén belül Stumpf Ist­ván előadására, melynek témája: „Pártfázisok és pártstratégiák, avagy esé­lyek, esélylatolgatások nyolc hónappal a választá­sok előtt”, melyre minden érdeklődőt várnak. Mind­két rendezvény helyszíne Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 1. szám, Na­rancs klub. Előadás kertészkedőknek Birizdó János, a Vas Megyei FM Hivatal főker­tésze ad tanácsokat ker­tészkedőknek és kertbará­toknak csütörtökön 18 órakor a szombathelyi MMIK kertészek és kert­barátok klubjában, a klub szakmai előadássorozatá­nak részeként. A kérdés a felelet estet Káldy Lajos, a klub elnöke vezeti. Az ellenzék felelőst keres (Folytatás az 1. oldalról) Valahol az ingatlanon felhúz­nának egy új, nagy raktárépüle­tet is, így akarják biztosítani a megyei levéltár komplex elhe­lyezését. A műemlékvédelmi hivatal illetékese viszont nehez­ményezi, hogy a műemléki épü­let eladásánál sem a minisztéri­umtól, sem tőlük nem kértek en­gedélyt. A műemlékvédelem­nek nem tetszene az sem, ha az utcafrontban emelnének egy új raktárépületet, de azt sem tartják elfogadhatónak, ha az udvaron húznák fel az építményt. A me­gyei közgyűlés közben, mivel pénze nincs a raktár felépítésé­re, címzett támogatásként 225 millió forintot kért a kormánytól erre a célra. Ha a műemlékvéde­lem nem egyezik bele a tervek­be, elúszhat a kormányzati pénz — vélik a szakértők. Dr. Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke szerint politi­kai üggyé vált a levéltár ügye. Elmondta azt is, hogy a műem­lékvédelemtől kapott levélben nemeseik azt firtatta a hivatal, hogy tőlük miért nem kértek en­gedélyt a vásárláshoz, hanem azt javasolták, hogy inkább a Huszár úti laktanyába költöztes­sék a levéltárat. — Ahhoz nekik semmi közük, hogy mi hova akarjuk költöztetni az intéz­ményt —mondta a vasi közgyű­lés elnöke, aki „politikai hatást” vélt felfedezni a levélben. —Er­ről beszéltem a miniszterrel is — tette hozzá. — Mennyire sérti a műem­lékvédelmi jelleget, ha ott levél­tár létesül, s nem iroda? Sze­rintem van esély arra, hogy megállapodjunk a műemlékvé­delemmel. A címzett támogatást nem hagyjuk elúszni — szögez­te le a közgyűlés elnöke, aki sze­rint nem történt mulasztás, s idő­húzás sem, hiszen az ÁPV Rt. csak augusztus végén döntött ar­ról, hogy a tangazdaság eladhat­ja-e a kastélyt, s tudomásuk sze­rint nem állami tulajdonban lévő műemléki épületek eladásakor nem kell kikérni a műemlékvé­delmi hivatal engedélyét. A kor­mány pedig előzetesen szep­tember elején döntött arról, hogy elfogadja a pályázatukat. (A kérelem végleges változatát november 15-éig kell beadni.) A megyei közgyűlés tegnapi ülésén elfogadta a Vas megye környezetvédelmi állapotáról szóló előterjesztést is. A vitában elhangzottakat beépítik majd — a települési önkormányzatokkal előzetesen egyeztetett — me­gyei környezetvédelmi prog­ramba. Portschy Tamás, a területfej­lesztési és környezetvédelmi bi­zottság elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy Vasban sérü­lékenyek a vízbázisok, az erdők jelentős részét kivágták, csök­kent a vadon élő állatok élettere. A bizottsági elnök a környezet­védelmi célok között említette a károsítások megelőzését, a kör­nyezetszennyező cégek elleni szigorú hatósági fellépést is. Kapolcsi Imre, a közgyűlés elé került tanulmány témafele­lőse a többi között arról beszélt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik feltétele környezetünk védelme lesz. Hompasz Gyula, a Nyugat-du­nántúli Környezetvédelmi Felü­gyelőség vezetője elmondta: naprakész információik vannak a szlovén, osztrák oldalon tör­tént környezetszennyezésekről is. Werderits János igazgatóhe­lyettes pedig képviselői kérdés­re , miért nem kapnak nagy nyilvánosságot a környezet­szennyezések? — úgy reagált, hogy soha nem zárkóztak el a ki­rívó esetek nyilvánosságra ho­zása elől. Harangozó Bertalannak, a megyei közgyűlés alelnökének kérdésére — mi lesz a rendezet­len vasi hulladéklerakókkal? — az igazgatóhelyettes elmondta: kezdeményezik e szeméttelepek állapotfelmérését. Hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Kármentő Prog­ramon dolgozik a környezetvé­delmi tárca. Nádorné Vörös Ibolya osz­tályvezető arról beszélt, hogy a jennersdorfi tisztítóból „színes” víz kerül ki. Az elkövetkezendő vizsgálatok fogják kideríteni, hogy valóban a tisztító-e az oka a vízszennyezésnek. Varga Tamás SZDSZ-es képviselő kérdésére — a szak­emberek­­szerint megvalósul­­hat-e az Őrségi Nemzeti Park? — Németh Csaba, a Fertő— Hanság Nemzeti Park munka­társa elmondta: ők támogatják az őrségi park létrehozását. A természetvédelmi igazgatósá­gok átalakítása nemzeti parkká most van folyamatban. Ha az átalakulások befejeződnek, ak­kor lehetőség lesz az Őrségi Nemzeti Park létrehozására. Tamaskó István (SZDSZ) úgy vélte, komoly ellentétek fe­szülnek a Fertő-Hanság Nem­zeti Park képviselői és az Őrségi Nemzeti Park ötletének támoga­tói között. Jelenleg ugyanis az Őrségi Táj­védelmi Körzet a Fer­tő—Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik. Varga Tamás nehezményez­te, hogy az őrségi parkot szor­galmazó civil kezdeményezést egyetlen hivatalos szerv nem karolta még fel. A szabadde­mokrata képviselő szerint az ügyben sok az ellenérdekelt, például a Fertő-Hanság Nem­zeti Park, valamint a területen befektető cégek. A képviselő azt javasolta, hogy a megyei köz­gyűlés vállalja fel az őrségi park létrehozásának ügyét. Dr. Pusztai Gyula úgy reagált a felvetésre, hogy a környezet­védelmi program tárgyalásakor térjenek vissza erre a kérdésre. Hozzáfűzte, „a térség önkor­mányzatai nem látják tisztán, milyen f­unkciója van egy ilyen nemzeti parknak”. A közgyűlés elnöke szerint addig nem len­ne jó ebben az ügyben kezde­ményező szerepet vállalni, míg az önkormányzatok „nincsenek tisztában a kérdéssel”. Móricz Iván kisgazda képvi­selő napirend előtti javaslatával — lépjenek fel az egészségügyi kislaborok ellehetetlenülése el­len — egyetértettek a képvise­lők. A laborok megmentése ér­dekében levelet fogalmaznak, s elküldik a szaktárcának és a szakterület finanszírozásából kivonuló tb-nek is. Bizonytalan kórházjövő? Ülésezett a celldömölki képviselő-testület • Kiss Vera A Kemenesaljai Egyesített Kórház tevékenysége egyik ki­emelt napirendi pontként szere­pelt Celldömölk képviselő-tes­tületének legutóbbi ülésén. Mint ismeretes, az egészségügyi sza­bályozók változása kényszerí­tette ki tavaly a Celldömölki Vá­rosi Kórház és a Vas Megyei Pszichiátriai Intézet (Intaháza) egyesítését. Az elmúlt fél év ta­pasztalatai alapján a fúzió sike­resnek mondható. A Kemenes­aljai Egyesített Kórház bevéte­leinek és kiadásainak egyenlege olyan jól alakult — fogalmaz a beszámoló —, hogy 1997-ben várhatóan nem is lesz szükség az intézmény pénzügyi támoga­tására. Gondot jelent azonban az önkormányzat számára a távo­labbi jövő. A jogszabályban megfogalmazott „építészeti mi­nimumfeltételeknek való meg­felelés” mintegy 600 millió fo­rintot emészt majd fel. Az előírt létszámfejlesztés is fejtörést okoz a városatyáknak, hiszen a ma még hiányzó létszám pótlása évente 36 millió forinttal emeli a kiadásokat. Megoldást jelenthet az úgynevezett mátrix kórház kialakítása. A mátrix rendszer létrehozásával nem kellene megfelelni a minimálisan köte­lező ágyszám-előírásoknak, így mintegy húsz ágy szabadulna fel, s ezeket Intaházára lehetne átcsoportosítani. A pszichiátriai ágyak iránt nagy a kereslet, a kórház 15 millió forintos több­letbevételhez juthatna. KORKÉP Műholdon az MTV 2 (Folytatás az 1. oldalról) A beltéri egységnél elvárás, hogy 950 és 2150 MHz között legyen képes a jeleket feldol­gozni, s rendelkeznie kell 22 KHz-es jeladóval. Az MTV 2, illetve majdan a Duna TV véte­lénél nem okoz azonban gondot az, ha a beltéri csak 2050 MHz­­et tud, ám ezzel a felső sávban működő adók egy része nem fogható. A helyzetet bonyolítja, hogy a régebbi berendezések több­nyire csak átalakítással tehetők alkalmassá arra, hogy a fenti fel­tételeknek megfeleljenek. To­vábbi beruházásra van szüksé­gük azoknak, akik eddig csak az Astra műholdon lévő adásokat nézték. Ők vagy még egy fejet szereznek be, avagy forgatóbe­rendezést alkalmaznak a mű­holdváltáshoz. Az MTV 2 az Eutelsat Hot Bird 3 műhold 71-es transzpon­­derén, horizontális polarizáció­val, a 12 130 MHz frekvencián sugároz. A fő hangvivő a 6,60 MHz-en van. A szakemberek szerint a té­vénézők mintegy ötven százalé­ka rendelkezik azokkal a feltéte­lekkel, amelyek lehetővé teszik az MTV 2 vételét. A műholdas adás megindulásával párhuza­mosan ugyanakkor két földi su­gárzású kereskedelmi tévéadó is megkezdi működését a követke­ző napokban. Október 4-én reg­gel hat órakor kezdi meg adását az MTM—SBS TV2 program­ja, míg október 7-én indul az RTL­ Klub adása. Ezek az adá­sok a hagyományos televízióan­tennákkal vehetők, legfeljebb az eddigi irányon, illetve csatornán kell változtatni. Az MTM—SBS TV2 prog­ramját térségünkben ugyanazok az adók — Kabhegy a 22-es, Vasvár (Hegyhátsál) a 46-os csatornán — sugározzák majd, amelyek az MTV 2 műsorát, így ennek a vételéhez különösebb változtatásra nem lesz szükség. Más a helyzet az RTL­ Klub vételével. Itt belépnek új adóbe­rendezések is, s csak azoknak nem kell semmit sem változtat­niuk, akik eddig a soproni adón, a 32-es csatornán nézték az MTV 2 adását, amelyet az RTL­­Klub vált fel. A megye keleti ré­szét a kabhegyi új adó sugározza majd be az 57-es csatornán. A megye középső, illetve déli fe­lén várhatóan akadnak lefedet­len részek, ahol nem lesz kifo­gástalan az RTL­ Klub vétele. A megye déli részén ezért még meg lehet próbálkozni a 31-es csatornán működő nagykanizsai adóval is. 1997.októberi. SZERDA Köszöntő helyett Vajon tényleg már csak az emlékezésé­s az elmélkedésé a főszerep bizonyos koron túl? Ki szabad, ki lehet — avagy ki is kell(ene)? — jelenteni, hogy előttünk van az élet akkor is, ha emitt szúr, amott meg fáj ugyan, de azért erőnkhöz képest még mindig sokat akarunk le­tenni arra a bizonyos asztalra hatvaszon, hetvenen túl is? Például a tegnap nyolcvana­dik születésnapját ünneplő Jurij Ljubimov — világhírű színház­rendező — azt nyilatkozta egyik országos napilapunkban, hogy jelenleg éppen két darabot pró­bál, s azt követően újabb kettőt, s ha illő módon hívják, akkor Magyarországon is rendez majd... Sors, alkat, körülmények? Mitől marad valaki seregnyi évtized múltával is önálló, szu­verén, alkotó Amíg bírom a munkát, amíg egyéniség? S fontos lehetek, s tehetek valamit vajon sokak a szűkebb-tágabb családomért, számára miért környezetemért, addig nem ér­­elképzelhetet­­dekel az öregség — vallják s len már egy ki­ cselekszik is sokan, már ameny­­zonyos életkor­nyiben lehetőségük van rá, elérése is. Amúgy maga az idős foga­­avagy ha még­ lem — mint oly sok egyéb kife­­is úgy adatik, jezés — milyen mérhetetlenül hogy létezik, relatív. Hiszen hány harmincas, már csak vé- negyvenes, ötvenes „vénember getál, de bár­ csoszog” körülöttünk, öregek miféle öröm összetöpörödött lelkük s idő már réges-ré­ előtt elaggott testük miatt, gén kihalt be- Akkor hát kiket is köszön­­tőle s körü­­tünk ma valójában? Körül kell e­­lőtte? ne néznünk... • Szenkovits P.

Next