Vas Népe, 1998. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

4 VAS NÉPE HÍREK Fogadóórák Bauer Károly, Szent­­gotthárd polgármestere kedden 9—12 óráig hiva­tali helyiségében fogadó­órát tart. Feiszt György, Szom­bathely alpolgármestere kedden 16.30—17.30-ig az Oladi Szociális Köz­pontban, 17.30 órától az Oladi Nyugdíjas Klubban (Márton Áron u. 58.) kép­viselői fogadóórát tart. Heigl István, Szombat­hely képviselője kedden 16.30—18.00 óráig foga­dóórát tart a Városháza I. emelet 115-ös számú he­lyiségében. Képviselői beszámoló A Magyar Szocialista Párt Kőszeg városi önkor­mányzati csoportja ked­den 17 órakor a Jurisics­­vár művelődési központ­ban, csütörtökön 17 órakor pedig az SOS Gyermekfa­luban képviselői beszámo­lót tart. Borban utazott A szentgotthárdi határ­átkelőnél kapták el azt a sofőrt, aki bejelentés nél­kül próbált meg Magyar­­országra hozni 78 palack bort. A vámosok a gépko­csi ülései alatt találták meg az üvegeket. Megbírságol­ták a csempészt. Megcsúszott a kamion Tegnap reggel Katafán megcsúszott egy szlovák pótkocsis járműszerel­vény. A kamion villany­­oszlopnak és a templom kerítésének ütközve tudott csak megállni, a kár mint­egy négyszázezer forint. Felvágta az ereit Szombaton este Celldö­­mölkről a szombathelyi pszichiátriai osztályra szállítottak egy hajlékta­lant, aki felvágta az ereit. KÖRKÉP Az új temető helye Kőszegen Kőszegen úgy három és fél évtizede foglalkoztatja a város veze­tését új temető létesítése. A megoldás most elérkezett a végkifej­lethez, mert a felmérések szerint talán az ezredfordulóig tud­nak még jelenlegi temetőjükben sírhelyet vásárolni a kőszegiek. • Némethy M. A XVII. századig Kőszegen is a templomok köré temetkez­tek. A jelenlegi Jurisics téren, a Szent Imre és a Szent Jakab templom előtti területen volt a sírkert. A mostani temetőt a XVII. század második felében létesítették, a kápolnát 1747- ben építették hozzá. Akkor a kő­szegfalvi svábok is saját temetőt hoztak létre. A város lakossága az elmúlt 140 évben duplájára nőtt. Vagyis pillanatnyilag — a népességszaporodási prognózis alapján — 8163 négyzetméter­nyi temetői terület hiányzik. A város önkormányzata több mint öt esztendeje döntött a temető bővítéséről. Az események most gyorsultak fel. Dr. Józsa Mikdósné hat helyet vizsgált meg, ezt véleményezte a város főépítésze, Rákóczy Péter. Elsőként a jelenlegi temető bővítését vették számba. A bő­vítésről már 1992-ben készült terv, ám a bővítésre kijelölt terü­let — az azóta végrehajtott út és telekosztás miatt — igen kicsi lett, a bővítés lehetősége mini­málisra csökkent. Viszont a te­mető műemléki védelem alatt áll, tehát nem szüntethető meg, sőt azért sem, mert a polgárok identitástudatának fontos alko­tórésze. A második szóba került terület az Isteni Ige Társaságá­nak kertje volt. Ezt mindkét szakember alkalmatlannak ítél­te. Talajtani, vízrajzi adottságai nem jók (nagy a ráfolyás, magas az átlagos talajvízszint), más­részt intézmények számára fenntartott terület. A Cák felé vezető út nyugati oldalát, a ha­tártól mintegy két kilométerre fekvő részt jelöli ki új temető­ként a város általános rendezési terve, ám a terv készítése óta megvalósult közeli ipari telep­hely miatt a terület nagyon be­szűkült, 4,4 hektárnyi, amely részben az önkormányzaté, részben magántulajdonban van. A főépítész ezt nem javasolja te­metőnek. A Cák felé vezető út keleti oldala (magántulajdon­ban lévő telkek) terepviszonya­it, nagyságát (5-16 hektár közöt­ti, közművesíthető) viszont jó­nak ítéli mindkét szakember. A Mexikó-dűlő (a Horvátzsidány felé vezető úton, a Guba-hegy fölött található) terepviszonyai, bővíthetősége megfelelő, ám megközelíthetősége — a város központjától 3,5, a belterület ha­tárától 1 kilométerre található — szerintük irreális, a város for­galmi életéhez nem kapcsoló­dik. A Horvátzsidány felé veze­tő út északi oldalán (VGV Kft. területe fölötti rész) lévő terület, amely zömmel a város tulajdo­na, terepviszonyait, bővíthető­ségét, megközelíthetőségét te­kintve szintén megfelelő. Egy építészekből álló külön bizottság a Cák felé vezető út keleti oldalát, valamint a Hor­vátzsidány felé vezető út északi oldalát találta az új temető kiala­kítására alkalmasnak. A város új rendezési tervét készítő Rosivall Ágnes a Cáki út keleti oldalát ja­vasolja végső megoldásnak. A város képviselő-testülete is ezt a területet tartja alkalmasnak az új temető helyéül. A végleges döntéshez részletes vízügyi, ta­lajmechanikai vizsgálatokat, költségelemzést kér. Az össze­hasonlító elemzések után dönt majd a kőszegi és a kőszegfalvi temetők esetleges bővítéséről, az új temető általános rendezési tervbe illesztéséről. A­ meglévő két temető esetleges bővítése rö­vid távon, 25 évre megoldaná a temetkezés gondjait Kőszegen. Ezzel párhuzamosan fokozato­san hozzá lehetne kezdeni az új temető kiépítéséhez. Ennek megvalósítása hosszú éveket vesz majd igénybe, hiszen mai árakon számítva egy Kőszeg nagyságú település új temetője 250 millió forintba kerül. Hajnalig mulattak a horvátok Szombaton este rendezték meg a szombathelyi Művelődé­si és Sportházban a horvát bált. A mulatságon a péterfai Pinka Band és a zágrábi Big Many együttes szolgáltatta a talpalá­­valót. Fellépett a szombathelyi horvát klub énekkara, a horvát­­zsidányi katolikus énekkar, és az ugyancsak horvátzsidányi kultúrcsoport. Az est vendége volt többek között Horvátország magyarországi nagykövetségé­nek konzulja, Borisz Bartulin, valamint a művelődési minisz­térium címzetes főtanácsosa, Horváth Csaba. A tombolán egyebek mellett három olaszor­szági utat és egy zágrábi hétvé­gét sorsoltak ki. A szépszámú közönség haj­nali négy óráig mulatott a sport­házban. Fotó: Kaczmarski Z. Az Arany Ászok titka A Dreher Sörgyárak Rt. kereskedelmi és disztribúciós programjának megfelelően a megújult csomagolású Arany Ászok már a megyében is kapható. A pilseni típusú világos sör az ország második legnagyobb márkája, Budapesten pedig minden második üveg sörön az Arany Ászok felirat fénylik. Az Arany Ászok az első jelentős világos sörmárka Magyarországon, amely ilyen nagyméretű arculat­­váltást hajtott végre. A novemberben indított országos reklámkampánynak és nyeremény­­akciónak is köszönhető, hogy a megújult külső pozitív visszhangot keltett a fogyasztókban, annál is inkább, mert a külcsín igen, de az ár nem változott. Az Arany Ászok sely­mes, kissé kesernyés és enyhén aromás ízének titka, hogy elkészí­tésénél az ászokolás hagyományait felhasználva a korabeli sörfőző el­járásokat ötvözik a legmodernebb sörfőzési technológiával. Az Arany Ászokot tovább főzik, mint az egyéb hagyományos világos söröket, így szárazanyagtartalma is magasabb lesz. . Mindezek eredményeképpen egy rendkívül kellemes sört nyernek, ami a sörbarátok megfogalmazása szerint „jobban csúszik”, mint más világos márkák. Nem véletlen, hogy amióta az Arany Ászok a piacon van, semmi­fajta minőségi kifogás nem merült fel a márkával kapcsolatban. A Dreher Sörgyárak Rt. kiváló szak­ember­gárdája és világszínvonalú technológiája pedig továbbra is garanciát jelent az állandó magas minőségre. (X) Mosógép és hűtő a ponyva alatt A minap a búcsúi határátke­lőnél egy magyar tehergépkocsi sofőrje belépéskor árubejelen­tést tett a rakományáról, azon­ban a tételes vámvizsgálat során a vámosok felfigyeltek „né­hány”, a bejelentőlapon nem szereplő árura. A teherautó ponyvája alatt harmincegy mo­sógép, valamint tíz hűtőszek­rény lapult, értékük 2 millió 160 ezer forint. A vámhivatal lefog­lalta az árut, és feljelentést tett a nyomozóhivatalnál. Önmagát lőtte meg A szombathelyi rendelőinté­zetből pénteken jelentették, hogy egy helybéli lakos alfelé­ből kispuskalövedéket távolítot­tak el. A sérült — állítása szerint — találta a kispuskát, a lakásán tartotta. A fegyver — állítólag — a polcról véletlenül leesve el­sült, s ülesen lőtte őt. Az ügyben a rendőrség vizsgálódik. Feltört „bungi” A parkerdei Kukulló-dűlő egyik hétvégi házából tízezer forint értékű kemping-gázpa­lackot és főzőlapot loptak el. Ma: gyertyaszentelő Jézust születése után a 40. na­pon édesanyja elvitte Jeruzsá­lembe, hogy a törvény előírása szerint bemutassa a templom­ban. Ekkor történt, hogy egy Simeon nevű aggastyán — aki­nek a Szentlélek kinyilatkoztat­ta, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Messiást — karjára vette a gyermeket, és mint „a világ világosságát” üd­vözölte. Simeon szavai nyomán a római katolikus egyház feb­ruár 2-án gyertyát szentel, an­nak fényénél köszönti a Meg­váltót. A gyertyaszentelés elterjedé­se a 12. századra tehető. A szen­telt gyertyához számtalan hie­delem fűződött. Vihar idején, vagy a haldokló mellett meg­gyújtották, gyógyításra is hasz­nálták. A néphit szerint a kialvó láng kiszívta a betegséget. Könyvbemutató a bíróságon A Vas Megyei Bíróság kellé- Bevezetőt dr. Laky Ferenc, a giumi üléstermében február megyei bíróság elnöke mond, a 3-án, kedden délután három óra­ kötetet dr. Széll Kálmán főor­­kot bemutatják a Vas megyei vas ajánlja az érdeklődők fr­­szerző, Hargitai József közel- gyermébe. (A rendezvény szín­múltban megjelent, Emberköz­helye: Szombathely, Szily János telben című könyvét. utca 7.1. emelet, 120-as terem.) 1998. február 2. HÉTFŐ Sok lenne az iskola Körmenden? • Dévai Mária Összesen ötvenmilliót kellene „lecsípni” a költségvetési ki­adásokból, hogy a város idei tervezett működési hiánya el­viselhető­ legyen — hangzott el a keddi testületi ülésen. Felve­tődött: Körmend iskolaváros jellege igen sokba kerül a tele­pülésnek, és a radikális megol­dást nem szabad halogatni. A tizenkétezres városban há­rom óvoda, négy általános isko­la, egy szakképző, egy gimnázi­um, két kollégium és egy zeneis­kola működik. A falvakból bejá­rók után több önkormányzat sokadszori kérésre sem fizet hozzájárulást Körmendnek. Polgármestereik szerint az isko­lát akkor is kell fűteni, ha csak körmendi gyerekek járnak oda, a tanár pedig megtartja az órát bejárókkal együtt és bejárók nélkül is. A probléma gyökere tehát a valamikor körzeti felada­tokra kiépített, mára túlmérete­zett intézmény- és pedagógus­számban keresendő, hangzott el az utóbbi időben többször is, fo­lyosói beszélgetéseken. De hi­vatalos helyen eddig még senki sem mert „belenyúlni”, vélhető­en a szükségszerű szembekerü­lésektől való félelem miatt. Erre hívta fel a figyelmet Szabó Fe­renc képviselő a testületi ülésen. „Már nyolc évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni a nevelés­szerkezet megváltoztatását, de az akkori önkormányzat ezt el­mulasztotta. A mostani sem volt eddig elég bátor, hogy megte­gye.” A város évek óta a privati­zációs bevételek felélésével tartja egyensúlyban a költségve­tést, ezért az aránytalanság nem bukik ki feltűnően, de ha már azok elfogytak, jön majd a bi­zonytalanság — vélte. Szabó László, a gazdasági bi­zottság elnöke szerint, ha már egyszer elfogadta a testület az iskolák feladatait, meg is kell adnia azokhoz a pénzt. A város­­fejlesztési bizottság elnöke, Ki­rály Lajos adatokkal szolgált: évi 3,8 millió forintot hoz(na) Körmendnek a bejáró óvodá­sok, és 4,1 milliót az iskolások utáni fejkvóta-kiegészítés. Sza­bó László radikális javaslata: ha nem fizetnek utánuk az önkor­mányzatok, ne járjanak körmen­di intézménybe a vidéki gyer­mekek. Mészáros Árpád felve­tette, hogy a körmendi kórház, a mentők és a tűzoltók is az egész körzetet látják el, tőlük mégsem várja el a testület, hogy pénzt szedjenek a falvaktól. Egyed Gyula, az oktatási bizottság el­nöke azt ajánlotta, hadd írassák be a vidéki gyerekeket Kör­mendre mindaddig, amíg miat­tuk nem kell új osztályt, új óvo­dai csoportot nyitni. „A költségvetés-tervezet egyértelműen oktatáscentrikus — vélte Bárány Győző, az egészségügyi és népjóléti bi­zottság elnöke —, és a testület meg is teheti ezt, mert működik a pedagóguslobby. (A 18 tagú testületben négy tanár van, kö­zöttük három intézményveze­tő.) Meg azért is teheti — fűzte hozzá—, mert az egészségügy­i­­vel ellentétben az oktatási mi­nisztérium kötelező feladatokat ad az önkormányzatoknak anél­kül, hogy a pénzt is mellékelné. Ezek után állapították meg a pedagógusok idei kötelező pót­lékait. Átlagban havi 120 forint­tal nő a körmendi pótlék. Az ad­ható illetmény kategóriába tar­tozó kiegészítésekről majd csak az intézményvezetőkkel való egyeztetés után születik döntés.

Next