Vas Népe, 1999. március (44. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

1999. március 1. HÉTFŐ A tolerancia mintaországa A Hit Gyülekezete vezető lel­késze, Németh Sándor, kilenc éve volt utoljára Szombathe­lyen. A hét végén a Sugár úti sportcsarnokban ismét talál­kozott a vasi hívőkkel. • Angyal L. - Mi a célja szombathelyi lá­togatásának? - A mostani összejövetel egy nagyobb konferencia előkészí­tését célozza, most főleg szel­lemi, erkölcsi üzenetre fog sor kerülni. A keresztények hitét fogjuk erősíteni és buzdítani ar­ra, hogy ebben a korban a názá­reti Jézus evangéliuma mellett jó bizonyságot tegyenek.­­ A társadalomkutatók sze­rint a legdinamikusabban fejlő­dő egyház A Hit Gyülekezete. Egyetért ezzel a megállapítás­sal? - Igen, ez egyértelműen így van. A Hit Gyülekezete egy vi­lágméretű pünkösdi karizmati­kus mozgalomhoz tartozik, amelynek célja a keresztény szellemi és erkölcsi értékeknek a megújítása, valamint az Evan­géliumban lévő teremtő erő közvetítése. Magyarországon A Hit Gyülekezete közel húsz éve képviseli ezt a mozgalmat. Valóban dinamikusan fejlő­dünk, és egyre nagyobb a társa­dalmi igény a szolgálatunkra. - Minek köszönhető ez a di­namizmus? - Annak, hogy az egyete­mes keresztény normákat mai nyelven próbáljuk közvetíteni az emberek felé. Istentisztele­tünkön nagy szerepet kap a mo­dern zene, melynek szinte minden irány­zata jelen van. Ezen­kívül valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy a fiatalokat mindig nagy szám­ban vonzottuk, és a közösségünk nagyon fiatalos, érzékeny a generáció problé­máira, és megpróbá­lunk ezekre megol­dásokat keresni. Igyekeztünk nem dogmatikusan meg­fogalmazni azokat az alapelveket, ame­lyekben hiszünk, va­lamint az emberi kapcsolatokban a polgári értékeket ru­galmasan megvaló­sítani és közvetíteni. S még egy dolog: a gyülekezetben olyan emberek határozzák meg a közösség ar­culatát, akik nyitot­tak a modern gondo­latokra. - E liberális felfo­gás nyomán megke­rülhetetlen a kérdés: milyen a gyülekezet és a sza­baddemokrata párt kapcsola­ta? - A kommunizmus idején bekapcsolódtunk a demokrati­kus ellenzék működésébe, mert olyan emberjogi problémákkal is találkoztunk, ami rákény­szerített arra, hogy a politikával is foglalkozzunk. A rendszer­­váltás óta egyre kevesebbet po­litizálunk, s reméljük, a magyar lehetünk demokrácia annyira szilárd lesz, hogy A Hit Gyülekezeté­nek csak szellemi-erkölcsi fel­adatokkal kell foglalkoznia. — Mennyire toleráns a mai magyar társadalom? Nagy a szakadék a híveik és az ateisták között?­­ Úgy vélem, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a magyar társadalom sokkal tole­­ránsabb, mint sok európai or­szág. Azt hiszem, ha Magyar­­országon a demokrácia kialakí­tásában nem történik negatív fordulat, akkor hazánk min­taország lehetne. Például a val­lási törvényünk egyike a legli­­berálisabbaknak. — Nemrégiben egy kisebb csoport kiválása miatt A Hit Gyülekezete válságával foglal­kozott a sajtó... - Most fejeződött be egy másfél milliárd forintos csar­noképítési program. Az intéz­ményesülés, és az infrastruktú­ra kiépítése a növekvő közös­ségben elkerülhetetlen, ezek azonban a testvéri és a baráti kapcsolatokat megváltoztat­ják. Nehéz a haveri kapcsolatot átültetni a munkahelyi viszo­nyokra, ahol van alá- és fölé­rendeltség. Ezzel kapcsolato­san valóban voltak feszültsé­gek A Hit Gyülekezetében. Ám amióta beköltöztünk a csarnok­ba, rendeződött a helyzet, és bí­zunk abban, hogy az orvosolat­­lan problémák is megoldódnak a jövőben. Sorsom összefonódott a gyülekezettel. A hetvenes években a Hittudományi Aka­démiára jártam, ahol részem volt egy karizmatikus megtapasztalásban. Attól fogva bekapcsolódtam a karizmatikus mozgalomba. 1979-től kezdődött el ez a munka - mondja Németh Sándor, aki nős, négy gyermek édesapja. Fotó: Kaczmarski Zoltán Határon átnyúló munkaerőpiac? A foglalkoztatási helyzetet értékelte a megyei közgyűlés • Erős D. Z. Vas megyében kialakult a munkaerőpiac, az új fejleszté­sekhez a munkaerőforrást jó­részt már ez jelentheti, nem pe­dig a viszonylag kevés munka­­nélküli - jelentette ki Eder Gé­za, a vasi munkaügyi központ vezetője a térségünk foglalkoz­tatási helyzetét értékelő megyei közgyűlésen. Rámutatott az el­lentmondásokra is. Például arra, hogy a cégek a bejelentett állás­helyeik 90 százalékára szakkép­zetlen, vagy legfeljebb szak­munkás képzettségű dolgozókat keresnek. Indokolt lenne, ha ez az arány kedvezően változna a jobban képzett szakemberek ja­vára. A munkaügyi központ igazgatója cáfolta azokat a hí­reszteléseket, hogy egyes befek­tetők azért álltak el vasi beruhá­zásaiktól, mert nem volt elegen­dő munkaerő. Úgy véli, megfe­lelő feltételekkel bármely vasi kistérségben lehet találni két­­háromszáz embert új cégek indí­tásához. Szorgalmazta azt is, hogy Szentgotthárdon ne csak az ipari park, hanem a munka­erőpiac is legyen határon átnyú­ló. Ebbe beleértette nemcsak az osztrák, hanem a szlovén terüle­teket is. Több hajlandóság A munkaügyi szakemberek szerint kedvezően változik a munkanélküliek munkavállalá­si hajlandósága, ám az is igaz, hogy egyre nagyobb gondot okoznak a tartósan munkanél­küliek, akiknek külön segítség nélkül általában nincs esélyük arra, hogy visszajussanak az el­sődleges munkaerőpiacra. A megyében kétszáz külföldi dol­gozik engedéllyel, s gazdasági okokból a munkaügyi szervezet nem is tervezi ennek a körnek a jelentős bővítését. A megyei munkaügyi központ lehetősé­geihez mérten támogatja az ön­­kormányzat intézményei foglal­koztatási gondjainak megoldá­sát. Kiemelt segítséget nyújta­nak a dolgozók képzéséhez és átképzéséhez is. Nem rugalmasak Kérdésekre válaszolva Éder Géza elmondta, hogy a magyar munkaerő még nem kellően ru­galmas, főleg az idősebbek ne­hezen vállalkoznak a munkálta­tói igényeknek megfelelő átkép­zésekre. Esetenként gond az is, hogy csökken a munkaerő-után­pótlás, s hiányzik az a tíz-húsz­ezer fiatal, akikről a munkaügyi szervezet semmit sem tud. Vas­vár térségének felzárkóztatását külön programok szolgálják, ám a hiányos infrastruktúra még mindig akadálya a jelentősebb fejlesztéseknek. Munkahelyte­remtő támogatás igénybevételé­re ezen kívül az Őrségben, a Vendvidéken és a hátrányos helyzetű kategóriába besorolt településeken van lehetőség. A kisvállalkozók elindulásához nyújt segítséget, s egyre népsze­rűbb az önfoglalkoztatási támo­gatás. A külföldi befektetők a je­lek szerint most nem annyira az új, hanem már meglévő beruhá­zásaik fejlesztésére helyezik a hangsúlyt a megyében. Az ausztriai ingázó munkavállalás­hoz az idei kvóta meghatározása várhatóan rövid időn belül meg­történik, ám a gyakornoki fog­lalkoztatási rendszer gyakorlati­lag nem működik, itt gyökeres változtatásokra lesz szükség. KRÓNIKA Az ipari parkok jövője (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzatnak nincse­nek erre milliói, inkább a koor­dinátor szerepét tudják vállalni. A rendelkezésükre álló földte­rületet azonban készek bevinni az ipari park létrehozására ala­kuló társaságba. Rakusz Lajos tájékoztatójából nyilvánvalóvá vált, hogy ha Csepregen való­ban pályáznak az ipari parki címre, az idő sürget, hiszen vár­hatóan már az idei évtől szigo­rodnak a pályázati feltételek, nehezebben lehet hozzájutni a központi támogatáshoz, és a Phare-program forrásaira is már csak egy ideig lehet számítani. Az ipari park kialakítása előtt mindenképp szükség van a vá­ros rendezési tervének módosí­tására. Át kell gondolni azt is, hogy a kistérségben mennyi és milyen munkaerő áll rendelke­zésre. Megfogalmazódott az is, hogy a helyi vállalkozások fej­lődését vajon hogyan érintené egy ipari park megvalósulása. Akadtak olyan félelmek, ame­lyek szerint a Csepregen már működő termelő vállalkozáso­kat esetleg kényszerítenék arra, hogy fejlesztéseiket az ipari parkban hajtsák végre, ezzel pe­dig többletkiadásokkal terhel­nék a vállalkozókat. Rakusz Lajos az ipari parkok mellett érvelve elmondta: az egész település érdekeit szolgál­ja, ha viszonylag kis területen nagy érték előállítása koncent­rálódik, hiszen az ott működő cégek egy idő után jelentős adó­bevételekhez juttatják az önkor­mányzatokat. Ami a helyi vál­lalkozók félelmeit illeti, azok­nak éppen úgy lehet elejét venni, ha részt vesznek a park kialakí­tásában, ők is tulajdonosokká válnak. Először a helyi tőkét ér­demes mozgósítani, ha kell, olyan kedvezmények megadá­sával, amit a később betelepülők már nem élveznek - mondta. Magyarországon eddig 75 ipari parki címet adtak ki. A címhez nem feltétlenül muszáj az infrastruktúrát azonnal meg­teremteni, elegendő a pályázati feltételeket teljesíteni. Ezek azonban várhatóan már az idén drasztikusan szigorodnak. Az ipari parkok minimális te­rületét 10 hektárról 20-25 hek­tárra kívánják felemelni, 10 cég helyett minimálisan 15 vállal­kozásnak kell egy idő után mű­ködnie a parkban, ahol összesen legalább 750 embert kell majd foglalkoztatni. A tanácskozáson a munkaerő kérdése külön hangsúlyt kapott. Csepregen és vonzáskörzetében mindössze 15 ezer ember él. Bük és Szombathely közelsége sok munkaerőt leköt. Tényként fogalmazódott meg, hogy nem érdemes tehát több száz embert foglalkoztató cégek letelepítésén gondolkod­ni. A csepregi ipari parkban az 50-80 főt foglalkoztató üzemek lehetnek jellemzőek. A beruhá­zásokat mindenképp meg kell előznie a rendelkezésre álló munkaerő felmérésének. Ra­kusz Lajos szerint azonban tá­volabbra érdemes tekinteni. Ha­zánk jövendő európai uniós tag­ságával a határok jelképessé válnak, így a munkaerő-kínála­tot is a tágabb régióban kell szemlélni. Az unión belül egyébként az olyan regionális programok, mint amilyenek az ipari parkok­ban megfogalmazódnak, méltán számíthatnak a strukturális ala­pok támogatására. A megbeszé­lés azzal zárult, hogy március 10-éig várják a szándéknyilat­kozatot azoktól, akik részt kí­vánnak venni az ipari parki program elindításában. Ezután már a nyilatkozatok birtokában hívnak össze újabb találkozót. Molnár Sándor, Csepreg pol­gármestere megígérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül a testület elé viszik a település rendezési tervének módosítását. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Mennyi kárt okozott a tél a megye útjain? • Krilov Az 1998/99-es tél a leg­kedvezőtlenebbek közé tar­tozik, jelentősen megrongá­lódtak a vasi utak - tájékoz­tatott Horváth László, a Vas Megyei Közútkezelő Kht. üzemeltetési és fenntartási osztályvezető-helyettese. El­mondta: a legnagyobb kárt a burkolatokban az altalaj lefa­gyása, majd felengedése okozta, s az elmúlt hónapok­ban ez a ciklikusság különö­sen sokszor fordult elő. A sok sózás sem használt az utak­nak. Az idei télen a szokásos­nál körülbelül dupla mennyi­ségű sót kellett felhasználni az utak síkosságának meg­szüntetésére. A tavalyi tél a burkolatká­rok szempontjából nem volt túlságosan veszélyes. 1998- ban kátyúzásra 58,5 millió forintot költött a Vas Megyei Közútkezelő Kht. Burkolat­fenntartásra összesen 298 millió forintjuk volt, ebből már jelentős beavatkozások­ra is futotta a megye útjain, mintegy 330 ezer négyzet­­méteren. Ez a hálózatnak körülbelül 3,5 százalékát je­lenti. Ám ahhoz, hogy a kht. megfelelő ütemben végez­hesse a fenntartási munkát, évente a hálózat közel 10 szá­zalékán kellene beavatkozni. Horváth László elmondta, az állapotfelmérés alapján a kárt a kht.-nál 1,8 milliárd fo­rintra becsülik. Burkolat­­fenntartásra most mintegy 436 millió forintot tudnak fordítani, s bár ez reálértéké­ben 30 százalékkal több a ta­valyinál, a műszaki igénynek csak egynegyede. A fagykár­ra legérzékenyebb útszaka­szok az Őrségben találhatók, de jelentősek a károk Püs­pökmolnári, Zsennye, Cell­­dömölk, Uraiújfalu, valamint Rum, Szentléránt környékén. GLOSSZA ÍV Hétköznapi halandó ma már a reményt is elhessegeti magától, ha az ötlene eszébe, hogy maga vállalkozzon egy adóbevallási ív kitöltésére. A szakkifejezéseket már nem érti, felkészítő tanfolyam nélkül nincs sok esélye, hogy valameny­­nyire is elsajátítsa a bevallás logikáját. (Kivétel erősíti a sza­bályt.) Eljött hát a könyvelők, a könyvelési irodák ideje. Pedig hát az adóívnek olyan egyszerűnek kellene lennie, mint egy lottószelvénynek. A nyolc általánost és ipari iskolát végzett suszternek el kellene igazodnia rajta. De az egyetemi tanárt is kiveri a víz, ha megérkezik az adócsomag, és rohan a könyvelőhöz. S végül: roppant komikus az, hogy a profi köny­velők által kitöltött adóívek ezreit is visszadobja a hivatal. „Belső tartalmi hibák miatt" pótvizsgázik könyvelő és adózó. Ránézésre egyszerűbb a családi pótlék igényléséhez szük­séges nyomtatvány kitöltése, de szívós munkával ezt is sikerült annyira túlbonyolítani, hogy szerencsés ember az, akinek a józan paraszti esze alapján elsőre sikerül hibátlan igénylést­­ benyújtani. Akinek viszont felsőoktatási intézménybe igyekszik a cse­metéje, rájön, hogy a jelentkezési procedúrához ki kell tanul­nia egy külön szakmát, amely egyelőre államilag még nincs elismerve. Hogy teljes legyen a kép, egy ideje a polgár már nem ért­heti a közüzemi számlák többségét sem. Ha pedig bekapcsolja a tévét, és meghallja az ORTT-vel kezdődő híreket, erős nosztalgiát érez egy olyan világ iránt, amelyet még képes volt megérteni. -más Elsietett megállapítás Lakatos Ferenc karikatúrája

Next