Vas Népe, 1999. december (44. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

4 VAS NÉPE HÍREK Fogadóóra Rettegi Attila, Szombat­hely 3. sz. vk. képviselője csütörtökön 16-tól 17 óráig fogadóórát tart a Teleki Blanka Szakképző Iskolában. Orvosi rendelés Pénteken 8-tól 18 óráig a felnőtt és a városkörnyék háziorvosainak rendelése továbbképzés miatt elma­rad. Ez időben Szombat­helyen, a Wesselényi utca 4., Kőszegen a Munkácsy u. 17. szám (T.: 360-178) alatti központi ügyelet látja el a betegeket. Menetrendváltozás A Vasi Volán értesíti utasait, hogy a 10-es, Autóbuszállomás-Bébic­­telep között közlekedő járat a hét minden napján a Bébic­ telepről ezentúl 6.05 helyett 6.00-kor, 14.05 helyett 14.00-kor, 22.05 helyett 22.00-kor, munkaszüneti napokon pedig 13.30 helyett 13.15- kor indul. Nyílt nap A Körmendi Rendésze­ti Szakközépiskola nyílt napot tart a rendészeti szakképzésről hétfőn 10 órakor (Körmend, Alkot­mány u. 5. Telefon: 94/ 410-100). A tanintézet el­sősorban a 17-33 év kö­zötti érettségizett, illetve érettségiző fiatalok érdek­lődésére számít. Elmarad az előadás A Savaria Légió Egye­sület és a Vas Megyei TIT által közösen megrende­zett programsorozat de­cember első csütörtökére beharangozott előadása el­marad. Villontól Babitsig A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár „Zsoltá­rok irodalma” című elő­adás-sorozatának követ­kező részében Reisinger János arról beszél, hogyan juthatunk helyes önisme­retre. A december 2-án 17.30-kor kezdődő elő­adás a 139. zsoltárból indul ki, és Villontól Kier­­kegaardon át Babitsig jut irodalmi példáival. Vándorgyűlés A Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Központi Munkavédelmi Szakosz­tálya és a MTESZ Vas Me­gyei Szervezete december 1-3. között Bükfürdőn rendezi meg a IX. Munka­­védelmi Vándorgyűlést. A tanácskozás ma délután plenáris üléssel kezdődik, amelynek központi témája a munkavédelem országos programja lesz. KORKÉP Nincs pénz újabb lakásokra A szombathelyi önkormányzat lakásalapjának tartaléka csak papíron létezik Ha rendelkezésre áll, fel kell használni a szombathelyi ön­­kormányzat lakásalapjának százmilliós tartalékát, véli Kő­vári Attila szocialista képvise­lő, a lakásbizottság elnöke. A la­kásárak ugyanis nemcsak az inf­lációt követve növekednek, ha­nem annál nagyobb mértékben, Kővári Attila szerint épp ezért indokolatlan a további várako­zás. A bizottsági elnök szerint az lenne a leghasznosabb, ha ezt a pénzt bérlakások vásárlására fordítaná az önkormányzat, így a hosszú várakozólistáról töb­ben jutnának lakáshoz. A száz­millió forint elsősorban a bérla­kások privatizációjából folyt be az önkormányzat kasszájába. Kővári Attila szerint elképzel­hető, hogy ez a pénz jelenleg nem áll rendelkezésre. Ezt erő­sítette meg Horváth Zsolt, az önkormányzat pénzügyi bizott­ságának elnöke, aki elmondta, a tartalékalap csak papíron léte­zik. Már évekkel korábban, még az előző ciklus idején - mintegy folyószámlahitelként - ezt a pénzt is a város működésére for­dították. A bizottsági elnök elmondta azt is, a tervek között szerepel, hogy a ciklus végéig visszapótolják ezt az összeget, s a rendeletben meghatározott célokra - például lakásvásárlás­ra - fordítják a pénzt. A szombathelyi önkormány­zat lakásalapjában az idén év elején 350 millió forint volt. Eb­ből 190 millió forintot fordíta­nak a szombathelyiek, elsősor­ban a fiatal házasok első lakás­hoz jutásának támogatására. A közgyűlés kiemelten fontosnak tartja a lakásprobléma megoldá­sát, az első lakásukat vásárló fia­talok ma már a korábbi 150 ezer forintos támogatás vagy kamat­mentes kölcsön helyett 450 ezer forintnyi kamatmentes hitelt kaphatnak a várostól, ha megfe­lelnek a rendeletben előírt­­ jö­vedelmi viszonyok, vagyoni helyzet - feltételeknek. A lakás­alapot időarányosan használták fel, azok is számíthatnak támo­gatásra, akik most nyújtják be kérelmüket. A 190 millió forint feletti összeget önkormányzati bérlakás vásárlására fordították. Szombathelyen jelenleg 1880 bérlakás van, s még a rászorulók jelentős részének sem tudnak bérleményt kiutalni. A város pénzügyi helyzete nem teszi le­hetővé, hogy új lakásokat épít­sen, pedig a szakemberek sze­rint ez lenne a megoldás. • Kaiser E. A szombathelyi önkormányzat kamatmentes hitellel segíti a lakásvásárlást Rablót és betörőket fogtak (Folytatás az 1. oldalról) Hétfő reggel átsétált a polgár­­mesteri hivatalba, és ott adta elő a történteket. A rendőrség is meghallgatta az asszonyt, és ki­derült, hogy az idős nőt az el­múlt öt-tíz évben már többször meglopták, de még egyszer sem tett feljelentést. A rablót a nyomozás során ki­hallgatták tanúként, és többször ellentmondásos vallomást tett. Közben kiderült, hogy a véres kabátot elrejtette egy falubeli férfivel, aki ezt elmondta a rend­őrségnek. K. Tibor végül rész­ben elismerte a rablást, de azt ál­lítja, hogy volt tettestársa is. A szeptember végén feltéte­lesen szabadlábra helyezett gya­núsított kettőtől nyolc évig ter­jedő szabadságvesztésre szá­míthat. Több mint harminc betöréses lopással mintegy kétmillió fo­rintos kárt okozott az elmúlt hó­napokban Sz. Gábor körmendi és Zs. Róbert balatonalmádi la­kos, akik a Körmend és Szent­­gotthárd között lévő települések italboltjait, élelmiszerboltjait és falatozóit fosztogatták. A páros nevéhez fűződik az egyházas­­rádóci általános iskola kirámo­­lása is. Egy körmendi virágboltot próbáltak meg kipakolni októ­ber 16-án éjszaka, amikor is egy rendőrjárőr néhány száz méterre a helyszíntől elkapta az almádi fiatalembert, aki beismerte tet­tét. A házkutatásnál kiderült, hogy a balatonalmádi férfi egy körmendi, korábban húsz betö­rés miatt - nem jogerős ítélet­ként - két és fél évre ítélt húsz­éves fiatalembernél, Sz. Gábor­nál lakik albérletben. A két gyanúsított eddig hu­szonhét betöréses lopást ismert be. Általában csokoládét, ciga­rettát, szeszes italt és nyerőauto­matából aprópénzt vittek ma­gukkal. A húszasokat és száza­sokat soha nem váltották be, mi­vel az érméket szombathelyi játéktermekben szórták be az automatákba. Előfordult, hogy lopott kocsi­val próbáltak meg elszökni a betörés helyszínéről. Sőt, éppen Egyházasrádócon történt, hogy feltörtek egy Wartburgot, s mi­vel az autó nem indult, fél óráig tologatták le-fel a faluban. Mi­után rájöttek, hogy nincs benzin a járgányban, egy másik, arra parkoló kocsiból szívtak le üzemanyagot. De mivel a lopott üzemanyag nem keverék volt, a Wartburg imigyen sem indult be. A nyomozás során kiderült, hogy négy esetben K. Péter is besegített a párosnak. Sz. Gá­bort előzetes letartóztatásba he­lyezték, Zs. Róbert pedig sza­badlábon védekezik. • Krilov 1999. december 1. SZERDA Startra kész a megyei rádió (Folytatás az 1. oldalról) A Vas Megyei Önkormány­zat és a Magyar Rádió együtt azonban megtette az első lépést: előszerződést írt alá Simkó Já­nos, a Magyar Rádió regionális igazgatója és Markó Péter, a me­gyei közgyűlés elnöke egy szombathelyi székhelyű, Vas megyei rádiószerkesztőség ala­pítására. Nem a semmiből kell indulni. Szombathelyen a Magyar Rádió munkatársai (korábban a győri körzeti stúdió munkatársai) év­tizedek óta jelen vannak, és tu­dósítanak a megyéről. Helyisé­gük, technikájuk, körülményeik nagyon megkoptak, elavultak a legutóbbi korszerűsítés óta el­telt húsz évben. A szerkesztőség új helyét a TIT Kőszegi utcai székházának második emeletén találták meg. A stúdió fenntartá­sának segítésére alapítványt kí­vánnak létrehozni, amelynek ja­vára befizethetnek helyi önkor­mányzatok, cégek, magánsze­mélyek. A Magyar Rádió Vas megyei szerkesztőségében ötletekkel, műsorokkal készülnek az indu­lásra a rádiósok. De a megyei közgyűlés pénteki döntéséig várnak az érdemi megszólalás­sal. Annyit elmondott Kéner Gábor, a Magyar Rádió szom­bathelyi munkatársa, hogy há­romórás reggeli műsorral indul­nak. A gyöngyöshermáni adó sugározza felvételeiket, élő megszólalásaikat a középhullá­mon, a győri rádió megszokott helyén. Reggeli programjuk tar­talmazza a Kossuth rádió köz­kedvelt krónikáját,­egyébként a megyei híreké, eseményeké, időjárásé, szolgáltatásé a fő sze­rep. Tudomásunk szerint a me­gyei közgyűlés bizottságaiban nem fogadta zavartalan öröm a helyi rádiózás indítását. A me­gyei kórház hiánya miatt gazda­sági gondokkal küzdő megye pénzügyi bizottsága nem támo­gatta, a kulturális bizottság kis többséggel támogatta a rádiózá­si javaslatot. A helyi szerkesztő­ség hívei a megye regionális szerepőrzésének védelmét, a jö­vőt látják a Magyar Rádióval való összefogásban. A Magyar Rádió vezetőségének több kép­viselője részt vesz a pénteki közgyűlésen, itt lesz és szót kért Juhász Judit, a rádió alelnöke. • Budai R. Közmeghallgatás a közlekedésről A helyi közösségi közleke­dés, illetve a 2000. évi menet­rendváltozások lesznek a főbb témái annak a közmeghallga­tásnak, amelyet ma 18 órától rendez Szombathely Város Közgyűlése a Városháza első emeleti dísztermében A köz­meghallgatáson az állampolgá­rok és a helyi társadalmi szerve­zetek képviselői más közérde­kű ügyben is kérdéseket intéz­hetnek a közgyűléshez, a város vezetőihez. Jelöltek az év vasi embere címre A szaktekintélyekből álló bizottság nyolc személyre tett javasla­tot, közösségért végzett munkájuk alapján valamennyien esé­lyesek az év vasi embere címre: Bauer Károly, Dankovics Er­zsébet, dr. Gadányi Károly, dr. Horváth Boldizsár, dr. Hende Csaba, Kuntár Lajos, Németh Pál, Németh Zsolt. Lapunkban bemutatjuk őket. A sorozat befejeztével, december 11-én szava­zólapot közlünk, hogy ki lesz az év vasi embere, döntsék el a sza­vazatok. A szavazás akkor érvényes, ha a beküldött szavazóla­pok száma (összesen a nyolc névre) eléri a megye lakosságának egy százalékát, azaz 2600-nál több. Bauer Károly Bauer Károly évtizedek óta Szentgotthárd meghatározó személyisége, a harmadik cik­lusban a város polgármestere. Munkájának, elképzeléseinek, kapcsolatainak nagy szerepe van abban, hogy a térség felér­tékelődött. A hármas határ mentén megteremtődtek egy modern ipari park feltételei, olyan világcég telepedett a vá­rosba, mint a General Motors. Bauer Károly sokat tett a ma­gyar-szlovén, a magyar-oszt­rák kapcsolatok fejlesztéséért, a határon átnyúló gazdasági és emberi kapcsolatokért. A szentgotthárdi polgármestert, a megyei közgyűlés tagját leg­utóbb a Szlovén Köztársaság elnöke a Barátságért érdem­renddel tüntette ki. Szociális segély és közhasznú munka (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóan vélekedik Patyi Elemér, a Vas Megyei Önkor­mányzatokért Egyesület elnöke, Bögöte polgármestere, aki sze­rint a segélyért is folyamatos munkát kellene végeztetni. Ez segíthetné azok visszatérését a munkahelyekre, akik még való­ban szeretnének dolgozni. Azzal Németh László, Rum polgármestere is egyetért, hogy munkához kell kötni a se­gélyezést. Mégis úgy véli, a kor­mány által javasolt megoldás nehéz helyzet elé állíthatja az önkormányzatok egy részét. A kis települések ugyanis nincse­nek felkészülve a munkanélkü­liek- esetenként- tömeges fog­lalkoztatására. Joó Imre toronyi polgármes­ter szerint a munka megszerve­zése, felügyelete a kis települé­seken várhatóan a polgármes­terre hárul majd. Ez azokban a falvakban, ahol főállású polgár­­mester van, valószínűleg na­gyobb gondot nem okoz. Csak­hogy a községek többségében tiszteletdíjas polgármester tevé­kenykedik. Joó Imre is kevesli a harmincnapos munkakötele­zettséget, ám egyelőre nem tud­ja, mitévő lesz, ha egyszerre je­lentkezik nála munkára az a hu­szonnégy ember, aki jelenleg jö­vedelempótló támogatásban ré­szesül. Németh Zsolt Vasvár polgár­­mestere azt várja, hogy mind többen lesznek, akik a segély és a közhasznú munka helyett a rendszeres munkát választják. Polgármesterként pedig nem tart attól, hogy nem jut elég fel­adat a közhasznú munkásoknak, hiszen jövőre részt vállalhatnak a millenniumi emlékpark kiala­kításában, a sánc rekonstrukció­jában. Számítanak rájuk abban a felmérésben is, aminek a célja a városlakók szakképzettségének feltérképezése, azért, hogy a munkahelyteremtéseknél már ezekre alapozni lehessen. • Erős D. Z.

Next