Vas Népe, 2000. október (45. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-16 / 243. szám

2000. október 16. HÉTFŐ Zászlóátadás Mesteriben Három új díszpolgárt avattak a több mint hétszáz éves Kemenesaljai településen A kormány által adományo­zott millenniumi emlékzászlót Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára hozta el szombaton Mesteribe. A tele­pülés középkori temploma mel­letti téren megrendezett ünnep­ségen Csirkovics Gyula polgár­­mester köszöntötte a falu lakóit és a vendégeket, köztük dr. Györkös Pétert és Kovács Fe­rencet, a térség két országgyűlé­si képviselőjét, dr. Koller Lász­lót, a megyei közgyűlés alelnö­­két, valamint a mikrotérségi tár­sulásba tartozó települések polgármestereit. Beszédében a polgármester büszkén emlékeztetett rá, hogy a kemenesaljai település gyöke­rei több mint hét évszázadra nyúlnak vissza a történelemben. Hazánk ezer évének leglénye­gesebb eseményeit a köszöntőt követő műsorban az egyházas­­helyei általános iskola tanulói is felidézték, közreműködtek a Hetyei Daloskör tagjai. Glattfelder Béla ünnepi be­szédében kiemelte: a dolgok igazi fontosságát akkor ismer­jük fel, ha hiányt szenvedünk bennük. Nemzeti államiságunk is ilyen - tette hozzá a szónok. Sokan a határainkon kívül élik meg a millenniumot magyar­ként. Adjunk hálát a Jóistennek, hogy mi itthon lehetünk magya­rok - mondta az államtitkár, majd jókívánságok kíséretében nyújtotta át az emlékzászlót a falu első emberének. Közös imádság után a katoli­kusok részéről Marton István esperes-plébános, az evangéli­kusság nevében pedig Sághy András lelkész mondott rövid beszédet, majd áldást a lobogó­ra, amelyre a zászlóanya, Pócza Lászlóné kötötte fel az első em­lékszalagot. Az ünnepség végén Csirko­vics Gyula díszpolgári okleve­leket adott át. A település képvi­­selő-testülete a millennium al­kalmából a község díszpolgárá­nak választotta Glattfelder Bélát, Kovács Ferencet és vitéz Zseli Ferencet. • Burkon L. Marton István esperes-plébános áldotta meg a zászlót, mögötte a polgármester és az államtitkár Középiskolai kollégiumból szociális bérlakások Sárváron elkészült a kö­zépiskolai kollégium lakó­épületté alakításának tanul­mányterve. A középiskolai kollégium jelenlegi állapotának felmé­rése során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az épület összképe meg­felelő, de felújításra szorul. A tanulmányterv szerint a földszinten és az emeleten ti­zennyolc, míg a tetőtérben nyolc lakás kialakítására nyí­lik lehetőség. Ezek többsége egy-, illetve másfél szobás, s három kétszobás lenne. Az átalakítás nem érintené az épület alapozását, felmenő falazatát, valamint födém­szerkezetét. Ám szükséges a homlokzat teljes felújítása, a nyílászárók, a villamossági és a gépészeti rendszerek tel­jes cseréje, a falvizesedés megszüntetése, s természete­sen a válaszfalrendszer kiala­kítása. A lakások kialakításának jövő évi becsült költsége 181 millió forint. Az összköltség­be azonban beletartozik az átalakítandó ingatlan értéke is, így az meghaladja a 200 millió forintot. A képviselő­­testület úgy határozott, hogy a beruházási költségek het­ven százalékáig pályázatot nyújt be központi támogatás­ra. KRÓNIKA Tisztújítás az MSZP-ben Jelentős változások történtek a Magyar Szocialista Párt Vas megyei szervezetének elnök­ségében. A szombaton meg­tartott tisztújító küldöttgyűlés négy új tagot választott a veze­tők közé. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy az elnökségbe idén három hölgy is bekerült — mondta Szabó Lajos, a szervezet újra megválasztott elnöke a gyű­lés utáni sajtótájékoztatón, így végre megvalósult a harmincöt év alattiak és a nők minimum 20 százalékos aránya. Az elnök re­ményei szerint ők lesznek azok, akik tevékenységükkel új sza­vazóbázist teremtenek majd a pártnak. Az új tagok - Táncos Mihály, Gerencsér Andrea, Gaál Ange­lika, Fridmanszkyné Mohácsi Éva - megválasztása mellett lét­rehozták az elnökhelyettesi fel­adatkört is, amelynek célja a ko­ordinációs tevékenység és a pártszervezési munka javítása. A poszt betöltésére a Dr. Ipko­­vich Györgyöt választották. Mindannyian azon fogunk munkálkodni, hogy a 2002-es választásokból az MSZP kerül­jön ki győztesen. Választási stratégiánkban Vas megyének és a nyugat-dunántúli régiónak kiemel­t szerepet szánunk - hangsúlyozta Földes György, az országos választmány elnöke, aki az értekezlet meghívottja­ként volt jelen. Burgenlandi millennium (Folytatás az 1. oldalról) Valójában - a Géza idejében megváltozott európai helyzet­hez alkalmazkodva - a keleti kapcsolatokat ápolni akaró törzsfők ellen lépett fel. István nem tagadta meg a keleti örök­séget, de az időközben számot­tevő hatalommá vált Magyaror­szágot a Német-római Biroda­lom egyre szorosabb szövetsé­gesévé akarta tenni. Rendkívül érdekes volt Baumgartner Gerhard törté­ nész előadása, aki a burgenlandi magyarság múltjáról, jelenéről és egy kicsit a jövőjéről is be­szélt. „Hányan is vagyunk Bur­­genlandban mi magyarok?” tette fel a kérdést, s válaszaiból kiderült: nem olyan egyértel­mű a válasz. A népszámlálás legutóbbi adatai szerint 5 ezren, a burgenlandi ka­tolikus egyház 1987-ben végzett felmérése alap­ján 7 ezren járnak magyar nyelvű misékre, ugyan­akkor egy mikro­­cenzuszos felmé­rés szerint 16 ez­ren használják Burgenlandban a magyar nyelvet. Galambos Iré­­neusztól hallot­tuk: a burgenlan­di magyarságnak van egy helyi, őri tudata, de nincs egy olyan gaz­­ dag magyar tudata, mint ami­ lyen például az erdélyi, a felvi­déki, vagy a nyáron Szent Ist­­ván-szobrot avató alsólendvai magyaroknak. Erről, a határon túli magyarok öntudatáról tar­tott előadást szombaton dr. Ge­reben Ferenc történész. Őt dr. Bertényi Iván követte előadásá­val a Szent Korona szerepéről és jelentőségéről. Ludwig Rezső aranyműves, akinek módja volt a koronát szétszedett állapotá­ban megvizsgálni, diaképes elő­adást tartott a magyar korona vizsgálatáról, annak gazdag dí­szeiről, jelképeiről. Mindkét este kulturális mű­sorral zárták a tanácskozást. Pénteken a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium diákjai dr. Villányi Eszter rendezésében adták elő Fazekas Mihály modernizált Ludas Matyiját, nagy sikerrel. Szombaton Illyés Kinga erdélyi színésznő „Az élet kenyere” cí­mű pódiumjátékával aratott em­lékezetes sikert. • Némethy M. A Felsőőri (oberwarti) Kétnyelvű Gimnázium diákjai adták elő a Ludas Matyit GLOSSZA Az elt­érés tudománya Régebben az autóvezetési minimumkövetelmények közé tartozott az egyenes beállás. A rutinpályáról nem indulhatott a forgalomba az a vizsgázó, aki nem tudott két vonal közé ará­nyosan beállni, nem tudott a járdaszegélyhez közel húzódni akár tolatva is. Gyanítom, hogy most is így van, bár a tan­anyagot nem ismerem, csak a hétköznapi gyakorlatot, amely­ben igen kevés úrvezetőnek sikerül a felfestett vonalak között normálisan parkolnia. Ráállnak vagy az egyik vagy a másik vonalra, nyugodt lélekkel kiszállnak a kocsiból, s távoznak. Intenzív tolatásokra, kormányműveletekre és nem kevésbé intenzív káromkodásokra késztetik jobb és bal oldali szom­szédjukat, kit érdekel. Aki ilyen helyzetből indult reggel a lakóháza melletti parkolóból, nagy valószínűséggel még vagy tucat ember napját elrontja. Erőszakos lesz, törleszteni akar. Mégsem az embereket okolom, akár friss, akár ősrégi a jogosítványuk. A helyzetért ugyanis nem ők a felelősek. Összezsúfolva élünk, elképesztően kicsi lakásokban, keskeny utcákon, szűk parkolókkal kell beérnünk, jó, ha húsz lakásra terveztek egy parkolóhelyet. Próbálom autóval elérni például az Oladi Művelődési Központot. Minden alkalommal meg­döbbent a várostervezői szűkmarkúság, pedig nem a lakóte­lep-építés kezdetén, hanem a végén méretezték kétsávosra az utakat, keskenyre a parkolókat. Egy biciklis már forgalmi akadályt okoz. A busz útvonalát nem a lakosság igénye, hanem az úttest szabja meg: arra jár a busz, amerre elfér. Sokan mondják, keveset mosolygunk, az a baj. Pedig lenne min. b.r. Aggodalom Lakatos Ferenc karikatúrája VAS NÉPE 3 --------------------- A Zanatot elkerülő út egyik csatlakozási pontja a benzinkútnál néhány évvel ezelőtt kialakított körforga­lomnál van. Az optimális csatlakozáshoz azonban a körforgalmat át kell alakíta­ni. Katona Ferencet, a Vas Megyei Közútkezelő Kht. fő­mérnökét kérdeztük, hogy eredetileg miért nem ezeket a szempontokat figyelembe véve építették ki a csomó­pontot? - A Zanati úti körforga­lom korábban nem a mi beru­házásunkban készült, hanem a Tesco, valamint a Mal fi­nanszírozta. A mostani igé­nyeket pedig több okból sem lehetett a kialakítás során fi­gyelembe venni. Egyrészt azért nem, mert az elkerülő út tervei akkor még nem voltak véglegesek, illetve a plusz­igényeket állami pénzekből kellett volna finanszírozni, amihez nem állt rendelkezé­sünkre anyagi forrás. Ebben a helyzetben legfeljebb annyit tehettünk, hogy a várható el­képzelésekhez igazítottuk a csomópont közműveinek ki­építését. - Most milyen átalakítást vé­geznek a csomóponton? - A Zanatot elkerülő út a vasúti felüljáró után csatla­kozik majd be ebbe a körfor­galomba. A kapcsolódásnál biztonságos feltételeket kívá­nunk teremteni a növekvő forgalom számára. Megnö­veljük a körforgalom ívét. Ez gyorsítja a csomópontba való be- és kihajtást, megkönnyíti a kamionok fordulását, növe­li az áteresztőképességet.­­ Mi lesz a sorsuk a meglévő, ám várhatóan kisebb forgal­mú csatlakozásoknak? - Ezek is megmaradnak, így Zanat, illetve a 87-es út irányából továbbra is be lehet majd hajtani ebbe a körforga­lomba. • Erős D. Z. MEGKÉRDEZTÜK Miért kell átalakítani a Zanati úti körforgalmat?

Next