Vas Népe, 2000. október (45. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-16 / 243. szám
2000. október 16. HÉTFŐ Zászlóátadás Mesteriben Három új díszpolgárt avattak a több mint hétszáz éves Kemenesaljai településen A kormány által adományozott millenniumi emlékzászlót Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára hozta el szombaton Mesteribe. A település középkori temploma melletti téren megrendezett ünnepségen Csirkovics Gyula polgármester köszöntötte a falu lakóit és a vendégeket, köztük dr. Györkös Pétert és Kovács Ferencet, a térség két országgyűlési képviselőjét, dr. Koller Lászlót, a megyei közgyűlés alelnökét, valamint a mikrotérségi társulásba tartozó települések polgármestereit. Beszédében a polgármester büszkén emlékeztetett rá, hogy a kemenesaljai település gyökerei több mint hét évszázadra nyúlnak vissza a történelemben. Hazánk ezer évének leglényegesebb eseményeit a köszöntőt követő műsorban az egyházashelyei általános iskola tanulói is felidézték, közreműködtek a Hetyei Daloskör tagjai. Glattfelder Béla ünnepi beszédében kiemelte: a dolgok igazi fontosságát akkor ismerjük fel, ha hiányt szenvedünk bennük. Nemzeti államiságunk is ilyen - tette hozzá a szónok. Sokan a határainkon kívül élik meg a millenniumot magyarként. Adjunk hálát a Jóistennek, hogy mi itthon lehetünk magyarok - mondta az államtitkár, majd jókívánságok kíséretében nyújtotta át az emlékzászlót a falu első emberének. Közös imádság után a katolikusok részéről Marton István esperes-plébános, az evangélikusság nevében pedig Sághy András lelkész mondott rövid beszédet, majd áldást a lobogóra, amelyre a zászlóanya, Pócza Lászlóné kötötte fel az első emlékszalagot. Az ünnepség végén Csirkovics Gyula díszpolgári okleveleket adott át. A település képviselő-testülete a millennium alkalmából a község díszpolgárának választotta Glattfelder Bélát, Kovács Ferencet és vitéz Zseli Ferencet. • Burkon L. Marton István esperes-plébános áldotta meg a zászlót, mögötte a polgármester és az államtitkár Középiskolai kollégiumból szociális bérlakások Sárváron elkészült a középiskolai kollégium lakóépületté alakításának tanulmányterve. A középiskolai kollégium jelenlegi állapotának felmérése során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az épület összképe megfelelő, de felújításra szorul. A tanulmányterv szerint a földszinten és az emeleten tizennyolc, míg a tetőtérben nyolc lakás kialakítására nyílik lehetőség. Ezek többsége egy-, illetve másfél szobás, s három kétszobás lenne. Az átalakítás nem érintené az épület alapozását, felmenő falazatát, valamint födémszerkezetét. Ám szükséges a homlokzat teljes felújítása, a nyílászárók, a villamossági és a gépészeti rendszerek teljes cseréje, a falvizesedés megszüntetése, s természetesen a válaszfalrendszer kialakítása. A lakások kialakításának jövő évi becsült költsége 181 millió forint. Az összköltségbe azonban beletartozik az átalakítandó ingatlan értéke is, így az meghaladja a 200 millió forintot. A képviselőtestület úgy határozott, hogy a beruházási költségek hetven százalékáig pályázatot nyújt be központi támogatásra. KRÓNIKA Tisztújítás az MSZP-ben Jelentős változások történtek a Magyar Szocialista Párt Vas megyei szervezetének elnökségében. A szombaton megtartott tisztújító küldöttgyűlés négy új tagot választott a vezetők közé. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy az elnökségbe idén három hölgy is bekerült — mondta Szabó Lajos, a szervezet újra megválasztott elnöke a gyűlés utáni sajtótájékoztatón, így végre megvalósult a harmincöt év alattiak és a nők minimum 20 százalékos aránya. Az elnök reményei szerint ők lesznek azok, akik tevékenységükkel új szavazóbázist teremtenek majd a pártnak. Az új tagok - Táncos Mihály, Gerencsér Andrea, Gaál Angelika, Fridmanszkyné Mohácsi Éva - megválasztása mellett létrehozták az elnökhelyettesi feladatkört is, amelynek célja a koordinációs tevékenység és a pártszervezési munka javítása. A poszt betöltésére a Dr. Ipkovich Györgyöt választották. Mindannyian azon fogunk munkálkodni, hogy a 2002-es választásokból az MSZP kerüljön ki győztesen. Választási stratégiánkban Vas megyének és a nyugat-dunántúli régiónak kiemelt szerepet szánunk - hangsúlyozta Földes György, az országos választmány elnöke, aki az értekezlet meghívottjaként volt jelen. Burgenlandi millennium (Folytatás az 1. oldalról) Valójában - a Géza idejében megváltozott európai helyzethez alkalmazkodva - a keleti kapcsolatokat ápolni akaró törzsfők ellen lépett fel. István nem tagadta meg a keleti örökséget, de az időközben számottevő hatalommá vált Magyarországot a Német-római Birodalom egyre szorosabb szövetségesévé akarta tenni. Rendkívül érdekes volt Baumgartner Gerhard törté nész előadása, aki a burgenlandi magyarság múltjáról, jelenéről és egy kicsit a jövőjéről is beszélt. „Hányan is vagyunk Burgenlandban mi magyarok?” tette fel a kérdést, s válaszaiból kiderült: nem olyan egyértelmű a válasz. A népszámlálás legutóbbi adatai szerint 5 ezren, a burgenlandi katolikus egyház 1987-ben végzett felmérése alapján 7 ezren járnak magyar nyelvű misékre, ugyanakkor egy mikrocenzuszos felmérés szerint 16 ezren használják Burgenlandban a magyar nyelvet. Galambos Iréneusztól hallottuk: a burgenlandi magyarságnak van egy helyi, őri tudata, de nincs egy olyan gaz dag magyar tudata, mint ami lyen például az erdélyi, a felvidéki, vagy a nyáron Szent István-szobrot avató alsólendvai magyaroknak. Erről, a határon túli magyarok öntudatáról tartott előadást szombaton dr. Gereben Ferenc történész. Őt dr. Bertényi Iván követte előadásával a Szent Korona szerepéről és jelentőségéről. Ludwig Rezső aranyműves, akinek módja volt a koronát szétszedett állapotában megvizsgálni, diaképes előadást tartott a magyar korona vizsgálatáról, annak gazdag díszeiről, jelképeiről. Mindkét este kulturális műsorral zárták a tanácskozást. Pénteken a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium diákjai dr. Villányi Eszter rendezésében adták elő Fazekas Mihály modernizált Ludas Matyiját, nagy sikerrel. Szombaton Illyés Kinga erdélyi színésznő „Az élet kenyere” című pódiumjátékával aratott emlékezetes sikert. • Némethy M. A Felsőőri (oberwarti) Kétnyelvű Gimnázium diákjai adták elő a Ludas Matyit GLOSSZA Az eltérés tudománya Régebben az autóvezetési minimumkövetelmények közé tartozott az egyenes beállás. A rutinpályáról nem indulhatott a forgalomba az a vizsgázó, aki nem tudott két vonal közé arányosan beállni, nem tudott a járdaszegélyhez közel húzódni akár tolatva is. Gyanítom, hogy most is így van, bár a tananyagot nem ismerem, csak a hétköznapi gyakorlatot, amelyben igen kevés úrvezetőnek sikerül a felfestett vonalak között normálisan parkolnia. Ráállnak vagy az egyik vagy a másik vonalra, nyugodt lélekkel kiszállnak a kocsiból, s távoznak. Intenzív tolatásokra, kormányműveletekre és nem kevésbé intenzív káromkodásokra késztetik jobb és bal oldali szomszédjukat, kit érdekel. Aki ilyen helyzetből indult reggel a lakóháza melletti parkolóból, nagy valószínűséggel még vagy tucat ember napját elrontja. Erőszakos lesz, törleszteni akar. Mégsem az embereket okolom, akár friss, akár ősrégi a jogosítványuk. A helyzetért ugyanis nem ők a felelősek. Összezsúfolva élünk, elképesztően kicsi lakásokban, keskeny utcákon, szűk parkolókkal kell beérnünk, jó, ha húsz lakásra terveztek egy parkolóhelyet. Próbálom autóval elérni például az Oladi Művelődési Központot. Minden alkalommal megdöbbent a várostervezői szűkmarkúság, pedig nem a lakótelep-építés kezdetén, hanem a végén méretezték kétsávosra az utakat, keskenyre a parkolókat. Egy biciklis már forgalmi akadályt okoz. A busz útvonalát nem a lakosság igénye, hanem az úttest szabja meg: arra jár a busz, amerre elfér. Sokan mondják, keveset mosolygunk, az a baj. Pedig lenne min. b.r. Aggodalom Lakatos Ferenc karikatúrája VAS NÉPE 3 --------------------- A Zanatot elkerülő út egyik csatlakozási pontja a benzinkútnál néhány évvel ezelőtt kialakított körforgalomnál van. Az optimális csatlakozáshoz azonban a körforgalmat át kell alakítani. Katona Ferencet, a Vas Megyei Közútkezelő Kht. főmérnökét kérdeztük, hogy eredetileg miért nem ezeket a szempontokat figyelembe véve építették ki a csomópontot? - A Zanati úti körforgalom korábban nem a mi beruházásunkban készült, hanem a Tesco, valamint a Mal finanszírozta. A mostani igényeket pedig több okból sem lehetett a kialakítás során figyelembe venni. Egyrészt azért nem, mert az elkerülő út tervei akkor még nem voltak véglegesek, illetve a pluszigényeket állami pénzekből kellett volna finanszírozni, amihez nem állt rendelkezésünkre anyagi forrás. Ebben a helyzetben legfeljebb annyit tehettünk, hogy a várható elképzelésekhez igazítottuk a csomópont közműveinek kiépítését. - Most milyen átalakítást végeznek a csomóponton? - A Zanatot elkerülő út a vasúti felüljáró után csatlakozik majd be ebbe a körforgalomba. A kapcsolódásnál biztonságos feltételeket kívánunk teremteni a növekvő forgalom számára. Megnöveljük a körforgalom ívét. Ez gyorsítja a csomópontba való be- és kihajtást, megkönnyíti a kamionok fordulását, növeli az áteresztőképességet. Mi lesz a sorsuk a meglévő, ám várhatóan kisebb forgalmú csatlakozásoknak? - Ezek is megmaradnak, így Zanat, illetve a 87-es út irányából továbbra is be lehet majd hajtani ebbe a körforgalomba. • Erős D. Z. MEGKÉRDEZTÜK Miért kell átalakítani a Zanati úti körforgalmat?