Vas Népe, 2000. október (45. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-21 / 248. szám
2000. október 21. SZOMBAT KRÓNIKA Forradalmi emlékidéző A Szent-Györgyi iskola dráma tagozatos diákjainak ünnepi műsora Szombathely (él) - A Szent-Györgyi Albert Középiskola dráma tagozatos diákjai Emlékidéző címmel adtak műsort az '56-os forradalom tiszteletére tegnap reggel az MMIK színháztermében. Ünnepi műsort rendezni - és bemutatni - a legnehezebb. Hogy a csöndben hiteles és őszinte legyen minden kimondott szó, minden gesztus: a magasba nyúló karok, görnyedő házak, egymás vállára ejtett kezek. A Szent-Györgyi iskola diákjai által előadott, elsősorban klasszikus irodalmi alkotásokra támaszkodó, mozgással, zenével, vetített képekkel gazdagított összeállítást Devecsery László rendezte, aki - mint mondta - hagyományos és újszerű elemek harmonikus öszszeillesztésével igyekezett ünnepi élményt nyújtani a közönségnek, az iskola diákjainak és tanárainak. Vers, zene, mozgás az MMIK színháztermében Fotó: Kaczmarski Z. El kell fogadtatnunk magunkat Interjú a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökjelöltjével ■ Peltzer Géza Szombathely - Dr. Parragh László egyetlen vetélytársa Tolnay Lajosnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki székéért folyó küzdelemben. Parragh Lászlót a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és nyolc megye jelölte, megyénkben azért járt, hogy programját ismertesse, százaléka tagja az új kamarának. Ez meglepő, hiszen a multinacionális vállalatok hazai gyárai biztos piaccal rendelkeznek, nincsenek gondjaik a beszállítással, gyakorlatilag nincs szükségük érdekképviseletre - mégis nagy részük tagja lett az önkéntes tagságú kamarának? - Egy fejlett országból érkező multinacionális cég döntését meghatározza, ha az anyaországban az a gyakorlat, hogy a jelentősebb cégek tagjai a kamaráknak. A másik: tudja, hogy a befizetett tagdíjat a vállalkozási kultúra, környezet javítására fordítják: oktatásra, mesterképzésre, így nekik is jobb lesz a szakmai környezetük. A multik nem akarnak beleszólni a kamara ügyeibe, s ha a kamara azt teszi ami a dolga, a multik be fognak lépni. Minél kisebb egy vállalkozás, annál direktebbek az érdekei. A kisvállalkozót az érdekli, hogy kit tudja fizetni a bérleti díjat, alapanyagot vásárolhasson. A nagyvállalatnál ez áttételesebben jelenik meg: neki az az érdeke, hogy a közgazdasági, jogi környezet a számára megfelelő legyen, sámára kedvezően alakuljon. Ehhez egy gazdasági érdekképviseletre van szükség, amely ezt kiharcolja. A kamara egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy megtalálja, hogy az egyes vállalkozásoknak pontosan mi az érdeke. De első számú feladatnak mégis azt tartom, hogy elfogadtassa magát a kamara a vállalkozókkal. Erre mi szükség azokkal a tagokkal szemben, akik önként léptek be - vagyis eleve elfogadják a szervezetet? — Elfogadják — de csak pillanatnyilag. Csakhogy, ha a kamara rosszul végzi a munkáját, a taglétszám csökkenhet, ha viszont ambiciózus, növekedni fog. A kamarának tehát úgy kell dolgoznia, hogy szolgáltatásokat adjon a vállalkozásoknak, hogy a vállalkozók lássák, mit kapnak cserébe a tagdíjért. De hogy bármit is tudjunk tenni, rendeznünk kell az anyagi bázisunkat. A tagdíjak nyilvánvalóan csökkenni fognak, ezért új forrásokat kell felkutatnunk: EU-, kormányzati pénzeket kell bevonnunk, más szervezetekkel közös projekteket kell megvalósítanunk. De már nincs idő, haladék, azonnal, nagyon gyorsan adnunk kell tagjainknak. A kamarai váltás már megtörtént, mennyi tagja van az önkéntes tagságú kamarának, s mit tart az önkéntes tagságú szervezet legfontosabb feladatainak ? - A kamaráknak komoly morális veszteségeik vannak amiatt, hogy a vállalkozókkal szembeállították őket, ráadásul megingott az az anyagi bázisuk is, amelyre korábban alapozhattak. Az nem lehet kérdés, hogy Magyarországon egy jól működő kamarát kell létrehozni, az ország kilencven százalékára jellemző, hogy komoly megyei szervezetek alakultak ki, megfelelő anyagi háttérrel. A kötelező tagság megszűnésével a tagok 96 száza- Dr. Parragh László léka kilépett a kamarából. A taglétszámunk korábban nyolcszázezer volt, ebből maradt körülbelül 32 ezer. A nagy cégeknek viszont hetven Földrengés a térképek fölött A szükségállapotra békeidőben kell felkészülni Szombathely (VN) - Katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak a napokban a Városházán. A védemi bizottság azt imitálta, hogy Vasváron és környékén október 15-én hajnali négykor 6-os erősségű földrengés pusztít, és mi lenne, ha a természeti katasztrófa miatt szükségállapotot kellene bevezetni. Ilyenkor a legfontosabb feladat a romok alatt rekedt emberek kimentése lenne. A Szombathelyi Védelmi Bizottság szakemberei szakmájuk szerint vázolták a tennivalókat. Burján Attila polgári védelmi körzetparancsnok elmondta, kiderült, hogy nem egészen pontosak az információk azokról a cégekről, amelyektől veszélyhelyzetben segítséget remélhetnének, ennek ellenére a katasztrófavédelmi gyakorlatot jónak tartotta. Vita a részvényeladásról (Folytatás az 1. oldalról) Az értékpapírok eladását viszont támogatta az önkormányzat pénzügyi bizottsága, rámutatva, hogy a társaság által tervezett tőkeemelés a minimálisra csökkentené a részesedését a társaságból. A szocialista képviselők ellenvéleményt fogalmaztak meg, érthetetlennek tartva az önkormányzat kivonulását a dinamikusan fejlődő távközlési piacról. Véleményük szerint ezek a részvények már most többet érnek annál, mint amit kínálnak érte, s amennyiben megvalósul a tervezett tőkeemelés, árfolyamuk tovább emelkedik. Az ellenzéki képviselők azt is kifogásolták, hogy a cég pénzügyi helyzetéről az önkormányzat — mint tulajdonos — nem kapott folyamatos tájékoztatást, így kész tények elé állították őket ezzel a javaslattal. Az értékesítést azért sem tartják sürgetőnek, mivel a város nincs csődhelyzetben, így az ezért kapott 41 millió forint nem old meg semmit. Hasonló érvek alapján nem értett egyet a részvények eladásával Novák Ödön (MKDSZ) képviselő sem. Dr. Dénes Tibor szerint viszont szüksége van a városnak erre a pénzre, mivel jelentős beruházások vannak előkészítés alatt, amelyeknél a központi támogatások igényléséhez kell a saját erő is. Úgy véli, a Rába- Com Rt. jelenlegi gazdasági helyzete is indokolja a részvények értékesítését. A cég mérlege ugyanis a beruházásokra felvett hitelek miatt hárommilliárdos mínuszt mutat. Ebben a helyzetben 10 milliárdot kell befektetni a vállalkozás talpraállításához, ám a tízszeres tőkeemelésben a város eleve nem tudna részt venni. Ezzel együtt fenyegető veszély lehet az alaptőke leszállítása, aminek az lenne a következménye, hogy a város részesedése 41 milliót sem ér. Hosszabb távon a polgármester elképzelhetőnek tartja a részvények értéknövekedését, ám a városnak nem hosszú, hanem rövid távú tervei vannak. A szocialista képviselők kezdeményezésére a testület tagjai név szerinti szavazással döntöttek az ügyben. Végül 11 igen és 6 nem szavazattal a Rába-Comrészvények eladása mellett voksoltak a sárvári városatyák. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Miért késnek az időben befizetett átutalások? ■ Mesterházy Mónika Sopron - Több olvasónk jelezte, hogy késedelmi felszólítást tartalmazó leveleket kapnak, noha csekkjeiket időben feladták a postán. A postai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint a pénztár zárásáig feladott, illetőleg elfogadott megbízások teljesítése legkésőbb a felvételtől számított második munkanapon meg kell, hogy történjen. Major István regionális postaigazgató: - Pénztárzárás után azonnal a budapesti központba továbbítjuk a befizetési bizonylatokat, azokat az éjszaka feldolgozzák, és az ezt követő második munkanapon a pénzt az ügyfél számlájára átutalják. - Nem szoktak előfordulni késések? - Korábban, amikor még manuálisan dolgoztuk fel a csekkeket, történtek többnapos csúszások, de a mostani számítógépes rendszerben ennek valószínűsége elenyésző. Az a tapasztalatom, hogy az esetek döntő többségében az ügyfelek feledkeznek meg a befizetési határidőről. Ki van zárva, hogy a postai dolgozók késleltetnék a befizetési bizonylatok, és ezzel a pénzösszeg továbbítását. Megbízható kontrollrendszerünk van, a csalókat könnyen ki tudjuk szűrni, ritkán fordul elő visszaélés. - Mit tehetnek azok, akiknek befizetései mégis elakadnak útközben? - A befizetési bizonylatok sorsa felől a postákon lehet érdeklődni. Az ügyfeleknek „keresőlapot” kell kitölteniük, melyre tíz napon belül választ kapnak. Amennyiben postai mulasztás miatt nem történt meg időben az átutalás, az információért fizetett díjat a posta visszatéríti az ügyfeleknek. GLOSSZA Anyagyilkos Feminizmus, emancipáció ide vagy oda, a nők legnemesebb és legörömtelibb feladata életet adni valakinek. A gyermeknevelés persze nem rózsaszín idill, tengernyi bánat és kín csúszik be a szürke hétköznapokba. Kevés arra a szó, hogy ki lehessen fejezni az érzést, amit egy gyermek elvesztése okoz. Nincs annál nagyobb fájdalom, ha egy szülőnek kell eltemetnie imádott gyermekét. A feszítő hiányérzetet az emlékek csillapítják (ha csillapítják!), s mert az élet kíméletlenül tovább pereg, talpra kell állni! Más a helyzet, amikor egy gyermek temeti el szüleit, a veszteség feletti bánatot közhelyekkel oldjuk, mondván: ez az élet normális rendje. Szerencsére ritkán, de olyan is előfordul, hogy a szülőt saját vére teszi el láb alól. Többnyire a jogos önvédelem, vagy a hirtelen felindulás fajul halált okozó tettlegességig. Ezért is volt megdöbbentő, hogy egy alig felnőtt fiú ráérő idejében azt tervezgette, hogyan fogja megölni az édesanyját. Eleinte bérgyilkosra gondolt, végül úgy határozott, ő maga veszi kézbe a dolgok irányítását. Egy cseppet sem szép napon barátja segítségével álmában végzett édesanyjával. A gyilkos tett után halálos nyugalommal elsétáltak egy videotékába (!), majd a házimozizás után feldarabolták a tetemet, s a testrészeket szétszórták a közeli erdőben. Néhány nap múlva az anyagyilkos feldúltan bejelentette édesanyja eltűnését, sajnálta is ország-világ, amiért a felelőtlen szülő magára hagyta az ártatlan gyermeket. Az árván maradt fiú hónapokig tetszelgett a ma született bárány szerepében, de mostantól bőven lesz ideje arra, hogy eltévedjen az örök érvényű mondáson: anya csak egy van... nika '56 a millenniumban Lakatos Ferenc karikatúrája