Vas Népe, 2001. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
2001.februári. CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA Föléledt a régi szobor Zephyrus és Flóra alakját egy fénykép alapján készítik el újra Körmend, Budapest (tm) Illyés Antal szobrász műhelyében elkészítette a körmendi Batthyány-kastély kertjét díszítő szoborcsoport Zephyrust és Flórát ábrázoló párját. Az agyagból alkotott szobrot a napokban zsűrizték. A körmendi Batthyány-kastély kertjét értékes szobrok díszítették a XIX. század végén. A kor divatja szerint a késő barokk és a klasszicizmus idején szokásos, antik szellemben készült szobrok mitológiai jeleneteket ábrázoltak. A várkert hátsó részében egy klasszicista obeliszkhez vezető út bejáratának két oldalát díszítették a szobrok. Jobboldalt Zephyrus és Flóra, baloldalt Pomona és Vertumnus. A szobrokat 1786-ban Johan Martin Fischer osztrák szobrász faragta. Alkotásai szomorú véget értek, több szobrát már a XIX. század végén elbontották, a maradékot a II. világháború után döntötték le. Csodával határos módon Pomona és Vertumnus szobra - a zöldség- és gyümölcstermesztés római istenei, a tavasz és ősz ábrázolásának allegorikus alakjai - túlélte a pusztulást. Szoborkompozíciós párjuk azonban elpusztult. Zephyrus a lágy nyugati szél (vagy szellő?) istene, amely a tavaszt, a sarjadást hozza. Felesége Flóra - ősi itáliai, szabin istennő - a virágoknak, a virulásnak, az ifjúságnak védelmezője. Serdülő ifjúként szokták ábrázolni, kötényéből virágot hint. A körmendi önkormányzat a millennium tiszteletére újra elkészítteti a szoborcsoportot. Pályázati pénzt nyertek a tervhez, és saját költségvetésükből is szánnak rá megfelelő összeget. Illyés Antal szobrász kapott megbízást a szobor újraformálásához. Stílusban a másik szobrot kellett követnie, egyetlen fénykép maradt az eltűnt szoborcsoportról, az is hátulról és oldalról ábrázolja a mitológiai jelenetet. Szabó Ferenc körmendi alpolgármester és aKépzőművészeti Lektorátus háromtagú zsűrije hétfőn megnézte a mű agyagból készített változatát. Az alpolgármester szerint méltó párja lesz a megmaradt szobornak, nagy a stílusbeli hasonlóság, a zsűri is elfogadta a szoborváltozatot. A közel két és fél méteres szobrot ezután műkőből öntik ki, a formát még finomítják. Az agyagból készült szobor mellett Szabó Ferenc alpolgármester Kistérségi pályázatok Térségi körkép (edz) -Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás az elmúlt évben öt pályázatot nyújtott be, amelyek közül hármat bíráltak el kedvezően. Ennek eredményeként a kistérség hatezer euró és másfél millió forint támogatást kapott a turizmusfejlesztési program elkészítéséhez a PHARE CBC Kisprojekt Alapjából. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 3,5 millió forint erejéig finanszírozta a kistérség vidékfejlesztési programjának elkészítését. A Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság pedig 100 ezer forintot biztosított a kistérséget bemutató képeslaptömb elkészítéséhez. A PHARE CBC Kisprojekt Alapjához további két pályázatot is benyújtottak, ám ezek eredménytelennek bizonyultak, így nem jutottak támogatáshoz a kistérségi iroda eszközbeszerzéséhez, valamint a környék természeti értékeit feltáró programhoz. A függetlenség napja és ára Nem a kormány kedvencei - Az MVSZ vezetői újraépítkeznek Szombathely (kor) - A megyeszékhelyen nyilatkoztak tegnap a Magyarok Világszövetsége vezetői elszánt küzdelmükről. Mint ismert, az Országgyűlés a Fidesz és a kisgazdapárt szavazataival megvonta az anyagi támogatást a Magyarok Világszövetségétől, így a legnagyobb magyar civil szervezet anyagilag ellehetetlenült. Sárközy Csaba, az MVSZ megyei elnöke erről is szólt, amikor bemutatta a szervezet vezetőit, így Patrubány Miklós elnököt és Király Zoltán elnökhelyettest a sajtó képviselőinek. Az MVSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az alkalmazottak elbocsátása után - a kormány javaslatára 250 millió forintot vontak el a világszervezettől - beköszöntött a társadalmi munka ideje. Hangsúlyozta, hogy március 15-ére olyan programmal jelentkeznek, amelyből már nem hiányoznak az önfenntartás elemei sem. „Az MVSZ kovász, fórum és intézmény, ezt mondtam akkor is, amikor 1996-ban elnökhelyettessé választottak. Nos, ez többeknek nem tetszett, és a legutóbbi választás után nem tudtak beletörődni vereségükbe. Lázítottak, csaknem szétzilálták a szervezetet. A demokratikusan megválasztott vezetők a tagsággal együtt azt mondják: az MVSZ él, és élni is fog. Úgy is megfogalmazhatnánk, hogy eljött a függetlenség napja. Ami örvendetes, ám vele érkezett számos gond is.” A szevezet vezetői szerint már csak azért is érthetetlen a kormány elutasító magatartása, mert az MVSZ „megbüntetése” kirí eddigi lépéssorozatából. „Valószínűleg a tizenkettek címen elhíresült társaság békétlen és rosszindulatú információi alapján döntöttek”, hallottuk. Király Zoltán elnökhelyettes részletesen szólt a tizenkettek bomlasztó szerepéről, s arról, hogy egy új, nyílt és becsületes világszervezet formálódik. „A siófoki közgyűlés már erre adott példát, muníciót mindnyájunknak”, fogalmazott. Reméli, hogy a szervezetről kialakult kedvezőtlen kép rövidesen változni fog. Kérdésre válaszolva Patrubány Miklós kijelentette: 50 százalék esélyt lát a külhoni magyar állampolgárságra (a témára később visszatérünk). Sárközy Csaba (balra) mellett Patrubány Miklós és Király Zoltán Városi címre pályázó nagyközség A Répcelak nagyközség várossá nyilvánításának kezdeményezése című kiadvány létrehozásában közreműködött dr. Németh Kálmán polgármester, Varga Jenő alpolgármester, Bokányi Kálmánna jegyző, valamint Hollósi Szabolcs képviselő. A szerzők a kezdeményezés indokaiként leszögezik: Répcelakon az utóbbi évtizedekben látványos fejlődés ment végbe. Lényegesen megnőtt a lakók létszáma, teljesen kiépült az infrastruktúra, s mára a település a vonzáskörzet központjának számít. A városi rang elnyerése a fejlődés további lehetőségeit hordozza, vélik a nagyközség vezetői. A képviselő-testület talán az országban egyedülállóan úgy döntött, hogy helyi népszavazáson kérdezi meg a polgárokat: legyen-e város Répcelak? A tavaly őszi voksoláson a választópolgárok 46 százaléka jelent meg, s a szavazók 65 százaléka a városi cím megpályázása mellett döntött. E támogatottság mellett az októberi testületi ülésen hoztak határozatot a képviselők a pályázat beadására. Répcelak térségi szerepének növekedését meghatározták a kedvező közlekedési adottságok, a munkalehetőség. Az idők során erre épülve az oktatási, az egészségügyi és a kulturális vonzása is növekedett. A nagyközség egy olyan képzeletbeli kör közepén fekszik, amelynek 25 kilométeres sugarában nincs város. A megyei területfejlesztési program is kívánatosnak tartja a várossá nyilvánítást. A társadalmi és gazdasági fejlettségen kívül ezt a városhiányos térség is indokolja, s az is, hogy Vas megyében kevés a város, 26 falura jut egy. Dr. Németh Kálmán polgármester információi szerint a BM illetékesei - akik már átnézték a pályázatot - a cím elnyerésére érdemesnek tartják a települést. A legközelebbi dunántúli nagyközség ugyanis, amely szintén a városi rangra pályázik, az Tét. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Ellátható-e a vagyonőrzés maroklőfegyver nélkül? ■ Némethy M. Szombathely - Több ezerrel is csökkenhet a maroklőfegyverek száma, ha az Országgyűlés elfogadja majd a kormány által javasoltakat. Az előterjesztés értelmében megszűnne az országgyűlési képviselőknek, a kormánytagoknak és a polgármestereknek a tisztség betöltésével együtt járó lőfegyvertartási joga. A vagyonőrzéssel foglalkozó szervezetek esetében viszont a jövőben csak az értékszállítók tarthatnának fegyvert, más vagyonőröktől ezt a lehetőséget elvonnák, hangzott el a kormányszóvivő tájékoztatójában. - Mi a véleményük erről a javaslatról? - kérdeztük az egyik vagyonőrzéssel foglalkozó szombathelyi kft. szakemberétől, Dóka Pétertől. - Nem lenne jó, ha minden vagyonőrtől el kellene venni a fegyvert. A fegyvernek bizonyos visszatartó ereje van, ezt mindenki tudja. Igaz viszont, hogy más egy élelmiszereket árusító boltban a vagyonőr helyzete, és más egy nagy értékeket kínáló, rablókat vonzó helyen. Például a bankokban fegyveres rablás esetén fegyvertelen őr nem szállhat szembe a rablókkal. Ez reménytelen helyzet. Nem tartom jogosnak, hogy polgármesterek, képviselők, kormánytagok tartsanak fegyvert, erre nincs igazán szükségük, szerintem felesleges az náluk. Luxus. - Ha mégis elfogadnák így a törvényt, akkor mi lenne a következménye? - Elsősorban az, hogy a bankok és más, fokozott veszélynek kitett intézmények iszonyúan sok pénzt költenének a biztonsági rendszerük kiépítésére. Egy modern vagyonvédelmi technika ma már nagyon sokba kerül. Kamerák, kettős beléptetési rendszer, ez a minimum. Olyan zsilipert ajtók kellenének, ahol az egyik ajtó bezárni, a másik csak azután nyílik ki, ha közben ellenőrizni lehet, ki lép be. A biztonsági őr eldöntheti, hogy beengedi-e az illetőt, vagy nem. Ilyen helyen nincs lehetősége a rablónak menekülésre. GLOSSZA Az ember mindent kibír Már százezerre becsülik az indiai földrengés áldozatainak számát. A sokkoló képek özönében a szenvedés és a fájdalom keveredik a nyomorúsággal. Két hét után is túlélőket emelnek ki a betonromok alól. Szinte biológiai csoda, hogy élelem és víz nélkül életben maradnak emberek, romoktól körülzártan, félig vagy egészen eszméletlenül, de élnek, vannak, lélegeznek, mozognak. „Európai ember ezt nem élné túl, ilyen sokáig nem bírná ki” - hallom a magyar katasztrófavédelmi szakember szájából. A szegény indiaiak, akik a földrengés sújtotta vidéken elképesztő nyomorúságban élnek, akkor is, amikor nem rengés nyílik meg a föld a talpuk alatt, pedig még ezt is kibírják. Szegény indiaiak, akiknek élelmezési problémáik vannak, akik nem akkor esznek, amikor éhesek, nem akkor isznak vizet, amikor szomjasak, hanem amikor meg tudják szerezni. „Hozzászokott a szervezetük a nélkülözéshez” - mondja az európai segítő. Mintha hozzá lehetne szokni az éhezéshez, a szomjúsághoz, az élet alapvető dolgainak folytonos hiányához. Milyen sokat hallunk a világ megosztottságáról (fejlett és fejletlen, Észak és Dél, Kelet és Nyugat), és milyen keveset tudunk a le- és elmaradottak nyomoráról! A világ egyik felén élő emberek a túlsúlyuktól szenvednek, a másik felén az alultápláltságtól. Nyilván nagyon sok összetevője lehet annak, ki, és mennyi ideig marad életben, ha rádől a ház. A legjobb szervezettel is azonnal meghal az ember, ha rossz helyre esik, agyonnyomják a törmelékek, s talán a gyengébbel is megmarad, ha van lelkiereje, kitartása. Az indiaiak filozófiájából, életszemléletéből is meríthetnénk, földrengésszerű hétköznapjaink túlélése érdekében. -tria- Kezdődik a népszámlálás Lakatos Ferenc karikatúrája