Vas Népe, 2001. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám

2 VAS NÉPE A barguzini lelet női csontváz Budapest (mti)­­ Petőfi Sándor feltételezett földi maradványainak vizsgála­tát már 1994-ben befejez­te az Amerikai Védelmi Minisztérium Fegyveres Erőinek Patológiai Intéze­te, s arról, hogy a csontma­radványok nőtől származ­nak, már akkor értesítette a genetikai elemzést kérő Petőfi-expedíció vezetőit - tájékoztatott Vizi E. Szil­veszter, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke. Obersovszky temetése Budapest (mti) - A ma­gyar kormány a 74. élet­évében, március 15-én el­hunyt Obersovszky Gyula írót, újságírót, az 1956-os forradalom és szabadság­­harc hősét saját halottjá­nak tekinti. Temetése már­cius 28-án 15 órakor lesz a Fiumei úti temetőben. Csereprogram Szingapúrral Budapest (mti)­­ Magyarország és Szingapúr szorosabbá kívánja tenni együttműködését a kultú­ra, a kutatás-fejlesztés és az oktatás területén. Ezt a szándékot Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar látogatáson tartózkodó Go Csek Tong szingapúri kormányfő­ megbeszélésén fogalmazták meg. Orbán Viktor megbízza az oktatási minisztert: dolgozzon ki egy csereprogramot szingapúri és magyar egyetemek között, és ezt minél hamarabb vigye a kormány elé. Go Csek Tong reményét fejezte ki, hogy az eddig rendszertelen kapcsolatok a jövőben gyümölcsözővé válhatnak­ ­..............I-­ Szerződést szegtek Torgyán: tartsák be a koalíciós megállapodást (Folytatás az 1. oldalról.) Kifejtette, hogy véleménye szerint egy alkalmas, munkáját jól végző minisztert pártviszá­lyok miatt nem volna helyes visszahívni.­­ Átlátszó indo­kokra hivatkozva nem lehet komoly kormányzati döntéseket kérni, a párton belüli személyes viták kevésbé fontosak, mint egy kormány működése. Intézzék el a saját ügyeiket a kisgazdapárton belül, és közben biztosítsák a kormányzat működéséhez szük­séges feltételeket - mondta. A kormányfő hozzáfűzte, hogy nem enged semmilyen változást a kormány nyugodt működését megszabó feltételekben, a kor­mány kiegyensúlyozottan, min­denfajta pártvitától érintetlenül fogja folytatni működését. - Ezt mind a három koalíciós partner­nek tudomásul kell vennie - szö­gezte le. Torgyán FKGP-elnök szerdai sajtóközleményére a miniszterelnök nem kívánt rea­gálni, mondván, hogy annak tar­talmát még nem ismeri. Torgyán József, az FKGP elnöke szerdai közleményében megerősítette, hogy megszűnt Boros Imre delegálása a kor­mányba. Álláspontja szerint a koalíciós megállapodás értelmé­ben a Független Kisgazdapárt jogosult tárca nélküli minisztert jelölni a Phare-program kor­mányzati koordinációjára, amire a miniszterelnökkel soron követ­kező koalíciós egyeztetésen sor kerül.­­ A Független Kisgazda­­párt elvárja, hogy amiképp nem szól bele, hogy koalíciós part­nere hogyan delegálja és hívja vissza minisztereit és államtitká­rait, a koalíciós szerződésben a fentiek szerint foglalt elvitatha­tatlan jogát maradéktalanul érvé­nyesíthesse - tartalmazza a köz­lemény. Továbbra is kisgazda minisz­ternek tekintem magam - jelen­tette ki újságírók előtt Boros Imre, a Phare-program kormány­zati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter szerdán. Boros, aki jelenleg megbízott­ként vezeti az agrártárcát, elmondta: teljesen egyetért a miniszterelnökkel, aki azt nyilat­kozta, hogy nem engedhető be „a kisgazda vircsaft” a kormányba. Hangsúlyozta: nem Torgyán Józseftől kapta a mandátumát, hanem választói legitimálták, és a kisgazda frakció támogatását is élvezi. Torgyán elvárja, tartsák be a koalíciós szerződést Fotó: mti Nem sértettek államtitkot... (Folytatás az 1. oldalról.) Kovács Zoltán leszögezte: Demeter Ervin széles körű tájé­koztatást adott az ügyről. Hoz­zátette, hogy nem szükséges az ellenzéki képviselők felelősség­re vonása, hiszen a zárt ülésről valótlanságokat állítottak, így nem sértettek államtitkot. Az ülés kapcsán, mint megjegyez­te, egyetlenegy tény közölhető: a miniszteri tájékoztatót ellen­zéki támogató szavazatokkal el­fogadták. KRÓNIKA Akciósorozat MSZP módra (Folytatás az 1. oldalról.) - Az MSZP nem nézi tovább tétlenül ezt a helyzetet - mondta a frakcióvezető. Közölte: pártja a szerdai nappal „Gazdag vidék, elégedett ország” címmel akció­­sorozatot indít, amelynek kere­tében az agrárium és a vidék problémáival foglalkoznak majd szakmai és politikai ren­dezvényeken. A sorozat címé­vel - derült ki Nagy Sándor sza­vaiból - azt igyekeznek kife­jezni, hogy Magyarország nem nézhet szembe az előtte álló fel­adatokkal, ha nem oldódnak meg az ágazat problémái. Hangsúlyozta: az MSZP-nek minden gazdálkodó és minden nagyüzem egyaránt fontos. Az ellenzéki politikus kije­lentette, hogy a régóta tartó és mostanra elmélyült válságért valamennyi politikai erőt, így az MSZP-t is felelősség terheli. Kormánybiztos kinevezését javasolják (Folytatás az 1. oldalról.) A katasztrófavédelmi főigaz­gató elmondta, több helyütt már a fertőtlenítést is befejezték, s hogy 1300-an nem tudnak visz­­szatérni eredeti otthonukba. Hozzátette, hogy 630 személy elhelyezését kell központilag megoldani. Bakondi György megemlítette, hogy megkezdő­dött a helyreállítási és építési munkák megtervezése. Kormánybiztosi irányítást javasol az árvízvédelmi és újjá­építési munkálatokra a Fidesz­­frakció gazdasági kabinetjéből alakult árvízvédelmi munkacso­port. Mádi László fideszes par­lamenti képviselő szerdán el­mondta: a munkacsoport kor­mánybiztosként Bakondi Györ­gyöt látná szívesen. 2001. március 22. CSÜTÖRTÖK Izrael túlzott erőt alkalmaz? Saron Bush után Kofi Annannal egyeztetett Genf/New York (mti)­­ Az ENSZ egy különleges emberjo­gi vizsgálóbizottságának Genf­ben ismertetett jelentése szerint az izraeli biztonsági erők arány­talanul hevesen és túlzott erő alkalmazásával reagáltak a pa­lesztin felkelésre. Közben Ariel Saron izraeli miniszterelnök tegnap találko­zott Kofi Annan ENSZ-főtitkár­­ral. Előző nap Washingtonban George Bush amerikai elnökkel tárgyalt, aki azt szorgalmazta, hogy Izrael is tegye meg az út rá eső részét a palesztinokkal való viszony normalizálása, az erő­szakhullám megfékezése érde­kében. Az Egyesült Államok Jasszer Arafat palesztin vezető­től elvárja ugyan, hogy kemé­nyen sújtson le a palesztin ter­roristákra, ám ugyanakkor Izra­eltől például jó néven venné, ha a zsidó állam feloldaná a palesz­tin területek gazdasági és pénz­ügyi zárlatát, illetve felhagyna további zsidó otthonok építésé­vel a palesztinok által lakott te­rületeken. Albán bűntetteket is vizsgálnak Szkopje (mti) - A macedón kormány nem hosszabbítja meg az albán gerilláknak adott ulti­mátum határidejét - jelentették be szerdán. A határidő semmi­lyen körülmények között nem hosszabbítható meg - jelentette ki a kormányszóvivő. A Hágai Nemzetközi Tör­vényszék közben szerdán vizs­gálatot kezdett a dél-szerbiai és a koszovói fegyveres albán cso­portok feltételezett háborús és emberiség elleni bűntettei ügyé­ben. A NATO brüsszeli tanácsa heti ülésén határozatot hozott arról, hogy a macedóniai vál­ságra való tekintettel növelni kell a koszovói békefenntartó erők (KFOR) létszámát, de Ko­szovóban állomásozó csapatait nem küldi be Macedóniába. Stockholm: Prodi gyorsítást vár Brüsszel (mti)­­ Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU- nak a hét végi stockholmi csúcs­­találkozón konkrét kötelezettsé­geket kell vállalnia a gyorsabb előrelépésre a belső piac kitelje­sítése szempontjából legfonto­sabb területeken. A bizottság ál­láspontját ismertető szerdai saj­tóértekezletén Romano Prodi egyebek között az uniós ener­giapiacok liberalizációjában, a tőkepiacok integrációjának fel­­gyorsításában és az uniós népes­ség elöregedésével kapcsolatos gondok kezelésében sürgetett gyors cselekvést. Az ülés ven­dége lesz Putyin orosz elnök is. Érvényesülhet az osztrák minta Róma (mti)­­ Ha Itáliában olyan kormány kerülne hatalom­ra, amely magában foglalná az idegengyűlölő Umberto Bossi pártját, megismétlődne az oszt­rák eset - mondta a La Repubbli­­cának adott interjújában Jacques Delors, az európai bizottság volt elnöke. Delors, aki tíz éven át töl­tötte be a bizottság elnöki poszt­ját, Európa számára veszélyes­nek tartaná, ha a májusi parla­menti választásokon a Bossit is magába foglaló jobbközép koalí­ció kerülne hatalomra Itáliában. Ugyanakkor elhibázottnak tartja az EU reagálását az ausztriai vá­lasztások eredményeire, az túlsá­gosan érzelmi töltetű volt, a szankciók pedig „visszafelé sül­tek el”. Ha Olaszországban ha­sonló helyzet áll elő, Brüsszel jobban tenné, ha a kivárás takti­káját alkalmazná - fűzte hozzá. Egyre nehezebb körülmények között dolgozik a hazai lapkiadás A Magyar Lapkiadók Egyesülete nyilatkozatot fogadott el a nyomtatott sajtó szerepének megőrzéséről Budapest (PLT)­­ A Magyar Lapkiadók Egyesületének tagjai állást foglaltak a nyomtatott sajtó szerepének megőrzése mellett. Ennek véleményük szerint alapfeltétele, hogy mind a társa­dalomban, mind a politikai élet­ben teret nyerjen a valós véle­ményszabadság, a kereskedelmi szólásszabadság és a kiadók pénzügyi függetlenségének elve és gyakorlata. Az MLE közgyűlése beha­tóan foglalkozott a mintegy 12 milliárd forint összforgalmat képviselő lapkiadói szektor gaz­dasági helyzetének elemzésé­vel. Úgy véli, hogy a GDP majd­nem 1%-át kitevő gazdasági tényező életképessége, fejlődési perspektívái az eddiginél na­gyobb figyelmet igényelnek. Az MLE közgyűlése megállapí­totta, hogy a magyar lapkiadás az utóbbi években folyamatosan nehezedő körülmények között tevékenykedett. A biztonságos üzleti tevékenységet esetenként váratlanul jogszabályi intézke­dések hátráltatják, melyek ezen felül az eredményes gazdálko­dást nehezítő anyagi terhek növelését is jelentik. A magyar lapkiadásnak még az egyes EU-csatlakozásra váró országok (Cseh Köztársaság, Lengyelország) színvonalához képest is tapasztalható elmara­dása a közeli években olyan erő­feszítéseket igényel, amelyben a kiadói szakmán kívül a parla­menti és kormányzati erőknek is részt kell venniük. A lapkiadást sújtó 12 száza­lékos általános forgalmi adó jelentős mértékű mérséklése a közeljövő egyik legnagyobb feladata. A csökkenés hozzájárulna a lapárak mérsékelt, a lakosság széles köre által is elfogadható mértékű növekedéséhez, ami az információhoz jutás fejlődését eredményezhetné. Az egyesület a kérdés fontosságára való tekintettel megbeszéléseket kezdeményez a Pénzügyminisz­tériummal, illetve más kor­mányszervekkel. Az egyesület kezdeményezi a kulturális járulék átlagos szint­jének csökkentését. Meggyőző­dése szerint a társadalmilag és kulturálisan fontos kiadványok támogatása nem csupán a szakma feladata, erre ezen kívüli forrásokat is szükséges találni. A reklámtörvény módosítása figyelmen kívül hagyta a keres­kedelmi szólásszabadság elvét, és tisztázatlan elvek alapján váratlanul negatív helyzet elé állította a kiadóvállalkozásokat. Az információhordozó papí­rokra bevezetni tervezett ter­mékdíj újabb komoly megráz­kódtatást okozna a szakmának. Következményeit a kiadók kénytelenek lennének a fo­gyasztóra hárítani, így olvasók újabb tömegeinek kellene majd lapjaikról lemondani. Ennek következményeként a kis és kö­zépméretű kiadók léte veszély­be kerülne, a sajtópiac tovább koncentrálódna, a kínálati pa­letta sokszínűsége pedig csök­kenne. A kiadói szakma tudatában van társadalmi felelősségének is, ezért párbeszédet kezdemé­nyez arról, hogy sajátos eszkö­zeivel hogyan tud hozzájárulni társadalmilag fontos (egyebek között szociális, környezetvé­delmi) célok valóra váltásához. Az MLE tagszervezetei bíz­nak abban, hogy a jövőben te­vékenységének körülményei lényeges mértékben javulni fog­nak az ebben érdekelt szerveze­tekkel, szervekkel való párbe­széd­­útján. Céljuk az, hogy a magyar lakosság információval való ellátottságának színvonala gyorsan javuljon, és minél hamarabbb elérje azt a színvo­nalat, amelyet az európai olvasó túlnyomó része élvez mind vá­lasztékban, mind minőségben. A Magyar Lapkiadók Egye­sülete, amelynek tagsága a lap­kiadói üzletág mintegy 95 szá­zalékát képviseli, érvényesíteni kívánja azt az elvet, hogy a lap­kiadók gazdálkodásukat ki­egyensúlyozott és az ország fej­lődésével összehangolt, egyre javuló körülmények között végezhessék. A Magyar Lapki­adók Egyesülete azt igényli, hogy a sajtóval, következéskép­pen a lapkiadással kapcsolatos megszorító politika és gazda­ságpolitika olyan támogató po­litikává váljon, amely felismeri az információhoz jutás, a szabad véleménykifejtés társadalmi és gazdasági fontosságát. Az MLE elengedhetetlennek tartja, hogy azokat az elképzelé­seket, amelyek a szakma mű­ködését megvalósításuk esetén akár gazdaságilag, akár más vonatkozásban befolyásolják, a kormány az egyesülettel előze­tesen egyeztesse.

Next