Vas Népe, 2003. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-12 / 161. szám

10 VAS NÉPE Hullámsírjuk a kacsaúsztató Riport az 1965-ös csákánydoroszlói árvízi tragédiáról (6.) ■ Burkon László Szabó András egyike volt azoknak a körmendi főiskolá­soknak, akik az április 22-én délután elhangzott felhívásra je­lentkeztek a csákánydoroszlói árvízi mentésre, s aki diáktársá­val együtt szintén csónakba szállt. - Püspökmolnáriban, a Rába mellett nőttem fel, el tudtam képzelni az ott látott árvizek alapján, hogy ha a folyó árad, ha valaki bajban van, akkor igen jólesik a gyors segítség. Hát je­lentkeztem az árvízi mentéshez - indokolja akkori döntését, majd hozzáteszi: mindezt 38 év­vel ezelőtt is elmondta egy Ma­gyar Ifjúságnál dolgozó újság­írónak. - Lehetett-e akkor tudni, hogy mekkora árvízről van szó? - A rádióadásokat hallgatva csak közvetett információval rendelkeztünk arról, hogy mire számíthatunk. A rádió tájékoz­tatása szerint félő volt, hogy az ausztriai víztározókban nem tudják tartani a víztömeget, megnyitják a tározókat, ezért rendkívüli árhullám levonulása várható.­­ Ezek szerint akik hallgatták a rádiót, azok tudhatták, hogy jön ez a hatalmas víztömeg. — Igen. A vízügyi szakembe­rek minden bizonnyal ennél jó­val pontosabb információkkal rendelkeztek. - Hogyan készültek az árra? Lehetett-e tudni, hogy mit tettek a vízügyesek, illetve azok a szer­vezetek, amelyeknek kötelessé­gük ilyenkor cselekedni, mente­ni, ami menthető? - Erről számunkra semmi­lyen információt nem adtak. Megérkezett egy Skoda teher­gépkocsi az iskola elé, azon ül­tek már mentésre igyekezők. Két csónak volt a teherautón, amire a diáktársaimmal együtt magam is felszálltam, s így ju­tottunk ki Csákánydoroszlóba. - Hány diák ült a teherautón ? - Nem tudom pontosan meg­mondani, körülbelül hatan vagy heten lehettünk, akik önként je­lentkeztünk az iskolában el­hangzott felhívásra. - Kik voltak még a teherau­tón? - Katonák, és általam nem is­mert civilek. Hogy az egyenru­hások határőrök voltak-e vagy honvédek, arra már nem emlék­szem, nem is néztem meg a rangjelzésüket. De mivel Kör­menden határőrség volt csak az én ismereteim szerint, ebből számomra az következik, hogy határőrök lehettek az egyenru­hások.­­ Szavai szerint a felkérés úgy hangzott, hogy árvízi men­tésre várnak jelentkezőket. Le­hetett-e tudni, hogy mit takar a mentés kifejezés? - Ha árvízi mentéshez kérnek segítséget, az embernek a gon­dolatában ilyenkor bajbajutott családok ingóságainak mentése, személyek biztonságba helye­zése jelenik meg. - Vizsgálta-e valaki, hogy milyen a diákok fizikai felké­szültsége, tudnak-e például úsz­ni? - Semmi olyan megkötés nem hangzott el, hogy kiket vár­nak. Tehát hogy tudnak-e úszni, illetve áradó folyókon ültek-e már az illetők egyáltalán csó­nakban. Ez később sem derült ki, legföljebb a tragédiából von­ható le a következtetés: sem a diákok, sem pedig a többi mentő személy tekintetében nem vizs­gálták az ilyenfajta feltételeket vagy megfeleléseket. - Amikor megérkeztek Csá­kánydoroszlóba, milyen kép fo­gadta a mentőket? - Tekintettel arra, hogy Csá­­kánydoroszló a határsávban volt, én annak előtte nem jártam ott. Emlékezetem szerint a falu­nak a Körmend felé eső végén tettük vízre a csónakunkat egy enyhén lejtős részen, ahol az ár­tér megközelítette a lakott részt, de a szintkülönbség miatt akkor még az nem volt feltételezhető, hogy lakóházak is veszélybe ke­rülhetnek. - Kik voltak akkor veszély­ben? - Igazából kacsák voltak ve­szélyben, amelyeket a Rába holtágán neveltek. Az áradó víz hordta ki a kacsákat a szár­nyasok védelmére kialakított kerítésen. A feladat az volt, mint ahogy az ott kiderült, hogy eze­ket a kacsákat kellett volna csó­nakokkal körülfogva rajokban kiterelni a tartózkodási helyük­ről a falu alatti magasabb részre. - Hány csónakkal próbálkoz­tak? - Úgy emlékszem, egy öt csónakból álló rajjal kezdtük a kacsák kiterelését. Csak becsül­ni lehet, de úgy gondolom, olyan két-három ezres rajt kö­rülfogtunk, és ezt a rajt öt csó­nakkal kiszorítottuk az ártéren át a falu alá. - Kik voltak a csónakosok? - Diákok, katonák, valamint helyi civilek. Egyikük volt Kecskés Géza bácsi, aki csá­kánydoroszlói lakos volt, hor­gász, halász, tehát ő rendelke­zett ott a legnagyobb helyisme­rettel a vízi viszonyokat illető­en. Határőrök, illetve katonák, mint mondtam, nem emlék­szem, milyen szervezethez tar­toztak az egyenruhások, ez leg­följebb a későbbi dokumentu­mokból derülhet ki. Kosik Jó­zsef és Csuka József volt, aki ott meghalt, diáktársaim közül pe­dig Németh Jánosnak a nevére emlékszem, aki szintén meg­halt. Rajtuk kívül Császár Lász­ló vesztette ott az életét, aki azt vállalta, hogy irányítja a men­tésre érkező katonákat, mert hogy ő tudja, hol vannak a ve­szélyben lévő emberek, illetve hogyan lehet őket a vízen meg­közelíteni.­­ Pontosítsunk: Kosik József, Csuka József és Németh János már ott volt, amikor az első ka­csaraj felhajtása megtörtént? — így van. Valamennyien csónakban ültünk, hiszen ez a csónakraj került aztán a követ­kező mentési akciónál veszély­be, aminek nyomán bekövetke­zett a tragédia. (Folytatjuk) Egy öt csónakból álló rajjal kezdték a kacsák kiterelését Szabó András: nem vizsgálták, hogy a mentésre indulók tudnak-e úszni Fotó: ifj. Burkon László HÁTTÉR Manapság, amikor az üzleti életben keresse a vasárnap nyitva tartó árushelyeken. A Vas Népe előfizetői kézbesítőjüknél is megrendelhetik! A siker receptkönyve óriási a verseny, sok kívülálló kíváncsi ravos a megjelent könyvnek is, amelyet Marosán György írt; a címe kife­jező: A siker receptje. A műből egyebek mellett kiderül, hogyan állt a zöldhasú szolgálatába Andrew S. Grove, az Intel magyar szár­mazású elnöke, mi több, olyan világcégek titkait is kifürkészheti az olvasó, mint amilyen a Toyota, a Levi's, a Sony, az Ikea vagy az IBM. Cikkünk ezen felül arra is kitér, hogy a hazai sikeremberek véleménye megoszlik arról, átültethetőek-e a honi gyakorlatba a nagy amerikai példák? Zwack Péter szerint hiába vagyunk kreatí­vak, ha nincs tőkénk a korszakalkotó ötletek levédetésére sem. ÖN MIT OLVAS HOLNAP REGGEL? S­ztárként is K­irály marad Azt mondják, ő lehet az új Britney Spears, amire azt feleli: oké, csak azt ne mondják, hogy ugyanúgy is énekel, mert az már sértés. A családjával négy éve költöztek Magyarországra, azóta már letette a középfokú magyar nyelvvizsgát, bár olykor előfordul, hogy még nem ért meg ezt-azt. Ilyenkor általában bólogat és kedvesen mosolyog. A nagy nemzetközi sikert hozó lemeze is elkészül talán már az idén, épp ideje, eddig egymillió dollárt fektettek csak a demófelvételekbe. Addig is Király Linda itthon építgeti a karrierjét, most épp Christine-t alakítja az Operaház fantomja című musical­ben. A csinos szőke lány a VR-nek elárulta: még nincs barátja, mivel a hazai férfiak számára túl macsók... Sikerkönyvből sikerfilm? A magyar Zabhegyezőként is emlegetik Salinger Richárd, Apám beájulna című sikerkönyvét, amelyben két magyar tinédzserlány barangolja Európát, és amely­ből Sas Tamás ezekben a hetekben forgat játékfilmet. A produkcióban Kern András és az erdélyi szépségkirálynő mellett több híres színész gyermeke kapott még szerepet. Sas a VR-nek elárulta: lehet, hogy a kívülállók számára úgy tűnik, jót nyaraltak Krétán, Rómában vagy Barcelonában, de az igazság az, hogy kemény munkával teltek a napok az olykor 45 fokos hőségben. A sikerkönyv alapján remélik: december 6-án, a bemutató napján sem éri őket hidegzuhany... Szalmakalap, naptej, kötél, mentőmellény... Ú­rnők a vízben A vadvízi túrázás kedvelői közül évről évre egyre többen hódolnak szenvedélyüknek a Rábán. A tapasztalatlanabb kajakosok és kenusok azonban gyakran meggondolatlanul és a legelemibb arra, vajon mi a titok. Mitől lesz valakiből egyik pil­lanatról a másikra milliomos? Ez a témája egy nemrég kenyérgondokkal küzdenek a vasi pékek? A nagy áruházláncok megjelenése a Vas megyei pékségek számára nem jelentett új piacot, sőt sokuknak kenyérgondokat okozott. A kis pékségek forgalma megcsappant, hiszen a legtöbben a nagy bevásárlóközpontokban, szupermarketekben szerzik be már a napi cikkeket, tejet, kenyeret is. Hiába teljesítik a vasi pékek az uniós követelményeket, mégis sokan tönkremehetnek közülük. (Írásunkat bővebben a Vas Népe vasárnapi számában olvashatják.) Csatára készek a melegek? Egy hajdan volt tévés, Radics Péter lavinát indított el, amikor nem­rég közzétette azon hírességek listáját, akik - maguk is homoszexuálisok lévén - sokat tehetnének a hazai melegek elfogadtatásáért. A felsorolásban többek között Antal Imre, Vamus Xavér és Friderikusz Sándor is helyet kapott, ám ennek ők nemigen örültek. Antal például kikérte magának, hogy bárki a szexuális beállítottságát nyilvánosan taglalja, s Xavér is amondó: a nemi életét azzal osztja meg, akit ez érint. A VR összeállításából kiderül: Radics alighanem tévedett, amikor azt gondol­ta, hívó szavára felsorakoznak mögé a saját nemükhöz vonzódó hazai sztárok. előkészületek nélkül szállnak vízre. Nekik sem árt hát megfogadni azokat a Vas Megyei Ren­dőr-főkapitányság közlekedésrendésze­ti osztályának mun­katársai által össze­gyűjtött legfonto­sabb vízi szabá­lyokat, amelyekről a vasárnapi Vas Népé­ben olvashatnak. Szerencsés a hazai úszósport, mert 1988 óta gyakorlatilag folyamatosan van legalább egy női világsztárunk. Egerszegi Krisztina visszavonulása után szinte azonnal Kovács Ágnes foglalta el a trónt, s bár ő még 2006-ig versenyezni akar, máris itt az utód a 18 éves Risztov Éva személyében. A VB velük készített párhuzamos interjút, amelynek aktualitását az egy hét múlva kezdődő barcelonai világbajnokság adja. Ági a fő számában, 200 méteres mellúszás­ban mindenképp aranyéremre számít, de Éva sem kishitű: ő négy számban indul és mind a négyben győzni szeretne... 2003. július 12. SZOMBAT

Next