Vas Népe, 2004. június (49. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

2004. június 22. KEDD Ha jól nézem Tót Endre retrospektív kiállítása a képtárban Szombathely (VN) - Ele­gáns katalógus kíséri a kép­tár Tót Endre-tárlatát, amely A megfestett képtől a meg nem festett képig címmel a művész korai, 1965-70 kö­zött született munkáiból vá­logat. „ (...)Töménytelen kerülge­téssel, s melyek révén aztán a 0- hoz jutott. / De hogy mi volt a 0 szülője? / Mi kelt ki a 0-ból? / Ez a sas meg a tojás, a veréb meg a tojás, / ez a Kolumbusz-tojás / ősképének / oly hitelű ismétlődé­se, / hogy kavargásában is ős­kép, / 0-jel tehát, csak sokféle­képp látszik, / s még gyarló vál­tozatosság-vágyunknak is táp­anyagot ad. / Mindennap sokszor kapcsolatban vagyok vele. „A legtöbb történik vele”, idézi a katalógus Tandori Dezső Egy Tót Endre-képre (Informel 1966/67, ha jól nézem) című versét, mintegy - persze „to­­vábbfejtésre” való - kulcsot is kínálva a kiállításhoz, amelyről dr. Gálig Zoltán, a Szombathe­lyi Képtár igazgatója így ír: Tót Endre „informel képei­nek mostani bemutatása, il­letve a korsza­kot lezáró pop-artos mű­vek szerepel­tetése folya­matként tudja bemutatni azt, amit az életmű szemlélői ed­dig inkább vi­szonylag önál­ló fejezetek­ként értel­meztek, és ebben nagy szerepe van annak, hogy korai festésze­tének java ré­szét addig nem láthatta a közön­ség. Jelen kiállítás bemutatja Tót Endrét, aki informel festő­ként indult, és akinek életrajzá­ban eddig a konceptualizmus szerepelt mint fő motívum. Úgy tűnik - és ez gyakorta előfordul külföldön élő magyar művé­szeknél -, az életmű feltárása nem mindig kronologikus. Nem is lehet, hiszen sem ő, sem a ge­nerációja nem tehette meg, hogy hatvanas évekbeli munkáit el­juttassa a korabeli kiállítóterme­kig. Annyi bizonyos, hogy ezzel a kiállítással a magyar informel festészetben is elfoglalja, 'visz­­szamenőleg', vezető pozícióját. A Szombathelyi Képtárban (1993) is először konceptmun­­káit láthatta a közönség, ám az akkor bemutatott művek eltérő stílusuk ellenére a múltba visz­­szavezethető tanulságokat is hordoztak - beleértve a Műcsar­nokban (1995) és a Ludwig Mú­zeumban (1999) rendezett kiál­lításokat. (...)” Gálig Zoltán ösz­­szefoglalásképpen megjegyzi, hogy „Tót Endre művészetében, annak minden egyes korszaká­ban, benne van a művész teljes személyisége. A mostani kiállí­tásnak köszönhetően lépésről lépésre végigkövethetjük pályá­jának első részét és láthatjuk, Tót úgy tudta a nemzetközi mű­vészettel való szinkront elérni, hogy önmagával is szinkronban maradt”. (A megfestett képtől a meg nem festett képig című Tót End­­re-kiállítás július 18-áig látható a Szombathelyi Képtárban.) A kiállítás új perspektívába helyezi Tót Endre művészetét Fotó:Szendi Péter KULTÚRA Kiáltozás a titkok kapujából Városjáték és a beregszászi színház előadása a Szentkúton Vasvár (el)­­ Szerdán dél­után 5 órakor „sokáig” tartó, sokszereplős városjáték kezdődik, csütörtökön este 8-kor a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tart előadást a Szentkúton. Reménykedjünk, hogy a sze­szélyes június legalább Szent Iván napja kedvéért jó lesz hoz­zánk, és a beregszászi társulat csütörtöki (június 24-e) előadá­sának nem kell a művelődési házba húzódnia. Honnan kiál­tozhatna hívebben a szarvassá változott fiú, mint a vasvári Szentkút fái közül? A beregszá­szi Illyés Gyula Magyar Nemze­ti Színház - a művelődési ház, Gergye Rezső igazgató jóvoltá­ból - már hosszú évek óta rend­szeresen megfordul a városban (a megyében). Már azon a réges­­régi gyerekelőadáson tudni-sej­­teni lehetett, hogy valami új, iz­galmas és fontos született (van születőben) a Kárpátalján, Uk­rajnában létrehozott magyar színházban. A társulat - és Vid­­nyánszky Attila rendező - azóta szabályosan „betört” a magyar­­országi színházi világba: a bu­dapesti Új Színházban otthonra is talált, de a Magyar Színház­ban, a Nemzeti Színházban szintén rendez­ett). Talán ez az elszakadás-visz­­szatérés örökös feszültségében létező „kétlakiság” is hozzájá­rult ahhoz, hogy a forrásától, gyökereitől elszakadó, oda visz­szatérni igazán sose képes Szar­vassá változott fiú történetét vit­te színre tavaly nyáron a Gyulai Várszínházban a beregszászi társulat, Juhász Ferenc monu­mentális műve nyomán. Vid­­nyánszky Attila összetéveszthe­tetlen, a nézőben erős vizuális és lelki nyomokat hagyó színházi gondolkodásmódja bizonyára legalább annyira (ha nem job­ban) meghatározza az előadást, mint a virágzó Juhász Ferenc­­szöveg. A fiú szerepében a Men­sáros-díjas higany-színészt, Trill Zsoltot láthatjuk - az anya szerepét Törőcsik Mari vállalta. (A beregszászi magyar színház különben is mindig a titkok ka­pujából jelentkezik. Talán pont ebben keresendő elementáris hatásuk kulcsa.) A csütörtök esti beregszászi előadáshoz illeszkedik a holnap 17 órakor kezdődő (a színlap szerint „sokáig tartó”, de min­denképp másnap is folytatódó), ugyancsak a Szentkúton zajló városjáték, amelynek iro­dalmi alapjául a kópé termé­szetű filozofi­kus író, Határ Győző Golghelógi cí­mű világdrá­mája szolgál­­ azzal a tanul­sággal, hogy a világnak talán mégsem lehet olyan köny­­nyen vége. A városjátékban részt vesznek táncosok, nép­dalosok, szín­játszók, zené­szek, bereg­szászi szí­nészek. (Rossz időben a Golghelógi a Bartók Béla utca 4-be köl­tözik.) Törőcsik Mari vendégszereplésével Fotó: Benkő S. Lamantin-nyitó Vukán Györggyel Szombathely (VN)­­Ma es­te fél 8-kor kezdődik a Bartók Teremben az V. Lamantin Jazz Fesztivál nyitókoncertje. Először a Creative Art Triót hallhatja a közönség: Vukán György zongorán, Berkes Ba­lázs nagybőgőn játszik­ a do­boknál: Mohai András. Az est második felében Vukán György Capriccio Espanol cí­mű kompozíciója következik, a Creative Art Trió és a Szom­bathelyi Szimfonikus Zenekar előadásában. Vezényel: Sán­dor János. (Holnap 20 órától a Lamantin Klubban a jazztábor tanárai adnak koncertet.) Szurkapiszka­ antológia Budapest (mm) - A Felső­­oktatási Információs Szolgá­lat (FISZ) gondozásában Li­merick címmel (Akkor jó a li­merick, ha a költőt megisme­rték alcímmel) jelent meg az a válogatáskötet, amely a ma­gyar irodalom nagy alakjairól közöl humoros verseket. A csattanós költeményeket végzős gimnazisták vetették papírra. „Az irodalmi érzé­kenységet vesztettek számára teljesen érdektelenné válik maga az irodalom, annak tu­dománya pedig befogadha­­tatlan tananyaghalmazzá. Ilyen tényezők mellett nem csoda, hogy nagy alkotóink hamar a feledés homályába vesznek. Kötetünk célja en­nek megállítása és az irodal­mi anyag emészthetőbbé té­tele: rengeteg információt, érdekességet kívánunk átadni csábító formában. Ennek esz­köze pedig az évezredes lelki gyógyír, a humor”, írja a 82 oldalas kötet előszavában Magyar Szilárd szerkesztő. A limerick angol eredetű versforma­­ végtelenül paj­zán irodalmi szurkapiszka. S hogy a műfaji elvárásoknak a kiadvány szerzői mennyire feleltek meg? Íme, egy idézet a tucatnyi szösszenet közül a 19 éves Szántó Zzófiától: „A Montblanc ember Vajda Já­nos. Vallomása nem volt ha­tásos. Hiába csapta Ginának a szelet, A nő kegyetlenül legyintett, A szerelemben nem volt mákos.” Megújítható Csákányi-bérletek Szombathely (VN)­­ A Mű­velődési és Sportház az őszre is­mét meghirdeti az „öt plusz egy” előadásból álló Csákányi László-bérletsorozatot. A bérle­tesek - akik június 30-áig újít­hatják meg bérlethelyüket - az elmúlt szezon végén javaslatot tehettek a jövő évad programjá­ra, amely a következő kilenc produkcióból „választódik” ki, ahogy az lenni szokott: időpont­egyeztetések után. „Verseny­ben” van a La Mancha lovagja című zenés dráma Veszprém­ből, a Petőfi Színházból; a NA­NA című rockmusical a buda­pesti Piccolo Színház előadásá­ban, a Tévedések vígjátéka című Shakespeare-darab, ahogy a bu­dapesti Vidám Színpad társulata (többek között: Kárász Zénó, Kozák András, Magyar Attila, Kálloy Molnár Péter, Drahota Andrea) játssza. A Sybill című operettet a Turay Ida Színtársu­lat tűzte műsorára, és lehet, hogy bekerül az „öt plusz egy­be”. Remélhetőleg Verebes Ist­ván Remix - avagy a három a nagylány című zenés komédiája tényleg megérkezik az MSH-ba. Van még a kínálatban musical: Dés-Nemes Valahol Európá­ban című alkotását ezúttal a veszprémi Pannon Várszínház dolgozta fel; ígérkezik Román Sándor Tánctársulata, a Best of ExperiDance összeállítással, és az Alice musicalországban cí­mű este, amely a műfaj leghíre­sebb slágereiből válogat. RÖVIDEN Szerelmi álmok Szombathely (WN) -Szerelemről álmodozva címmel nyílik könyvkiál­lítás június 24-én 15.30- kor a Berzsenyi könyvtár­ban. A megnyitón elhang­zik Schumann Álmodo­zás, és Massenet Me­ditation című műve, Géczi Teodóra (cselló), Csorba Rózsa (szintetizátor) elő­adásában. August von Pla­ten Tristanját, Bényei József Kékszakáll elégiái című alkotásának részle­teit a Szent-Györgyi iskola diákjai mutatják be. A bűvös ládikó Celldömölk (VN) - A dr. Kuntár Lajos kilencvene­dik születésnapja alkalmá­ból megjelent mesegyűjte­mény. A bűvös ládikó bemutatóját június 24-én (csütörtökön) 18 órakor tartják a Kresznerics Ferenc Könyvtárban. A szerző vasi gyűjtésen ala­puló kötetét a Magyar Nyugat Könyvkiadó adta közre, Füzesi Zsuzsa illusztrációival. A celli könyvbemutató házigaz­dája: dr. Gyurácz Ferenc, a Vasi Szemle főszerkesz­tője. _ www.vasnepe.hu VAS NÉPE 7 Csatlakozás után Kőszeg (WN)­­ A IX. Savaria Nemzetközi Nyári Egyetem nyitókonferenci­ája június 24-én 16 órakor kezdődik az Európa Ház­ban, a Társadalomtudomá­nyok és Európa-tanulmá­­nyok Intézete szervezésé­ben, „ Az atlanti kapcsola­tok jövője: régi és új kihívások a csatlakozás után” címmel. Az előadók között van Hankiss Ele­mér (MTA), Vukasin Pav­lovic (Belgrádi Egyetem), Szentes Tamás akadémi­kus (ISES, BDF). Móricz-emlékév Nyíregyháza, Tisza­­csécse (mti)­­ Móricz Zsigmond szülőfalujában szombaton kezdődik a Móricz-emlékév, amelyet születésének 125. évfor­dulója alkalmából hirde­tett meg a nevét viselő emlékbizottság. A jubileu­mon emléktáblát helyez­nek el a templom falán. Október elején a Nyíregy­házi Főiskolán oktatók és kutatók részvételével tu­dományos emlékülést tar­tanak Az újraolvasott Móricz címmel. A hatodik Árgus Székesfehérvár (VNI) - Megjelent az Árgus című irodalmi, művészeti, köz­életi folyóirat 2004/6. száma, benne elemzés a legújabb Nobel-díjas író, a dél-afrikai J. M. Coetzee munkásságáról, interjú Szöllősi Zoltán költő­műfordítóval, valamint Körösi Zoltán íróval. Körösi Budapest, nőváros című regényéből ugyan­csak részleteket közöl a folyóirat, amely szokás szerint verseket, novellá­kat, kritikákat is kínál.

Next