Vas Népe, 2005. február (50. évfolyam, 27-48. szám)

2005-02-25 / 47. szám

2005. február 25. PÉNTEK KULTÚRA www.vasnepehu VAS NÉPE 7 Ahány ember, annyi irodalom A Magvető Kiadó 50. születésnapján ■ Ölbei Lívia Budapest - Az 50 éves Magvető a minőségi kor­társ irodalom kedvelőinek bevált és keresendő már­kanév. A remények sze­rint így lesz ez ezután is, mondja Morcsányi Géza, a kiadó igazgatója. A kiadó több szerzője részt vett, a magyar kulturá­lis szezon bevezetésekép­pen, a decemberi moszkvai nonfiction-könyvfesztiválon, ezért Moszkvában Morcsányi Gézát elsőként erről kérdez­tük. - Mit ér Oroszországban a kortárs irodalom, ha magyar? - A kortárs irodalomnak nagyon speciális értéke van a világon mindenütt, amit nem lehet csak a piacon mérni. Mi­közben persze kénytelenek vagyunk mindent a piacon mérni. Ugyanez a helyzet Oroszországban is­­ azzal, hogy a magyar kultúra az orosz kultúra számára egy pi­ciny kultúra, úgyhogy nagyon sok önzetlenségre, találé­konyságra van szüksége ah­hoz mindenkinek, aki ezzel a dologgal kapcsolatba kerül, hogy valamit el lehessen érni. Hogy egy könyvet le lehessen fordítani, meg lehessen jelen­tetni - és akkor még mindig nem történt semmi szinte, mert utána meg kell próbálni azt, hogy valamiképpen a kö­zönséghez eljusson. Mint ahogy Magyarországon na­gyon nehéz - a lehetetlenség­gel határos - olyan külföldi szerzőnek a megis­mertetése, aki kö­rül esetleg nincs botrány, nincs hollywoodi film, vagy nem holly­woodi, de nagy si­kerű film a művéből, így mű­ködik ez Oroszországban is. Voltaképpen a derűlátásra semmi ok, azon kívül, hogy mi a magunk számára meg va­gyunk győződve természete­sen arról, hogy ezek fontos könyvek, fontos szerzők. Na­gyon sok múlik a szerencsén, meg a véletleneken. - Önöket segítette ilyesmi? - A fesztiválon azt láttuk, hogy ami könyv megjelent, annak örült mindenki: a fordí­tó, a kiadó, az itteni - moszk­vai - magyar közösség, meg mindenki, akinek a magyar kultúra ügye fontos, de hát be­lekerülni ebbe a nagyon speci­álisan működő orosz piacba - az nagyon nehéz. Úgyhogy semmi olyasmi nem történt, ami csodaszámba menne. De természetesen a Nobel-díj csodaszámba megy: itt is éreztette a hatását, bár voltak elkötelezett Kertész Imre-hí­­vek a Nobel-díj előtt is Orosz­országban, ahogyan vannak elkötelezett Esterházy-hívek, Nobel-díj nélkül is. De na­gyon átalakult a világunk: haj­lamosak vagyunk azt gondol­ni, hogy az a könyv nem is lé­tezik, amelyik nem sikerlis­tákról köszön vissza, ame­lyikkel nincsenek tele az új­ságok. Holott ez egy hosszú távú meccs, és nem engedheti meg magának az ember, hogy csak a nagy sikereken mérje, hogy mit ér a világban. Azon­kívül ugye állandóan a média miatt - meg magunk miatt is - kontrollálni és konstatálni kell, hogy mit értünk el. Ezek nagyon pici lépések, nagyon kevés a remény, hogy áttörés következzen be, de soha nem lehet tudni. - A Magvetőé számomra azért abszolút sikertörténet. Szokták mondani, hogy a szü­letésnap összegzésre sarkall. Merre, hogyan tovább? - Továbbra is a kortárs iro­dalmat szándékozzuk kiadni, és amíg az anyagi lehetősé­geink engedik, addig ebben kockázatot vállalunk, fiatalo­kat fogunk megpróbálni felfe­dezni - közben természetesen mint bárki más, magányosan, pőrén ott állunk kinn a piacon a szerzőinkkel. De legalább akkora felhajtóereje van an­nak is, ha valaminek az érté­kéről, fontosságáról mi ma­gunk meg vagyunk győződve. Lehet, hogy nem lesz belőle siker, de végül is azért csinál­juk, hogy ilyen örömünk is le­gyen. - Mit gondol, azért válnak sikeressé a Magvetőnél meg­jelenő szerzők, mert a név már védjegyként működik - vagy mindig az önök „szimata" je? - Azt remélem, hogy a név védjegy is. Hogy a szimatunk lenne a döntő tényező? Ha nem futok köröket, akkor azt mondom, hogy igen, hiszen amit kiadunk, arról látjuk, hogy jó. Persze ez nem ilyen egyszerű. Tudnék magának olyan példát is mondani, ami­ről azt gondolom, hogy na­gyon jó, aztán ezt mégse gon­dolják mások. Bánáti Péter Sanyikám, Gabikám című re­génye két éve jelent meg, most egy novelláskötetét ad­tuk ki — azt gondolom, hogy nagyon tehetséges ember. Vagy a Németországban élő magyar író, Farkas Péter, aki­nek a Törlesztés című kötete jelent meg tavaly - aztán a ku­tyát nem érdeklik ezek a köny­vek. Egyáltalán: a kortárs ma­gyar irodalom iránt fokozato­san csökken az érdeklődés - mint műfaj iránt. Az, hogy vannak sztárok, rendben van, és persze ott van még az a mozzanat, hogy ahány ember, annyifélét ért irodalmon. Megszűnt az a világ, amikor valamifajta kánon jegyében lehetett működni. - Ha gyorsan két, megjele­nés előtt álló fontos kötetet kellene választania, mit mon­dana? - Nagyon nehéz helyzetbe hoz. Időrendi sorrendben mondom: Spiró György elké­szült egy monumentális és szerintünk fantasztikus re­génnyel. A fogság március végén fog megjelenni. A kígyó árnyéka után nyilván sokan lesznek, akik várják Rakovsz­­ky Zsuzsától A hulló csillag évei­­ ez a könyvhétre jelenik meg. És innentől olyan neve­ket tudnék mondani, akikben nagyon bízunk, és nem na­gyon ismert nevek. Vannak köztük magyarországiak, ha­táron túliak. Úgyhogy akkor mégis kettőt mondtam. „Magányosan, pőrén ott állunk kinn a piacon” Horvát est az Okocellában Dalmát ízekkel, népzenével várták a közönséget Szombathely (VN)­­ Horvát estet rendezett a Kerekerdő Alapítvány Kőszegi utcai természet- és kör­nyezetvédelmi központjában, az Okocellában. Az esten volt filmvetítés­­ Horvátország nemzeti park­jairól­­, irodalmi és ételkóstoló, a Horvátzsidányi Betyárok pedig megmutatták, hogyan kell megtarta­ni a horvát népzenei hagyományokat. Mindazoknak, akik ott voltak, talán kedvük támadt közelebbről is megismerni Horvátországot - akik pedig már jártak ott, felidézhették élményeiket, bővíthették isme­reteiket, esetleg feltámadt bennük a vágy az utazás megismétlésére is. Benkő Sándor felvétele az Öko­cellában készült. Filmpályázat József Attiláról Budapest (mti)­­ ATTILA 100 címmel internetes pá­lyázatot indított magyar kö­zépiskolásoknak az eWorld Hungary Kft. és az ENAMI­­KÉ Kft. A pályázat a határon túliaknak is szól. A pályázat címe arra utal, hogy a jelentkezőknek az éppen egy évszázada született József Attila költeményeiből kell idéz­niük munkáikban. Az április 11­éig beküldendő 100 másodper­ces videofilmek vagy flash-ani­­mációk készítésére vállalkozó háromtagú csapatoktól a „Hol éltek?”, „Milyen az életetek?”, „Mit akartok?” kérdésekre vár­nak választ. A pályázattal a szer­vezők képet szeretnének kapni arról, hogy milyen a középisko­lás korcsoport számítógépes írástudása, életminősége és kap­csolata a helyi társadalommal, valamint arról, hogy vajon mennyire ismeri a tizenéves nemzedék József Attila élet­művét. Elhunyt Kozák András A Kossuth-díjas színművész 62 évet élt Budapest (mti)­­ Elhunyt Kozák András színmű­vész. A Kossuth- és Já­­szai-díjas érdemes és ki­váló művészt hosszan tar­tó súlyos betegség után csütörtökre virradóra érte a halál. A művész szerdán volt hat­vankét éves. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. Kozák András 1943. feb­ruár 23-án született Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, az akkori Vencsellőn. A Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola elvégzése után a szolno­ki Szigligeti Színház, majd 1966-tól 1991-ig a Thália, il­letve Arizona Színház mű­vésze volt. Ezt követően 2001-ig a Nemzeti Színház­ban, a jelenlegi Pesti Magyar Színházban játszott, 2003-ig a székesfehérvári Vörös­marty Színház tagja, mű­vészeti vezetője volt. Sok előadásban nyújtott megha­tározó alakítást­ volt Claudi­us Shakespeare Hamletjében, Tevje a Hegedűs a háztető­ben, Kopjáss István a Roko­nokban, sok televíziós és mo­zifilmben is láthatta a közön­ség, köztük a Sodrásban (1963), az Így jöttem (1964), a Szegénylegények (1965), az Apa (1966), a Sellő a pe­csétgyűrűn (1967), a Csend és kiáltás (1968), Az ember tragédiája (1969), a Pillangó (1970), az Oszlopos Simeon (1976), A falu jegyzője (1985) , a Szörnyek évadja (1986) , a Jézus Krisztus ho­roszkópja (1988), a Julianus (1991) című alkotásban. Óladon békességem fogadom Versmondó versenyt rendez a Weöres Sándor Óvoda Szombathely (mt)­­ Az ola­­di Weöres Sándor Óvoda vers- és mesemondó ver­senyt ren­e­z verszl­ja tisz­teletére március 18-án. A nagycsoportos óvodásokat március 10-éig lehet bene­vezni. A Márton Áron utcai óvoda 1999-ben vette fel Weöres Sán­dor nevét. Grünwald Lászlóné, az akkori óvodavezető találta ki, hogy kétévente rendezzenek versmondó versenyt a költő verseiből. 2001 -ben volt az első, 2003-ban a második, idén a ha­gyományt Horváth Béláné ve­zetésével folytatja az óvoda. A 2004. augusztus 1-jétől kineve­zett intézményvezető a szom­bathelyi és a városkörnyéki óvo­dáknak is eljuttatta postán vagy e-mailben a felhívást, mely sze­rint minden versenyzőnek - aki nagycsoportos óvodás lehet - egy verssel és egy rövid mesével kell készülnie. A verset kötele­zően Weöres Sándortól kell vá­lasztani, a mese műfaja VeISCS mese is lehet. A verset és a mesét egymás után kell előadni a gyer­mekeknek. A versenyben intéz­ményenként egy óvodás vehet részt. A korábbi években 25-30 gyerek nevezett be a versenybe, ami 25-30 intézményt is jelent, tehát a Weöres Sándor Vers­mondó Verseny reprezentatív értékűnek mondható a város szempontjából. Rendszeresen képviselteti magát a csöngei óvoda is, amely testvérintézmé­nye a szombathelyi Weöres Sándor Óvodának. Tervük sze­rint versenyen kívül is megláto­gatják egymást. A március 18-án rendezendő verseny zsűrijének elnöke, Fűz­fa Balázs irodalomtörténész lesz, a zsűri tagjai pedig: Feiszt György alpolgármester, Prika­­zovits Ferenc, a Mesebolt Báb­színház igazgatóhelyettese, Grünwald Lászlóné nyugalma­zott óvodavezető, és még keres­nek egy tanítót az oladi iskolá­ból. A rendezvényt a város het­venezer forinttal támogatja. Eb­ből finanszírozzák a nyertesek jutalmazását, illetve az ajándé­kokat, mivel valamennyi részt­vevő kap valamit emlékül. Az óvodában már berendez­ték az aulát a költő tiszteletére: a bábos versillusztrációk, idéze­tek, fényképek között két érde­kes elem van. Weöres Sándor kisgyermekkori képe, illetve a „Vas megyei üdvözlet” című rövid verse, ami így kezdődik: Sokszor megyek Szombathelyre, / gondjaimtól szabad helyre, / és mellette Óladon / békességem fogadom... RÖVIDEN Csokonai halálára Alsóőr-Unterwart (szv) — Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évforduló­ja alkalmából felolvasó­­esttel emlékeznek meg a költőről az alsóőri régi is­kolában. Az UMSZ (Ma­gyar Média- és Informá­ciós Központ) szervezői­nek felkérésére dr. Radics Jenőné nyugalmazott gim­náziumi tanár előadása nyitja a számos magyar előadó részvételével tar­tott rendezvényt, mely március ötödikén, este hét órakor kezdődik. Rockbuli T­áplánszentkereszt (szv) — Újabb rendez­vénnyel csábítja a szóra­kozni vágyókat a Jókai Mór Művelődési Ház már­cius 4-én, pénteken, ezút­tal a rockzene kedvelőit. A korábbi felhívásnak eleget téve számos együttes je­lentkezett a Tápláni Rock­buli elnevezésű rendez­vényre, mely este hat óra­kor kezdődik. Az amatőr zenekari fesztiválon a Re­­vans, a Morte Silmoris, a Nyugati Régió, az Opus Altera, a Long Road, a Vaklárma és az Általá­nos Védelmi Hiba lépnek fel a helyi művelődési ház színpadán. Többsincs királyfi Celldömölk (VNI) - A 25. születésnapját ünneplő Soltis Lajos Színház - a Sitkei Színkör utódja - február 26-án (szombaton) délután 5 órakor mutatja be a Többsincs királyfi című mesejátékot a Keme­nesaljai Művelődési Köz­pontban. A premier után kerül sor a születésnapi ünnepségre, aztán a társu­lat jelenlegi és hajdani tag­jai fehér asztal mellett idé­zik fel a mindannyiuk szá­mára meghatározó emlé­keket. Könyvsikerlista 1. Dan Brown: A Da Vinci-kód - Talentum Kiadó Kft. 2. Szabó Magda: Mer­­szi, Möszlő — Európa Kiadó 3. Kertész Imre: Sors­­talanság — Magvető Könyvkiadó 4. Obersovszky Péter: Öljétek meg tévémacit - Winner Kiadó 5. Dan Brown: Angya­lok és démonok — Talen­tum Kiadó 6. Paulo Coelho: Az alkimista - Athenaeum 2000 Kiadó 7. Károlyi Mária: Nap­szülöttek - Savaria földjé­nek ősi kultúrái - Delta Universal 8. Világkonyha - Öt földrész hatszáz receptje - Kossuth Kiadó 9. Robert Ludlum: A Párizs opció - Táthágás Könyvkiadó Kft. 10. Micimackó és a­zelefánt - Egmont Hun­gary Kft. (A szombathelyi KO Könyvesbolt eladási ada­tai alapján)

Next