Vas Népe, 2005. február (50. évfolyam, 27-48. szám)
2005-02-25 / 47. szám
2005. február 25. PÉNTEK KULTÚRA www.vasnepehu VAS NÉPE 7 Ahány ember, annyi irodalom A Magvető Kiadó 50. születésnapján ■ Ölbei Lívia Budapest - Az 50 éves Magvető a minőségi kortárs irodalom kedvelőinek bevált és keresendő márkanév. A remények szerint így lesz ez ezután is, mondja Morcsányi Géza, a kiadó igazgatója. A kiadó több szerzője részt vett, a magyar kulturális szezon bevezetéseképpen, a decemberi moszkvai nonfiction-könyvfesztiválon, ezért Moszkvában Morcsányi Gézát elsőként erről kérdeztük. - Mit ér Oroszországban a kortárs irodalom, ha magyar? - A kortárs irodalomnak nagyon speciális értéke van a világon mindenütt, amit nem lehet csak a piacon mérni. Miközben persze kénytelenek vagyunk mindent a piacon mérni. Ugyanez a helyzet Oroszországban is azzal, hogy a magyar kultúra az orosz kultúra számára egy piciny kultúra, úgyhogy nagyon sok önzetlenségre, találékonyságra van szüksége ahhoz mindenkinek, aki ezzel a dologgal kapcsolatba kerül, hogy valamit el lehessen érni. Hogy egy könyvet le lehessen fordítani, meg lehessen jelentetni - és akkor még mindig nem történt semmi szinte, mert utána meg kell próbálni azt, hogy valamiképpen a közönséghez eljusson. Mint ahogy Magyarországon nagyon nehéz - a lehetetlenséggel határos - olyan külföldi szerzőnek a megismertetése, aki körül esetleg nincs botrány, nincs hollywoodi film, vagy nem hollywoodi, de nagy sikerű film a művéből, így működik ez Oroszországban is. Voltaképpen a derűlátásra semmi ok, azon kívül, hogy mi a magunk számára meg vagyunk győződve természetesen arról, hogy ezek fontos könyvek, fontos szerzők. Nagyon sok múlik a szerencsén, meg a véletleneken. - Önöket segítette ilyesmi? - A fesztiválon azt láttuk, hogy ami könyv megjelent, annak örült mindenki: a fordító, a kiadó, az itteni - moszkvai - magyar közösség, meg mindenki, akinek a magyar kultúra ügye fontos, de hát belekerülni ebbe a nagyon speciálisan működő orosz piacba - az nagyon nehéz. Úgyhogy semmi olyasmi nem történt, ami csodaszámba menne. De természetesen a Nobel-díj csodaszámba megy: itt is éreztette a hatását, bár voltak elkötelezett Kertész Imre-hívek a Nobel-díj előtt is Oroszországban, ahogyan vannak elkötelezett Esterházy-hívek, Nobel-díj nélkül is. De nagyon átalakult a világunk: hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az a könyv nem is létezik, amelyik nem sikerlistákról köszön vissza, amelyikkel nincsenek tele az újságok. Holott ez egy hosszú távú meccs, és nem engedheti meg magának az ember, hogy csak a nagy sikereken mérje, hogy mit ér a világban. Azonkívül ugye állandóan a média miatt - meg magunk miatt is - kontrollálni és konstatálni kell, hogy mit értünk el. Ezek nagyon pici lépések, nagyon kevés a remény, hogy áttörés következzen be, de soha nem lehet tudni. - A Magvetőé számomra azért abszolút sikertörténet. Szokták mondani, hogy a születésnap összegzésre sarkall. Merre, hogyan tovább? - Továbbra is a kortárs irodalmat szándékozzuk kiadni, és amíg az anyagi lehetőségeink engedik, addig ebben kockázatot vállalunk, fiatalokat fogunk megpróbálni felfedezni - közben természetesen mint bárki más, magányosan, pőrén ott állunk kinn a piacon a szerzőinkkel. De legalább akkora felhajtóereje van annak is, ha valaminek az értékéről, fontosságáról mi magunk meg vagyunk győződve. Lehet, hogy nem lesz belőle siker, de végül is azért csináljuk, hogy ilyen örömünk is legyen. - Mit gondol, azért válnak sikeressé a Magvetőnél megjelenő szerzők, mert a név már védjegyként működik - vagy mindig az önök „szimata" je? - Azt remélem, hogy a név védjegy is. Hogy a szimatunk lenne a döntő tényező? Ha nem futok köröket, akkor azt mondom, hogy igen, hiszen amit kiadunk, arról látjuk, hogy jó. Persze ez nem ilyen egyszerű. Tudnék magának olyan példát is mondani, amiről azt gondolom, hogy nagyon jó, aztán ezt mégse gondolják mások. Bánáti Péter Sanyikám, Gabikám című regénye két éve jelent meg, most egy novelláskötetét adtuk ki — azt gondolom, hogy nagyon tehetséges ember. Vagy a Németországban élő magyar író, Farkas Péter, akinek a Törlesztés című kötete jelent meg tavaly - aztán a kutyát nem érdeklik ezek a könyvek. Egyáltalán: a kortárs magyar irodalom iránt fokozatosan csökken az érdeklődés - mint műfaj iránt. Az, hogy vannak sztárok, rendben van, és persze ott van még az a mozzanat, hogy ahány ember, annyifélét ért irodalmon. Megszűnt az a világ, amikor valamifajta kánon jegyében lehetett működni. - Ha gyorsan két, megjelenés előtt álló fontos kötetet kellene választania, mit mondana? - Nagyon nehéz helyzetbe hoz. Időrendi sorrendben mondom: Spiró György elkészült egy monumentális és szerintünk fantasztikus regénnyel. A fogság március végén fog megjelenni. A kígyó árnyéka után nyilván sokan lesznek, akik várják Rakovszky Zsuzsától A hulló csillag évei ez a könyvhétre jelenik meg. És innentől olyan neveket tudnék mondani, akikben nagyon bízunk, és nem nagyon ismert nevek. Vannak köztük magyarországiak, határon túliak. Úgyhogy akkor mégis kettőt mondtam. „Magányosan, pőrén ott állunk kinn a piacon” Horvát est az Okocellában Dalmát ízekkel, népzenével várták a közönséget Szombathely (VN) Horvát estet rendezett a Kerekerdő Alapítvány Kőszegi utcai természet- és környezetvédelmi központjában, az Okocellában. Az esten volt filmvetítés Horvátország nemzeti parkjairól, irodalmi és ételkóstoló, a Horvátzsidányi Betyárok pedig megmutatták, hogyan kell megtartani a horvát népzenei hagyományokat. Mindazoknak, akik ott voltak, talán kedvük támadt közelebbről is megismerni Horvátországot - akik pedig már jártak ott, felidézhették élményeiket, bővíthették ismereteiket, esetleg feltámadt bennük a vágy az utazás megismétlésére is. Benkő Sándor felvétele az Ökocellában készült. Filmpályázat József Attiláról Budapest (mti) ATTILA 100 címmel internetes pályázatot indított magyar középiskolásoknak az eWorld Hungary Kft. és az ENAMIKÉ Kft. A pályázat a határon túliaknak is szól. A pályázat címe arra utal, hogy a jelentkezőknek az éppen egy évszázada született József Attila költeményeiből kell idézniük munkáikban. Az április 11éig beküldendő 100 másodperces videofilmek vagy flash-animációk készítésére vállalkozó háromtagú csapatoktól a „Hol éltek?”, „Milyen az életetek?”, „Mit akartok?” kérdésekre várnak választ. A pályázattal a szervezők képet szeretnének kapni arról, hogy milyen a középiskolás korcsoport számítógépes írástudása, életminősége és kapcsolata a helyi társadalommal, valamint arról, hogy vajon mennyire ismeri a tizenéves nemzedék József Attila életművét. Elhunyt Kozák András A Kossuth-díjas színművész 62 évet élt Budapest (mti) Elhunyt Kozák András színművész. A Kossuth- és Jászai-díjas érdemes és kiváló művészt hosszan tartó súlyos betegség után csütörtökre virradóra érte a halál. A művész szerdán volt hatvankét éves. Temetéséről később intézkednek. Kozák András 1943. február 23-án született Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, az akkori Vencsellőn. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a szolnoki Szigligeti Színház, majd 1966-tól 1991-ig a Thália, illetve Arizona Színház művésze volt. Ezt követően 2001-ig a Nemzeti Színházban, a jelenlegi Pesti Magyar Színházban játszott, 2003-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, művészeti vezetője volt. Sok előadásban nyújtott meghatározó alakítást volt Claudius Shakespeare Hamletjében, Tevje a Hegedűs a háztetőben, Kopjáss István a Rokonokban, sok televíziós és mozifilmben is láthatta a közönség, köztük a Sodrásban (1963), az Így jöttem (1964), a Szegénylegények (1965), az Apa (1966), a Sellő a pecsétgyűrűn (1967), a Csend és kiáltás (1968), Az ember tragédiája (1969), a Pillangó (1970), az Oszlopos Simeon (1976), A falu jegyzője (1985) , a Szörnyek évadja (1986) , a Jézus Krisztus horoszkópja (1988), a Julianus (1991) című alkotásban. Óladon békességem fogadom Versmondó versenyt rendez a Weöres Sándor Óvoda Szombathely (mt) Az oladi Weöres Sándor Óvoda vers- és mesemondó versenyt renez verszlja tiszteletére március 18-án. A nagycsoportos óvodásokat március 10-éig lehet benevezni. A Márton Áron utcai óvoda 1999-ben vette fel Weöres Sándor nevét. Grünwald Lászlóné, az akkori óvodavezető találta ki, hogy kétévente rendezzenek versmondó versenyt a költő verseiből. 2001 -ben volt az első, 2003-ban a második, idén a hagyományt Horváth Béláné vezetésével folytatja az óvoda. A 2004. augusztus 1-jétől kinevezett intézményvezető a szombathelyi és a városkörnyéki óvodáknak is eljuttatta postán vagy e-mailben a felhívást, mely szerint minden versenyzőnek - aki nagycsoportos óvodás lehet - egy verssel és egy rövid mesével kell készülnie. A verset kötelezően Weöres Sándortól kell választani, a mese műfaja VeISCS mese is lehet. A verset és a mesét egymás után kell előadni a gyermekeknek. A versenyben intézményenként egy óvodás vehet részt. A korábbi években 25-30 gyerek nevezett be a versenybe, ami 25-30 intézményt is jelent, tehát a Weöres Sándor Versmondó Verseny reprezentatív értékűnek mondható a város szempontjából. Rendszeresen képviselteti magát a csöngei óvoda is, amely testvérintézménye a szombathelyi Weöres Sándor Óvodának. Tervük szerint versenyen kívül is meglátogatják egymást. A március 18-án rendezendő verseny zsűrijének elnöke, Fűzfa Balázs irodalomtörténész lesz, a zsűri tagjai pedig: Feiszt György alpolgármester, Prikazovits Ferenc, a Mesebolt Bábszínház igazgatóhelyettese, Grünwald Lászlóné nyugalmazott óvodavezető, és még keresnek egy tanítót az oladi iskolából. A rendezvényt a város hetvenezer forinttal támogatja. Ebből finanszírozzák a nyertesek jutalmazását, illetve az ajándékokat, mivel valamennyi résztvevő kap valamit emlékül. Az óvodában már berendezték az aulát a költő tiszteletére: a bábos versillusztrációk, idézetek, fényképek között két érdekes elem van. Weöres Sándor kisgyermekkori képe, illetve a „Vas megyei üdvözlet” című rövid verse, ami így kezdődik: Sokszor megyek Szombathelyre, / gondjaimtól szabad helyre, / és mellette Óladon / békességem fogadom... RÖVIDEN Csokonai halálára Alsóőr-Unterwart (szv) — Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulója alkalmából felolvasóesttel emlékeznek meg a költőről az alsóőri régi iskolában. Az UMSZ (Magyar Média- és Információs Központ) szervezőinek felkérésére dr. Radics Jenőné nyugalmazott gimnáziumi tanár előadása nyitja a számos magyar előadó részvételével tartott rendezvényt, mely március ötödikén, este hét órakor kezdődik. Rockbuli Táplánszentkereszt (szv) — Újabb rendezvénnyel csábítja a szórakozni vágyókat a Jókai Mór Művelődési Ház március 4-én, pénteken, ezúttal a rockzene kedvelőit. A korábbi felhívásnak eleget téve számos együttes jelentkezett a Tápláni Rockbuli elnevezésű rendezvényre, mely este hat órakor kezdődik. Az amatőr zenekari fesztiválon a Revans, a Morte Silmoris, a Nyugati Régió, az Opus Altera, a Long Road, a Vaklárma és az Általános Védelmi Hiba lépnek fel a helyi művelődési ház színpadán. Többsincs királyfi Celldömölk (VNI) - A 25. születésnapját ünneplő Soltis Lajos Színház - a Sitkei Színkör utódja - február 26-án (szombaton) délután 5 órakor mutatja be a Többsincs királyfi című mesejátékot a Kemenesaljai Művelődési Központban. A premier után kerül sor a születésnapi ünnepségre, aztán a társulat jelenlegi és hajdani tagjai fehér asztal mellett idézik fel a mindannyiuk számára meghatározó emlékeket. Könyvsikerlista 1. Dan Brown: A Da Vinci-kód - Talentum Kiadó Kft. 2. Szabó Magda: Merszi, Möszlő — Európa Kiadó 3. Kertész Imre: Sorstalanság — Magvető Könyvkiadó 4. Obersovszky Péter: Öljétek meg tévémacit - Winner Kiadó 5. Dan Brown: Angyalok és démonok — Talentum Kiadó 6. Paulo Coelho: Az alkimista - Athenaeum 2000 Kiadó 7. Károlyi Mária: Napszülöttek - Savaria földjének ősi kultúrái - Delta Universal 8. Világkonyha - Öt földrész hatszáz receptje - Kossuth Kiadó 9. Robert Ludlum: A Párizs opció - Táthágás Könyvkiadó Kft. 10. Micimackó és azelefánt - Egmont Hungary Kft. (A szombathelyi KO Könyvesbolt eladási adatai alapján)