Vas Népe, 2005. augusztus (50. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

2005. augusztus 1. HÉTFŐ KRÓNIKA www.vasnepe.hu VAS NÉPE 3 Tartós zavarok az áramszolgáltatásban Hőgutát kaptak a trafóállomások? (Folytatás az 1. oldalról) A zavartalan szolgáltatás csak este tíz után állt helyre. Szombaton este „menetrend­szerűen” megismétlődött a szi­tuáció, ekkor már sokan elem­lámpát, gyertyát vettek elő (em­lékezve a nemrégi, ugyancsak kínos, kétnapos gázszünetre is). Ekkor az E.ON áramszolgáltató cég számán már csak annyit kö­zöltek, hogy „központi hiba van”. Hogy mire várható az el­hárítás, arra nem érkezett vá­lasz. A több tízezer embert érin­tő üzemzavarok - ilyenre hosz­­szú évek óta nem volt példa­­­ a késő esti órákban értek véget. Egy, a neve mellőzését kérő elektronikai szakembertől meg­tudtuk, hogy a belvárosi üzem­zavarok oka lehet a Wesselényi utcai transzformátorállomás „szűk keresztmetszete”. A be­rendezés képtelen egy (hő)szin­­ten túl a megnövekedett igénye­ket elviselni. Úgy tűnik, az E.ON, valamint francia elődje és a még privatizálatlan Édász sem készült fel hasonló helyze­tekre. Nem számolt a hűtő- és légkondicionáló gépek tömeges belépésére a városban - kom­mentálta a történteket informá­torunk. Majd így folytatta: „El­képesztő, ahogy a földmunkála­tokat folytatják a Fő téren. Fel­túrt, nyílt, félig betemetett munkaárkok, kilógó vezetékek. Bárki és bármi hozzájuk érhet, s azonnal bekövetkezhet a hiba.” A fogyasztók két dologban re­ménykedhetnek: véget ér a tra­fókat „kiütő” meleg, s megtör­ténnek a szükséges hálózati fej­lesztések Szombathelyen. Ki­váltképp az egyre drágább áramszámlák fényében. Ma nyílik a nyári egyetem Szombathely (kor)­­ Ma délelőtt ünnepélyesen nyitják meg a Savaria Nyári Urba­nisztikai Egyetem sorrend­ben 38. évfolyamát. Csaknem száz hazai és külföldi hallgató vesz részt a mától augusztus 6-áig terjedő kurzuson. Téma a nagyköz­ségek és kisvárosok jelene és jövője. Ma délelőtt 11-kor az egészségügyi főiskolán meg­nyitót mond Meggy­esi Tamás professzor, ezt követően Dö­­vényi Zoltán, az MTA Föld­rajztudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese tart elő­adást Merre a lejtőn? címmel. Délután Keresztes Sándor főépítész, Kara Pál ny. he­lyettes államtikár és Szilágyi István ny. főépítész ad elő. Délután első ízben rendez­nek kerekasztalt a határon tú­li magyarokkal, a téma Sza­badka. Előadók Kerekes Im­re és Kladek Ervin mérnö­kök. A nap fogadással zárul a képtárban, vendéglátó Ipko­­vich György polgármester és Markó Péter megyei közgyű­lési elnök. Jubilált a Zviranjak Horvátországból és a környékről is érkeztek vendégek Peresznye (wm) - A hét vé­gén ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a Zviranjak, a Peresznyei Horvát Hagyo­mányőrző és Faluszépítő Egyesület. Az ünnepléshez hozzátartozott az oklevél, a pezsgő és a torta is. Szombaton szép ünnep volt Peresznyén. Horvátországi és magyarországi horvát kultúr­csoportok vendégeskedtek a fa­luban, együtt ünnepelték meg, hogy 1995-ben létrejött a Zvi­ranjak, a Peresznyei Horvát Ha­gyományőrző és Faluszépítő Egyesület. Érkeztek vendégek Peresznye két horvátországi testvérfalujából, Voloderből és Siljakovinából, Magyarország­ról pedig a horvátok által (is) la­kott környező településekről: Undról, Szentpéterfáról, Csep­­regről, Kőszegről, Fertőhomok­ról, Bükről, Horvátzsidányból és Kópházáról. A kultúrcsoportok délután színes forgatagként, népviselet­be öltözötten vonultak végig a falun a templomig, ahol szent­misén vettek részt. Ezután mű­sort adva bemutatták, milyen gazdag a horvátság megőrzött kulturális kincse. A jubileumot elegánsan ülték meg Peresznyén. Grüli János polgármester köszöntötte és méltatta az egyesület tagjainak munkáját. A Zviranjak tíz évé­nek csúcsesztendeje a 2001-es volt, amikor a magyarországi folklórfesztivál díjnyertese lett. A polgármester külön köszönte meg az egyesület eddigi öt elnö­kének munkáját, de oklevelet kapott minden korábbi és je­lenlegi tagja is. Volt pezsgős koccintás, hatalmas marcipános torta, amit nemcsak a „születés­­napi” tíz gyertya, hanem az egyesület emblémája is díszí­tett. Este egy horvátországi zene­kar szolgáltatta a hajnalba nyúló bálhoz a zenét. Tegnap falunap­pal folytatódott Peresznyén a vi­dám ünneplés. Sok szép népviseletet lehetett látni Peresznyén Fotó: Horváth Csaba Svájcban jártak, a U2 koncertjén A Vas Népe vendégeként felejthetetlen élményekben volt részük Zürich, Szombathely (szp)­­ Lapunk vendégeként tölthetett el négy napot Zü­richben a szombathelyi Szuflek Ágnes barátnőjével, Tálas Mónikával. A U2 együttes koncertjére invitálta meg őket a Pannon Lapok Társasága. Ágnes a Vas Népe nyere­ményjátékának nyerteseként utazhatott Zürichbe másodma­gával. - Még életünkben nem ül­tünk repülőn, ezért már az is él­mény volt. Miután felszálltunk, egymásra néztünk Mónival, s mondom neki: „Te, én már meg is szoktam, már soha többet nem is megyek autóval”... - meséli nevetve Ágnes. - Három svájci kisgyerek ült előttünk, velük együtt bolondoztunk. Bő másfél órányi az út Buda­pestről Zürichbe, a reptéren szembeötlő volt, hogy igen szi­gorúan ellenőrzik az utasokat. Belvároshoz közeli hotelben szálltak meg, majd nekiláttak felfedezni a környéket.­­ Csodálatos Zürich: lüktet, nagy a nyüzsgés. Hangulatosak a kerthelyiségei. Sok szép múzeuma van. Gyönyörű a régi városrész, bőven van látnivaló. Amikor a tó kikö­tőjében nézelődtünk, éppen akkor futott be egy három­­szintes hajó, rögvest elhatá­roztuk, hogy hajókázni fo­gunk. Négy és fél órát vol­tunk kint a vízen - számol be Ágnes. - Egyik este belecsöp­pentünk egy fesztiválba, brazi­lok, kenyaiak, mexikóiak, fran­ciák muzsikáltak, hatalmas kira­kodóvásár is volt. Többnyire pedig török, kínai, pakisztáni ételeket ettünk. Ami igaz, az igaz, nagyon drága Svájc. Ági és Móni először kissé ta­nácstalan volt, hogyan jutnak el a U2 koncertjére a stadionba, de megtudták, hogy a főpályaudvar mellől villamosok szállítják a nézőket, ráadásul ingyen.­­ Időben érkeztünk, jó helyet sikerült kifognunk a küzdőté­ren. Hála Isten sikerült egész közel kerülni a színpadhoz. Egyébként is ott szeretek lenni, benne a sűrűjében. Megtelt a stadion, negyvennégyezren vol­tunk. Két előzenekarral indult a koncert, közben sikerült bőrig áznunk, de aztán amikor a U2 következett, elállt az eső. A tö­megben olyan meleg volt, hogy hamarosan megszáradtak a ru­háink. Két órán keresztül ját­szott Bono és csapata. Mindket­tőnknek nagyon tetszett. Móni­nak annyira, hogy a végén elsír­ta magát - sóhajt nagyot Ágnes. - De ezt egyszerűen nem lehet elmesélni, ilyenen ott kell lenni. Én tíz éve már láttam a U2-t a Népstadionban, se azt, se ezt a koncertjüket nem fogom elfelej­teni. Most ugyan érződött, hogy rettenetesen fáradtak, ezzel együtt a maximumot nyújtotta a csapat. A fénytechnika is va­rázslatos volt. A koncert után egy török étte­remben dolgozták fel az élmé­nyeket török tea mellett. Hajna­li két órakor zuhantak az ágyba holtfáradtan. Másnap még jutott idő sétálásra, nézelődésre, aztán irány a reptér. - Mindkettőnket elvarázsolt Zürich. Tudtam, hogy szenzáci­ós hely, de hogy ennyire f­­­ára­dozik Szuflék Ágnes. - Szá­momra Prága után ez a második legkedvesebb hely Európában. Megfogadtam, ha tehetem, ak­kor jövőre újra visszamegyek. Zürich és a U2, mindkettő óriási élmény volt Szuflék Ágnes és barátnője számára G­LOSSZA Úszunk Hogyan tanultál meg úsz­ni? A kérdésre gyakran ka­punk könnyed válaszokat: „ Úgy, hogy bedobtak a víz­be.” „Folyó mellett nőttem fel, az úszás szinte benne volt a vérünkben." Nos, e sorok írója kiskorában két úszótanfolyam elvégzése után sem került baráti vi­szonyba a vízzel. (Pláne nem a méllyel.) Aztán egyszer csak egy távoli országban ketten álltunk magyarok egy nem túl széles folyó partján. A vendéglátókkal együtt kel­lett áttempóznunk a túlpart­ra. Ott, akkor nemzeti jó hí­rünk védelme miatt fel sem vetődhetett a meghátrálás. Társam így biztatott: „ Úszó­mesteri vizsgám van, figyel­lek, ha kell, segítek.” Sajá­tos egyéni technikával sike­rült úrrá lenni a hullámo­kon. A múlt héten két olyan lány lelte halálát a habok­ban, aki nem tudott úszni. Az egyik vízibicikliről esett egy tóba, a másik esti koncert után fürdőzött társaival, de nem vigyáztak rá eléggé, pe­dig tudták, hogy hadilábon áll az úszással. Mivel nem kevés pénzt költenek ország­szerte iskolai úszásoktatás­ra, jó lenne, ha minden fia­tal megtanulhatna úszni. És tényleg mindenki. A kövérek is. A félősek is. Az ügyetle­nek is. A gátlásosak is. Azok is, akik prüszkölnek, mert orrukba megy a víz. Egyszer az életük múlhat ezen. ■ Kósa Tamás Már a huszadik falunapot tartották Sportversenyek, tűzoltási bemutatók Püspökmolnári (tm)-A huszadik falunapra már ösz­­szecsiszolódtak a segítők is, mindenki pontosan tudta, mi a feladata. Püspökmolnári­ban minden évben várják jú­lius utolsó szombatját, ek­korra időzítik a falunapot. Mint minden évben, most is a körmendi fúvósok ébresztették szombaton a Rába-parti falu la­kóit. Délelőtt a sportpályán kis­pályás focival kezdődött a prog­ram. A püspökmolnári önkéntes tűzoltók (a férficsapat és a női csapat is), valamint a rumi ön­kéntesek mutatták be, milyen gyorsan szerelik össze a fecs­kendőt, s oltják el a tüzet. Délután a rekkenő hőség se szegte kedvét az erős emberek próbájának. A Szabadidősportok Egyesületének szervezésében autók gumikerekeit, rönkfákat hajigáltak, s versenyeztek, hogy ki tudja tovább kitartani az alu­mínium söröshordókat. Csirkovicsné Szabó Valéria művelődésszervező elmondta, arra törekszenek, hogy a helyi te­hetségek is bemutathassák tudá­sukat. Az Ifjú Demokrata Fórum megcsalatos komédiáján jót de­rült a közönség. A nyugdíjasok énekkarában a polgármester, Varga Lajos is fellépett. A pol­gármester elmondta, a faluban számon tartják ezt a napot, húsz év alatt egyszer mosta el az eső a programot. Az emberek szívesen találkoznak. Estére a bográcsok­ban főtt faluvacsora is csalogatta a népet. Krisz Rudi műsorára is sokan voltak kíváncsiak. Erős emberek kipróbálhatták a hordótartást Fotó: Horváth Cs.

Next