Vas Népe, 2006. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-13 / 11. szám

10 *VAS NÉPE KULTÚRA ---------------------------------------------------------------------­ ___________________________________________________________________________ 2006. JANUÁR 13., PÉNTEK A táncos legenda életre kel Budapest (VN)­­ Hau­­mann Máté január 19-én mutatja be a Spinoza­­házban a Nizsinszkij utol­só tánca című monodrá­mát, amelyben a színész­nek hét szerepet kell életre keltenie. Január 19-én lesz a bemu­tatója a Nizsinszkij utolsó tán­ca című amerikai monodrá­mának a Spinoza-házban, ugyanazon a napon, amikor kerek egy évszázaddal előbb minden idők legnagyobb férfi táncosa utoljára táncolt. A Nizsinszkij-dráma cím­­szereplője-főszereplője Hau­­mann Máté. A tánczseni em­beri, művészi, lelki és testi drámáját Zalán Magda fordí­tásában eleveníti meg a fiatal színész. Az előadás rendezője Radó Gyula, aki a monodrá­­ma-műfaj lelkes propagálója Magyarországon. Külön ér­dekessége a produkciónak, hogy a jelmezeket Zoób Kati, a leghíresebb magyar divat­­tervezők egyike jegyzi, aki jelmeztervezőként kezdte an­nak idején pályafutását. A művészeti tanácsadó szerepét Seregi László vállalta. A Ni­zsinszkij utolsó tánca című darab hozta meg az amerikai Norman Allen-nek a Helen Hayes-díjat. „Fantasztikus szólórepülés”, mondták talá­lóan az előadásról a washing­toni premieren. A feladat nagy felkészült­séget kíván, hiszen a címsze­replőnek hét alakot kell meg­elevenítenie. Ő a gyerek Vac­­láv, ő Gyagilev, azaz Ni­zsinszkij felfedezője, imp­resszáriója és szeretője, ő a későbbi magyar felesége, az­az Pulszky Romola (Márkus Emília lánya, hogy szombat­­helyi vonatkozása is legyen a dolognak), ő a szobrász Ro­din. Mindeközben a jelmez és a szín alig változik, így kell életre kelnie a párizsi sikátor­nak és a svájci elmegyógyin­tézetnek, ahová beszállították Nizsinszkijt. Szombathely (él) - Febru­ár 4-éig tart nyitva az ÉS- tárlat az MMIK-ban: az Élet és Irodalomban rendszeresen megjelenő képzőművészeket Ras­­perger József hívta meg a Médium Galériába. És milyen jól tette. Bár a szerda délutáni meg­nyitón úgy tűnt, mintha még nem ocsúdott volna föl téli ál­mából a Médium Galéria kö­zönsége, február negyedikéig remélhetőleg többen tisztele­tüket teszik a kiállításon. Ér­demes: az Élet és Irodalom „képzőművész-garnitúrájá­nak” mindenféle koncepciót, tematikát nélkülöző „grafikai jellegű” összeállítása igazán üdítő élménnyel ajándékozza meg a betérőt. Itt aztán tény­leg mindenki „önmagát ad­ja”- és ebben az esetben ez pont elég. Külön lelkesítő­ és a ráismerés erejével hato­d a szembesítés mindazoknak, akik számról számra figye­lemmel kísérik a hetilapot. (És mikor is volt utoljára Szombathelyen mondjuk Kortárs csoportkép koncepció és tematika nélkül­­ a szabadság üdítő levegőjében önálló Nádler István-kiállí­­tás? Sok évvel ezelőtt, az biztos.) A megnyitón - ahova drMáriás Béla, Gaál József és Szikszói Károly személyesen is eljött - Rasperger József is arról beszélt, hogy már a 60- as években milyen sokat je­lentett (azóta is sokat jelent) számára a hetilap: „mind ver­bálisan, mind vizuális szem­pontból”. Ezért tartotta szív­ügyének a szombathelyi ÉS-tárlat megrendezését. Szik­­szai Károly, az Élet és Irodalom grafika rovatának vezetője pedig azonnal elfo­gadta a meghívást. Az ÉS-ben megjelenő képzőművészek egyébként időről időre össze­állnak egy-egy kiállításra - tavaly éppen Budapesten tet­ték -, izgalmas, a szabadság levegőjét árasztó tablók, cso­portképek születnek így. A Médiumban Fehér Lász­ló,feLugossy László, Gaál Jó­zsef, Gábor Áron, Kopasz Ta­más, Kovács Péter, drMáriás, Nádler István, Roskó Gábor, Stefanovits Péter, Szikszai Károly, Szurcsik József, Vá­sárhelyi Antal és Visnyei Ilo­na munkái láthatók; a meg­nyitón Kozák Csaba mű­vészettörténész mindegyikük világához fűzött néhány meg­világító mondatot. Az érdekes az, hogy bár a kiállított alkotások - drMári­ás zenélő piros majmától Szurcsik József Lélekmoso­­dájáig - nemegyszer nemcsak (ön)ironikusak, hanem kímé­letlenek is, az embernek a ki­állítástól mégis jókedve lesz. Tessék kipróbálni. A szárít­­­kozáshoz van csíptető is. A Lélekmosodában Fehér, Gaál, Nádler stb.: ÉS-kiállítással kezdődik az év a Médium Galériában Fenn: DrMáriás ezúttal képzőművészként nyilvá­nul meg. A szombathelyi Bloomsday-eken inkább zenészként üdvözölhet­jü­k­, a Tu­dósok­ karban, mindemellett ír is (pl. az ÉS-be). Lenn: Szurcsik József Lélek­­mosoda című, fölcsípte­­tett vásznai (különben szénrajzok) Fotó: F­orváth Csaba TELEVÍZIÓ Kozma Gábor A Provokátor, avagy ez a csupasz valóság Rövid idő alatt a közte­levízió egyik legfigyelem­reméltóbb műsorává nőt­te ki magát a kis költség­­vetéssel és hasonló stáb­bal dolgozó magazin, a Provokátor. De még a ke­reskedelmi tévék hasonló típusú műsoraival szem­ben is állja az összeha­sonlítást, pedig azok ezer­­szerte több pénzből ké­szülnek. Mi tehát a Provo­kátor titka? Egyszerű: úgy mutatja be a valóságot, ahogy az van. Egyes ri­portjai a hetvenes évek magyar filmeseinek isko­lateremtő dokumentariz­­musát juttatják eszünkbe. Igazat mondani, nem ma­nipulálni, képileg eszköz­­telennek, de mégis mély­nek lenni - ez a kitapint­ható koncepció. És a való­ság sokkol. Mint legutóbb is. A ka­mera, a kiváló operatőrrel, egy veszprémi társasház­ba látogatott el, ahol már hét éve (!!) nincs fűtés. A tízemeletes ház lakásai­ban villanymelegítők mel­lett dideregnek az embe­rek, s igazán megdöbben­tő, amint egy kisfiút a kád­ból kiemelve az édesanyja azonnal pufidzsekibe búj­tat... Amúgy hatan zsúfo­lódnak össze a fűtetlen la­kásban. Tényleg provoká­ló képek ezek. Ahogy az a szenvtelen, hivatalos és tárgyszerű alpolgármeste­ri magyarázat is. „Magán­­tulajdonról van szó, az ön­­kormányzat semmiféle kötelezettséggel nem bír ez ügyben. Ki kell fizetni a számlákat, akkor lesz majd fűtés." Igen, ez tény­szerű. De mégis elképesz­tő, hogy egy feltörekvő vá­rosban ilyen állapotok lé­tezhetnek. A Provokátor tehát nem könnyű műsor, és nem is mutat megoldá­sokat. Vélhetően azért, mert nem tud. De nem is dolga ez. „Részeg józan­sággal" mutat rá arra a te­hetetlen közönyre, amely ma a hivatalos Magyaror­szág egyre táguló köreit jellemzi. Rámutat arra, hogy a hátrányos helyze­tűek, a szegények, a bete­gek, a kisebbségek hely­zete a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, és ez egy demokráciában tarthatatlan. A Provokátor fő célja tehát az lehet, hogy ráéb­ressze újgazdagjainkat, tollasodó politikus-hiva­talnokainkat igazi teen­dőikre. Jelesül, hogy moz­gásba lendítsék a társa­dalmi szolidaritást. Ez az igazi, nemes provokáció. Balázs Gergely estje Muzsikáló péntekek a Paragvári iskolában Szombathely (mt)­­ Ba­lázs Gergely játszik ma 18 órától a Paragvári is­kolában, elsőként az 50 éves zenei tagozat ünne­pi koncertsorozatában. Balázs Gergő 1971-ben született Pécsett, hároméve­sen kezdett hegedülni. Általá­nos iskolai tanulmányait ze­nei tagozatú osztályokban vé­gezte: Dombóváron, Kapos­váron, Debrecenben és Szombathelyen. A szombat­­helyi zeneművészeti szak­­középiskola befejezése után felvették a Zeneakadémiára, ahol 1995-ben kiváló minő­sítéssel szerzett diplomát. Végzettsége: hegedűművész és tanár. A hegedülés mellett kis­gyerekkora óta foglalkoztatja a zeneszerzés is. Rock-, un­derground- és jazzegyüttesek számára készített kompozíci­ókat, átírásokat, hangszerelé­seket. Hangszerelt vonósnő- Orchestra jazz-zenekarban, a gyesre, komponált vokális da- Weiner-Szász Kamaraszim­­rabot, hegedű-brácsa duót. Je­ fonikusokban és a Marsalkov lenleg a Free Style Chamber Projectben játszik. Balázs Gergely kiváló minősítéssel végzett a Zeneakadémián RÖVIDEN Reggae, dancehall, meg amit akartok Szombathely (VIV) - Ma 22 órakor Marsalkov Project­­koncert kezdődik a Szimfónia kávézóban, aztán Videotone szelektál (belépő nincs). Szombaton ismét a Savaria mozi aulája lesz a partihely­szín. Az ajánlat: Jamaica Fla­va: Jah's Warriors-koncert, aztán Magyarország két ne­ves, reggae-dancehall-ban utazó dj-je veszi át a terepet: Boss és Biggieboy. A művészet mint gyógyító terápia Szombathely (VN) - Takács Marianna egészségfejlesztő­mentálhigiénés szakember tart előadást január 17-én 18 órától a Művészetek Házában A nonverbális terápiák - kép­zőművészet, zene, mozgás, tánc - jelentősége a pszichiát­riai intézetekben címmel, a háttérben a „szentgotthárdi gyűjtemény” darabjaival. Felföldi levelek, örök Kalotaszeg Budapest (mti) - A magyar kultúra napja alkalmából a Hagyományok Háza két elő­adást mutat be január 22-én: az Ifjú Szívek Magyar Tánc­­együttes előadásában a Fel­földi levelek címűt, valamint a Magyar Állami Népi Együt­tes Az örök Kalotaszeg című műsorát. Az Ifjú Szívek Ma­­o. ~ T.í„..együ­ttes kiemelten foglalkozik a szlovákiai ma­gyar és a Kárpát-medencei hagyományos tánc- és zenei kultúra megőrzésével. A Ma­gyar Állami Népi Együttes az örök Kalotaszeg című új mű­sora egy bánffyhunyadi ze­nész család, a Vargák („Csi­pások”) zenéje kapcsán fog­lalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar és cigány nép­zenéjét és táncait. Csokonai-díj a Soltis Színház társulatának Celldömölk, Budapest ( VN) -A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj­ban részesítette a celldömölki Soltis Lajos Színházat. A ran­gos díj a szakmai elismerés mellett 500 000 Ft anyagi tá­mogatással is jár. Az ünnepé­lyes díjátadásra január 20-án kerül sor Budapesten, az Ipar­­művészeti Múzeumban. Ezt követően a magyar kultúra napján, január 22-én 15 órától a Marczibányi Téri Művelő­dési Központban adnak be­mutatkozó gálaműsort a díja­zottak. KÖNYVSIKERLISTA 1. Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2006 - Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda 2. Dan Brown: Angyalok és démonok - Talentum Kiadó 3. Schobert Norbert: A karcsúság receptjei - Pécsi Direkt 4. Paulo Coelho: Az alkimista - Athenaeum 2000 Kiadó 5. Márai Sándor: Füveskönyv- Gyógyító gondolatok - Helikon Kiadó 6. Méhes György: Gina - Ulpius-ház Könyvkiadó 7. Guinness World Records 2006 - Talentum Kiadó 8. Szerb Antal: Utas és holdvilág - Magvető Könyvkiadó 9. Hamvas Béla: Karnevál I—III. - Editio M. 10. Eric Knight: Légy hű önmagadhoz -Könyvmolyképző Kiadó (A szombathelyi KO Könyvesbolt eladási adatai alapján)

Next