Vas Népe, 2013. december (58. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-02 / 280. szám

2 • VAS NÉPE RÖVIDEN A betlehemi csillag nyomában járnak Szombathely (bb)­­ A szom­bathelyi Nyugat-magyaror­szági Egyetem Természettu­dományi Kara szakmai közre­működésével és a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesü­let szervezésében nyilvános előadássorozat indul. Köves­­ligethy Radó Természettudo­mányi Szabadegyetem „Ter­mészettudományról minden­kinek” címmel. A nyitó előa­dásra szerdán 17 órakor, az egyetem könyvtárának konfe­renciatermében kerül sor. A szabadegyetem témája: A Betlehemi Csillag nyomá­ban (Teres Ágoston SJ. emlé­kére) Előadó: dr. habil. Pén­tek Kálmán intézetigazgató: Zavartalanul halad már a forgalom Megyei körkép (bb) - A Vas Megyei Rendőr-főkapitány­ság értesíti a járművezetőket és az üzemeltetőket, hogy az árvíz miatt korábban beveze­tett forgalomkorlátozások no­vember 29-én megszűntek a megyében. Eltiltották, mégis volán mögé ült Szombathely (bb)­­ Egy sze­mélygépkocsival közlekedő helyi lakost igazoltattak a já­rőrök november 29-én. Kide­rült, hogy a nő eltiltás hatálya alatt vezette járművét. Vele szemben - őrizetbe vétele mellett - járművezetés az el­tiltás hatálya alatt gyanúja miatt szabálysértési eljárást indított a rendőrkapitányság. Fizetés nélkül akartak távozni Szombathely (bb)­­ Őrizetbe vételük mellett folytatja az el­járást a rendőrkapitányság az­zal a két román férfivel szem­ben, akik kozmetikummal próbáltak meg fizetés nélkül távozni az egyik üzletből no­vember 29-én. Az ügyben tu­lajdon elleni szabálysértés gyanúja miatt indult szabály­sértési eljárás. további képek, információk vao/9 Vas Népe Online- KRÓNIKA Ünnepelt az iskola SZÜLETÉSNAP Gálaműsorral emlékezett a Vörösmarty Gimnázium Szentgotthárd (fe)­­ Fenn­állásának 120 éves évfor­dulóját ünnepelte a Vö­rösmarty Gimnázium a színházban gálaműsor­ral és iskolatörténeti ki­állítással. 1891-ben megalakult Szentgotthárd képviselő-tes­tületének kezdeményezésére a gimnáziumi bizottság, melynek elnöke Széll Kálmán volt, aki akkor országgyűlési képviselőként tolmácsolta az Itt tanult Pável Ágoston és Csákányi László is algimnázium alapításának ké­rését. 1893-ban a kormány a gimnázium megnyitási fel­tételekhez kötötte: a nagyköz­ség biztosítsa a telket, a búto­rokat, a felszerelést és az anyagi hozzájárulást is, így a vallás és közoktatásügyi mi­nisztérium 1893. évi egyik rendeletével 1893. szeptem­ber 1-jével engedélyezte az algimnázium megnyitását. Dr. Tóth Sándor igazgató irányí­tásával megkezdte működését az algimnázium. Ugyanezen évben, szeptember 4-én meg­tartották az első „Veni Sanc­­te” vagyis az ünnepélyes tan­évnyitó misét. Valahogy így indult a szentgotthárdi Vörös­marty Gimnázium története 120 évvel ezelőtt. A kerek év­számot egy gálaműsorral ün­nepelték az egykori és jelen­legi tanárok és diákok. Hu­szár Gábor polgármester kö­szöntőjében elmondta: ebben az iskolában tanult többek kö­zött Pável Ágoston és Csáká­nyi László is. Hangsúlyozta: ezen a napon azokról kell megemlékeznünk, akiknek a munkája nélkül ez az iskola nem jöhetett volna létre.­­ Németh Zsolt vidékfejleszté­sért felelős államtitkár is gra­tulált az iskola jubileumához, majd kezdetét vette a több mint egyórás szórakoztató gá­laműsor. Ezt követően átadták a 2011 -ben alapított Hodászi Ede díjat, amelyet ezúttal a szülői munkaközösség érde­melt ki áldozatos munkájával. Az ünnepség a színház aulá­jában folytatódott az iskola­történeti kiállítással. A tárlat hat üveges vitrin­ből áll, amelyek egyikében megtalálható a gimnázium alapító okirata is. A tíz para­vánon pedig a régi és jelenle­gi diákéletet bemutató fotók találhatóak meg. A köszöntő beszédet Császár Tamás tan­kerületi igazgató mondta. A Vas Megyei Közgyűlés el­ismerő oklevelét Kovács End­re adta át a gimnázium igaz­gatójának, Medgyes Szilviá­nak. Huszár Gábor adta át a Hodászi Ede díjat a szülői munkaközösség vezetőjének Kovács Andreának 2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ Felkészült önkéntesek Több a vaddisznó Jánosháza (bb)­­ A sport­pálya melletti régi piac­téren tartották szomba­ton az önkéntes tűzoltó egyesületek nemzeti mi­nősítő gyakorlatát. Ez alkalommal Hosszúpe­­reszteg, Kenyéri, Pápoc, Egy­­házasrádóc, Rum-Zsennye, va­lamint Jánosháza önkéntes tű­zoltó egyesülete vett részt a nemzeti minősítő gyakorla­ton, mely során bizonyíthatták, hogy felkészültek az önálló be­avatkozásra" - tudtuk meg Ba­logh Nikoletta tűzoltó zászlós­tól, megyei katasztrófavédelmi szóvivőtől. Az egyesületek elő­ször munkavédelmi oktatásban részesültek, majd a felszerelé­sek, járművek ellenőrzését kö­vetően műszaki mentési és tű­zoltási feladatokat hajtottak végre. A gyakorlatot Hosszúpe­­reszteg önkéntes tűzoltó egye­sülete kezdte. Feladatai között szerepelt közútra dőlt fa eltávo­lítása motorfűrész segítségével, és égő személygépkocsi eloltá­sa is. A következőkben Kenyéri egyesülete bizonyíthatott víz­­szivattyúzási és tarló-, illetve szalmatűz oltásának végrehaj­tásával. Hasonló feladatok vár­tak a többi önkéntes tűzoltó egyesületre is. Mind a hat ön­kéntes egyesület lelkiismerete­sen, pontosan és precízen haj­totta végre a tűzoltási és a mű­szaki mentési feladatokat. A gyakorlat vezetője értékelé­sében kiemelte, hogy a felada­tok teljesítése során megmutat­kozott az egyesületek felké­szültsége és elhivatottsága, így „megfeleltre” értékelte munká­jukat. A nemzeti minősítés meg­szerzésével az önkéntes tűzoltó egyesületek ezentúl saját tevé­kenységi területükön önállóan végezhetnek beavatkozást, így jelentős mértékben hozzájárul­nak településük és környezetük biztonságához, a megye reagá­ló­képességének növeléséhez. A néphagyományok ma is velünk élnek A műsorban először az énekes szokásokat, majd az élethez kapcsolódó népdalokat mutatták be Perenye (bb)­­ Szombaton este hat órától Velünk élő hagyomány címmel kon­certet szerveztek a kultúr­­házban. Az önkormányzatnak lehe­tősége nyílt arra, hogy a 2012- ben elnyert TÁMOP - vissza nem térítendő - közel 21 pályá­zati forrásból helyben magas színvonalú, ingyenes oktatási programot kínáljon 15 hónapon keresztül, elsősorban a pere­­nyei gyermekeknek és fiatalok­nak. Az oktatás célja, hogy a fiatalok szabadidejüket krea­tívan, hasznosan töltsék el, is­kolán kívüli szakmai fejlődésre tehessenek szert, a jövőre néz­ve használható tudást és tapasz­talatot szerezzenek. A perenyei hagyományokat, a természet világát megismerjék, kommu­nikációs képességüket fej­lesszék. A program célkitűzése pedig az, hogy a foglalkozásso­rozatokon megszerzett tudás gyermekeik pályaválasztását és társadalmi beilleszkedését, ér­vényesülését segítse elő. Ennek a jegyében hétvégén Velünk élő hagyomány címmel koncertet szerveztek a kultúrházban, melynek szakmai programja a pályázat „Építő közösségek” harmadik ütemének során való­sult meg. Biczó Barnabás pol­gármester köszöntötte a megje­lenteket este hatkor, majd a fel­lépőké volt a főszerep. A műsor első részében az énekes nép­szokásokat, mint a névnapkö­szöntőket, a Balázsjárást mu­tatták be, de felcsendültek ara­tási népdalok is. A második rész az élethez kapcsolódó nép­dalokra épült, ízelítőt adtak a gyerekjátékokból, a szerelmi, lakodalmas és betyáros dalok­ból is. A polgármester visszate­kintve elmondta, lélekemelő él­mény volt látni, hogy a telepü­lés apraja-nagyja összefogott azért, megvalósulhasson a pro­gram. A legkisebbektől a legi­dősebbekig mindenki hozzátett valamit a műsorhoz. A hasznosítási ráta Vas megyében magas A vaddisznó előfordulási aránya a Dunántúlon a leggyakoribb Megyei körkép (ka) -A nagyvadfajok egyedei a legnagyobb számban a délnyugat-dunántúli, a dunántúli-középhegysé­gi és az északi-középhegy­ségi nagyvadas tájakhoz tartozó körzetekben élnek. Hazánkban a vaddisznó közép-európai alfaja őshonos. 2012. február végén becsült állománya mintegy 110 ezer egyed volt, 15 százalékkal több mint öt évvel korábban. (Országos állománya 1960 óta több mint a tizenhárom­­szorosára gyarapodott.) A vaddisznó kiválóan alkal­mazkodik környezetéhez, ahol jelentős számban fordul elő, de táplálékot keresve gyakran a lakott területeket is felkeresi. Egyedeinek száma a nagy vadas tájakon a legszá­mottevőbb: az országos állo­mányból a 2008-2012. évek átlagát tekintve Somogy, Veszprém, Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megye 12­6,8 százalé­kos arányban részesedett. Az apróvadas területeken az or­szág becsült vaddisznóállo­mányának összességében 5,5 százaléka él. A vizsgált időszak alatt az ország területén összesen 606 ezer vaddisznót hoztak terí­tékre a vadászok, a becsült ál­lományhoz viszonyítva a hasznosítás 117 százalékot tett ki. A legtöbb vaddisznót Somogy, Veszprém, Borsod- Abaúj-Zemplén, Zala, Bara­nya, Vas és Pest megyében ej­tették el, évente átlagosan mintegy 9-13 ezret, összessé­gében az országosnak közel a hattizedét. A hasznosítási ráta Vas, Nógrád, Jász-Nagykun-Szol­­nok Pest és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében kiugróan magas, de Zala, Heves, Csongrád és Győr-Moson- Sopron megyében is az átlag feletti. 2008 és 2012 között tízezer hektár termőterületre az or­szág egészében átlagosan 139 vaddisznó jutott. KOMMENTÁR Farkas Eszter farkas.eszter@vannepe.hu Összetartásban Egy nap, amely csak róluk szólt: a jelenlegi és volt ta­nárokról, diákokról, öregdi­ákokról. Már a színházterem zsúfoltsága is sejtetett vala­mit. Összetartást lehetett érezni a levegőben. Ha mondhatjuk így, 120 évnyi összetartást, amely a szín­vonalas produkciókban is megmutatkozott: az ének­karos kis diákokéban, az összetartó osztályok kreati­vitást nem nélkülöző haris­­nyás táncában, az öregdiá­kokból verbuválódott együt­tesekében, a szívhez szóló versekben, a gitáros és éne­kes egyéni produkciókban, vagy a 25 évvel ezelőtt a szalagavatóján szavaló öregdiákéban, vagy a fény­­technikával játszó tanárok táncában. Egy ilyen estéhez igen­is kel­lett az összefogás, az hogy az egykori diákok is kive­gyék a részüket ebből az estéből, hogy mosollyal, s ne pedig unott arccal lép­jenek a közönség elé a je­lenlegi diákok. S, bár ez a 120 év több emberöltő, mégis ott voltak azok régi diákok és tanárok, akik egy­kor ebbe az iskolába jártak. Az emlékekben, és az aulá­ban a fotókon, a vitrinekben a kiállított bizonyítványokon. Ez a születésnap így volt ke­rek egész összetartásban is.

Next