Vas Népe, 2017. május (62. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-27 / 122. szám

Minden Ko­dályról szól a hétvégén Kő­szegen, hiszen éppen nyolcvan éve, hogy a ma­gyar zene apos­tola a városba látogatott. Kórusfesztivált rendeznek Kőszegen annak emlékére, hogy 1937. május 30-án Ko­dály Zoltán Kőszeg díszven­dégeként a kőszegi vár udva­rán vezényelte a Berzsenyi Dániel versére komponált A magyarokhoz című kánont az Éneklő Ifjúság záró rendezvé­nyén. Kodály Kőszegre érke­zése annak idején hatalmas esemény volt a város életé­ben, pedig az 55 éves Kodály, a három Kossuth-díjából ek­kor még egyiket sem tudhatta magáénak, igaz a városba lá­togatását megelőző évben Ádám Jenővel együtt már tudták, hogyan reformálják meg az iskolai zenetanítást. Az általuk kiadott könyvek később csaknem az egész vi­lág ének-zenei nevelését meg­változtatták. Básthy Béla, Kőszeg alpol­gármestere elmondta, Kodály nyolcvan évvel ezelőtti láto­gatása komolyan fellendítette a térség turizmusát. Az ese­ményt a rádió is közvetítette, és az országos lapok is Kő­szegről cikkeztek. A korabeli beszámolókból kiderül, Ko­dály érkezése hatalmas meg­tiszteltetés volt a városnak, akit az akkori vezetők való­sággal a tenyerükön hordoz­tak. Kodály igazi szupersztár volt a maga korában, akinek minden lépését kíváncsi sze­mek kísérték. A Kőszeg és Vidéke 1937. június 6-ai lapszáma a ma­gyar zene nagy apostolaként hivatkozik a zeneszerzőre és szinte bulváros részletesség­gel követi Kodály kőszegi tar­tózkodásának minden pillana­tát. íme a legérdekesebb rész­letek: „A világhírű zeneköltő kőszegi tartózkodásának programja a következőképpen zajlott le: szombaton délután érkezett meg felesége társasá­gában, este a Strucc szállóban zártkörű bankett volt, vasár­nap Kodály és felesége a stá­jer házakhoz autóztak. A hely szépsége nagyon megfogta a zeneköltőt, elragadtatással nyilatkozott a stájerházak szépségéről. Este a város díszvacsorát adott Kodály Zoltán tiszteletére. Kőszegről szólva kifejtette: a város olyan mintha egy művészlel­kű cukrász készítette volna apró házait. S ez a művészi­leg megalkotott városkompo­zíció a benne élő emberekre rányomja bélyegét. Ma ta­pasztalhatta hogy ez így van, mert aránylag rövid idő alatt megértette ez a közönség azt a zenét, amelyik felépítésé­ben, szerkezetében és művé­szi elgondolásában nem tarto­zik az egyszerű, megszokott formák közé. S talán ez teszi, hogy annyira jól érzi magát itt. Már több városban vett részt hasonló hangversenye­ken, de sehol sem érzett a rendezőség és a résztvevők részéről annyi melegséget, szeretetet és művei iránti lel­kesedést, mint éppen Kőszeg Olyan, mintha egy m­űvészlelkű cukrász készítette volna apró házait - mondta Kőszegről a zenetudós gén. S ebben egy érdekes je­lét látja a város jövendő fejlő­désének. Pontosan 3 óra 50-kor ér­kezett meg Kodály Zoltán, fe­leségének Németh Imre or­szággyűlési képviselőnek és Vitéz Nagy Miklós polgár­mesternek társaságában. A várudvarban addigra nagyszá­mú közönség gyűlt össze, és az éneklő ifjúság már elhe­lyezkedett az emelvényen. Baranyai Gyula tanár nagy körültekintéssel rendezte el a szereplőket. Ezalatt a rádió­bemondó „bombamentes fe­dezékéből” színes tájékozta­tót adott a várudvarban nyüzsgő képről. Hatalmas tapsvihar fogadta az érkező illusztris vendége­ket. A műsor első számát Ber­zsenyi Feri a világ kezdetű kánonját Baranyai Gyula ze­netanár vezényelte. Meglepe­tésként hatott ez a gyönyörű Kodály-szerzemény vegyes­kari beosztásban. A szólamok az udvar különböző helyein szólaltak meg. Érces férfihan­gon mondta el a tanítóképző intézet kara az első tételt. Er­re az erkélyen csendült fel a zárdas kar, majd a concordia, végül az emelvényen helyet foglaló leánygimnázium és bencés gimnázium ifjúsága. Fennakadás nélkül gördült to­vább a műsor a Bencés Gim­názium Kara két egyházi kó­rust adott elő Szabó János karnagy vezetésével precíz kidolgozásban. Ez a két egy­házi ének Kodály feldolgozá­sában új színt kapott, s mint­ha egy évszázados szobor ele­venedett volna meg előttünk az evangélikus leánygimnázi­um énekkara került sorra. Az állami polgári fiúiskola gyer­mekdalok egész sorát adta elő Enyedi József tanár vezetése mellett. A fiúk arcán öröm tükröződött annak bizonysá­gául, hogy mennyire közel áll a Kodály-stitus és a szerkezet a gyermeki lélekhez. A pom­pás előadást nagy taps hono­rálta. A műsor első részének kimagasló száma volt Kodály Zoltán Vörösmarty Liszt Fe­renchez című ódájának elő­adása.” Az akkori több száz kórus­tagból ma már csak kevesen élnek, de közülük ketten meg­tisztelik jelenlétükkel a ren­dezvényt. Jenkei Ede és dr. Juhász Ferenc, ahogyan nyolcvan évvel ezelőtt is, most is jelen lesznek, de eljön Kodály Zoltán SZUPERSZTÁR Kodály Zoltán özvegye, Ko­dály Zoltánná Péczely Sarol­ta, illetve dr. Hoppál Péter kulturális államtitkár és per­sze még számos Kossuth- és Liszt-díjas művész. Bár a mostani Kodály-ün­­nep elsősorban a zeneszerző Kodályról szól, nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a mód­szert, amely világhírűvé tette. - Munkám kilencven szá­zalékában a kodályi örökséget viszem tovább, hangsúlyozta Gráf Zsuzsanna, Liszt-díjas karnagy, a mostani Kodály­­ünnep megálmodója. Kodály olyan zenei nevelési rendszert dolgozott ki a relatív szolmi­­záció bevezetésével, amely nemcsak a magabiztos kotta­olvasást segíti elő, de segít megérteni magát a zenét is. Ma már a világon sok helyen, Japántól kezdve Argentínán át az USA-ig ismerik a mód­szert, amely nemcsak a lelki, hanem a szellemi működésre is nagy hatással van - hang­súlyozta a szakember. A szervezők a bizonytalan időjárás miatt döntöttek úgy, hogy az egykori helyszín, a várudvar helyett, a lovagte­rem adjon otthont a kórus­fesztiválnak, ahová - mint azt Pócza Zoltántól, a Jurisics­­vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatójától megtudtuk - éppen háromszá­zan férnek be. A háromnapos rendezvénysorozatot, a Kolib­ri Gyermek- és Ifjúsági Szín­ház: Játsszunk Háry Jánost! című péntek délutáni előadá­sa nyitotta. Ugyan a rendez­vényre a belépés ingyenes, ám regisztrációhoz kötött. Az igazgató elmondta, az esti e­­lőadásokra lassan kitehetik a megtelt táblát, de a délelőtti koncertekre még van esély bejutni. BUDAI DÁVID budai.david@vasnepe.hu Nyolcvan évvel ezelőtt Kodály fellépése a kőszegi várban igazi szenzáció volt Fotó: Jurisics Művelődési Központ és Várszínház ­­I KODÁLY-ÜNNEP KŐSZEGEN Szombat 12.00 Jurisics vár - lovagterem Kamarazenei hangverseny Ko­dály Zoltán műveiből Közreműködnek: Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zon­goraművész és karmester, a Nemzet Művésze, Megyesi Schwartz Lucia, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Bretz Gábor, Liszt-díjas operaé­nekes, a Magyar Állami Opera­ház magánénekese, Sebestyén Ernő, Liszt-díjas hege­dűművész, Gráf Zsuzsanna, Liszt-díjas kar­nagy, Kodály Vonósnégyes (Fal­­vay Attila, Bangó Ferenc, Fejérvá­ri János, Éder György) Műsorvezető: Mohai Gábor elő­adóművész__________________ 18.30 Jurisics vár - belső udvar: Kőszeg Város Fúvószenekara, ve­­zényel: Szilágyi Miklós karnagy 19.00 Jurisics vár - lovagterem Díszhangverseny Kodály Zoltán műveiből Közreműködnek: Florváth László, Liszt-díjas klari­nétművész, Angelica Leánykar, vezényel: Gráf Zsuzsanna, Liszt­díjas karnagy, Pécsi Kamarakó­rus, vezényel: Tillai Aurél, Kos­suth-díjas Érdemes művész, Új Liszt Ferenc Kamarakórus, vezé­nyel: Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója, Bartók Béla Férfikar, vezényel: Lakner Tamás, Liszt-díjas karnagy A díszhangverseny befejezése­ként elhangzik Kodály Zoltán - Berzsenyi Dániel műve: A magyarokhoz Közreműködnek a fesztivál ének­karai és a Concordia-Barátság Énekegyesület, karnagy: Szilágyi Miklós Vezényel: Dr. Hoppál Péter, kul­turális államtitkár Műsorvezető: Mohai Gábor elő­adóművész Vasárnap 9.00 Jézus Szíve Plébániatemp­lom Ünnepi szentmise - Kodály Zol­tán: Missa brevis Közreműködik a Pécsi Kamara­kórus, vezényel: Tillai Aurél, Kos­suth-díjas Érdemes művész: Tóka Ágoston­­ orgonaművész A rendezvényekre előzetes re­gisztráció szükséges a helybizto­sítás érdekében: jurisics@koszeg.hu vagy 94/ 360-113 Alázattal Németh Bálint amatőr természetfotós, erdő­­mérnök hallgató nem­csak a képeivel, de az azokhoz fűzött történe­teivel is elvarázsolja az embereket. Pedig még csak 21 éves. 11. Tér és erő A Reményik Suliszín­ház és a VISZ TÉR­ERŐ címmel most elő­ször rendezett színházi nevelési programhetet, mindjárt nagy sikerrel. A tervek szerint lesz folytatás. 10. A virágok mögött A Jeli Arborétum csodálatos ro­­dodendronai mögött izgalmas, színes történetek húzódnak: haj­dani kesergő költőről, birkákat meglovasító juhászról. 10.

Next