Vas Népe, 2019. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-02 / 28. szám

Bencsik Gábor tárcája 2019. február 2 ÍZ? Nagy Betti r­ és versei 6-7 IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET Is én a tavaszra várok, hogy megújítsam a Fa'sa,ngi tréf,a ~ ... strandbérletemet a Madagaszkar-projekt ff vezervers Muszka Sándor És te barátom És te barátom Kit már nagyon rég Merre jársz mostan A nagy vizek Hátán hajód mondd Kikötni hol fog Meglelted végül S az emberek Milyenek ott mondd Akárcsak nálunk Hol erény a bókos Hunyászkodás Vannak hegyek mondd Szép lányok parkok Milyen a bor ott És jó dalok Vannak költőik Jóízű étkek És te barátom Meglelted őt? folytatás a 3. oldalon | értre A világ negyedik legnagyobb szigetén Ágoston Szász Katalin Gyönyörű, gazdag föld. A terület lapályos, néhol erdőcsoportok zöl­dellnek, dúsan tömött füves rétek terpeszkednek, és számtalan, szé­pen hömpölygő folyó szeli át a tájat. A madarak gondtalanul dalolnak, a vízi állatok itt-ott elcikkannak, s a fennsíkokon vadon él minden patás állat. Ilyen hazát álmodott magá­nak az egyik legnagyobb magyar felfedezőnk. Kezdetek Benyovszky Móric (Mauritius Ma­theus Michael Joannes, tehát Mó­ric Máté Mihály János a hivatalos egyházi bejegyzés szerint) születési éve ma is tévesen él a köztudatban, pedig a gróf Benyovszky Sándor (az utazó unokaöccse) kérésére, Kubi­­csek Ferenc verbói plébános által kiállított keresztlevél bizonyítja, hogy 1746. szeptember 20. a pontos dátum, tehát nem az 1741-es évről beszélünk. A gyermek édesapja Be­nyovszky Sándor huszárezredes, édesanyja Révay Róza bárónő. Mó­ric is katonának szegődik, de apja halála után az örökösödési vita elfajulása miatt Lengyelországba menekül, anyja rokonaihoz. Tá­vozásának körülményei tisztázat­lanok, különböző nézetek szerint jogosan/szabálysértőn követeli jus­sát, illetve üldözötten és kisemmiz­­ve menekül el/indokolt büntetése a száműzetés. 1768-ban elveszi feleségül Hönsch Anna Susannát, házassá­gukból három gyermek születik. Lengyelországba érkezése után fel­­fedezőutakat tervez és készít elő, de behívják katonának, és részt vesz a bari konföderáció oroszellenes harcaiban, majd hadifogolyként Kamcsatkára kerül. A fogság ide­jéről nagyon keveset tudunk, Be­nyovszky életének ezen időszaká­hoz fűződik a legtöbb feltételezés. Önéletírása szerint rabsága idején elkészíti Szibéria-Kamcsatka-Ke­­let-Ázsia partvidékének leírását, majd fegyenctársaival felkelést szervez és hajón megszökik. A nagy sziget kisebb kitérők után visszatér Euró­pába, és az 1770-es évek elején Fran­ciaországban tartózkodik. Részt vesz a francia udvari életben - nem is eredménytelenül, hisz hamaro­san megbízást kap a francia kor­mánytól egy madagaszkári gyar­matszerzési útra. 1773. május 22-én indul el három hajóval a franciaor­szági Lorion kikötőből. Féléves út és az Ile-de-France-i (ma Mauritius) előkészületek után „1774. február­ban kötött ki az Antongil öbölben. Elhatározta volt ugyanis, hogy a telepet erre a partvidékre építi, ré­szint mert ez északi part egészsé­gesebb volt, részint mert a kereske­delem a két franczia szigettel éppen a Tamatave és Antongil öblök közt volt legjobban szervezve. [...] A mint megállapította az Antongil öböl vé­gében a megalapítandó város hatá­rait, melyet Louisbourgnak neve­zett el, megismertette szándékait a vidék minden törzsével; hála ügyes­ségének, szelídségének, okosságá­nak s nagy igazságszeretetének tel­jesen lefegyverezte az előítéleteket, melyeket ellene az ile de franceiak ébresztettek fel a bennszülöttekben s szerződésekkel magához fűzte őket.” (Jókai Mór: Gróf Benyovszky Móric életrajza, saját emlékiratai és útleírásai.) Három expedíció A híres magyar utazó Madagaszkár belső területeit felkutató expedí­ciói a legjelentősebbek mind kö­zül, hisz első európaiként jutnak el a sziget központi térségébe, ahol a későbbi főváros, Antananarivo is fekszik. Benyovszky hű társa és megbízottja e felfedezőutak során Nicolas Mayeur. Az 1747-ben szü­letett francia fiatalember tizenöt évesen költözik szüleivel Mada­gaszkárra, ahol hamar megismer­kedik a malgasok szokásaival és nyelvével is. Előbb kereskedelem­mel foglalkozik, majd tolmácsként tevékenykedik a Kelet-indiai Tár­saság alkalmazásában. Mivel jól ismeri a szigetet és lakóit, partra­szállásakor Benyovszkynak is őt ajánlják. Az első expedíciót a nyugati part felé indítják, hogy felderítsék a Mo­­zambiki-csatorna öbleihez vezető szárazföldi utat és a bennszülött népek kultúráját, de a csapatnak vissza kell fordulnia még az öböl elérése előtt, a sakalava törzs táma­dásai miatt.

Next