Vas Népe, 2021. október (66. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-13 / 238. szám

2021. OKTÓBER 13., SZERDA UTAZÓ Egy férjgyilkos hercegnő Mérgezéssel végződhetett a tekintélynövelő céllal született főúri frigy CSESZNEK Újra látogat­ható a cseszneki várnak az a belső része, amely az utóbbi években le volt zárva. A keleti palotaszárny építészeti szempontból különleges, és két legenda kötődik hozzá. Az egyik Hedvig hercegnőről szól, aki állítólag megcsalta férjét és meg is mérgezte, ami miatt a cseszneki kőfa­lak közé zárhatták be.­ ­ Megvizsgáltattam alpinis­tákkal is a belső vár keleti részét. Nincs omlásveszély. A növényzettől megtisztítot­tuk, így ide is be lehet sétálni. Érdekes befejezetlen boltív­maradványokat lehet itt látni, amiket az alsó helyiségekben akartak kialakítani, de vala­miért ez az elképzelés nem valósult meg. A dongabolto­zatok, amelyek a nyugati palo­taszárnyban megfigyelhetők, itt is folytatódnak. Ez a keleti lakónegyed az erődítmény egyik legvédhetőbb része. A legjobban rekonstruálható is. Jó állapotban van, ha a szin­teket szétválasztó padlózatot és a lépcsőket visszaépítenék, újra bejárható lenne, a torony tetejére is fel lehetne menni - mondta el Amberger Dániel, aki június 1-je óta a cseszneki várkapitány, az intézmény ve­zetője. Arról is beszélt, hogy a keleti palotaszárny torony­részének közepén, mintegy fél méterrel a járószint alatt találtak korábban egy tég­lával kirakott helyiséget. Nem tudni pontosan, milyen célra szolgált a kamra. Több elképzelés született. A legvaló­színűbb, hogy egy csapóajtó­val lezárt raktár volt, ahova a vésztartalékot gyűjtötték. Két oldalát megbolygatták, lehet, hogy kincskeresők rongálták meg. Egy legenda szerint itt volt a lejárata az alagútnak, amin ostromgyűrű esetén ki lehetett menekülni és amin élelmiszert lehetett becsem­pészni a várvédőknek, így nem fogytak ki a készleteik. Az elképzelések szerint a hegy gyomrán át a Kecskelik bar­langig, a Kőmosó-szurdokig vezetett a vészkijárat. Ám - annak ellenére, hogy több vár­nál valóban létezett föld alatti járat - Cseszneken erre nincs bizonyíték - hangsúlyozta. Amberger Dániel egy má­sik legendát is elmesélt, amire az utal, hogy a belső vár bejá­ratánál, a kapu fölötti szemöl­dökkő faragott részén címerek láthatók. Azonban az egyik sérült, nem látszik. Szándéko­san eltávolíthatták a XV. szá­zadban. Zsigmond király idejében Garai János Mezóviai Hed­viget vette feleségül, aki a szóbeszéd szerint férje uno­katestvérével szeretett hálni és később urát meg is mérgezte. A család ezért bosszút állt, országos botrány kerekedett az ügyből. János 1410-ben vehette el Hedviget és 1429- ben hunyt el. Mégis csak jó­val később, 1435-ben szólt az uralkodónak a nádori család az állítólagos nemesi férjgyil­kosságról, amiből per lett. Az asszonyt bíróság ítélte vagyon­elkobzásra és várfogságra. Amberger Dániel június elseje óta a cseszneki várkapitány A hűtlenség és a mérgezés azonban koholt vád is lehetett. Elképzelhető, hogy egysze­rűen útban volt az özvegy, el akarták távolítani, hogy a rokonság gazdálkodhasson helyette. S mivel a Garaiak tulajdonában volt a cseszneki vár is, elképzelhető, hogy itt őrizhették a hercegnőt, ide te­methették a sírboltméretű kü­lönleges téglaépítménybe, és egy ideig itt lehetett a szarko­fágja. Erre sincs bizonyíték, de a helyét meg tudják mutatni az érdeklődőknek. AZ Amberger Dániel a törmelékhalomnál, ami alatt a különleges helyiség található Fotók: Rimányi Zita Sok látogató érkezik a cseszneki várba, már az utóbbi években lezárt keleti palotaszárnyat is bejárhatják Virtuális kalandozás BUDAPEST Színről színre címmel indított virtuális kiállítást az Országos Szín­háztörténeti Múzeum és Intézet. A pesti és vidéki színjátszás a 19. század második felétől külön utat járt be. A korszak elején a Nemzeti Színház pél­dája hatalmas lendületet adott a vidéki városok színházépí­tési törekvéseinek, valamint a színházigazgatók és színé­szek művészi célkitűzéseinek. Később azonban a centrum színjátszása egyre nagyobb távolságba került. Számos, vegyes összetételű együttes járta a vidéket, hiszen a leg­kitűnőbb művészek az ország első együtteséhez szerződtek, ráadásul a vidéken maradt társulatoknak újabb és újabb bemutatókat hirdetve, nap mint nap meg kellett küzde­nie a közönségért. A 20. szá­zad első felében bekövetkező történelmi sorsfordulók pedig újabb akadályokat gördítettek eléjük. A vidéki színjátszás 1854- ben kezdődő és 1945-ig tartó korszaka a magyar színház­­történet egyik legsokszínűbb, legmozgalmasabb periódusa. A városról városra járó szín­­társulatok útvonalát, a színé­szek pályafutását, a jelentő­sebb előadások helyét és idejét bemutató színháztörténeti le­írások és lexikoncikkek bővel­kednek az adatokban. A Színről színre című vir­tuális kiállítás keretében ezt a hatalmas lexikális anyagot képekkel, szemelvényekkel, hangfelvételekkel, továbbá filmösszeállításokkal elevení­tik meg. NA A tárlat része, hogy virtuálisan meg lehet tekinteni régi színházépü­leteket. A fotón az egykori pápai színház látható Fotó: JMVK További izgalmas hírekért látogasson el ide: Halászfesztivál az Öreg-tónál TATA Idén ősszel újra a gasztronómiáé a főszerep a tatai Öreg-tó partján. Az Öreg-tavi Nagy Halászfesz­tivált október 15-17. között rendezik meg a Kastély té­ren. A halgazdálkodás tatai hagyo­mányait, a halfogyasztás kul­túráját népszerűsítő gasztro­nómiai esemény csaknem két évtizedes múltra tekint vis­­­sza. Az október 16-i, szom­bati, kora reggeli látványhalá­szat ismét különleges alkalmat kínál, melyen a nézők megis­merhetik a tradicionális halá­szati eszközöket, a halfogás technikáját. Az Öreg-tó partján halfőző­mesterek készülnek különféle halételekkel, halászlével, sült halakkal. Az ide érkező vendé­gek a friss és zamatos neszmé­­lyi borokat is fogyaszthatják. A kulináris élvezetek mel­lé a fesztivál mindhárom nap­ja színes szabadtéri kiegészítő programokat kínál kicsik­nek és nagyoknak egyaránt az elmaradhatatlan vásári forgataggal, színpadi műso­rokkal, változatos gyermek­programokkal, vidámparkkal és számos érdekes látnivalóval együtt. NA VAS NÉPE 11 RÖVIDEN Gombakiállítás a fővárosban BUDAPEST A Magyar Ter­mészettudományi Múzeum a Magyarhoni Gombász Egylettel közösen idén is megrendezi az Őszi Gom­bafesztivált október 15-17. között. A fesztivál prog­ramkínálatában egyebek között gombaszépségver­seny, gombaismereti előa­dás és gombakiállítás is szerepel. Ehhez kapcso­lódóan október 16-án is­meretterjesztő előadásra, gombapörköltfőzésre, majd kötetlen beszélgetésre invi­tálják a látogatókat. A be­szélgetés során szót ejtenek a kert és a környező zöld­területek állat- és növény­világáról. NA Orsolya-nap vásárral KŐSZEG Október 16-17- én rendezik meg Kőszegen a Natúrpark ízei gasztro­nómiai fesztivált és Or­­solya-napi vásárt. A ha­gyományos kirakodóvásár mellett ismét nagy hang­súlyt kap majd a gaszt­ronómia: a rendezvény mindkét napján civil főző­versenyt szervez a műve­lődési központ a Civil Ízek Utcájában. A vásár ideje alatt sütemények, lekvá­rok, dzsemek, kompotok, szörpök, aszalékok, sa­vanyúságok, pástétomok, borecetek versenyét hir­deti meg az írottkő Natúr­parkért Egyesület. A szer­vezők az idén különösen nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre is, ezért arra kérik vendégei­ket, hogy a kóstoláshoz és fogyasztáshoz vigyenek magukkal saját, nem el­dobható poharat, tányért, evőeszközt. PP Filmvetítés, beszélgetés Szó esik a finn és a magyar oktatási rendszerről SZEGED Fotókiállításon, filmvetítésen és szeminá­riumi beszélgetésen ismer­kedhetnek a finn kultúrával és oktatással azok, akik el­látogatnak a magyarorszá­gi Finn Intézet (FinnAgora) szegedi eseménysorozatá­ra, amely kedden kezdő­dött. A Szent-Györgyi Albert Agó­­rában kedden este nyílt meg a Women Rock című fotókiállí­tás, amely a hagyományosan férfiak által uralt zeneiparban szerepet vállaló nők kitartását és kurázsiját állítja a közép­pontba. A zeneipar női példa­képeit hét, a finn zenefotózás élvonalát képviselő fiatal fo­tográfus lencséjén keresztül tárják a nézők elé. Szerdán este a Belvárosi moziban vetítik a Töve című, a világszerte ismert muminfigu­rák alkotója, Töve Jansson éle­téről szóló nagy sikerű filmet, Zaida Bergroth rendezését. A filmben Töve még keresi művészi identitását, miközben a szomorkásan mulatságos mu­­minokról készült rajzai, ame­lyekbe mellékes projektként kezdett, önálló életre kelnek. Csütörtökön pedig Finnugora a Szegedi Tu­­­dományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékével együttműködve tart szeminá­riumot a finn és a magyar ok­tatási rendszerről. MTI A Töve című film a mumiafigurák alkotója, Töve Jansson életét dolgozza fel Fotó: Wikipédia

Next