Vas Népe, 2021. október (66. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-13 / 238. szám
2021. OKTÓBER 13., SZERDA UTAZÓ Egy férjgyilkos hercegnő Mérgezéssel végződhetett a tekintélynövelő céllal született főúri frigy CSESZNEK Újra látogatható a cseszneki várnak az a belső része, amely az utóbbi években le volt zárva. A keleti palotaszárny építészeti szempontból különleges, és két legenda kötődik hozzá. Az egyik Hedvig hercegnőről szól, aki állítólag megcsalta férjét és meg is mérgezte, ami miatt a cseszneki kőfalak közé zárhatták be. Megvizsgáltattam alpinistákkal is a belső vár keleti részét. Nincs omlásveszély. A növényzettől megtisztítottuk, így ide is be lehet sétálni. Érdekes befejezetlen boltívmaradványokat lehet itt látni, amiket az alsó helyiségekben akartak kialakítani, de valamiért ez az elképzelés nem valósult meg. A dongaboltozatok, amelyek a nyugati palotaszárnyban megfigyelhetők, itt is folytatódnak. Ez a keleti lakónegyed az erődítmény egyik legvédhetőbb része. A legjobban rekonstruálható is. Jó állapotban van, ha a szinteket szétválasztó padlózatot és a lépcsőket visszaépítenék, újra bejárható lenne, a torony tetejére is fel lehetne menni - mondta el Amberger Dániel, aki június 1-je óta a cseszneki várkapitány, az intézmény vezetője. Arról is beszélt, hogy a keleti palotaszárny toronyrészének közepén, mintegy fél méterrel a járószint alatt találtak korábban egy téglával kirakott helyiséget. Nem tudni pontosan, milyen célra szolgált a kamra. Több elképzelés született. A legvalószínűbb, hogy egy csapóajtóval lezárt raktár volt, ahova a vésztartalékot gyűjtötték. Két oldalát megbolygatták, lehet, hogy kincskeresők rongálták meg. Egy legenda szerint itt volt a lejárata az alagútnak, amin ostromgyűrű esetén ki lehetett menekülni és amin élelmiszert lehetett becsempészni a várvédőknek, így nem fogytak ki a készleteik. Az elképzelések szerint a hegy gyomrán át a Kecskelik barlangig, a Kőmosó-szurdokig vezetett a vészkijárat. Ám - annak ellenére, hogy több várnál valóban létezett föld alatti járat - Cseszneken erre nincs bizonyíték - hangsúlyozta. Amberger Dániel egy másik legendát is elmesélt, amire az utal, hogy a belső vár bejáratánál, a kapu fölötti szemöldökkő faragott részén címerek láthatók. Azonban az egyik sérült, nem látszik. Szándékosan eltávolíthatták a XV. században. Zsigmond király idejében Garai János Mezóviai Hedviget vette feleségül, aki a szóbeszéd szerint férje unokatestvérével szeretett hálni és később urát meg is mérgezte. A család ezért bosszút állt, országos botrány kerekedett az ügyből. János 1410-ben vehette el Hedviget és 1429- ben hunyt el. Mégis csak jóval később, 1435-ben szólt az uralkodónak a nádori család az állítólagos nemesi férjgyilkosságról, amiből per lett. Az asszonyt bíróság ítélte vagyonelkobzásra és várfogságra. Amberger Dániel június elseje óta a cseszneki várkapitány A hűtlenség és a mérgezés azonban koholt vád is lehetett. Elképzelhető, hogy egyszerűen útban volt az özvegy, el akarták távolítani, hogy a rokonság gazdálkodhasson helyette. S mivel a Garaiak tulajdonában volt a cseszneki vár is, elképzelhető, hogy itt őrizhették a hercegnőt, ide temethették a sírboltméretű különleges téglaépítménybe, és egy ideig itt lehetett a szarkofágja. Erre sincs bizonyíték, de a helyét meg tudják mutatni az érdeklődőknek. AZ Amberger Dániel a törmelékhalomnál, ami alatt a különleges helyiség található Fotók: Rimányi Zita Sok látogató érkezik a cseszneki várba, már az utóbbi években lezárt keleti palotaszárnyat is bejárhatják Virtuális kalandozás BUDAPEST Színről színre címmel indított virtuális kiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. A pesti és vidéki színjátszás a 19. század második felétől külön utat járt be. A korszak elején a Nemzeti Színház példája hatalmas lendületet adott a vidéki városok színházépítési törekvéseinek, valamint a színházigazgatók és színészek művészi célkitűzéseinek. Később azonban a centrum színjátszása egyre nagyobb távolságba került. Számos, vegyes összetételű együttes járta a vidéket, hiszen a legkitűnőbb művészek az ország első együtteséhez szerződtek, ráadásul a vidéken maradt társulatoknak újabb és újabb bemutatókat hirdetve, nap mint nap meg kellett küzdenie a közönségért. A 20. század első felében bekövetkező történelmi sorsfordulók pedig újabb akadályokat gördítettek eléjük. A vidéki színjátszás 1854- ben kezdődő és 1945-ig tartó korszaka a magyar színháztörténet egyik legsokszínűbb, legmozgalmasabb periódusa. A városról városra járó színtársulatok útvonalát, a színészek pályafutását, a jelentősebb előadások helyét és idejét bemutató színháztörténeti leírások és lexikoncikkek bővelkednek az adatokban. A Színről színre című virtuális kiállítás keretében ezt a hatalmas lexikális anyagot képekkel, szemelvényekkel, hangfelvételekkel, továbbá filmösszeállításokkal elevenítik meg. NA A tárlat része, hogy virtuálisan meg lehet tekinteni régi színházépületeket. A fotón az egykori pápai színház látható Fotó: JMVK További izgalmas hírekért látogasson el ide: Halászfesztivál az Öreg-tónál TATA Idén ősszel újra a gasztronómiáé a főszerep a tatai Öreg-tó partján. Az Öreg-tavi Nagy Halászfesztivált október 15-17. között rendezik meg a Kastély téren. A halgazdálkodás tatai hagyományait, a halfogyasztás kultúráját népszerűsítő gasztronómiai esemény csaknem két évtizedes múltra tekint vissza. Az október 16-i, szombati, kora reggeli látványhalászat ismét különleges alkalmat kínál, melyen a nézők megismerhetik a tradicionális halászati eszközöket, a halfogás technikáját. Az Öreg-tó partján halfőzőmesterek készülnek különféle halételekkel, halászlével, sült halakkal. Az ide érkező vendégek a friss és zamatos neszmélyi borokat is fogyaszthatják. A kulináris élvezetek mellé a fesztivál mindhárom napja színes szabadtéri kiegészítő programokat kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt az elmaradhatatlan vásári forgataggal, színpadi műsorokkal, változatos gyermekprogramokkal, vidámparkkal és számos érdekes látnivalóval együtt. NA VAS NÉPE 11 RÖVIDEN Gombakiállítás a fővárosban BUDAPEST A Magyar Természettudományi Múzeum a Magyarhoni Gombász Egylettel közösen idén is megrendezi az Őszi Gombafesztivált október 15-17. között. A fesztivál programkínálatában egyebek között gombaszépségverseny, gombaismereti előadás és gombakiállítás is szerepel. Ehhez kapcsolódóan október 16-án ismeretterjesztő előadásra, gombapörköltfőzésre, majd kötetlen beszélgetésre invitálják a látogatókat. A beszélgetés során szót ejtenek a kert és a környező zöldterületek állat- és növényvilágáról. NA Orsolya-nap vásárral KŐSZEG Október 16-17- én rendezik meg Kőszegen a Natúrpark ízei gasztronómiai fesztivált és Orsolya-napi vásárt. A hagyományos kirakodóvásár mellett ismét nagy hangsúlyt kap majd a gasztronómia: a rendezvény mindkét napján civil főzőversenyt szervez a művelődési központ a Civil Ízek Utcájában. A vásár ideje alatt sütemények, lekvárok, dzsemek, kompotok, szörpök, aszalékok, savanyúságok, pástétomok, borecetek versenyét hirdeti meg az írottkő Natúrparkért Egyesület. A szervezők az idén különösen nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre is, ezért arra kérik vendégeiket, hogy a kóstoláshoz és fogyasztáshoz vigyenek magukkal saját, nem eldobható poharat, tányért, evőeszközt. PP Filmvetítés, beszélgetés Szó esik a finn és a magyar oktatási rendszerről SZEGED Fotókiállításon, filmvetítésen és szemináriumi beszélgetésen ismerkedhetnek a finn kultúrával és oktatással azok, akik ellátogatnak a magyarországi Finn Intézet (FinnAgora) szegedi eseménysorozatára, amely kedden kezdődött. A Szent-Györgyi Albert Agórában kedden este nyílt meg a Women Rock című fotókiállítás, amely a hagyományosan férfiak által uralt zeneiparban szerepet vállaló nők kitartását és kurázsiját állítja a középpontba. A zeneipar női példaképeit hét, a finn zenefotózás élvonalát képviselő fiatal fotográfus lencséjén keresztül tárják a nézők elé. Szerdán este a Belvárosi moziban vetítik a Töve című, a világszerte ismert muminfigurák alkotója, Töve Jansson életéről szóló nagy sikerű filmet, Zaida Bergroth rendezését. A filmben Töve még keresi művészi identitását, miközben a szomorkásan mulatságos muminokról készült rajzai, amelyekbe mellékes projektként kezdett, önálló életre kelnek. Csütörtökön pedig Finnugora a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékével együttműködve tart szemináriumot a finn és a magyar oktatási rendszerről. MTI A Töve című film a mumiafigurák alkotója, Töve Jansson életét dolgozza fel Fotó: Wikipédia