Vasuti és Közlekedési Közlöny, 7. évf. (1876)
1876-05-04 / 18. szám
18. szám. Budapest, 1876. május 4. Hetedik évfolyam. KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. 1, a r a 1 . m . A vasúti különbözeti árszabályok kérdése a legutóbbi franczia vasúti enquete jelentésében.— A szent-margithid megnyitása. (Vége.) — Indokolás a keleti vasút megvételéről szóló törvényjavaslathoz. (Folytatás.) — Levelezés. — Az Erie vasút új útvezetéke. — A Duna gőzhajózási társulat közgyűlése. — Újbóli felszóllalás az „Útmutató utazók részére" érdekében. — Vasúti hirek. — Vegyesek. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztési iroda Vadász utcza 9. sz. I. em. Előfizetési dij : Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre « яг» félévre . 48 ft Kiadóhivatal Vadász utcza 9. sz. I. em. A vasúti különbözeti árszabályok kérdése a legutóbbi franczia vasúti enquete jelentésében. (Vége.) A közös tarifákat vagyis azokat, amelyeket akár fix, akár kilometrikus, akár differencziál alapon két vagy több társaság együttesen ad ki, szintén ezen vád terheli. Megszüntetik ezek a Cherbourgi kereskedelmi kamara szerint a parti hajózást, tesznek a Roueni kamara szerint sok igaztalanságot (például Bordeauxtól Trappesig 625 kilométerre 49 frank, míg ugyancsak Bordeauxtól Brestig 857 kilométerre csak 28,a frank stb.), mindazon hátrányok és előnyökkel, amelyek a differencziál tarifák természetében fekszenek. Marseille szerint e közös tarifák legtöbbnyire eltérítési tarifák — tarif des detournements —, amelyeknek czéljuk némely vonalnak mesterséges emelése. • Az átviteli és kiviteli nemzetközi tarifák természetét az 1862-ik császári rendelet szabályozza, mely ezen tarifákat kivette a külfölddel való sikeresebb verseny czéljából a közönséges tarifa változtatási formalitások betöltésének kötelezettsége alól. A Havre kereskedelmi érdekeit védő társaság nagy figyelmet szentelt e kérdésnek. Tapasztalta, hogy a havrei forgalom nagyon hanyatlott a Hamburgi alacsony dijtételek miatt, melyek oda is, Brémába is jelentékenyen olcsóbbak Svájczból és a rajnai tartományokból mint Havrebe. Érdekes összeállítása konstatálja, hogy Havre hátrányára a tarifa különbözetek 10—40%-ra is felemelkednek. Ezért e tarifákat nem megszüntetni, hanem még inkább kiterjeszteni kell. A párisi kereskedelmi kamara viszont azon tényt emeli ki, hogy e tarifák által a külföldi szállítás olcsóbb Párisba, mint a franczia határszéli városokból. Így az angol szövet, így a Lyoni vászon a Londonival szemben. Hasonló nézetet fejt ki a közbenső kereskedelmi kamaráknak nagyobb része. Különösen élénken érzik ezt Algir felé, mely nem tekintetik külföldnek, ahova tehát nincs kiviteli tarifa, míg az angol termény oda francziaországon a kedvezményezett átviteli tarifát élvezvén, 85 V5 helyett csak 20 frankot fizet. Ezen tarifát átnézetni akarja Marseille. A svájczi és a német tarifák nagy mértékben ártanak Marseillenek szerinte. Ezzel szemben a szállítás javítását óhajtó központi társaság (Societé centrale pour l' amélioration des transports) határozottan óhajtja e tarifák kifejtését. Természetesnek tartja az átvitel hanyatlását, mert a vasutak csak magánérdekeiket követik és a kormány nem kényszeríti őket a nemzet nevében. Coene szintén e nézetben van, főleg a belga, holland és német tarifák versenye alatt. Az átmeneti kereskedés felette fontos: Anglia példája kétségen kívül mutatja azt. Azt tehát támogatni kell. A bizottság különösen panaszkodik a tarifák nagy tömege ellen. Nehéz azokat megérteni. Igaz hogy a „Livret-Chaix" magában foglalja mindet. De ez oly végtelen terjedelmű, hogy legtöbb ember nem járhat utánna és folyton tájékozatlan marad. Ezekben felel (9—73 1) az enquete a feltett kérdésre. A negyedik kérdés: „Melyek önök megjegyzései az általános tarifajelen ár osztályozására?" A bizottság kifejti a régi vezérelveket ez irányban, amelyek azonban igen természetesen megváltoztak akkor, amikor a társaságok jogaikkal éltek a maximumok keretén belül. Ez teljesen felzavarta az eddigi egyöntetűséget. A 3, illetőleg az 1863-ik rendelet szerint 4 osztály helyett ma van a Nordon 6 osztály, ezenkikívül egy külön a szén, kőszén és trágyára; az Esten 5 osztály, a Paris - Lyon Méditerranéen 6 osztály, az Orleanson 5 osztály, a Midin ugyanannyi; az Ouest sorozatokat különböztet meg (hatot) a négy osztályban. Ehhez járulnak aztán még a közös osztályozások, amelyek ismét különbözők. A kihalgatott tanuknak túlnyomó nagy része természetesen szintén e véleményben van, s az egyszerűsítést sürgeti számos visszaélést mutatva fel. A bizottság (73—88) hivatkozik Amerika, Belgium példájára, hivatkozva továbbá az angol vasúti Clearing House által elért eredményekre, szintén hathatósan ajánlja az osztályozás egyöntetűségét a franczia vasutaknak, különösen azért is, mert (99—JL ill.) a különböző osztályozások gyakran vezetnek helytelen díjszabásokra, amelyeknek mindig a szállító közönség adja meg az árát. A hatodik kérdés „Volna e helye egyöntetű osztályozást kivonni a különböző társaságoktól, ez osztályozás alapjául az áruk értékét, terjedelmét s a szállítás mérvét véve?" A kihalgatott tanúk egy része ellentétesnek mondja ezt a társaságok jogával. A nagyobb rész azonban helyesnek tartja az elvet (101—112.) különösen azért, mert az a tarifák egységesítésére is az első lépés. Mások ismét más tényezőket is tekintetbe vennének. Így a Valenciennesi kereskedelmi kamara a kocsi rakományok átalánosítását sürgeti. A szállítás gyorsasága is nagy különbség, a fedél alatt tartás stb. Leghelyesebb volna, Lamande szerint az oly eljárás, ahol az áru és úgy maga választhatná osztályát, mint az utas. A hetedik kérdés : „Van e helye követelni ugyanazon kilometrikus tarifát, amely úgy alkalmaztatnék a különböző hálózatokra, mint ha azok egymásnak egyszerű folytatásai lennének ?" E tekintetben (113—120.) tökéletes az eltérés a tanuk közt: 34 szakértő nagy hasznot vár attól, míg a többi nem, különösen az átmeneti vasutak kellemetlen helyzetét emeli ki az utóbbi rész. A nagyobb rész azonban a Reimai, Cherbourghi stb. kereskedelmi kamarával, Couthonnal stb. azon véleményen van, hogy e kilometrikus alapon felállított tarifa mellett figyelembe kellene venni az üzlet fontosságán, a pálya öbölzetes voltán, vagy más különös körülményen alapuló különös árszabályokat is, amelyeket sem a pályáknak, sem a szállítóknak nincs érdekükben megváltoztatni. A vizi mezőgazdasági egylet madártávlatból szeretné számítani a távolságokat, nehogy az üzlet fizessen a vasút görbe voltáért. A kereskedelmi szék az O3 tarifát javasolja, míg a société de statistique des Deux Sevres a kilometrikus alapot teljesen igazoltnak tartja, azonban csupán maximum gyanánt, amelytől a társaságok épúgy eltérhetnek különös körülmények közt, mint a mostani maximál tarifáktól. Allier megye tanácsa, Godin-Lemier szerint e kényszerítés lehetetlen, míg nem az állam a vasutak birtokosa. Cahors lehetségesnek tartja, azonban csupán a Cahier des charges által megjelölt rendkívüli esetben — túl magas gabna árak mellett — kényszerítését is. Máskülönben csak a díjtételek emelését hozná létre. Rouen,Cambrai, Havre stb. egyezőleg igaztalannak tartják e javaslatot, miután nemcsak az építési, hanem az emelkedések folytán az üzleti költségek is felette különbözők. A természet ellen pedig igaztalanság volna szorítani a társaságokat egyenlőségre. A kilenczedik kérdés: „Lehetséges volna e szervezni némely áruczikkekre ítézve teljes kocsi és esetleg teljes vonat rakománya szállításokat? És ha igen, mely áruczikkekre nézve?" A kocsi rakományokban a bizottság szerint már most is sok áru szállíttatik. így az Orleanson az egész negyedik sorozat. így gyorsabban és háborútlanul megy az áru. A tanúk lehetségesnek is tartják a vas, öntött áru, szén, coacs, ásvány, gránit, mészkő, kövezett trágya, savany, pyrit, bőr, papír, fonal, vászon, gyapjú.