Vasuti és Közlekedési Közlöny, 11. évf. (1880)

1880-01-02 / 1. szám

I. szám­/1j./TJ Budapest, 1880. január 2. Tizenegyedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TARTALOM: Tsilib porosz K­insilivasu­tnuik az állam által­ megvételére vonatkozó törvényjavaslat indokolása. (Folytatás.) — A magyarországi vasutak személyzetének létszáma és illetményei. — A dálja-bród-zenieza-szerajevoi vonal. — A vasutak kölcsönös biztosítási szövetkezetének életbeléptetése Ausztriában. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. V.. Kolfáii-iitczn IS. iz. I. emrl. Előfizetési dij:­­ Házhozhordással v. postai küldéssel egész évre 12 frt. félévre . „ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 Ki­adó­hivatal: V., Xolinn-utern (9. sz. I. rmrl. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Szerkesztési iroda: Azon t. olvasóinkat, kiknek számára lapunkat múlt hó folyamán mutatványul küldöttük, bátorkodunk fölkérni, hogy az esetre, ha lapunkat új évtől járatni óhajtanák, szíveskedjenek megrendeléseikkel idejekorán megtisztelni, nehogy a szélküldésnél az elkésett meg­rendelés miatt zavarok keletkezzenek. Előfizetési felhivás a „Vasúti és közlekedési közlöny 1880. évi ti. Tiz év, egy egész d­ecennium, fekszik e lap háza mellett. E tiz év — magyar szaklapnál nem mindennapi élettartam — igazolja, hogy szükséget pótol az. Egy éve, hogy a jelen szerkesztőség vette át, ígértük, hogy igyekezetünk az lesz: a hazai közgazdaságnak véréből való vérévé, csontjából való csontjává tenni a hazai közleke­désügyet, nyelvére, eljárására és érdekeire nézve egyaránt. Hogy ez ígéretünket mennyire tartottuk meg, azt megítélni nem a mi dolgunk. Azóta lapunk nagy változáson ment át. Most az összes hazai vasutaknak hivatalos közlönye, a­melyben téteknek közzé kizárólag a refakeziák, most hetenként háromszor jelenik meg, és a szerkesztőség részéről minden el van követve, hogy a kor színvonalán álló szaklap adassék a magyar közönség kezeibe. Ezek alapján kérjük a közönség szíves támogatását jövőre is. Lapunk hetenként háromszor jelenik meg, jelen alakjában jövőre is, és előfizetési ára is marad a jelenlegi: egész évre 12 frt, félévre 6 frt.­­ Az előfizetési pénzek legczélszerűbben postai utalványnyal küldethetnek be kiadó-hivatalunkhoz Buda­pest, V., Zoltán­ utcza 12. sz., I. emelet. A „Vasúti és közlekedési közlöny" szerkesztősége és kiadó-hivatala. Több porosz magánvasutnak az állam általi megvéte­lére vonatkozó törvényjavaslat indokolása. (Folytatás.) Ez országos és birodalmi törvényhozási határozmányokban nyilvánulnak a vasutügy körüli közérdekek megvédésére irány­adó szempontok. 1. Általánosságban. A vasutak nyilvános jellegű közutak, melyeken a szállítási üzlet gyakorlása a vállalkozót­­illeti. E jog m­onopolszerű jellege annak természete által feltételeztetik. E jog gyakor­latának több vállalkozóra való átruházása iránt tett kísérletek, mint ez a vasúti törvény 27—31 §-aiban s hasonló módon kül­földi törvényekben is előfordul gyakorlatilag kivihetleneknek bizonyultak. Az üzlet biztossága és rendes menete szempontjá­ból mellőzhetlen tekintetek a közös üzletet csupán rövid vonal­részeken és — a­mennyiben kizárólag csakis zárt vonatoknak közbeeső rövid vonalokon történő átvezetése forog szóban — a barátságos utáni előzetes megállapodás feltételezése mellett engedik meg. Ezen, a szállítási üzlet tekintetében a vállalkozót illető monopóliummal szemben nemcsak az összes magánforgalom, hanem a posta- és katonai szállítmányokra nézve az állam is a vállalkozó közvetítésére van utalva. A vasúti szállításnak az összforgalomra kiható vagy fontos­ságával szemben az állam magánvállalkozókat csakis oly ki­kötések feltételezése mellett ruházhat fel ily messzemenő jogok­kal, melyek által ez utóbbiak gyakorlása akként korlátoztatik, hogy egyrészt a monopóliumnak a közjólét hátrányára történő kihasználása sikeresen megakadályoztassák, másrészt pedig a vállalat építkezései, üzlete és igazgatása, az érilített kikötések­nek megfelelően, az állam felügyelete alá helyeztessenek. Ez általános szempontból tekintve lesz azon feladat felismerhető, mely az építési, üzleti és szállítási jognak a vállalato­kra történő engedélyezése tekintetében az államra háramlik. 2. A­z államnak feladata vasúti vállalatok engedélyezésénél. A vasúti vállalatok alakulásánál a nemzeti tőke oly nagy mérvben vétetik igénybe, hogy az annak terv- és czélszerű felhasználása feletti őrködés az állam mellőzhetlen kötelességévé válik. Az egyes országok vasutaiba fektetett tőkék óriási össze­geket képviselnek. Úgy az államgazdászat szűkebb, mint a világgazdászat tágabb körű szempontjából tekintve, a terv- és rendszernélküli vasútépítés káros következményei belát­atlanok, mert minden ország tőkéje csak korlátolt, s a hasztalanul fel­használt tőkék a gazdasági fejlődés előmozdítására c­élzó rendeltetésükről teljesen elvonatnak. Nagy és válságos tévedés­nek bizonyult a nagyon elterjedve volt nézet, mely szerint minden vasút, ha nem is építtetett a közgazdasági érdekeknek megfelelő módon és irányban, az ország jólétének emelésére szolgál, mert következtében száz meg száz millióra menő nagy nehezen szerzett tőke vált jövedelemezetlenné, a közgazdászat terén a szükség mind n­agyobb körökre terjedt s számos, való­sággal szükséges és hasznos vállalat létesítésétől elvonattak az arra megkívántató eszközök. Ol­y óriási tőkék felhasználása tehát, mint a minőket a vasútépítés igényel, ha a vállalkozási szellemnek s a magántőke szerző tevékenységének még oly tág mozijét szándékoltatik is engedtetni, egyáltalában nem enged­hető át magánosok kénye-kedvének. Az állam feladata inkább, hogy magánvállalatok engedélyezésénél észszerű, óvatos és jól megfontolt politikát kövessen, hogy az ország tőkéje csak ott használtassék fel, hol gyümölcsözőleg hathat, s hogy minden, a mi szükséges és hasznos, a lehető legcse­kélyebb áldozatok árán, s gazdasági pazarlás nélkül váljék elérhetővé. (Folyt. köv.) A magyarországi vasutak személyzetének lét­száma és ezek illetményeiről érdekes összehasonlító kimu­tatást készíttetett a vasuti és hajózási m. k. főfelügyelőség, melyből közlendőknek véljük az alábbi főbb adatokat. 187­1-ben alkalmazva volt a magyar államvasutak és duna­drávai vasútnál együttvéve s pedig a központban 381 hivatalnok és 68 szolga 653,857 frt, a külszolgálatnál 448 hiva­talnok és 2855 szolga 1.623,670 frt, összesen 829 hivatalnok és 2923 szolga 2.277,527 frt összilletménynyel; az osztrák államvasut-társaságnál: a központban 533 hivatalnok és 68 szolga 1.105,510 frt, a külszolgálatnál 482 hivatalnok és 1708 szolga 1.366,276 frt, összesen 1015 hivatalnok és 1776 szolga 2.471,786 frt összilletménynyel ; a déli vasútnál: a központban 494 hivatalnok és 109 szolga 1.032,232 frt, a kül­szolgálatnál 279 hivatalnok és 1182 szolga 843800 frt, össze­ s1

Next