Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)
1882-02-19 / 22. szám
r -t 155 kormánykörökben igen rosz szemmel nézik az elbai átrakodónak csaknem kizárólag osztrák hajók által történő igénybe vételét s ezért a porosz államvasutakat is combinatióba véve, beható intézkedéseket terveznek a német hajózás védelmére. Nem téveszthető szem elől, hogy a porosz államvasutak solidaritásukban oly hatalmat képviselnek, melyhez hasonló osztrák részről nem állítható szembe.« A Conférence Il quatre nyolc, havi szünetelés után e hó 10-án ismét Illést tartott a közös külügyi ministériumban. Ez Illésen egy nyilatkozat került felolvasásra, melyben az ottomán kormány a salomiyskii vasúti csatlakozás helyreállítására s a Konstantinápoly felé vezető csatlakozási vonallal egyidejűleg leendő befejezésére véglegesen kötelezi magát. E nyilatkozat fogja a delegátusok további működésének alapját képezni. Ez első értekezleten a szerződési tervezet részletei nem kerültek még tárgyalás alá, mert az ülés az említett felolvasási formakérdések megbeszélésével lett kitöltve. A legközelebbi ülés e hó 21-én lesz. A négyes értekezletre megjelent képviselők nevei a következők: Kállay Béni és gróf Wolkenstein közös külügyi ministeri osztályfőnökök, Wittek lovag ministeri tanácsos, Kilényi és Glanz osztálytanácsosok, mint Ausztria-Magyarország, — Edhem pasa bécsi török nagykövet és műszaki tanácsosa Galland mérnök Törökország, — végül Bogicevich Szerbia és Vulkovich és Horrower Bulgária részéről. Előterjesztés a Tisza és mellékfolyóinak hydrographiai fölvétele ezéljából szükséges központi hydrographiai hivatal fölállítása tárgyában. A vezetésem alatt álló ministerium részére az 1881 évre szükséges póthitel engedélyezéséről szóló és a t. ház múlt évi május 16-án benyújtott törvényjavaslat indokolásának zárpontjában szerencsém volt fölemlíteni, hogy a Tisza és mellékfolyóin és azok vidékein eszközlendő mérési és észlelési munkák végzésére szükséges műszaki személyzet szervezésére és az erre megkivántató költségekre nézve az 1882 évi költségvetés beterjesztése alkalmával fogok részletes jelentést tenni. Erre való tekintettel az 1882 évi költségvetési tervezet XVII. fejezet 5 czím. Vizi utak fentartása és építése: a) Kezelés rovata alatt - tekintettel arra, hogy a Tisza és mellékfolyói mentén a hydrografikus felvételeket egy külön e czélra alkalmazandó műszaki személyzet által kívánom eszközöltetni __ a m. évre e czélra előirányzott összegnél 10,543 frttal kevesebbet vettem föl és a t. képviselőház pénzügyi bizottsága a f. é. költségvetés ezen részét el is fogadta. Fennebb említett ígéretemhez képest van szerencsém most a Tisza és mellékfolyóin szükséges mérési és észlelési munkák mikénti eszközlésére vonatkozó javaslatomat a következőkben megtenni. A Tiszaszabályozás a József nádor által elrendelt és az 1842 évben befejezett igen részletes vízrajzi felvételek alapján indíttatott meg. Az említett részletes felvételek a folyónak a szabályozás előtt létezett vízjárási viszonyait minden irányban feltüntették, de minthogy a szabályozás folyamában a folyammérnöki hivatalok személyzetének kezdettől fogva elégtelen száma miatt, amely 1871-ben még tetemesen le is szállíttatott, a folyam járásában és viszonyaiban eszközölt változások világlatban nem tartottak: a szabályozás előtti felvételek most már a folyó tényleges viszonyaira kellő felvilágosítást nem nyújtanak. Hogy tehát a Tisza és mellékfolyóinak völgyében létesített szabályozási és árvédelmi művek czélszerű kiegészítésére, valamint a még azután létesítendő szabályozási, árvédelmi, belvízrendezési és vízhasznosítási épitkezések «helyes tervezésére szükséges adatok rendelkezésre álljanak, a Tisza folyónak az 1881 : LIt.czikk 1 §. b) pontjában megemlített általános fölmérése szükséges. Ezen czél elérhetésére szükségesnek tartom, hogy Budapesten egy központi hydrographiai hivatal állíttassék föl, melynek részben állandóan, részben ideiglenesen alkalmazandó személyzete, ugy a külső felvételeket és észleléseket, mint a begyűjtött anyagoknak földolgozását is eszközölné. Föladata lenne ezen hivatalnak a Tisza és mellékfolyói völgyeinek vízrajzi és vízműtani felvételét eszközölni. A felvétel részletes programja után az előterjesztés így folytatja: Ezen központi hydrographiai hivatalnak, mely a vezetésem alatt álló ministeriumnak lenne alárendelve, személyzete és egy évi kiadása a következő lenne: I. 1 osztálytanácsos 2500 frt fizetése, 500 frt lakbére. 1000 frt utazási átalánya .... 4000 frt 2 főmérnök u 1800 frt fizetés, 400 frt lakbér 4400 » 3 főmérnök ü 1500 frt fizetés, 400 frt lakbér 5700 » 5 mérnök ü 1100 frt fizetés, 300 frt lakbér . . . 7000 » 5 mérnök u 1000 frt fizetés, 300 frt lakbér . . . 6500 » 2 irodatiszt á 800 frt fizetés, 200 frt lakbér . . 2000 » 2 irodaszolga a 300 frt fizetés, 60 frt lakbér, 50 frt ruhailletmény 920 » Ugyanezek utazási átalányai: 5 főmérnök átlag á 1200 frt . . . " 6000 » 10 mérnök átlag á 1500 frt 12000 » Irodai helyiségek bére, valamint szükséges bútorzat, iró és rajzszerek, világítás és fűtés évenként . . . 8580 * Összesen 57100 frt II. 13 napdíjas mérnök fizetése és utazási átalánya a 2000 frt ' 26000 frt 13 napdíjas mérnök fizetése és utazási átalány á 1800 frt 23400 * Összesen 49400 frt III. A felvételeknél alkalmazandó napszámosok, kocsik és műszerek 93500 frt Főösszeg 200000 frt A Tisza és mellékfolyói völgyeire vonatkozó vízrajzi és vízműtani felvételek összes kötségei a következő költségelőirányzat szerint megközelítőleg két milliót frtot igényelnek. A külső működés tartama 10 évre tehető. A külső munkák, illetve fölvételek befejezése után az ideiglenes személyzet elbocsáttatnék és a hydrográfiai központi hivatalnak, melynek személyzete és azzal természetesen költsége is tetemesen apasztható lesz, az elkészített fölvételeknek a folyammérnöki hivatalok közreműködése mellett leendő folytonos világlatban tartása, a folyamban előálló változásoknak a tervekbe való bejegyzése lenne feladata. Az előadottak alapján van szerencsém a t. házat kérni, hogy javaslatomat elfogadni és a folyó évre, tekintettel arra, hogy a hivatal még csak szervezendő lesz, és ennélfogva a folyó évben a munkálkodás még teljes kiterjedésében meg nem indítható, 60,000 frtnyi költséget az 1882 évi költségvetés XVII. fejezete 3 czím, államépítészeti hivatalok adományánál egy külön rovat alatt megszavazni méltóztassék. Budapest, 1882 év február hó 13-án. Ordódy Pál s. k., ra. kir. közmunka- és közlekedési minister. Különfélék. A Dunagőzhajózási társaság új igazgatója Ullmann Lajos a következő magyar köriratot intézte a társulat tiszti személyzetéhez: „Az I. es. kír. szab. Dunagőzhajózási társulat engemet i. é. január hó 23-tól kelt rendeletével forgalmi igazgatójává és magyarországi képviselőjévé nevezvén ki, a mai napon az üzletvezetést átvettem. Jól érzem a társulat tisztelt igazgatóságának bizalma folytán reám ruházott állás nehézségeit; érzem elvállalt kötelességeim fontosságát és tudom, miszerint azon kitüntetés, melyben kineveztetésem által részesültem, nem eddigi szolgálataim és törekvéseim kiérdemlett eredménye, hanem azon bennem helyezett várakozás kifolyása, hogy az elém szabott feladatoknak ezen új pályán is megfelelni minden erőmmel igyekezni fogok. Tisztelt hivatali elődenmnek, Medgyaszay István kir. tanácsos úrnak, hosszú évek során át a társulat kebelében teljesített kitűnő működésével és általánosan elismert érdemeivel szemben feladatom megoldása még nehezebbé fog válni, és ha mégis azon reményt táplálom, hogy előbb-utóbb nekem is sikerülene azon nagy és szép vállalat felvirágzásának előmozdításában sikeresen közreműködhetni, melynek valamennyien közegei vagyunk, erre leginkább azon meggyőződés bátorít fel, hogy a társulat tisztelt személyzete — tapasztalatai, sokoldalú szakképzettsége és a társulat érdekeinek őszinte felkarolása által — engem támogatni fog. Ezen támogatásra kérem fel ezennel a tisztelt társulati közegeket teljes őszinteséggel és becsüléssel, biztosítván a tisztelt urakat, hogy mikép egyrészt szigorúan őrködni fogok, hogy a hivatalos kötelességek mindenki .