Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)

1882-02-19 / 22. szám

r­­ -t 155 kormánykörökben igen rosz szemmel nézik az elbai átrakodó­nak csaknem kizárólag osztrák hajók által történő igénybe vételét s ezért a porosz államvasutakat is combinatióba véve, beható intézkedéseket terveznek a német hajózás védelmére. Nem téveszthető szem elől, hogy a porosz államvasutak soli­daritásukban oly hatalmat képviselnek, melyhez hasonló osztrák részről nem állítható szembe.« A Conférence Il quatre nyolc­, havi szünetelés után e hó 10-án ismét Illést tartott a közös külügyi ministériumban. Ez Illésen egy nyilatkozat került felolvasásra, melyben az ottomán kormány a salomiyskii vasúti csatlakozás helyreállítására s a Konstantinápoly felé vezető csatlakozási vonallal egyidejűleg leendő befejezésére véglegesen kötelezi magát. E nyilatkozat fogja a delegátusok további működésének alapját képezni. Ez első értekezleten a szerződési tervezet részletei nem kerültek még tárgyalás alá, mert az ülés az említett felolvasás­i forma­kérdések megbeszélésével lett kitöltve. A legközelebbi ülés e hó 21-én lesz. A négyes értekezletre megjelent­ képviselők nevei a következők: Kállay Béni és gróf Wolkenstein közös külügyi ministeri osztályfőnökök, Wittek lovag ministeri taná­csos, Kilényi és Glanz osztálytanácsosok, mint Ausztria-Magyarország, — Edhem pasa bécsi török nagykövet és mű­szaki tanácsosa Gall­and mérnök Törökország, — végül Bogicevich Szerbia é­s Vulkovich és Horrower Bulgá­ria részéről. Előterjesztés a Tisza és mellékfolyóinak hydrographiai fölvé­tel­e ezé­ljából szükséges központi hydrographiai hivatal fölállítása tárgyában. A vezetésem alatt álló ministerium részére az 1881 évre szükséges póthitel engedélyezéséről­ szóló és a t. ház múlt évi május 16-án benyújtott törvényjavaslat indokolásának zárpont­jában szerencsém volt fölemlíteni, hogy a Tisza és mellékfolyóin és azok vidékein eszközlendő mérési és észlelési munkák vég­zésére szükséges műszaki személyzet szervezésére és az erre megkivántató költségekre nézve az 1882 évi költségvetés beter­jesztése alkalmával fogok részletes jelentést tenni. Erre való tekintettel az 1882 évi költségvetési tervezet XVII. fejezet 5 czím. Vizi utak fentartása és építése: a) Kezelés rovata alatt - tekintettel arra, hogy a Tisza és mellékfolyói mentén a hydrografikus felvételeket egy külön e czélra alkalmazandó műszaki szem­élyzet által kívánom eszközöl­tetni __ a m. évre e czélra előirányzott összegnél 10,543 frttal kevesebbet vettem föl és a t. képviselőház pénzügyi bizottsága a f. é. költségvetés ezen részét el is fogadta. Fennebb említett ígéretemhez képest van szerencsém most a Tisza és mellékfolyóin szükséges mérési és észlelési munkák mikénti eszközlésére vonatkozó javaslatomat a következőkben megtenni. A Tiszaszabályozás a József nádor által elrendelt és az 1842 évben befejezett igen részletes vízrajzi felvételek alapján indíttatott meg. Az említett részletes felvételek a folyónak a szabályozás előtt létezett vízjárási viszonyait minden irányban feltüntették, de minthogy a szabályozás folyamában a folyam­mérnöki hivatalok személyzetének kezdettől fogva elégtelen száma miatt, a­mely 1871-ben még tetemesen le is szállítta­tott,­­ a folyam járásában és viszonyaiban eszközölt változások világlatban nem tartottak: a szabályozás előtti felvételek most már a folyó tényleges viszonyaira kellő felvilágosítást nem nyújtanak. Hogy tehát a Tisza és mellékfolyóinak völgyében létesí­tett szabályozási és árvédelmi művek czélszerű kiegészítésére, valamint a még azután létesítendő szabályozási, árvédelmi, bel­vízrendezési és vízhasznosítási épitkezések «­helyes tervezésére szükséges adatok rendelkezésre álljanak, a Tisza folyónak az 1881 : LI­­t.­czikk 1 §. b) pontjában megemlített általános föl­mérése szükséges. Ezen czél elérhetésére szükségesnek tartom, hogy Budapes­ten egy központi hydrographiai hivatal állíttassék föl, melynek részben állandóan, részben ideiglenesen alkalmazandó személyzete, ugy a külső felvételeket és észleléseket, mint a begyűjtött anya­goknak földolgozását is eszközölné. Föladata lenne ezen hivatalnak a Tisza és mellékfolyói völgyeinek vízrajzi és vízműtani felvételét eszközölni. A felvétel részletes program­­ja után az előterjesztés így folytatja: Ezen központi hydrographiai hivatalnak, mely a vezetésem alatt álló ministeriumnak lenne alárendelve, személyzete és egy évi kiadása a következő lenne: I. 1 osztálytanácsos 2500 frt fizetése, 500 frt lak­bére. 1000 frt utazási átalánya .... 4­000 frt 2 főmérnök u 1800 frt fizetés, 400 frt lak­bér 4400 » 3 főmérnök ü 1500 frt fizetés, 400 frt lak­bér 5700 » 5 mérnök ü 1100 frt fizetés, 300 frt lakbér . . . 7000 » 5 mérnök u 1000 frt fizetés, 300 frt lakbér . . . 6500 » 2 irodatiszt á 800 frt fizetés, 200 frt lakbér . . 2000 » 2 irodaszolga a 300 frt fizetés, 60 fr­t lakbér, 50 frt ruhailletmény 920 » Ugyanezek utazási átalányai: 5 főmérnök átlag á 1200 frt . . . " 6000 » 10 mérnök átlag á 1500 frt 12000 » Irodai helyiségek bére, valamint szükséges bútor­zat, iró és rajzszerek, világítás és fűtés évenként­­ . . . 8580 * Összesen 57100 frt II. 13 napdíjas mérnök fizetése és utazási átalánya a 2000 frt ' 26000 frt 13 napdíjas mérnök fizetése és utazási átalány á 1800 frt 23400 * Összesen 49400 frt III. A felvételeknél alkalmazandó napszámosok, ko­csik és műszerek 93500 frt Főösszeg 200000 frt A Tisza és mellékfolyói völgyeire vonatkozó vízrajzi és vízműtani felvételek összes kötségei a következő költségelő­irányzat szerint megközelítőleg két milliót frtot igényelnek. A külső működés tartama 10 évre tehető. A külső munkák, illetve fölvételek befejezése után az ideig­lenes személyzet elbocsáttatnék és a hydrográfiai központi hiva­talnak, melynek személyzete és azzal természetesen költsége is tetemesen apasztható lesz, az elkészített fölvételeknek a folyam­mérnöki hivatalok közreműködése mellett leendő folytonos világ­latban tartása, a folyamban előálló változásoknak a tervekbe való bejegyzése lenne feladata. Az előadottak alapján van szerencsém a t. házat kérni, hogy javaslatomat elfogadni és a folyó évre, tekintettel arra, hogy a hivatal még csak szervezendő lesz, és ennélfogva a folyó évben a munkálkodás még teljes kiterjedésében meg nem indítható, 60,000 frtnyi költséget az 1882 évi költségvetés XVII. fejezete 3 czím, államépítészeti hivatalok adományánál egy külön rovat alatt megszavazni méltóztassék. Budapest, 1882 év február hó 13-án. Ordódy Pál s. k., ra. kir. közmunka- és közlekedési minister. Különfélék. A Dunagőzhajózási társaság új igazgatója Ullmann Lajos a követ­kező magyar köriratot intézte a társulat tiszti személyzetéhez: „Az I. es. kír. szab. Dunagőzhajózási társulat engemet i. é. január hó 23-tól kelt rendeletével forgalmi igazgatójává és magyarországi kép­viselőjévé nevezvén ki, a mai napon az üzletvezetést átvettem. Jól érzem a társulat tisztelt igazgatóságának bizalma folytán reám ruhá­zott állás nehézségeit; érzem elvállalt kötelességeim fontosságát és tudom, miszerint azon kitüntetés, melyben kineveztetésem által része­sültem, nem eddigi szolgálataim és törekvéseim kiérdemlett ered­ménye, hanem azon bennem helyezett várakozás kifolyása, hogy az elém szabott feladatoknak ezen új pályán is megfelelni minden erőm­mel igyekezni fogok. Tisztelt hivatali elődenmnek, Medgyaszay István kir. tanácsos úrnak, hosszú évek során át a társulat kebelében tel­jesített kitűnő működésével és általánosan elismert érdemeivel szem­ben feladatom megoldása még nehezebbé fog válni, és ha mégis azon reményt táplálom, hogy előbb-utóbb nekem is sikerü­lene azon nagy és szép vállalat felvirágzásának előmozdításában sikeresen közremű­ködhetni, melynek valamennyien közegei vagyunk, erre leginkább azon meggyőződés bátorít fel, hogy a társulat tisztelt személyzete — tapasztalatai, sokoldalú szakképzettsége és a társulat érdekeinek őszinte felkarolása által — engem támogatni fog. Ezen támogatásra kérem fel ezennel a tisztelt társulati közegeket teljes őszinteséggel és becsüléssel, biztosítván a tisztelt urakat, hogy mikép egyrészt szigorúan őrködni fogok, hogy a hivatalos kötelességek mindenki .

Next