Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)
1882-05-05 / 53. szám
Szerkesztői iroda, VI., váczi körút21. sz. (Ipar-mivar) II. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » fél évre ti » !wmm / 53. szám. Budapest, 1882. Május 5. Tizenharmadik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TARTAIOM. Adalékok az első magyar vasút történetéhez. (Vége.)— A kormány és az osztrák államvaspálya-társulat közti egyezményről. — A szerb vasutak és a szerb vasuti részvénytársaság. — Különfélék. — Vegyesek. — Igazgatási, forgalmi és hivatalos értesítések. Hirdetések. Kiadó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) 11. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Adalékok az első magyar vasút történetéhez.*) (Vége.) Egyidejűleg a fentforgó nehézségek elhárítására czélzó törekvésekkel, a pénzbeszerzésről is gondoskodni kellett. Pesten, 1839 május 24-én bocsátotta ki Ullmann M. a középponti vasút programmját, amely ismét érdekesen illustrálja, hogy vélték akkor 8 millió forintból kiépíteni az egész vasutat. E programm igy szólott: A nm. magyar királyi helytartó-tanács alulírottnak az A. és B. alatt ide kapcsolt másolatok szerint szóló, 1837-iki nov. 14-én 35,564-ik és 1838 ápr. 3-án 11,738-ik számok alatt kelt magas határozatában megengedni méltóztatott, hogy az általa (alulírott által) ajánlott vaspályára nézve megkívántató előmunkálatokat s kiméréseket az illető s erre különösen felszólított hatóságok segítségével megtehesse. E magas engedelem következtében a múlt nyár folyamában mindezen vonalakon részint előleges, részint határozott s a legaprólékosabb részletekbe ereszkedő mérnöki munkálatok s más ide tartozó előrefelvételek valóban meg is tétettek. Ez utóbbi viszonyok elemei, név szerint a Pesttől Pozsonyig a Duna bal partján menendő pályarajzok gyűjtöttek össze a lefolyt téren, melyekből aztán egy, minden ebbeli kivonatoknak megfelelő építési terv teljesen el is készíttetett. Méltóztatott ennek feljelentésére a nm. magyar kir. helytartó-tanács, a C. és D. alatti másolatban ide kapcsolt, f. évi ápr. 2-án 12,247 és 12,988-ik szám alatt, továbbá a felnevezett előlegesen adott engedményre, névszerint a Duna bal partján Pesttől Pozsonyig s onnan egészen az austriai határokig s ismét Pesttől Debreczenig menendő pályavonalakra vonatkozólag, egyrészről a pályába eső t. cz. kir. magyar hatóságokat az említett vasúti épitmény-tervek s minden ide tartozó segélyek megvizsgálására, másrészről az alulírottat a tervezett költség, az egyesületnek statutumai s a vitelbérnek árszabálya előterjesztésére utasítani, mire ezen magas rendeletnek végrehajtása, mégpedig Pest vármegyében a legjobb sikerrel, valóban teljesíttetett is. Minthogy immár épen ezen magas rendeletekben egyszersmind elismertetik, hogy a javaslott vasúti vonalak határozottan azok közé tartoznak, melyeket az 1832/6. országgyűlés 25. törvényczikkelye pártfogol, egész bizodalommal reményltetni rövid idő múlva ennek vég-elhatároztatását. Megjegyezhetni véljük továbbá még, hogy az alulírott kiváltképi feladásául tevő, minden megkívántató előrefelvételeket még egy részvénytársaság alakulta előtt tökéletesen teljesíteni, amint ezt a már kidolgozott tervek bizonyítják. Csak egy felületes tekintet is a földabroszra eléggé s kétségtelenül mutatja a szóban forgó vasúti összeköttetések nagy fontosságát, mert az ország fővárosait, Pestet és Budát, a legfontosabb kereskedő városokkal, Pozsonynyal és Debreczennel egyesítik minden közbenfekvő népes és kereskedést űző helyekkel, továbbá több vármegyét hoznak, melyek a legáldottabbak közé tartoznak az országban s több, mint 4 millió lélekkel birnak, nem csak egymással, hanem Austria, Morvaország, Szilézia és Csehország cs. kir. tartományokkal s más éjszakilag fekvő országokkal, melyekben a magyar termékek legnyereségesebb czikkelyek, csaknem közvetlen kereskedési viszonyba, mely azonfölül az elemeknek semminemű befolyása által nem károsíttathatik vagy akadályoztathatik, s ennélfogva a legélénkebb közlekedésre annál inkább nyújt biztos kilátást, minthogy az mind az utasokra, mind a portékák szállítására nézve biztosság, olcsóság, gyorsaság és kényelmesség által felette elősegíttetik. Alig szükség tehát terjedelmesebb fejtegetésekbe ereszkedni, hogy meggyőződhessünk róla, miképen e vállalat a legkedvezőbb hozzávetésre (conjecturára) állapíttatott, miképen egy ilyezér által a magyar kereskedésnek nem csak felette foganatos felvirágzását eszközlendi, hanem hogy ez által egyszersmind a közérdek kielégítése s egy már régen élénken érzett szükség betöltéséért kereskedés nyujtatik, midőn a nélkül is közösen tudatik, mily számtalan mennyiségben vizetnek ki mindennemű termékek a gazdagon megáldott magyar honból, mily nagy áruszállítás történik Austriából, Morva-, Szilézia-és Csehország s más éjszaki tartományokból, s viszont azokba, mily számos utazó jár elejétől fogva a nagy vásárokra s vásárokról a javaslott vasúti vonal minden irányában, végre mily tetemesen fognának növekedni e kedvező viszonyok a pályának a Ferdinánd császár éjszaki vasúthoz kapcsoltatása által. Hogy a fő- és oldalvonalaival alkalmasint több mint 70 geogr. mértföld hosszú pályának kiterjedésénél fogva a számtalan akadályok ne legyenek legyőzhetetlenek, s mérsékelt építési költséggel a főczél, háborítatlan kereskedési összeköttetéseket lehető legrövidebb idő alatt létrehozni, eléressék, e pálya előlegesen nagyobb részint lóvontatásra fog építtetni, mindazáltal olyképen, a legújabb tapasztalásokkal összehangzó szilárd mód szerint, hogy az, ha az erőművészet láthatólag előrelépő javításai s a vasúti ügynek általában tökéletes kifejlése által biztos sikerek mutatkoznak, idő folytával gőzerőművek járására is minden további akadályok nélkül használtassék. Az előzetek (praeliminariák) e vasutak létrehozására, melyek a részvények elkamatolása közben az építés ideje alatt beleszámíttatnak, közel nyolcz millió forintnyi summát mutatnak pengő pénzben, mihez még 2 millióért, 8000 darab részvényben, mint tartaléktőke különös esetekre, és számba nem tudott, de a maga idejében netalán szükségeseknek találandó oldalpályák építésére toldatik, mely a részvényesek további rendelkezésére a társaság pénztárába letéve marad, miszerint tehát az összes alaptőke 10 millió forintot teend pengő pénzben. Ezen 8 millió forint előleges építőtőke beszerzésére egy részvénytársaság fog alakíttatni, s e végből 32.000 darab részvény. 250 pengő forintjával egy-egy, melynek befizetése az alább előadandó módon történendik, kiadatni. Ezen nyolc millió forintból immár a korábban tett bejelentések s ígéretek által hat millió forint adatott ki, továbbá 750.000 forint, az alulírott által Magyarország iráni elosztásra határozva, a további 1.200.000 forint szinte kizárólag a Magyarországban találtató részvevők számára letétetvék: ez utóbbiakra nézve azért Pest sz. kir. fővárosban saját aláírás fog megnyittatni, melynek hollyani s miképeni módjáról annak idejében különös tudósítás szóland. Az engedményért folyamodó minden e vállalatra nyert jogait átadja a részvénytársaságnak, az alább megnevezendő ideigleni választmány kezelése alatt, anélkül, hogy akármely kikötést tegyen, vagy a legkisebb előjogokat követelné, egyedül csak az általa tett s bebizonyítható előleges költségek visszatérítéséért. A társaság szabályszerű összeállításáig az első közgyűlések által, nehogy ezen fontos vállalat menetele késleltessék, az egész ügy előleges igazgatását az ideigleni választmány vállalá magára, s az igazgatói választási á, annak minden tagjai az összes aláírók megegyezési nyilatkozása által mindazon rendelkezésekre teljesen fel vannak hatalmazva, melyek az ezen előrajzban felállított határozatokra, azok tökéletes és czélszerű végrehajtására, valamint ezen nagyszerű vállalat hasznára s előmozdítására szükségesek lehetnének. *) Lásd lapunk 51-ik számát.