Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)

1882-12-06 / 145. szám

882 A kassa-oderbergi vasútnál Ságody István vezérfel­ü­gyelő s igazgató-helyettes halála által üresedésbe jővén a for­galmi szakosztály főnöksége, ez állásra Seidl Ambrus igaz­gatósági titkár neveztetett ki s egyúttal főfelügyelővé lett előléptetve. Seidl úr nemcsak a forgalmi szakosztályt, hanem e mellett még a titkársági hivatalt is tovább fogja vezetni. Őszintén gratulálunk e kitűnő magyar hivatalnok előléptetéséhez, s valóban az igazgatóság jobb választást nem is tehetett volna. Az osztrák-magyar vasutak kárbiztosítási szövetkezete. Az osztrák-magyar vasutak képviselői a már régebb idő óta tervezett kölcsönös biztosítási szövetkezet megalakítására Bécs­ben e napokban közös értekezletet tartottak. Az osztrák állam­vasuti üzlet igazgatóságának, a magyar államvasutak és az osztrák éjszaknyugati vasút képviselői által kidolgozott alap­szabály-tervezet egy külön bizottság által már korábban felül­vizsgáltatott. Azon vasutak, melyeknek biztosítási szerződései még le nem jártak, beléphetnek ugyan már most tagokul a szövet­kezetbe, de az említett szerződések lejárta előtt a szövetkezetnek sem jogaiban, sem kötelezettségeiben nem részesülnek, csupán is annak kivételével, hogy már most kötelezik magu­kat jelenleg érvényben levő biztosítási szerződéseiket felmondani és új szer­ződést nem kötni, ellenben ezen egyezmény netáni változtatása feletti határozatok hozatalánál szavazati jogukkal élhetnek. A szövetkezet székhelye az osztrák vasutakra vonatkozó ügyeket illetőleg Bécs, a magyarországi vasutak ügyeire nézve Budapest lesz. Biztosítás tárgyát a magas építmények és­ műtárgyak képezendik, az igazgatósági épületek egyedüli kivételével, melyek ugyan felvehetők lesznek a közös biztosításba, de bejelenté­sükre a vasút nem kötelezhető. Feltétlenül kizárvák mindazon magas építmények és műtárgyak, melyek ugyan a szövetkezeti vaspálya tulajdonát képezik, de nem vasúti czélokra szolgálnak, mint bánya- s kohó­művek stb. Összes egyéb tulajdonukat képező magas építmények és műtárgyak tekintetében kötelezik magukat, hogy azokat a szövetkezetben való résztvételük tarta­mára a szövetkezet keretén kívül tűzveszély ellen nem biztosítják. A közös kárviselés alól kizárvák a vis major következtében támadt károk, a villámütések által okozottakat bele nem értve. Szállítási károknál a vasúti üzletszabályzat állapítja meg­ mind­azon eseteket, melyekben a szállító vasutat nem éri felelősség, melyek tehát a közös kárviselés alól kivévék. A szállítási határ­idők be nem tartása esetén a vasúti üzletszabályzat értelmében fizetendő kártérítések szintén nem képezik a közös kárviselés tárgyát. A szövetkezet 1883 január 1-én és pedig az újév napját megelőző Sylvester éjjelén 12 órakor lép életbe, s tart bizonytalan ideig, olykép azonban, hogy a szövetkezet tagjai 6 évre, a később belépő vasutak pedig a 6 évből belépésük alkalmával a szövetkezetbe még hiányzó időre kötelezik magukat. A szövetkezet az első 6 év lefolyása után a részes vasutak egyhangú, vagy szavazattöbbséggel hozott határozatával feloszlat­ható, utóbbi esetben azonban csak akkor, ha külön igazgatás alatt álló legalább három vasút sem kívánja a közösség fentartását. A szövetkezet ügyeit két bizottság, az egyik Bécsben, a másik Budapesten végzi. A szövetkezetbe lépett igazgatóságokat üzletben levő vonalaik hossza arányában s pedig 100 kim. hosszig 1, 100—250 klm.-ig 2, 250—400 kim.-ig 3, 400—600 klm.-ig 4, 600—900 klm.-ig 5, 900-1200 klm.-ig 6, 1200—1500 klm.-ig 7, 1500—2000 klm.-ig 8, s minden megkezdett további 500 kim. után 1 szavazat illeti. A két bizottság mindegyike 3 rendes és 3 póttagból áll, melyek 3 évi időtartamra az illető bizottság hatáskörének területén székelő, s a választás meg­ejtésére külön összejövő összes szövetkezeti tagok által absolut szótöbbséggel választatnak. Mindenik bizottság elnöklő igazgatót saját működésének tartamára kebeléből választ, s megállapítja azon ügyeket, melyeket az elnöklő igazgatóság praesidialiter intézhet el. A m. kir. államvasutak részére beszerzendő GOO db. különféle teherkocsi tőketörlesztési hányadának az 1893. évi költségvetésbe leendő utólagos felvétele iránt a köz­munka és közlekedési m. k. miniszer a képviselőháznak e hó 4-én tartott ü­lésén a következő jelentést terjesztette be: »A magy. kir. államvasutak teher­szállítmányai a leg­utóbb időben oly örvendetes mérvben szaporodtak, hogy a forgalom legyőzése az e vasutaknál rendelkezésre álló saját kocsi-állománynyal lehetetlen, minélfogva forgalmi zavarok el­kerülése végett csaknem állandóan nagyszámú idegen kocsit tartana bérben. A rendes forgalom idejében egyébként a kocsi­hiány bérlés útján még pótolható, mihelyt azonban a forgalom nagyobb mérveket ölt, fokozottabb áldozatok mellett sem lehet­séges a megfelelő számú kocsikat bérlet útján biztosítani, mint­hogy a létező kocsi-kölcsönző társaságok csak igen korlátolt teleppel bírnak, a többi vasutak pedig saját kocsi­telepeiket szintén teljesen igénybe veszik, s az államvasutakat a legjobb akarat mellett sem segíthetik ki. Az idei nagy forgalom különösen beigazolta, hogy mily nagy zavarok keletkezhetnek a kocsitelep elégtelensége miatt, s hogy mily rendkívüli pénz­áldozatokat kell hozni ily rendkívüli körülmények között a forgalmi fennakadások legyőzése érdekében. Elég legyen a helyzet jellemzéséül felemlíteni, hogy míg a m. kir. államvasutak­nál rendes forgalom idején már eddig is 1 frt 10 — 1 frt 20 kv átlagos napibér mellett állandóan mintegy 500 kocsit kellett bérben tartani, addig az idei rendkívüli forgalom igényeinek kielégítése végett mintegy 2500 kocsi volt kibérlendő, melyek túlnyomó részéért 1 frt 50 krtól 2 frt 50 krig terjedő napibér fizettetik. A m. kir. államvasutaknál fennálló állandó kocsihiányt ennélfogva vétel útján pótolni szükséges, és pedig annyival is inkább, mert ezen pótlás kocsibérlések útján a fentebbiek szerint nemcsak kétséges, hanem takarékossági szempontból sem ajánlatos, a­mennyiben ugyanis a törlesztésre vásárlandó kocsik után fizetendő törlesztési részletek a bérbe veendő kocsikért fizetendő bérleti díjakkal hosszabb bérleti tartam esetén csaknem egyenlő terhet képeznek. A m. kir. államvasutaknak ez idő szerint 8300 saját teher­kocsi áll rendelkezésükre, vagyis kilométerenként mintegy 3 kocsi, holott péld. az osztrák államvasút magyar vonalaira kilométerenként 6 kocsi esik, s miután joggal várhatjuk, hogy a magyar államvasutak forgalma az osztrák államvasút magyar vonalainak forgalmát rövid idő alatt elérendi, készen kell lennünk arra, hogy a fent számjelzett járműtelep — a buda­pest-szőnyi vonalat számba sem véve — rövid idő alatt meg­kétszeresztetik. Egyelőre a jelzett kocsihiány pótlására 600 db. különféle teher­kocsinak beszerzése muldatlanul szükséges, e kocsiknak a »Ganz és társa« helybeli gép- és kocsigyárnál leendő be­szerzése pedig a már kialkudott egységárak szerint összesen 1.361.600 frtnyi tőkekiadást venne igénybe. Az állam pénzügyi viszonyai között ily tekintélyes tőke­kiadásnak az állami költségvetésben egyszerre leendő felvétele lehetőleg mellőzendő lévén, a kocsik megrendelésénél az tarta­tott szem előtt, hogy a vételár ne egyszerre, hanem több évre felosztott részletekben legyen kiegyenlíthető. A szállító c­ég a kocsik szállítását oly feltétel alatt vál­lalja el, hogy a vételár körülbelől 6 év alatt oly módon törlesztessék, hogy minden kocsiért a különböző kocsinemek­hez képest havonként 60, 50, 45 és 35 frt bér fogna meg­határozott határidőkben s illetőleg mindaddig fizettetni, míg a vételár 5°/0-os kamatokkal együtt ki nem lesz egyenlítve. Az ez alapon teljesítendő részletfizetési összegekből az egész, é­s illetőleg a mindenkor hátralékos vételár után járó 5°/0-ás kamat természetesen tőkésíthető nem lévén, mint kocsibór az üzleti számla terhére könyveltetnék, míg a fenmaradó rész a tőketörlesztési hányadot képezné, s mint ilyen, a m. kir. ál­lamvasutak költségvetésében, mint beruházási kiadás évenként felvétetnék, szóval ugyanazon eljárás követtetnék, mint a magyar kir. államvasutak részére a törvényhozás jóváhagyásával 1877 évben beszerzett 600 darab kocsi vételárának törlesztésénél, melynek utolsó részlete a m. kir. államvasutak 1881 évi költség­vetésében engedélyeztetett. Az összes 600 darab új kocsinak a jövő év január hó 1-jével való beszállítását feltételezve,­­ a kocsik tőkéje, illetve vételárának törlesztési hányada czimén a m. kir. államvasutak költségvetésében a beruházások közt­ lenne beállítandó. Minthogy a m. kir. államvasutak kocsitelepének e 600 darab kocsi beszerzése által leendő s múlhatlanul szükséges ki­egészítése a jelzett törlesztési módozat mellett előnyös módon eszközölhető, van szerencsém tisztelettel kérni, hogy a kérdéses kocsik vételárának törlesztési hányada fejében a m. kir. állam­vasutak jövő évi beruházásai között 200.000 frt hitelt enge­délyezni, illetőleg a jövő évi állami költségelőirányzatba pótlólag fel­venni méltóztassék, tisztelettel megjegyezvén, hogy az 1883 évre eső, fennebb számjelzett magasabb törlesztési szükségletnél, azon okból vélek kisebb összeget előirányozni, mert a kocsik a szerződés értelmében 1883 évi május hó végéig fogván be­szállittatni, az egész törlesztési hányad nem fog 1883 évben ki- 1883 évre ..... 253,271 frt 30 kr. 1884 » . . . . 266,231 » — » 1885 » 279,851 » 40 » 1886 » 294,170 » 80 » 1887 *. ..... 258,631 » 80 » 1888 * . ... 9,443 » 70 »

Next