Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)
1882-12-06 / 145. szám
882 A kassa-oderbergi vasútnál Ságody István vezérfelügyelő s igazgató-helyettes halála által üresedésbe jővén a forgalmi szakosztály főnöksége, ez állásra Seidl Ambrus igazgatósági titkár neveztetett ki s egyúttal főfelügyelővé lett előléptetve. Seidl úr nemcsak a forgalmi szakosztályt, hanem e mellett még a titkársági hivatalt is tovább fogja vezetni. Őszintén gratulálunk e kitűnő magyar hivatalnok előléptetéséhez, s valóban az igazgatóság jobb választást nem is tehetett volna. Az osztrák-magyar vasutak kárbiztosítási szövetkezete. Az osztrák-magyar vasutak képviselői a már régebb idő óta tervezett kölcsönös biztosítási szövetkezet megalakítására Bécsben e napokban közös értekezletet tartottak. Az osztrák államvasuti üzlet igazgatóságának, a magyar államvasutak és az osztrák éjszaknyugati vasút képviselői által kidolgozott alapszabály-tervezet egy külön bizottság által már korábban felülvizsgáltatott. Azon vasutak, melyeknek biztosítási szerződései még le nem jártak, beléphetnek ugyan már most tagokul a szövetkezetbe, de az említett szerződések lejárta előtt a szövetkezetnek sem jogaiban, sem kötelezettségeiben nem részesülnek, csupán is annak kivételével, hogy már most kötelezik magukat jelenleg érvényben levő biztosítási szerződéseiket felmondani és új szerződést nem kötni, ellenben ezen egyezmény netáni változtatása feletti határozatok hozatalánál szavazati jogukkal élhetnek. A szövetkezet székhelye az osztrák vasutakra vonatkozó ügyeket illetőleg Bécs, a magyarországi vasutak ügyeire nézve Budapest lesz. Biztosítás tárgyát a magas építmények és műtárgyak képezendik, az igazgatósági épületek egyedüli kivételével, melyek ugyan felvehetők lesznek a közös biztosításba, de bejelentésükre a vasút nem kötelezhető. Feltétlenül kizárvák mindazon magas építmények és műtárgyak, melyek ugyan a szövetkezeti vaspálya tulajdonát képezik, de nem vasúti czélokra szolgálnak, mint bánya- s kohóművek stb. Összes egyéb tulajdonukat képező magas építmények és műtárgyak tekintetében kötelezik magukat, hogy azokat a szövetkezetben való résztvételük tartamára a szövetkezet keretén kívül tűzveszély ellen nem biztosítják. A közös kárviselés alól kizárvák a vis major következtében támadt károk, a villámütések által okozottakat bele nem értve. Szállítási károknál a vasúti üzletszabályzat állapítja meg mindazon eseteket, melyekben a szállító vasutat nem éri felelősség, melyek tehát a közös kárviselés alól kivévék. A szállítási határidők be nem tartása esetén a vasúti üzletszabályzat értelmében fizetendő kártérítések szintén nem képezik a közös kárviselés tárgyát. A szövetkezet 1883 január 1-én és pedig az újév napját megelőző Sylvester éjjelén 12 órakor lép életbe, s tart bizonytalan ideig, olykép azonban, hogy a szövetkezet tagjai 6 évre, a később belépő vasutak pedig a 6 évből belépésük alkalmával a szövetkezetbe még hiányzó időre kötelezik magukat. A szövetkezet az első 6 év lefolyása után a részes vasutak egyhangú, vagy szavazattöbbséggel hozott határozatával feloszlatható, utóbbi esetben azonban csak akkor, ha külön igazgatás alatt álló legalább három vasút sem kívánja a közösség fentartását. A szövetkezet ügyeit két bizottság, az egyik Bécsben, a másik Budapesten végzi. A szövetkezetbe lépett igazgatóságokat üzletben levő vonalaik hossza arányában s pedig 100 kim. hosszig 1, 100—250 klm.-ig 2, 250—400 kim.-ig 3, 400—600 klm.-ig 4, 600—900 klm.-ig 5, 900-1200 klm.-ig 6, 1200—1500 klm.-ig 7, 1500—2000 klm.-ig 8, s minden megkezdett további 500 kim. után 1 szavazat illeti. A két bizottság mindegyike 3 rendes és 3 póttagból áll, melyek 3 évi időtartamra az illető bizottság hatáskörének területén székelő, s a választás megejtésére külön összejövő összes szövetkezeti tagok által absolut szótöbbséggel választatnak. Mindenik bizottság elnöklő igazgatót saját működésének tartamára kebeléből választ, s megállapítja azon ügyeket, melyeket az elnöklő igazgatóság praesidialiter intézhet el. A m. kir. államvasutak részére beszerzendő GOO db. különféle teherkocsi tőketörlesztési hányadának az 1893. évi költségvetésbe leendő utólagos felvétele iránt a közmunka és közlekedési m. k. miniszer a képviselőháznak e hó 4-én tartott ülésén a következő jelentést terjesztette be: »A magy. kir. államvasutak teherszállítmányai a legutóbb időben oly örvendetes mérvben szaporodtak, hogy a forgalom legyőzése az e vasutaknál rendelkezésre álló saját kocsi-állománynyal lehetetlen, minélfogva forgalmi zavarok elkerülése végett csaknem állandóan nagyszámú idegen kocsit tartana bérben. A rendes forgalom idejében egyébként a kocsihiány bérlés útján még pótolható, mihelyt azonban a forgalom nagyobb mérveket ölt, fokozottabb áldozatok mellett sem lehetséges a megfelelő számú kocsikat bérlet útján biztosítani, minthogy a létező kocsi-kölcsönző társaságok csak igen korlátolt teleppel bírnak, a többi vasutak pedig saját kocsitelepeiket szintén teljesen igénybe veszik, s az államvasutakat a legjobb akarat mellett sem segíthetik ki. Az idei nagy forgalom különösen beigazolta, hogy mily nagy zavarok keletkezhetnek a kocsitelep elégtelensége miatt, s hogy mily rendkívüli pénzáldozatokat kell hozni ily rendkívüli körülmények között a forgalmi fennakadások legyőzése érdekében. Elég legyen a helyzet jellemzéséül felemlíteni, hogy míg a m. kir. államvasutaknál rendes forgalom idején már eddig is 1 frt 10 — 1 frt 20 kv átlagos napibér mellett állandóan mintegy 500 kocsit kellett bérben tartani, addig az idei rendkívüli forgalom igényeinek kielégítése végett mintegy 2500 kocsi volt kibérlendő, melyek túlnyomó részéért 1 frt 50 krtól 2 frt 50 krig terjedő napibér fizettetik. A m. kir. államvasutaknál fennálló állandó kocsihiányt ennélfogva vétel útján pótolni szükséges, és pedig annyival is inkább, mert ezen pótlás kocsibérlések útján a fentebbiek szerint nemcsak kétséges, hanem takarékossági szempontból sem ajánlatos, amennyiben ugyanis a törlesztésre vásárlandó kocsik után fizetendő törlesztési részletek a bérbe veendő kocsikért fizetendő bérleti díjakkal hosszabb bérleti tartam esetén csaknem egyenlő terhet képeznek. A m. kir. államvasutaknak ez idő szerint 8300 saját teherkocsi áll rendelkezésükre, vagyis kilométerenként mintegy 3 kocsi, holott péld. az osztrák államvasút magyar vonalaira kilométerenként 6 kocsi esik, s miután joggal várhatjuk, hogy a magyar államvasutak forgalma az osztrák államvasút magyar vonalainak forgalmát rövid idő alatt elérendi, készen kell lennünk arra, hogy a fent számjelzett járműtelep — a budapest-szőnyi vonalat számba sem véve — rövid idő alatt megkétszeresztetik. Egyelőre a jelzett kocsihiány pótlására 600 db. különféle teherkocsinak beszerzése muldatlanul szükséges, e kocsiknak a »Ganz és társa« helybeli gép- és kocsigyárnál leendő beszerzése pedig a már kialkudott egységárak szerint összesen 1.361.600 frtnyi tőkekiadást venne igénybe. Az állam pénzügyi viszonyai között ily tekintélyes tőkekiadásnak az állami költségvetésben egyszerre leendő felvétele lehetőleg mellőzendő lévén, a kocsik megrendelésénél az tartatott szem előtt, hogy a vételár ne egyszerre, hanem több évre felosztott részletekben legyen kiegyenlíthető. A szállító cég a kocsik szállítását oly feltétel alatt vállalja el, hogy a vételár körülbelől 6 év alatt oly módon törlesztessék, hogy minden kocsiért a különböző kocsinemekhez képest havonként 60, 50, 45 és 35 frt bér fogna meghatározott határidőkben s illetőleg mindaddig fizettetni, míg a vételár 5°/0-os kamatokkal együtt ki nem lesz egyenlítve. Az ez alapon teljesítendő részletfizetési összegekből az egész, és illetőleg a mindenkor hátralékos vételár után járó 5°/0-ás kamat természetesen tőkésíthető nem lévén, mint kocsibór az üzleti számla terhére könyveltetnék, míg a fenmaradó rész a tőketörlesztési hányadot képezné, s mint ilyen, a m. kir. államvasutak költségvetésében, mint beruházási kiadás évenként felvétetnék, szóval ugyanazon eljárás követtetnék, mint a magyar kir. államvasutak részére a törvényhozás jóváhagyásával 1877 évben beszerzett 600 darab kocsi vételárának törlesztésénél, melynek utolsó részlete a m. kir. államvasutak 1881 évi költségvetésében engedélyeztetett. Az összes 600 darab új kocsinak a jövő év január hó 1-jével való beszállítását feltételezve, a kocsik tőkéje, illetve vételárának törlesztési hányada czimén a m. kir. államvasutak költségvetésében a beruházások közt lenne beállítandó. Minthogy a m. kir. államvasutak kocsitelepének e 600 darab kocsi beszerzése által leendő s múlhatlanul szükséges kiegészítése a jelzett törlesztési módozat mellett előnyös módon eszközölhető, van szerencsém tisztelettel kérni, hogy a kérdéses kocsik vételárának törlesztési hányada fejében a m. kir. államvasutak jövő évi beruházásai között 200.000 frt hitelt engedélyezni, illetőleg a jövő évi állami költségelőirányzatba pótlólag felvenni méltóztassék, tisztelettel megjegyezvén, hogy az 1883 évre eső, fennebb számjelzett magasabb törlesztési szükségletnél, azon okból vélek kisebb összeget előirányozni, mert a kocsik a szerződés értelmében 1883 évi május hó végéig fogván beszállittatni, az egész törlesztési hányad nem fog 1883 évben ki- 1883 évre ..... 253,271 frt 30 kr. 1884 » . . . . 266,231 » — » 1885 » 279,851 » 40 » 1886 » 294,170 » 80 » 1887 *. ..... 258,631 » 80 » 1888 * . ... 9,443 » 70 »