Vasuti és Közlekedési Közlöny, 16. évf. (1885)

1885-10-14 / 119. szám

119. szám. Budapest, 1885. Október 14. "tizenhatodik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny Szerkesztői iroda: VI., Andrássy-ut 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » TARTALOM: Osztrák vasúti ügyek. I., II. és III. — Kis­íiifélek. Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések.­­Hirdetések. Megjelenik estenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. VI. Andrássy-ut 4. sz. a., Harkányi-féle h­­ír II. em Kiadó hivatal: Osztrák vasúti ügyek. i. Bécs, 1886 szept. 20-án. A vasutigazgatóságoknak a vasúti enquéte kívánalmai fel­­e­tt­­ jelentése. Az osztrák-magyar államvasuttársaság igazgatósága, mint a vasutigazgatói értekez­let ügyvezető igazgatósága, a tarifa-bizottság munkálatai alapján szerkesztett kimerítő jelentést terjesztett a vasúti enquete kívá­nalmai tárgyában a cs. kir. kereskedelmi ministérium elé A reform-dijszabás, melynek megfelelően ez idő szerint, czél­szerűebben mint a német schemában 3 gyorsáru­ és az enquete által kivánt 2 teheráru osztály áll érvényben, s a­mely egyéb beosztását illetőleg is éveken át általában jónak bizonyult, nem igényel változtatást. E schemának 10,000 kgros teljes kocsirakományokra vonatkozó I. és 11. osztályú kivételes díj­szabások életbe léptetésével — az osztrák államvasutak vezér­igazgatósága által javasolt — bővítését a többi vasut nagyon messzemenőnek tartja, s ezt különösen a barna és fekete szénnek javasolt különböző díjszabásozására nézve állítja, mert e czikk sok vasut jövedelmezőségére nézve oly kiváló fontosságú, hogy az illető teherdíjtételek és évek általánosítása alig volna keresztül­vihető; e helyett inkább lehető olcsó, de a speciális helyi viszo­nyokat számbavevő díjszabások volnának ilyenekkel még nem bíró vasutakon életbeléptetendők. Ellenben egyetértenek a vas­utak a tarifa-ecquête azon kívánalmával, hogy tarifa­emelések csakis az illető közzététel napjától számított 6 hét lefolyása után léptessenek hatályba. Azon feltevés mellett, hogy az összes vasúti vállalatok és hajózási társaságok magukat egyenlő eljárás követésére kötelezik, a következő alapelvek el­fogadása ajánltatik: 1. A belföldi helyi csatlakozási és kö­teléki forgalomban rendszerint egy és ugyanazon forgalmi vona­lon, ugyanazon forgalmi irányban és egyenlő feltételek mellett rövidebb távolokra nem számíthatók magasabb össz-szállítási költségek, mint minek a tarifák alapján a nevezett forgal­makra vonatkozólag nagyobb távolságokra mutatkoznak. 2. Kül­földi állomásokról osztrák-magyar vasutak állomásaira irányuló forgalomban a valamely czikk utáni összes fuvardíj egyenlő feltételek mellett nem lehet, alacsonyabb az ugyanazon rendel­tetési állomásra oly belföldi állomásról fennálló díjnál, mely a külföldi árúnak az illető rendeltetési állomásra való szállításá­nál érintetik. 3. Mérsékelt díjtételű tarifáknak külföldről belföldön át külföldre való felállításánál a belföldi vasutak azon alapelv­hez tartoznak ragaszkodni, hogy az összdíjtétel a belföldi határ­állomáshoz (beszakadó állomás) belföldön át legközelebb eső s az illető díjszabá­sba felvett külföldi állomásig olcsóbb nem lehet, mint hason feltételek alatt a direct forgalombani összdíjtétel a felnevezett belföldi határ (beszakadó) állomástól, valamint a külföldi áru szállítási útirányában fekvő minden belföldi állomás­tól ugyanazon külföldi rendeltetési állomásig. 4. A fentebb 1—3 alatt foglalt határozmányok a tengeri kikötőkkel s a vízi átrakodó helyekkel való forgalomban, valamint a külföldi szállítási utakkal szembeni versenyben nem alkalmazhatók. 5. Új díjszabások felállításánál a fenti alapelvek követendők, a­mennyiben pedig a fenálló tarifákban ez alapelvektől eltérések constatáltatnának, azok orvoslása megfelelő úton eszközlendő. A tarifa­bizottság többi javaslataira alkalmm­ilag fogunk vissza­térni. A Böhmisch Kamnitztól Steinschönauig a cseh éjszaki vasút részére engedélyezett helyi érdekű vasút engedélyokmánya az utolsó években kiadott helyi érdekű vasúti engedélyekkel általában megegyezik, s csakis az állam beváltási jogára vonatkozó határozmányokban­ van azoktól eltérés. Az engedélyokmány 10-ik §-a ugyanis a következőleg hangzik: »Az államigazgatás fentartja magának a jogot a vasutat, kiépítése és üzletbehelyezése után bármikor beválthatni. A beváltási jog gyakorlására a következő határozmányok érvényesek: 1. Ha a helyi érdekű vasút beváltása a harmadik üzletév lefolyása előtt történik, beváltási ár c­ímén a beváltás idején még nem törlesztett befektetési tőke fizetendő. 2. Ha a beváltás a harmadik üzletév lefolyása után történik, a beváltási ár meg­állapítására, a vállalatnak a tényleges beváltást megelőző három évben volt évi tiszta bevételei szolgálnak, miből a legked­vezőtlenebb év tiszta jövedelme levonatván, a másik két év tiszta jövedelme kiszámíttatik. Ha az ekként kipuhatolt átlagos tisztajövedelem nem érne fel legalább az annuitással, mely az államigazgatás által jóváhagyott befektetési tőkének, az enge­dély tartamán belüli 4l/aVi­OS kamatoztatására és törlesztésére szükséges, az annuitási összeg a beváltási ár kiszámításán­a­k alapjául veendő tiszta jövedelemnek vétetik .... Az engedély 1963 január 7-éig van adva. Az összesen 4­5 km. hosszú vonal egyelőre csakis az áruforgalom közvetítésére lesz hivatva. A krakói körpálya. Az éjszaki vaspályának a ska­vina-podgorzei transversal-vasúttal leendő közvetlen összekötte­tése czéljából a kormánynyal kötött egyezmény értelmében k­enl­reállítandó úgynevezett krakói körpálya nyomjelzési elő­munkálatait a Ferdinánd császár éjszaki vaspálya vezérigazga­tása megkezdette. Tolonczok szállítása vasutakon. A cs. k. ke­reskedelmi ministérium azon kérdésre, várjon 2 éven aluli gyermekek a katonai díjszabásnak toloncz-szállitmányokra való életbeléptetése után is élvezendik-e a menetárak alóli mentes­séget. i. é. julius 8-án 23,245 sz. a. a csász. kir. belügyminis­teriumhoz intézett átiratában kijelenté, hogy az 1874 julius 10-én kelt vasúti üzlet­szabályzat 10 ik §-ának utolsó kikez­dése szerint gyermekek után, kiket még hordozni kell s kik hozzátartozóik helyein helyeztetnek el, viteldíj nem fizetendő, a miért is a vasutigazgatóságoknak nem szabad az említett szabályzati határozmányt a toloncz-szállitmányok tekintetében önkényüleg mellőzni. Magán ponyvák vámmentes visszaszállítása. Az osztrák vámszabályok értelmében magán felek tulajdonát képező ponyvák, melyek menet használtattak s a fuvarlevélbe felvétettek, jövet ismét fuvarlevéllel, de díjmentesen szállítan­dók. Gyakran megtörténik azonban, hogy ily takarók külföldre küldői elmulasztják azokat a vámmentes visszahozatalra szük­séges előjegyzési jegyekkel ellátni, mely esetben a határvám­állomások e ponyvákat vámkezelés végett valamely belföldi vám­hivatalhoz utasítják, ezek pedig­ a vám fizetését előírják." Ez azonban elhárítható az által, ha küldő a menethez tartozó fuvarlevélre saját neve aláír­tával a következő megjegyzést ve­zeti: »Kérem a takarókat Ausztriából való kilépésük alkalmá­val előjegyzésbe venni, hogy ekként vámmentesen térhessenek vissza.* A vasúti közegek utasíttattak, hogy a feleket ez elő­vigyázati intézkedésre figyelmeztessék. A helyi érdekű vasúti tarifákra vonatkozó határozat." A brüsseli nemzetközi vasúti értekezlet tudva­levőleg elhatározta, miszerint nevezett díjszabások tekintetében mindig szem előtt tartandó, hogy azok sohase legyenek az­­ azon vonalrészeken netán fennálló nemzetközi tarifáknál ala­csonyabbak. Bár elvileg, s az első­sorban a helyi forgalmat közvetítő helyi érdekű vasutak érdekében nem tagadható is, hogy ez alapelv a helyi érdekű vasútügy erősbítésére, s azok forgalmának élénkítésére szolgál, az egyes helyi érdekű vas­­­utak és a fővasutak, valamint a hajózási vállalatok közti verseny-

Next