Vasuti és Közlekedési Közlöny, 16. évf. (1885)

1885-04-08 / 40. szám

330 régi törvények alapján megállapított biztosítási összegeket a társulat jövedelmeivel. Az 1854 évi eredeti engedményben mintegy 60 millió vételár szerint 5.200.000 forint kamatbiztosítás garantíroztatott; ennek Magyarországra eső része gyanánt valószínűleg csakis egy kisebb hányad, de mindenesetre legfeljebb annak fele, tehát legfeljebb 2.600,000 frt számittathatik; az 1874: XXVIII. t.-cz. alapján a temesvár-orsovai vonal biztosítása . . . 1.000.000 forintban van megállapítva; a jelen törvényjavaslat szerint a vág­völgyi vonalaknak az 1882 : XLV. és 1884: X. törvényczikkekben még összegekben meg nem állapított garantiája 1.248.000 frt maximális összegben állapittatik meg. Összesen tehát 4.848.000 frt van eddigi törvényeink és ezen törvényjavaslat által az osz­trák-magyar államvasutnak biztosítva. Ezzel szemben állnak a nevezett vasútnak évek óta állan­dóan tetemesen nagyobb tiszta jövedelmei. Nevezetesen a tár­saság összes vonalain zárszámadásilag elért tiszta jövedelmek az utolsó öt évben: 1879-ben . . . . 17.154,259 frtot 1880-ban . . . . 15.114,817 , 1881-ben . . . . 15.859,484 » 1882-ben . . . . 17.048,437 » 1883-ban . . . . 18.880,068 » tettek. A társaság tisztán Magyarországban levő vonalain pedig a tiszta jövedelem az utolsó 10 évben a következő volt: 1874-ben . . . . 9.500,000 frt. 1875-ben . . . . 10.400,000 » 1876-ban . . . . 11.300,000 » 1877-ben . . . . 11.500,000 » 1878-ban . . . . 10.800,000 » 1879-ben . . . . 10.400,000 » 1880-ban . . . . 9.600,000 » 1881-ben . . . . 10.200,000 » 1882-ben . . . . 11.500,000 » 1883-ban . . . . 13.500,000 » Ezen állandó jövedelmekkel szemben igen alapos tehát azon remény, hogy a törvényeinkben kikötött garancia tényleg igénybe vétetni nem fog. E reményt igazolja nemcsak a jöve­delmeknek hosszú idő óta állandóan nagy volta (melyek rend­szerint a biztosított összeg kétszeresét, sőt háromszorosát múl­ják felül),­­ hanem a forgalom és közlekedés folytonos növek­vése és az osztrák-magyar államvasúttársaság üzleti vonalainak kedvező volta, melyek mellett a társaság jövedelmei minden valószínűség szerint inkább növekedni fognak, mint csökkenni,­­ így az állam által biztosított garantia tényleg igénybe vétetni nem fog. Ez annál valószínűbb, minthogy a garantia kérdésével szemben, az osztrák-magyar vasúttársaság összes vonalainak jövedelmezősége együttesen vétetik számításba s a társaság bármely vonalára nézve csak akkor követelhetné a biztosítás érvényesítését, ha összes jövedelmei csökkennének annyira, hogy azokban bármely vonalának megfelelő jövedelmi °/°-a fedezetet nem találna. Viszont természetes, hogy a társaság ezen régibb törvé­nyekben is számára biztosított garanciát ez újabb vonalára is kiterjesztetni kívánja, minthogy ez újabb vonal építkezési költségeit kölcsön utján lesz kénytelen fedezni s eddig kibo­csátott minden papirosán az állam biztosítása szerepel. Nem nélkülözheti tehát ezen biztosítékot újabban kibocsátandó papír­jain sem, bárha a fenntebbiekhez képest azt minden valószínű­ség szerint tényleg igénybe venni nem kényszerü­lene. A pénzügyi bizottság azonban figyelmére méltatta azon nem valószínű eshetőséget is, hogy esetleg előre nem látható rendkívüli körülmények miatt csakugyan e garantia igénybe­vételére is rá kerülhet a sor, s ezen nem valószínű eshető­séggel szemben is megnyugvást talál azon körülményben, hogy akkor az állam érvényesítheti megváltási jogát, mely szerződés szerint már 1895-től kezdve illeti meg, valamint hogy azon esetre, ha a garantia bármi csekély részben is tényleg igénybe vétetnék, az állam ezen társaság vonalaira oly közvetlen be­folyást nyer, mely épen e vonalak fontosságánál fogva köz­gazdasági szempontból az országnak mindig csak előnyére válhat. Mindezeknél fogva tehát a pénzügyi bizottság, tekintve a A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentése a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társasság vágvölgyi vonalai­nak Szered és Galgócz-Lipótvár állomásai között építendő összekötő vona­láról és az 1882 évi XLV.,­­ valamint az 1884 évi X. törvényczikkekkel beczikkelyezett engedélyokmányok némely határozatainak módosításáról szóló 117. számú törvényjavaslat tárgyában. A közlekedésügyi bizottság a bemutatott törvényjavaslatot megvizsgálván, úgy találta, hogy az az 1882: XLV. és 1881: X. törvényczikkeknek részben ugyan természetes folyományát képezi, részben azonban kiegészítését és kiterjesztését is tar­talmazza. Másfelől az is áll, hogy az osztrák-magyar államvasút­társaság is a maga részéről oly befektetésekre határozta el magát, melyekre az állam által kötelezhető nem lett volna; elég legyen ezek közül a vágvölgyi vonalnak Szered és Gal­gócz-Lipótvár állomásait összekötő elsőrendű vasút kiépítésének biztosítását kiemelni, a­melynek kiépítése ugyan a budapest­szered-zsolnai irányt 15 kilométerrel rövidíti, és a Nagyszom­batnál képzett háromszöggel járó forgalmi visszásságokat is megszüntetni alkalmas, s e szerint magára a társulatra nézve is fontos, első­sorban azonban mégis az állam által sürgettetett, a stratégiai szempontnak is hangsúlyozása mellett. Visszatérve a kamatbiztosítás kiterjesztésének kérdésére, a miniszeri indokolás e részben azt mondja, hogy a kormány a kamatgarancia kiterjesztésébe főleg azért vélt bele­mehetni, mert ezzel a társulat újabb befektetései folytán szükségessé vált kölcsön létesítését könnyíteni, s a kötvények előnyös el­helyezését lehetővé tenni kívánta és ezt annál inkább vélte tehetni, mert a kormány meggyőződése szerint csaknem teljes biztonsággal állítható, hogy a kamatbiztosítási átalány ezen emelése az államkincstárra tényleges megterhelést maga után nem vonana. A bizottság pedig nem tartotta hatáskörében levőnek a törvényjavaslat, illetőleg miniszeri indokolás ez­en részét, mint pénzügyi kérdést bírálat alá venni, s ennek megvizsgálását ki­zárólag a pénzügyi bizottságnak hagyván fel, a maga részéről a bemutatott törvényjavaslatot közlekedési szempontból álta­lánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlja, s annak a pénzügyi bizottságban leendő előadásával Darányi Ignácz országgyűlési képviselőt bizta meg. Kelt a képviselőház közlekedésügyi bizottságának Buda­pesten 1885 évi márczius hó 21-én tartott üléséből. Gr. Bánffy Béla s. k., Darányi Ignácz s. k., a közlekedésügyi bizottság elnöke, a közlekedésügyi bizottság előadója. A csata-ipolypászthói vasútvonal közigazgatási bejárása. A szab. osztrák-magyar államvasút-társaság esztergom-nána-ipoly­sági helyi érdekű vonala csata-ipolypászthói részének közigazgatási bejárását közmunka és közlekedési m. k. miniszer ur ő nagyméltósága f. hó 10-ére elrendelte, a bejáró bizottság vezetésével Reviczky Konrád miniszeri titkárt bizván meg. A bejárásnál részt vesznek a műszaki tanács képviseletében Menczer Lajos kir. orsz. középitészeti felügyelő, továbbá a m. kir. vasúti főfelügyelőségnek, a cs. és kir. közös hadügy­ministeriumnak, Hont-és Barsmegye közigazgatási bizottságának és közönségének, és az engedélyes társulatnak képviselői, végre az érdekelt közegek s birtokosok. A bejárandó vonalrész, mely végszakaszát képezi az Esztergom-Nána állomásból kiinduló s Csatáig már építés alatt álló esztergom-nána-ipolysági helyi érdekű vasútnak, Ipoly-Pászthó és Zalaba községeket érinti s Ipolyságon, mint végállomáson végződik. A bizottság vezetője fel van hatalmazva, hogy a közigazgatási bejárás akadálytalan lefolyása esetén a vonalrész építésére az engedélyt a helyszínen szóval megadhassa. jelen törvényjavaslat által létesítendő összekötő vonalnak köz­lekedési és hadászati előnyeit, valamint tekintve azon előnyö­ket, melyek a vágvölgyi vonalak garantiájának maximális meg­állapításában rejlenek, e javaslatot annál inkább ajánlja a t. háznak elfogadásra, minthogy ez előnyökkel szemben sem a magyar államvasutakkal fejlődhető versenytől nem tart, sem a garancia tényleges igénybevételét valószínűnek nem tartja. A törvényjavaslat részleteiben is csupán azon stiláris módositást ajánljuk, hogy a 4. §. első sorában az »imént« szó helyett: »előző §-ban« szavak tétessenek. Kelt a pénzügyi bizottságnak 1885. évi márczius hó 26-án tartott üléséből. Zsigmondy Vilmos s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. Rakovszky István s. k., a pénzügyi bizottság előadója.

Next